Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-19 / 139. (3988.) szám
^mga-MAfi$aR-ffnaiaB 1936 juniua 19, péntek. Hódi a a demokráciák négy típusáról A miniszterelnök nyilatkozata a moszkvai Izvesztiában ■ „Szorosabb orosz-csehszlovák kulturkapcsolatok** Benes elnök Zlinben Prága, junius . 18. BeneS köztársasági elnök ma nejével meglátogatta a zlini Bata-müveket. Zsidlodhovic ér öl való elutazása alkalmával a városka lakossága ünnepélyes búcsút vett az államfőtől. Brimnön áthaladva a Vyskov-kör- nyéki német nyelvsziget lakosai üdvözölték az elnököt Az elnök még Krenorvicben Is megállapodott néhány percre 8 fogadta a lakosság üdvözletét. Ünnepélyes fogadtatásban volt része Kremsier város főterén. Itt tartott beszédében megemlékezett a város történelmi múltjáról s biztató képet festett a jelenről. Az elnök ellé- pett az egyesületek küldöttségei előtt, meghallgatta a légionáriusok és a nemzeti gárdák osztagparancsnokainak jelentését S kíséretével az érseki palotába vonult. Az itteni fogadtatás után továbbutazott Zlin- be s megtekintette a Bata-müveket. A belga munkások győzelme Brüsszel, Junius 18. Van Zeeland miniszterelnök vezetésével a munkások és a munkaadók több órás tárgyalásit folytattak. Megállapodás Jött létre, amely kimondja, hogy a munkások a jövőben 82 belga frankos minimális bért kötelesek kapni. A hat napos fizetett szabadságot, a szakszervezeti szabadságot is elfogadták és elhatározták a 40 órás munkahét elvi bevezetéséit. A belga sztrájk tehát szintén a munkásság győzelmével végződött. 218 menkásszervezetet hivott életre a magyar nemzeti párt Komárom, junius 11. A magyar munkásság körében megindult nemzeti alapon való szervezkedés feltartózhatatlanul folyik tovább. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy alig másfél év alatt* amióta a magyar nemzeti párt munkásszakosztálya megkezdte működését, 218 községben sikerült a munkások körében a nemzeti érzést és gondolatot felébreszteni és őket kisebb-nagyobb számban a pártihoz való csatlakozásra bírni. Ez a csatlakozás természetesen mindenütt rést üt a nemzetközi pártok eddig bevehetetlennek látszott bástyáin. Számos községben a szocialista és kommunista szervezetek teljesen felmorzsolódtak, másutt pedig teljes egészében csatlakoztak a magyar nemzeti párthoz. - Legújabban Komárom, Nagymegyer és Apácaszakállas munkássága sorakozott föl nagyszámban a párt zászlaja alá. Komáromban negyven taggal alakult meg a munkásszakosztály, Nagy- megyeren még nagyobb csoport alakult. A magyar munkásság tömeges fölsorakozása természetesen fokozott kötelsséget ró megalakulandó egyesült pártunkra is. A munkáskérdés az egyesült párt jövendő politikájának egyik sarkalatos részét fogja alkotni és kétségtelen, hogy az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt e kötelességének maradék nélkül eleget is fog tenni. A magyar nemzeti párt komáromi munkásszervezete a következő vezetőséggel alakult meg: Elnök Paál István, alelnök Czirok Béla, jegyző Tóth Béla Pál, pénztáros Túró László, ellenőrök Deli József és Szmicsek Lajos. A nagymegyeri munkásszervezet tisztikara: Elnök Árvái Vince, alelnök Bácsik József, jegyző Kocsis Gyula, pénztáros Katona Imre, ellenőrök Horváth Lajos és Jancsovics János. Az apácaszakállasi szervezet tisztikara: Elnök ifj. Mikus Károly, alelnök Farkas Gábor, jegyző Beke Zsigmond. pénztáros ifj. Mikus Gyula. ellenőrök Buszár Zsigmond, Horváth János. Turistahalát a Magas Tátrában Kassa, junius 18. