Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-14 / 135. (3984.) szám
8 Bűnügyi regény számokban Marmincezer amerikai között 17h gyilkos és 285 áldozat Hétszer annyi gyilkosság történt 1900 óta az Egyesült Államokban, mint amennyi amerikai katona elesett a harctéren ■ 350 ezer gyilkosság harmincöt év alatt wam Newyork, jnunius 13. A uewyouki rendőrség haiibailimas pailiötájáinalk épületét, annely a Lafa- jnatit-e'tiree'tiein eimelkieidülk, az európai olviaisó sokkal jobbam iismuerő, mint giomidiolíná-. Nincs olyan amerikai bűnügyi film., aimieűybein ennek az épületnek fotográfiája efliő eui fordulna. De arról, ami a haitaknas épület egyeis irodáliibam itörténák, még az amerikaiaíkniak sincs sok fogalmuk. Vannak iirodialbelyiségek, sőt egész ügyosztályok ebben a hatalma® épületben, omjelyekinek küszöbét avatatlan még nem lépte át. sőt, amelyeknek létezéséről nem is tudnak a kívülállóik. Igazán csak véletlen eziámiláijáira "írhatom, hogy a newyoüki rendőrség titkai közé bepillanthattam. Magántársaságban ismertem meg ugyanis Woodson főfelügyelőt, akivel aztán mint újságíró gyorsan öisszeibarátkoztam. Woodson felügyelő az az ember a newyoirki rendőrségen, akit az alvilág listáin nem lehet felfedezni. A gamgsztenek nevét nem ismerik, jóllehet nagyon sok dolga van Newyark alvilágával. amelynek természetesem megvan a maga kitűnőién működő szervezete., ugyanolyan pontos kartotékot vezetnek a gangszterek a rendőrökről és detektivek- ről. mint a rendőreik róluk. Woodson iránit azonban nem érdeklődnek, nem is vették fel nevét. a. kartotékokba., hiszen Woodson nem nyomozással és a bűnösök ikéz- reikeritésével foglalkozik, hanem úgynevezett tudolmányos beosztása van: ő a világ egyik legkiterjedtebb .rendőrségi hálózatának statisztikusa, FJoodson ieiügyela műhelye A hivatal elme szürke, azok akik szeretnek egyet-mást hallani a rendőrségi működés titkairól, itt abba is hagyják az olvasást. De rosz- szuil teszik. Mert igaz ugyan, hogy a. statiszti- kagyártás nem tartozik a legérdekesebb dolgok közé, de az anyag, amiből Woodson statisztikája összeáll, mindem, csak nem unalma®. Woods ónnak szép világos szobája van a La- fayett-sireieten levő palotáiban, az iroda falait a plafontól a. padlóiig tábláik borítják, a táblákon fekeite, zöld, vörös és világoifekélk tintával berajzolt gráf ikonv onalaik kígyóznak. Itt minden bümözőtipusmak megvan a maga kategóriája, Ez itt egy tábla a kéjgyilkosságokról, ez a lakásbetörésekről, nem kevesebb, mint három táblázat kell az iszákosságckból elkövetett büntettek teljes bemutatására. Külön táblázat beszél az ön- gyilkosságokról és a felderitetlen bűnesetekről. "Woodson hivatali szobája mellett három óriási teremben vannak' elhelyezve azok a kartotékok. amiket a rendőrség az utolsó harminc év valamennyi bűnözőjéről és bűnesetéről vezet. Az én specialitásom — mondja Woodson és lapozgatni kezd egy könyviben, amely előtte fekszik az Íróasztalon — a gyilkosságok statisztikája, Mi ugyanis nemcsak a newyoirki bűneseteiket, tartjuk nyilván, hanem az USA- bam előforduló valamennyi bűnesetet, Na mit gondol, 1900 óta mennyi gyilkosság történt az E g yesüli t Á Harmokban ? Egy pillan atig elgondolkoztam és végigvonul ellőttem azoknak a bűneseteknek a száma, amiket az újságokból tartóik ugy-ahogy nyilván. arra gondolok, hogy az Egyesült Államokban általában nagyon sok a. bűnesetek száma és kivágok egy véleményeim szerint magas számot: Húszezer! Woodson nem mosol yodiik eil, hanem nyugodtan kiveri pipájából a hamut: — Adjon hozzá még 330 ezret — mondja szomorúan — s akkor meg fogja kapni a körülbelül helyes számot. Igen, uram az Egyesült. Államokban harminc év alatt 350 ezer gyii'kosiság