Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-14 / 135. (3984.) szám

1936 június 14, vasárnap* 'PRXGAlAW.fcüJiHl RLAP abesszínia uj alkirálya Gxaziani tábornagy, akit az Olasz­országba visszatért Bádog lio helyébe alkirállyá neveztek ki. — A MAGYAR HERCEGPRÍMÁS AZ OXFORDI EGYETEM DISZDOKTORA. — Londonból jelentik: A Manchester Guardian legutóbbi számában az oxfordi egyetem al- kancellárja közli azoknak a névsorát, akiket az egyetemen legközelebb diszrtoktorrá avat- xmk. A névsor első helyén szerepel Serédi Jusztinián, Magyarország biboros-hercegpri- mása, aki a magánjog diszdoktora lesz. A második helyen Edén angol külügyminiszter szerepel, akit ugyancsak a magánjog dok­torává fognak avatni. — SZEGEDEN DISZDOKTORRÁ AVAT­TAK KÉT ANGOL POLITIKUST. Szegedről jelentik: Szombaton délben ünnepélyes ke­retek között avatták diszd oktorrá a szegedi tudományegyetemen Sir Róbert Gower és Ryhs Davies angol képviselőket. Gowert a jogtudományok, Daviest pedig a bölcsészet­tudományok diszdoktorává avatták. •— UJ JOGI DOKTOR. Tury István ipoilysá- .gi lakost jumáuis 13-án dlélwtám .a prágai Ká- roly-iegyeteim jogi fakultásán a jog- és álUam- tudonxányoik doktorává arva/bták. £ TOST BARNA ÜNNEPLÉSE. Kas­sai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tost Barna pápai prelátüs, Kassa város kanonok­plébánosa nevenapja alkalmával a Katolikus Olvasókör, amelynek Tost Barna elnöke, ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen Palyó Mihály kanonok méltatta az ünnepelt áldá­sos lelkipásztori és közéleti tevékenységét. A görögkatolikusok nevében dr. Sztulako- vits, majd Helyei Gyula választmányi tag köszöntötte az ünnepeltet. A Legényegylet dalárdája és a Líra dalkör több dalt adott elő, végül a Kis Szent Teréz gyermekegye­sület tagjai énekes és táncos számokban szerepeltek. Tost Barna megható szavakkal köszönte meg a meleg ünneplést. i — MEGHALT LACZEK GYULA CÍMZE­TES KANONOK. Rozsnyóról jelentik: La­czek Gyula címzetes kanonok 75 éves korában e napokban elhunyt. A megboldogult 1861-ben született, 1883-ban szentelték pappá. Első állo­máshelye Jekelfalva volt, onnan Korompára ment. 1885-ben már Rozsnyón káplánkodik, 1886-ban Murányban és Salgótarjánban. 1890- ben a rimaszombati protestáns gimnázium do­cense és a katolikus növendékek hittanára. 1905-ben pápai káplánná nevezték ki. 1919-ben losonci állami gimnáziumi tanárnak nevezik ki. 1926-ban nyugdíjazzák s rövid idő után címze­tes kanonokká nevezi ki az egyházmegye fő­pásztora. — A MAGYAR KERESKEDELMI MI­NISZTERTŐL BOCSÁNATOT KÉRTEK RÁGALMAZÓI, Budapestről jelentik: Annak­idején megírta a PMH, hogy Winchkler István kereskedelemügyi miniszter sajtó utján elköve­tett rágalmazás címén port indított Kormuth Péter magánhivatalnok és dr. Bárkányi Péter, az „Uj Barázda" volt felelős szerkesztője ellen. Mint ismeretes, a vádlottak egy hírlapi cikkben azt állították Winchkler miniszterről, hogy zsidó kézre játszotta a magyar külkereskedel­met. A napokban megtartott folytatólagos tár­gyaláson a vádlottak védője nyilatkozatot olva­sott fel, amelyben visszavonta a cikkben foglalt inkriminált kitételeket s a vádlottak nevében bocsánatot kért a kereskedelemügyi