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Súlyos turistaszerencsétlenség történt a Tátrában a Tengerszem-csúcs mellett. — A Tengerszem-menházból telefonáltak a Zakopanéi mentőállomásra és jelentették, hogy csúcs felől fényjeleket vettek észre. A mentők azonnal elindultak a jelzett irányban és a csúcs alatt hosszas keresés után egy fiatal férfi holttestére és egy eszméletlen nőre akadtak. Megállapították, hogy a férfi Kvaczni Alfréd 24 éves fiatalember, a leány pedig Urbanek Hilda, mindketten a lengyelországi Bielicz sportáruházának alkalmazottai. A turisták a lengyel oldaliról a Lengyel-nyergen keresztül akarták a Tengerszem-csúcsot megmászni. A fárasztó meneteléstől mind a ketten kimerültek és igy történhetett, hogy a férfi az egyik szikláról a háromszáz méterrel mélyebben fekvő mezőre zuhant. A leárty a szerencsétlenüljárt fiatalember megmentésére sietett, de közben ő is elvesztette egyensúlyát és szintén alázuhant, csodás véletlen folytán azonban csak könnyebben sérült meg. Urbanek Hildát a mentők beszállították a kórházba, a szerencsétlenüljárt fiatalember holttestét pedig a közeli faluba vitték. Moszkva, junius 18. Hodza Milán csehszlovák miniszterelnök az Iszvesztija munkatársának nyilatkozott a szovjetunió uj alkotmányáról. A lap Hodzát az európai demokrácia egyik erős személyiségeként jellemzi. A miniszterelnök többek között a következőket mondotta: — Ha Oroszországiban tényleg népkormányt teremtenek, akkor a demokrácia egy uj típusa születik meg Moszkvában. Egyelőre a demokráciának három típusa létezik Európában: a liberális francia demokrácia, a tradicionális angol demokrácia, amely az angolok egyénieskedő hajlamát szigorú önkéntes fegyelemmel szabályozza és a csehszlovák Moszkva, junius 18. Maxim Gorkij, a híres orosz iró csütörtökön délben meghalt. Maxim Gorkij 1868-ban született Nizsnij Novgorodban, amely várost a szovjet az iró tiszteletére ,,Gorkij“-nak nevezte el. Az iró polgári neve Alexej Maximovics Teskov. írói nevét 1892-ben vette föl. A szó annyit jelent, mint a ,,keserű". Gorkij ifjúsága kemény és örömtelen volt. Szüleit korán elvesztette és alig látogatott iskolákat. Tízéves kora óta a legkülönbözőbb proletárfoglalkozásokban tengődött és önmaga tartotta el magát. Egyideig a tifliszi vasgyárakban dolgozott, ahol írni is megtanult és élményeit megkezdte papírra vetni. 1893- ban a ,,Kavkaz“ cimü újságban megjelent első müve, a „Makad Cudra". Vladimír Korolenko támogatásával" a - Nóvg ór ódba visszatért fiatal író csakhamar irnoki állást kapott és ezentúl többet foglalkozott az irodalommal. Folyóiratokba és újságokba dolgozott, mig 1898-ban novellái két kötetben megjelentek, A novelláskönyvek orosz viszonyok közt soha nem tapasztalt sikert értek el és több százezer példányban fogytak Prága, junius 18. A képviselőház külügyi bizottságának tegnap délutáni ülésén élénk vita folyt Sidor szlovák néppárti, Stránsky cseh nemzeti szocialista és Kopecky kommunista képviselő között a lengyel-csehszlovák kérdés kapcsán. Sidor beszédében cáfolta azokat a bélés külföldi híreszteléseket, amelyek szerint a szlovák néppárt autonómista programjával gyengíteni, esetleg kettéosztani akarná ezt az államot. Ennek bizonyítékául említi a szlovák képviselők turócszentmártoni, 1918 május 24-iki összejövetelét, amelyen egyetlen hang sem akadt, amely az osztrákmagyar monarchia fenmaradása mellett foglalt volna állást. Majd Juriga 1918 októberében a budapesti parlamentben elmondott beszédére hivatkozik. A szlovákok szentül hitték, hogy a