történt. Márkus Cavanagh, akii húsz év óta magánstatisztikát vezet, az ő kimutatása még magasabb arányszámot tartalmaz. Az ő stape't lehet adni a tényleges helyzetről. Ki iismien például a lincsbiirásfcodások áldozatainak számát a déli államokban, vagy ki tudja megmondaná pontosan, hány embert tett el láb alól a Ku-Klux-Kliam, a hootlieggerek és a többi hasonló titkos bünszövetkezet? A statisztikai hivatalban 1900 óta 523 ezer áldozatot tartunk nyilván. Gavanagh biró statisztikája szerint ez a szám ás sokkal magasabb, szerinte legalább 600 ezer aiz áldozatok száma. Kétségtelen azonban, hogy félmillió ember pusztult el Amerikában harminc egy néhány év alatt gyilkosság következtében. Egy szomorú rekord — És hogyan lehet e szörnyű ragály ellen az Egyesült Államok területén nem kevesebb mint 485.600 gyilkosságot követtek el. Félmillió áldozat A statisztika tehát mégis megbizhatatlan. -Nem, feleli Woo*d)Son, elleniben vannak esetek, és ilyen sokszor százával fordul elő, amikor nem sikerül telje® bizonysággal megállapítani, hogy gyilkosság, öngyilkosság, . vagy szerencsétlenség történt. — És van statisztikai kimutatás az áldozatokról is? — kérdeni. — Ezen a területen Is csak megközelítő fcémégiscsak védekezni? — teszem fel a kérdést, Woodson rá,gyújt a pápájára: —• No ez már aztán nem a statisztikát híva* -tál feladata. Mi csak számolunk. De a szán írnokból sok mindent ki lehet olvasni. így például összeszámiláitulk, boigy 1932 évben egye-i dűl Newyodk városa 32,400 fegyverhordási engedélyt adott ki magánszemélyek részére. A rendőrség megállapította, hogy 1933-ban a newyorki alvilág fegyverkészlete legalább 150 ezer revolverből állott, ezek között volt 2500 gépfegyverpisztoly. 1934-ről és 1935-ről még nem feküsznek főttünk az adatok, de bizonyosra veszem, hogy, amikor az egész világ fegyverkezik, a gaog- sziteirek se szerelteik Le. Ilyen körülmények között, azt hiszem, neim csoda*, hogyha százalékokban kifejezve Amerika lakosai között 19-szer több a gyilkos, mint Anglia, 7- szer több mint Kanada, 24-szer több mint Írország, 4.5-szer több, mint Németország, 5-ször több mint Svájc és 24-szer több, mini Hollandia lakosai között. — A bűnözési statisztika grafikonja momentán hanyatlóiban van, de mindaddig, amíg be nem szüntetik a fegyverkereskedelmet s csak tökéletesen megbízható polgároknak adnak fegyverviselési engedélyt, ez a sz.ám nem fog •Lényereisen csökkenni. Persze, ezer más oka is van annak, hogy a gyük-osságok világrekordját. Amerika tartja... 1936 junius 14, vasárnap. Fantasztikus számok — borzalmas erkölcsök Fantasztikus szám: 350 ezer, ez .majdnem hétszer annyi, mint amennyi amerikai katona elesett a világháborúiban. — Ez azonban még nem miniden, — mondja Woodson — jóll figyeljen ide s még élesebb formában fogom bemutatni önnek ennek a számnak irtózatos jelentőségét. Képzeljem el egy területet akárhol Amerikában, ahol — mondjuk — 30 ezer ember él. E 30 ezer amerikai között hatvan olyan van, aki már gyilkosságot követett el, esetleg kettőt is, és 144 olyan, aki az élete folyamán gyilkosságot fog elkövetni. A statisztika szerint minden 30 ezer amerikaira 174 gyilkos és 285 áldozat esik. Fantázia? nem, a számok, amiket mii itt harminc év alatt össziegyüijtöittünik, azt bizonyítják. hogy ez a tény. Különben a mi statisztikánk tökéletlen, Csikágóbam él egy bíró, • Flohr, a második verseny ex-aequo győztese, í magyar Ligeti, aki szintén játszott a másodd moszkvai versenyen és mint moszkvai 'homo no vu6, a húszon öté. vés osztrák Eliskases, az osztót! sakkozás nagy reménysége kapott meghívót. Ve lük szemben öt orosz állott, Botvinnik, Ragozin Kan és Rjumin a fiatal .generációból és az elpusztíthatatlan