miniszter­től, amely kijelentését a jelenlévő vádlottak egyetértőleg jóváhagytak. Winchkler miniszter a nyilatkozatot és a bocsánatkérést elfogadta elégtételül s ezzel a nagy port felvert rágalma- zási pór békés elintézést nyert. „Sárga csikó, sárga a csengő rajta"— énekli Léván a száz éves Fekete néni A 48-as szabadságharcról és a többnapos céhbeli mulatozásokról beszél Léva legöregebb asszonya, az egykori „táncmesterné" Léva, junius 18. Híres asszony Léván, a Fe­kete néni. Jé kedélye és a kora, amelyet bizony már bibliai kornak is mondhatunk, tette őt híres­sé. Mert bizony Fekete néni most fordult bele századik évébe. Léva, sőt az egész Garamvölgye legidősebb matrónáját tisztelhetjük benne. Meglepett, hogy az ágyban fekve, vagy Jobban mondva ülve találtam Káka-sződőbeli lakásán, ujjai között rózeafüzért morzsolhatott és a szentekkel társalgóit... Úgy gondolja, hogy százéves a-sz- szony-nénéknek ez a legjobb társaság. Nagy örömmel fogadta gratulációmat száz­éves születésnapjára a matróna, akinek férje, tisztes ceizmadiamester — 36 év előtt halt meg. Közel ültet az ágyához, mert a közelmúltban influenzája volt, amint mondja, és azóta kissé nagyot halL , Szőlői kapál a 100 éves asszony Egyébként a betegsége csak múló györugélke- dés, májusban még templomban is volt, ahová rendeisen eljár. Csakhamar bor kerül az asztalra, melynek termőtőkéjét sajátkezüleg kapálta és venyigéjét is maga kötözte, levelezte. Elpanaszolja, hogy a veje nem engedi dolgozni, de bizony neki nem fog parancsolni, hogyha kisüt a nap, ő kezébe veszi a kapát. Közben szívesen kínálja a bort és koccintunk az egészségére és az ő pohara is kiürül. Azt mondja, hogy ízlik neki a borocska, naponta megiszik egy­két pohárral, étvágya is van és jól tud aludni. — Minek tulajdonítja, hogy ilyen szép kort ért meg? — kérdezem. Megdörgöli a homlokát és azt feleli, hogy bi­zony erre nem tud felelni. — Belejátszott ebbe a jókedély is — mondom tréfásan és kérdezem, hogy mikor táncolt utol­jára? — Nem olyan régen — mondja mosolyogva. — Yig természetű voltam mindig, lánykoromtól kezdve. Mindenki is szeretett, senkire sem mondha­tok rosszat! — Aki senkiről 6em mond rosszat, az valóban meg is érdemli, hogy szeressék, — fordítom meg a mondatot. „Céhlakozás" napokon kérésziül — De hát vidámak is lehettünk a mi fiatalsá­gunkban, amikor olyan nagyszerű céhlakozások volták — folytatta a visszaemlékezést Fekete néni — Vasárnap délután négy órakor, amikor ki­jöttek a litániáról, akkor kezdődött a céhlakozás és kedden reggel ért véget. De nem mindeki számára lett vége a lakozásnak, mert szerdán a „tisztek" az atya­mester házában folytatták a mulatozást. Ott volt a céhlakozás egész vezetősége, a céhmes- ter, atyamester, gazda, gazdáné, táncmesterné, a dékán, dékánné. — Én is voltam táncmesterné Féja Imre céh- mesteT korában. (Féja Gézának, az ismert publi­cistának egyik őse.) A táncmesterné dolga volt összegyűjteni a lányokat a mulatságba. Vasárnapi litánia után összejöttek az udvarunkba, onnan in­dult a menet. Elől a dékán vitte a koronát, benne volt a tintatartó és az arany toll, ami a lakozás előkelőségét je­lezte. Utána ment a szolgálómester egy pánt