csehekkel egy államban való egyesülésük biztosítja nemzeti fejlődésüket és e hithez a néppárt tovább is hü marad. Arra a kérdésre, — folytatta a szónok — hogy mégis mi választ eh bennünket a cse- ■h éktől, könnyű a válasz: államunk kül- és belpolitikája nem mozog annak az egészsé-, demokrácia, amelyet céltudatosan irányított demokráciának nevezhetünk. Ehhez a három típushoz járul most hozzá a negyedik, az orosz típus. Fölépítésében az orosz demokrácia lényegesen különbözik a nyugati demokráciától, de módszereivel közel áll hozzá, amennyiben meggátolja az individualizmust, hogy ártson a kollektív érdekeknek. Nemzetközi szempontból az uj szovjetalkotmány a demokrata világfront megerősödését jelenti s egyúttal a békefront megerősödését is. Áz uj szovjetalkotmány a nemzetközi béke munkájának fontos állomása. Ezek után a szovjetunió és Csehszlovákia között még szorosabbá válhatnak a kulturális kapcsolatok. el. Később megjelent Gorkij első regénye, a ,,Torna Gordejev". Ez a regény egyszerre híres íróvá tette. 1901-ben megjelent a költő prózai költeménye, ,,A viharmadár", amelyben Gorkij előre bejósolta a forradalmat. A kötet miatt a Kaukázusba száműzték és ott irta meg az Oroszországon kívül legtöbbet olvasott müvét, az „Éjjeli menedékhely"-!. 1906-ban az első orosz forradalom után Gorkij külföldre emigrált, 1907- ben Capri szigetén telepedett le, 1913-ban visszatért Oroszországba. Az 1917-es forradalom után főleg kulturális feladatoknak szentelte életét, 1918-ban barátjának, Leninnek kívánságára megalakította Lenin- grádban a „tudósok házát", de később visz- szavonult a politikai tevékenységtől és egészségi okokból Sorrentóban élt. 1926- ban látogatásra visszatért Moszkvába és a határon „a szovjet írófejedelmét" óriási pompával fogadták. Ezentúl is a lehető legnagyobb tisztelettel vették körül Gorkij személyét és amikor a kommunista akadémia tagjává kinevezték, megbízták, hogy írja meg az 1917—21 -es polgárháború történetét. ges szlovák közmondásnak a szellemében, hogy „előre kell haladni", hanem amaz egészségtelen mondás szerint, hogy: „balra kell haladni". Ennek keménységét különösen a szlovák érzik azóta, hogy Szovjet- oroszország szövetségesünkké vált. Mi, szlovákok nem nézhetjük szó nélkül, hogy a csehek újabb fehérhegyi tragédiába rohanjanak és hogy romlásba vigyék a mi Szlovenszkónkat is, amelyet leginkább veszélyeztet a szovjetszövetség. Ma az egész világ tárgyalja nehéz helyzetünket, melybe az orosz szövetség vitt bennünket. A bol- sevizmus elleni védekezéshez nem kell fasiszta eszközöket bevezetni, elégséges volna a csehek és szlovákok demokratikus együttkormányzása. A kommunisták szlo- venszkói részleges sikereinek nemcsak a baloldal, hanem az agrárpárt is örül. A csehszlovák-lengyel viszony —' A Lengyelországhoz való viszonyunkat illetően nem látunk sem az egyik, sem a, másik oldalon komoly akciót, amelly viszo^ nyűnk megjavítására irányulna. — Lengyelországnak középeurópai politikai érdekeltségét Beck belgrádi útja fejezte ki.' Nem hisszük, hogy a hivatalos lengyel politika Szlovén szkó feldarabolására törekednék. A szlovákok egy emberként utasítanak visz- sza minden olyan értelmetlenséget, amiket egyes lengyel könyvek közölnek. Egyetlen lengyel felelős tényező sem nyilatkozott úgy, hogy a szétdarabolási tervek a lengyel külpolitika vezetéséhez közel állnának. Nem tagadja, hogy ily tervek a sajtóban napvilágot látnak. A Polska Zbrojna tegnapi száma nagy elismeréssel ir katonai felkészültségünkről. A