Löwenfisch, a háboruelőtti idők egyit nagy orosz sakkozója. Moszkvát tehát joggal tekinthetjük az orosz éí európai sakkozás erőpróbájának és most már meg állapíthatjuk a.zt is, hogy a kettő színvonala egyenlő. Capablanca nyerte a versenyt egy pont fölénnyel, de némi szerencsével is. Botvinnik vitte el a második dijat. Mindketten tiz egység felé jutottak; Capablanca 3 és félponttal előzi meg Flóihrt, az utóbbi évek legeredményesebb verseny- játékosát, a p-rezumptiv világbajnokjelöltet. Botvinnik nagyszerű eredménye azt mutatja tehát, hogy uj nagymestere van a sakkvilágnak. Való- s-zinüleg mélyebb és csiszoltabb sakkozó, mint FLohr. Capablanca gyönyörű szereplése pedig arra mutat, hogy. az exvilágbajnok másodvirágzását éli, régi erényei újból tűnd ökölnek és még ma is a legjobb verseny taktikusnak kell tekintenünk. Kinzó kérdés merül fel most a sakkozókban, vájjon nem ő a világ legjobb játékosa-e és vájjon a. ma Capablancája nem venné-e el a világbajnoki címet Euwétől? Nem sokáig kell várnunk a feleletre, Nottingham megadja majd a választ. Tiz pont alatt végzett Flohr és négyen kerültek az utolsó helyre hét. és félponttal. Ez mutatja a mezőny teljes kiegyensúlyozottságát és a>zt a tényt, hogy ennek a versenynek nem volt outsi- derj-e. Valóban egymáshoz méltó ellenfelek küzdöttek. Két pont választotta el a harmadikat az utolsótól. Itt már nem lehet klasszis-differenciáról beszélni, csak pillanatnyi diszpozícióról, szerencséről, meg a versenyeket kísérő egyéb körülményekről. Az erőviszonyokról Moszkva teljesen bii képet mutat. Ezt annak tulajdoníthatjuk, hogy a verseny kétfordulós volt: mindenki minden ellenfelével két játszmát váltott, egyet világos, egyet sötét sziliekkel. A verseny igy tulajdonképpen két versenyből tevődik össze. Az első verseny végeredménye ez volt: Capablanca 6 és fél, Botvinnik, Ragoz in 5, Löwenfisch 4 és fél, Flohr 4, Kan, Lasker, Ligeti 3 és fél, Eliskases és Rjumin 3. — A második verseny eredménye igy alakult: Botvinnik 7, Capablanca 6 és fél, Floihr, Ligeti 5 és fél, Eliskases, Lasker és Rjumin 4 és fél, Kan 4, Ragozin 3 és fél, Löwenfisch 3. E két eredmény összehasonlítása tanulságos dolgokat mond a versenyzők kondíciójára vonatkozólag. Capablanca egyenletes játéka tűnik fel, 72.22 százalékos eredménye gyönyörű. Botvinnik küzdőképessége öt-Lik szembe, a verseny második felében 77.77 százalékos eredményt ért el és ez egészen fantasztikus ilyen mezőnyben. Az oroszok reménysége, Ragozin, az első menetben a 2.—3. helyen végzett, a másodikban utolsóelőttinek esett vissza, tehát még nem állóképes. Flohrt és Ligetit éppen v-er- senyrutinjuk vitte az élre a rosszul sikerült első menet után. Lasker már nagyon öreg, de még mindig félelmetes, Eliskases meg fiatalságának köszönheti, hogy össze tudta magát szedni. Ilyen kiegyenlített, erők küzdelmében természetes, hogy nagyon sok játszma végződött döntet-J lennel. Volt egy teljes forduló, amelyen mind az! öt játszma kimenetele döntetlen volt. Ha egy verseny igy alakul, már két játszmának egymás- utánd megnyerése szériát jelent. Három játszmát egymásután ezen a versenyen senki nem nyert. A legtöbb játszmát Capablanca. nyerte, nyolcat, míg tíz játszmája döntetlen volt. Hetet nyert Botyinnik, s egy játszmát vesztett éppen Capa- blamca ellen, bár ebben a játszmában győznie kellett volna. Ám az elsőséghez szerencse is kell. Ligeti remiskirály volt, 12 játszmája, végződött döntetlennel s csupán hármat nyert. Ez mutatja, hogy stílusán javítania kell. Flohr bárom játszmát vesztett, régen fordult elő, hogy egy versenyen Prága, junius 13. Csaknem egy hónapig ta.rt-c küzdelem után véget ért a kétfordulós moszkva verseny, ennek az esztendőnek idáig