borral a kezében. Ezeket követte a gazda, meg a gaz-dáné. Dalszóval mentünk az Oroszlán-fogadó elé, ahol Féja Imre céhmester egy asztal tetején állt és ar­ról üdvözölte a közönséget. Azután zeneszóval mentünk fel a szállóba, ahol táncoltunk. Éjfélkor azután felteritettüik a sok asztalt, mert a vendé­gek sok mindenféle jót hoztak és a tisztikar meg -a gazdáéík szolgálták ki a vendégeket. Eleven gesztusok kíséretében olyan folyama­tosan mondja el ezeket a százéves matróna, mintha csak tegnap történt volna. Igaz, hogy az öregek már jobban a múltban élnek, mint a jelenben. Kazy kisasszony a szabadságharcban — Hát a szabadságharcra emlékszik-e? — kér­dezem. — Hogyne emlékeznék, hiszen akkor már 12 éves voltam. Éppen a piacon jártam tejért, amikor négy német lovaskatona kihúzott kardokkal be­jött a városba, a többi német meg a temető fölött -várt. Ez a négy német' megállt a fogadó előtt. Reg­gel hat óra volt. Én is megálltam és vártam, 'hogy mi lesz? — Egyszer csak jött egy' inas-gyerek, megál­lították és beszélni próbáltak vele, de persze nem sikerült, mert az inas csak magyarul beszélt, nem tudott a katonák német nyelvén. H'át aztán el­eresztették. Erre jött egy asszony, de ez ás ma­gyar volt, azt is eleresztették. Hát ekkor a Ba- -kóház felől jött szép fekete ruhában a Stupari-cs. Ez ugyan magyar volt, de német eredet és tudott is németül. Mikor a katonákhoz ért, azok a' lo­vakkal körülfogták őt és arra kényszeritették, hogy mutassa meg nekik, hol táboroztak a magyar honvédek. Stuparics erre elvezette a németeket a várba és megmutatta nekik a piarista templomot is, ahol a sebesült honvédek feküdtek. — A négy német lo-vas, min-t a villám vágtatott kii .a városból és csakhamar jött a többi német is a temető mellől és a vár udvarából elhordták a hol­mit, amit a magyar katonák otthagytak. A néme­teket házakhoz kv-ártélyozták be és a legtöbb tisztjük elrendelte, hogy a lakosság ennyi, meg ennyi kenyeret, szalonnát, meg szénát szolgáltas­son ki a katonaságnak. De a városban már nem volt kenyér, alig tudtak már adni a sebesült hon­védeknek is, igy a város népe meg volt ijedve, hogy m.i lesz most? — De a várost megmentette egy leány! A mai zárda helyén lakott egy u-r, Kazynak hívták. Sok- sok szobája volt, 'de csak egy lánya lakott a sok szobában. Oda i-s bekvártélyoztak egy német tisztet. A Kazy-kisasszony a tiszt elől elbújt a leg­utolsó szobába. De a tiszt utánament és kérdezte tőle az ajtón ke­resztül, hogy miért sir olyan nagyon és kérte, hogy nyissa ki az -ajtót. A lány bizony csak nem nyitotta ki, mire a tiszt azt mondta, hogy ha ki nem nyitja, akkor ő kardjával kivágja. — A Kazy-kisasszony erre nagyijedten kinyi­totta az ajtót és a kérdezősködő tisztnek kivallot­ta, h-o-gy azért sir, mert a német parancsnok -ennyi, meg ennyi kenyeret -és szalonnát, meg szé­nát követel a várostól, de a népnek már magának való kenyere sincs. (Apámnak még volt kilenc kenyere, zsákba tette és kivitte az O-rbánhegyá szőlőbe, é-s odahordott bennünket etetni, hatan voltunk akkor testvérek, de összesen tizenhat gye­reke volt szüleimnek.) — Igaz ez? — kérdezte a tiszt. — Igaz -— felelte a lány. — Ekkor a tiszt lórapattant