szlovákok őszintén meg akarnak bé- külini a legyetekkel s ez a jóakarat megvan lengyel részen is. A kiegyezés után Lengyelország és Csehszlovákia Európában különb nagyhatalmat jelentene, mint Francia- és Olaszország s éppen olyan nagy lenne, mint Németország. A szónok végül megkérdezte, hogy a modus vivendi végrehajtása kapcsán Szlovenszkó mikor kapja meg az érsekséget. Stránsky az olasz és lengyel politikáról Stránsky cseh nemzeti szocialista kijelenti, hogy nincs az a földi hatalom, amely föltámaszthatná Abesszíniát. Tisztelet azoknak a törekvéseknek, amelyek meg akarják akadályozni, hogy az olasz nagyhatalom a német fronthoz csatlakozzék, de e front megerősitését az is szolgálhatná, ha a germánellenesek arcvonala meggyengülne. Ezért gondoskodnunk kell jugoszláv szövetségesünkről. Az olaszok abban a meggyőződésben élnek, hogy az Adria keleti partja is Itáliát illeti. A szónok utal azokra a katonai intézkedésekre, amelyeket Olaszország Albániában tett, továbbá megemlíti, hogy Olaszország a napokban szabadon bocsátotta Pavelics horvát szeparatistát. Megértéssel kell lennünk aziránt, — folytatja —■, hogy Jugoszlávia az ilyen jelenségeket milyen érzelmekkel kiséri. Csak két józan választása van: vagy bízik abban, hogy az etika, mely szerint a nemzet joga több, mint papirrongy, érvényesülni fog, vagy pedig, ha a jogot bagatelizálni fogják, ne csodálkozzunk, ha Németországban keres magának támpontot. Olaszországban ugyan a revizionizmus gyengült, de Olaszország semmi lépést nem tett Budapesten, ami eloszlatná ebben a kérdésben az aggodalmakat. A mai Oroszország nemzetközi helyzete szilárdabb, mint a cári Oroszországé volt. Sidor lengyel vonatkozású fejtegetéseit rosszul fogják értelmezni, még ha a maga részéről nem is kívánja Sidort hazafiatlan szándékkal vádolni. A lengyel kérdésben minden attól1 függ, hogy a középeurópai térben melyik lengyel érdek egyeztethető össze a mi államunk épségével és a mi középeurópai elképzeléseinkkel. Nem véletlen, hogy Becket a középeurópai problémák iránti érdeklődése Belgrádba és Budapestre vezette, nem pedig Prágába és Bukarestbe. A kommunista párt tapsol a kormány külügyi politikájának A kommunista Kopecky helyesli a külügyminiszter politikáját, amellyel a kisan- tant megerősitését munkálja. A kommunista párt üdvözli a kisantant- nak a bukaresti tanácskozások kapcsán való erősödését, mert a kisantant egysége a béke érdeke. Szerinte Sidorban a cseh nemzet ellensége szólalt meg. S aki a cseh nemzet ellensége, az szükségszerűen ellensége a szovjetnek és Franciaországnak s a külföldi fasizmus és a Beck-féle Varsó szolgálatába szegődik. Sidor a maga polonofil álláspontjával támogatja a Szlovenszkó felosztásának terveit. A külföldi veszedelmekre való tekintettel sohasem volt annyira szükség a csehek és szlovákok testvéríesülésére, mint éppen ezekben a napokban. A vita végén Krofta külügyminiszter fölszólalt és megcáfolta azokat az állításokat, hogy a szociáldemokraták franzensbadi ünnepségén Hitler ellen államfősértést követtek volna el. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a bizottság á jövő hét valamelyik napján ismét tart ülést. Meghalt Maxim Gorkij A „szovjet irófejedelmé“-nek hányatott élete Elénk vita a ctehizlovák-lengye! viszonyít! a külügyi bizottságban Sidor szlovák néppárti képvíse'fi a sxovietbarátság helyett a lengyel-csehszlovák szövetséget ajánlja • Stránsky az olasz jugoszláv viszonyról ■ A kommunisták nyi.t állásfoglalása a kisantant-politika mellett % 2