kétségtele' nül legjelentősebb sakké sem énye, Moszkva rövid ■egy évtizeden belül immár három nagyjelentőségű versennyel gazdagította a sakktörténelmet. Igen nagyjelentőségű tény volt, amikor a szovjetsakkozás irányítói szakítottak az elzárkózás merev politikájával és valamelyes mértékben bekapcsolódtak a nemzetközi sakkéletbe, vagyis itt is megkezdték a népszövetségi politikát. Ez a kapcsolatuk még mindig nem elég mély, az orosz sakkozók csak elvétve jelennek meg egy-egv külföldi versenyen, viszont azonban Oroszországba elég gyakran hivta-k meg külföldieket és ezeknek a részvételével nagyobb sakkversenyeket is ren deztek. Igen gyakori látogató Szovjetoroszország- bán Flohr, aki Botvinnikkal ott vívta meg döntetlenül végződött, meccsét, megfordult ott Euwe, Kmocli s még több nyugati sakkmester, két éve állandóan Oroszországban él a magyar Ligeti, akit sakkoktatóul szerződtettek és Lasker, a veterán exvilágbajnok. A júliusban lebonyolításra kerülő luihacsovicéi versenynek szintén lesz orosz résztvevője, Not-ting,ham-ben pedig, a versenyek versenyén Botvinnik fogja képviselni a szovjetsakkozást. Az európai sakké,Jetnek tehát hova-tovább számolnia kell a szovjetsakk bekapcsolódásával. Idáig Aljeehin és Bogoljubov jelentette a nemzetközi versenyéletben az orosz sakkozást, csakhogy ezek már idegen állampolgárságot vettek fel és nem jelentik Oroszországot, főleg nem jelentik a 6zovjetsakkozást. Ezért az Oroszországban rendezett nagy nemzetközi versenyek főleg azért jelentősek, mert, mintegy bemutatják a, nyugat- európai országok sakkozó-világa előtt azt, a fejlődést, amelyen az orosz sakk az utóbbi évek folyamán átment. Erről a. fejlődésről elég gyakran beszámoltunk lapunk hasábjain. Ezért itt csak röviden említjük meg. hogy a szovjet kultúrpolitikája jelentős szerepet biztosított a sakknak, mestereit hivatásos művészeiknek nyilvánítja, s a tö- megsakkozás fejlesztésére iskolákban, akadémiákon és a szakszervezetekben nagy gondot fordít. Oroszországban ma már több millió szervezett és — tegyük hozzá — képzett sakkozó van, ilyen hatalmas tömegben pedig feltétlenül nagy számban akadnak kiváló sakkozók, sőt a játék igazi művészei is. Az első moszkvai nemzetközi versenyt 1925-ben rendezték meg és azt Bogoljubov nyerte meg imponáló fölénnyel Lasker és Capablanca előtt. Az orosz sakkgárda meglehetősen közepes színvonalat képviselt és jelentéktelenebb szerepet játszott ezen a versenyen. De a már tiz év múlva, rendezett második moszkvai versenyen egészen uj orosz gárda állott, ki és a nyugati sakkozással egyenrangúnak bizonyult. A fiatal Flohrral a vele egykorú Botvinnik osztotta meg a pálmát, Lasker és Capablanca mögöttük következtek. Kiderült, hogy az orosz mesterek klasszisa mindenben feléri az európaiakét. Ami hiányzik bennük, az a rutin, meirt hiszen nem volt, alkalmuk nagy nemzetközi mérkőzéseken edződniük, viszont amiben felülmúlják nyugati kartársaikat: elméleti képzettségük mélyebb és magasabb foka. Az oroszok az utóbbi években a sak keim éle tét óriási anyaggal gazdagították. Nem üktatódott aijból tízéves lusztrum a második és harmadik moszkvai verseny közé. Az oroszok a Steinit-z-centennáriumot felhasználták arra, hogy újból egy nagyszabású moszkvai versenynyel örvendeztessék meg a sakkvilágot. Ez alkalommal a versenyre nem hívtak meg sok mestert, csupán tizet bocsátottak a küzdelemre, öt külföldit és öt oroszt. Ha a résztvevők névsorát végigtekintjük, megáll apithatjuk. hogy az öt külföldi az európai sakkozás legmagasabb fokát jelenti. Hagyomány már a moszkvai versenyeken, hogy Capablanca és Lasker, a két régi rivális, a világbajnoki cím egykori tulajdonosai részt vegyenek rajtuk. Kívülük I ennyi 