és Nyitrára lova­golt, mert az a nagy tiszt, aki a parancsot ki­adta, Nyitrán lakott és jelentette neki, hogy Léván miég a népnek sincsen kenyere. így a parancsnok Négy ember súlyos gomba­mérgezése Kassán Kassa, junius 13. (Kassai ezieiükesztöiségüinik iteleifoinijieilieinitése). Kassám ma délelőtt súlyos gomiib-aiméirgieizés történt. A Sroibár-uicca 15. sz. háziba hívták ki ma déliben a mentőkéit azzal, hogy az egyik család tagjai eszméletliemiüil fie- küszmeik. A memibőlk dr. Kemény Albert mentő- orvossal azonnal a helysz-inére siettek és otfit Pen Franciska asszonyt, Sándor nevű fiát és két leányát, Danyi Annát és Hiben Klárit eszméletlen állapotban találták. Bies-záül’itioittálk őket a kórházba-, ahol azonnal gyomonmosást- vé-ge-zte-k rajtuk, de az állapo­tuk továbbra is suilyos. Annyit sikerűik a be­tegeiktől megtudni, hogy ma déliben gombát ebédeltek -és attól lettek rosszuk A két leány jó ismerőse a családnak és szintén részit vett az ebéden. Az ügyben megindították a vizsgá­latot, hiO'gy a család honnan szerezte a mérges gombát. — HOGYAN GYÚJTOTTÁK FEL ADDIS ABEBÁT? Rómáiból jelentik: Az olasz hatóságok most vizsgálatot indítot­tak Addis Abebálban, hogy ímegálla-pát- sá;k, hogyan volt lehetséges ilyen arány­lag rövid idd alatt teljesen felégetni az abesszin fővárost. A vizsgálat különös dolgokat derített ki. Megállapították, hogy a rombolóknak nemcsak nagy­mennyiségű benzin és olaj állott rendel­kezésükre, hanem a mozikból elrabolt filmszalagokat elszórták a házak előtt és ezekre öntötték a benzint. Ki hitte volna, hogy az úgynevezett primitív b-enszülöttek ilyen pontosan ismerik a filmanyag gyúlékonyságát? S hogy ilyen tökéletes biztonsággal megtalálják mód­ját annak, hogyan lehet egy várost úgy­szólván órák alatt lángba borítani? (MTP.) — OLCSÓ TÁRSASKIRÁNDULÁS BUDAPEST­RE. A „Munkásakadémia" pozsonyi titkárságának fö-Bpérésére közöljük az alábbi sorokat: Július 5-én és 6-án Pozsonyból társas ki rándulás indul Budapestre, amely a-z eddigi társasrendezések kö­UBISSÉItt! PRAUA 11, Spálená 49, Aussig, Bratislav.i, Széplak uccu £4 Zilina, SpiSskí N'ová Vés, Nővé Zámky. Kérjen katalógust elengedte a parancs teljesítését. De volt is öröm érte Léván! — De amikor -pár napra a magyarok visszajöttek, Stuparicsot elfogták és a temető mellett agyon­lőtték. „A magyar pénz megbukott" Pár ezer forintja is volt akkor apámnak, búzái akart venni érte, éppen a piacon járt, amikor csak dobolják, hogy a magyar pénz megbukott, hazajött az apám, az asztalra borult é6 úgy sirt... — Egy falat kenyér sem volt a városban, olyan nagy volt a nyomor; mikor bejött, a német pénz, az egyforintos bankót négyfelé tépték -és a fert-álydar-abokért vásároltunk valamit... Sok mindent mesél még Fekete néni, de én félbeszakítom és valami régi szép magyar nótát szeretnék hallani tőle. Százesztendős asszonyt még soha sem hallottam dalolni. És Fekete néni, aki hajdan mint a céh-beli lakozások hangulat - c-sináló „táncmeste-rnője" brillírozott, nem tagadja meg kedélyét százéves korában sem. Az első ké­résre rázendíti: — Sárga csikó, sárga a csengő rajta... Öröm nézni ezt a hatalmasan buzogó ősi élet­erőt, ami ebből a matrónából árad, 