0 kerüljön a táblázatába. Moszkva elméletileg is gazdagította a sakkot, főleg az' oroszok tártak fel uj elméleti szempontokat, amik most már köz-kinccsé válnak. Ez a gyönyörű verseny mindenesetre pompás ouve-r- ture-je Nottingbam-nek, amely elé most már fokozott érdeklődéssel tekintünk. Katolikus leányifjusági vezetők tanulmányi hete Bártfa-fürdön Kassa, junius 13. A Katolikus Akció leánydifju- sági mozgalmának országos vezetősége ezidén rendezi meg a VI. nagy nyári tanulmányi hetet. Eddig minden évben két nagy tanulmányi hetét rendezett a vezetőség, egyet nyugaton, egyet keleten. Ezidén ettől a szokástól eltérően csak egy tanulmányi hét lesz, azonban a vezetőség olyan helyről gondoskodott, ahová minden leányifjusági vezető bizonyára örömmel és szívesen jön el. Az idei tanulmányi hét Bártfafürdőn lesz julius 8-tól 15-éig. A tanulmányi hét célja, hogy képzett, a vezetés etikáját és technikáját értő vezetőket adjon az egyesületeknek. Különösen szem előtt tartva, ■hogy a katolikus leányegyesületeknek 90 százaléka falun működik, az idei program egyik alapvető tanulmányát a falu-ismerettan alkotja. A tanulmányi hét részletes programja a következő : Julius 8-án, szerdán este: Veni Sancte. Julius 9-én, csütörtökön délelőtt: A tanulmányi hét céljáról. (Bevezető előadás.) Az intelligencia felelőssége a népért. Fal-u-ismerettan: A falu lélektana. Délután: A leány ifjúság szerepe a Katolikus Akcióban. Leányegyesületek kiépítése. Julius 10-én, pénteken délelőtt: Falu-ismerettan: A falusi ifjúság lélektana. A Katolikus Akció és a tanítónő. Délután: A vezetés művészete. Játék és ének az egyesületben. Julius 11-én, szombaton délelőtt: Falu-ismerettan: A falu szociális élete. Liturgikus élet: Karácsonyi ünnepkör. Délután: Szabad délután. Julius 12-én, vasárnap délelőtt: Liturgikus élet: Húsvéti ünnepkör. Egyesületi-és egyéni apostolkodás. Délután: Szabad délután. Julius 13-án, 'hétfőn délelőtt: Falu-ismerettan: A falu kulturális I élete. Liturgikus élet: Pünkösdi ünnepkör. Délután: Egészségügyi előadás. Mozgalmi és egyesületi megbeszélések. Julius 14-én, kedden délelőtt: Falu-ismerettan: A falumunka irányelvei. Vezetői önképzés. Délután: Egészségügyi előadás. Erőforrás a munkához. Befejező előadás. Este: Te Deum. Julius 15-én, szerdán, 16-án, csütörtökön és 17-én, pénteken: kirándulások, pihenés. A tanulmányi hét előadói: Bartha Béla hitoktató, Halász Gyula káplán, dr. Kirchknopf Márton orvos, Esterházy Lujza egyházmegyei vezető, Münsber Irma egyházmegyei titkár, Sohalkkáz Sára szociális testvér. A program úgy van össze állítva, hogy a tanulmányi hét résztvevői nemcsak komoly tanulmányokban, hanem kellő szórakozásban és üdülésben is részesülhetnek. Bártfafürdő fenyveserdőkkel borított hegyek között, ideálisan szép vidéken fekszik." Klimatikus gyógyhely, elsőrendű fenyő- és ásványfürdőkkel és ami a tanítónő- vezetőket különöse érdekelheti: kitűnő inlhalató- riummal. Részvételi díj 300 Ke. Ebben bentfoglaltatik: 10 éjszakai szállás elsőrendű szállóban, kettesével, hármasával, 9 napi teljes ellátás (naponta, háromszori étkezés), az érkezés napján vacsora, az indnlás napján reggeli: Kedvezmények: a résztvevők az ásványfürdők használatánál 40 százalékos, a vasúton a visszautazásnál 50 százalékos kedvezményben részesülnek. A részvételi díj befizethető részletekben is, de kizárólag csekklapon, amit jelentkezéskor elküld a rendezőség. Előre be nem fizető jelentkezők 20 korona jelentkezési dijat kötelesek befizetni, mely lemondás esetén vissza nem kérhető. Jelentkezési határidő julius elseje. Jelentkezni lehet,: Schalkház Sára szociális tesvérnél, Koéice-Kassa, Ma.saryk-körut 23. szám. "V A moszkvai sakkverseny tanulságai