15 testvére lég kidőlt mellőle, de ő jó napokra, rossz napokra emlékezve töretlen lélekkel 'várja, hogy újból kisüssön a nap, hogy kedvenc szőlőjében dolgoz­hasson, mert csak a munka jelenti számára -az -életet. Amikor elbucsuzo-m tőle, odaszól vejének, Presiztolá-nszkv Bélának, aki még a muzeum ré­szére ad át egypár régi dolgot. — Béla, -adjon a Koperniczky urnák egy pár szál rózsát is! Elmondhatom, hogy igazán nem mindennapi ajándékot kaptam Fekete nénitől századik szüle­tésnapján: emlékeket, szép magyar nótát, egy csokor rózsát és ezenfelül még belémsugározta csodálatosan friss lelkének töretlen hitét az élet­ben, melyet mindég szeretett! KOPERNICZKY KORNÉL. zül a legolcsóbban rendezi me-g Budapest meg­tekintését. A kirándulók július 4-én délelőtt 11 órakor gyorshajóval indulnak Budapestre és 6-án este 8 órakor gyorsvonattal vissza Pozsony­ba. Az utazás költsége: szállással, ellátással és budapesti programmal együtt 200 k-orona. Érdek­lődőknek minden felvilágosítást megad és pros­pektust küld Pozsonyban Blüh papirkereskedése, Mária-u., Weiss -ujságüzlet, Nyerges-u. és a Mun­kásakadémia titkársága;, Hosszu-u. 15., II. em. — MAGYAROK! BIZTOSÍTSÁTOK VÁLASZ­TÓJOGOTOKAT! A magyar nemzeti -párt- pozsonyi sajtóosztálya közli: A fennálló törvényes rendel­kezések értelmében az állandó választói névjegy­zéket junius 15-től 22-ig bezárólag közszemlére teszik ki, mégpedig a városokban a választási irodában (Pozsonyban a Primás-palotában, a föld­szinten balra) és a házak kapui alatt, a vidéken, illetőleg a falvakban a községházán (a községi elöljáróság helyiségében.) Kisebbségi helyzetünk­ben a magyarságnak életérdeke fűződik ahhoz, hogy minden választásra jogosult magyar testvé­rünk neve benne szerepeljen a választási név­jegyzékben, különben az esetleges választások kiírásakor elesik a szavazástól, Ezért felkérjük magyar testvéreinket, okvetlenül győződjenek meg arról, hogy nevük benne van-e a választási névjegyzékben. Választói joguk van mindazoknak, akik csehszlovákiai állampolgárok, életüknek 21. évét ez év december 31-ig t etői Ük és legalább há­rom hónapja, tehát 1936 március 15-e óta a köz­ségben tartózkodnak. Mindazok, akik nincsenek benne a választási névjegyzékben, de erre a jogo­sultságuk megvan, kérhetik a jegyzékbe való fel­vételüket, szükséges azonban, hogy állampolgár- sági bizonyítványukat és ott, ahol bejelentőhivatal van, a bejelentőlapot e'.őmutatás céljából maguk­kal vigyék. Mindazok, akik a választói névjegy­zékben szerepelnek, de a legutóbbi szavazásuk óta lakást változtattak, az uj címüket okvetlenül jelentsék be, hogy a legközelebbi, bárminő vá­lasztásnál a szavazólapok kikézbesítése körül ne merüljenek fel akadályok. Nagyon ajánlatos személyesen meggyőződni arról is, hogy adatai helyesen szerepelnek-e a jegyzékben, hogy az esetleges hibás adatokat kijavíttassa. Ha bár­mely kételye, vagy panasza van, forduljon biza­lommal az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt központjaihoz, főtitkár­ságaihoz, vagy titkárságaihoz, amelyek készség­gel nyújtanak felvilágosítást. Magyarok! Nemzeti érdek, hogy ne hanyagoljátok el politikai jogai­tokat! 9

Next

/
Thumbnails
Contents