Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-14 / 135. (3984.) szám

1936 június 14, vasárnap*

'PRXGAlAW.fcüJiHl RLAP

abesszínia uj alkirálya

Gxaziani tábornagy, akit az Olaszországba visszatért Bádog lio helyébe alkirállyá neveztek ki.

— A MAGYAR HERCEGPRÍMÁS AZ OXFORDI EGYETEM DISZDOKTORA. —

Londonból jelentik: A Manchester Guardian legutóbbi számában az oxfordi egyetem al- kancellárja közli azoknak a névsorát, akiket az egyetemen legközelebb diszrtoktorrá avat- xmk. A névsor első helyén szerepel Serédi Jusztinián, Magyarország biboros-hercegpri- mása, aki a magánjog diszdoktora lesz. A második helyen Edén angol külügyminiszter szerepel, akit ugyancsak a magánjog doktorává fognak avatni.

— SZEGEDEN DISZDOKTORRÁ AVATTAK KÉT ANGOL POLITIKUST. Szegedről jelentik: Szombaton délben ünnepélyes keretek között avatták diszd oktorrá a szegedi tudományegyetemen Sir Róbert Gower és Ryhs Davies angol képviselőket. Gowert a jogtudományok, Daviest pedig a bölcsészettudományok diszdoktorává avatták.

•— UJ JOGI DOKTOR. Tury István ipoilysá- .gi lakost jumáuis 13-án dlélwtám .a prágai Ká- roly-iegyeteim jogi fakultásán a jog- és álUam- tudonxányoik doktorává arva/bták.

£ TOST BARNA ÜNNEPLÉSE. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tost Barna pápai prelátüs, Kassa város kanonokplébánosa nevenapja alkalmával a Katolikus Olvasókör, amelynek Tost Barna elnöke, ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen Palyó Mihály kanonok méltatta az ünnepelt áldásos lelkipásztori és közéleti tevékenységét. A görögkatolikusok nevében dr. Sztulako- vits, majd Helyei Gyula választmányi tag köszöntötte az ünnepeltet. A Legényegylet dalárdája és a Líra dalkör több dalt adott elő, végül a Kis Szent Teréz gyermekegyesület tagjai énekes és táncos számokban szerepeltek. Tost Barna megható szavakkal köszönte meg a meleg ünneplést. i

— MEGHALT LACZEK GYULA CÍMZETES KANONOK. Rozsnyóról jelentik: Laczek Gyula címzetes kanonok 75 éves korában e napokban elhunyt. A megboldogult 1861-ben született, 1883-ban szentelték pappá. Első állomáshelye Jekelfalva volt, onnan Korompára ment. 1885-ben már Rozsnyón káplánkodik, 1886-ban Murányban és Salgótarjánban. 1890- ben a rimaszombati protestáns gimnázium docense és a katolikus növendékek hittanára. 1905-ben pápai káplánná nevezték ki. 1919-ben losonci állami gimnáziumi tanárnak nevezik ki. 1926-ban nyugdíjazzák s rövid idő után címzetes kanonokká nevezi ki az egyházmegye főpásztora.

— A MAGYAR KERESKEDELMI MINISZTERTŐL BOCSÁNATOT KÉRTEK RÁGALMAZÓI, Budapestről jelentik: Annakidején megírta a PMH, hogy Winchkler István kereskedelemügyi miniszter sajtó utján elkövetett rágalmazás címén port indított Kormuth Péter magánhivatalnok és dr. Bárkányi Péter, az „Uj Barázda" volt felelős szerkesztője ellen. Mint ismeretes, a vádlottak egy hírlapi cikkben azt állították Winchkler miniszterről, hogy zsidó kézre játszotta a magyar külkereskedelmet. A napokban megtartott folytatólagos tárgyaláson a vádlottak védője nyilatkozatot olvasott fel, amelyben visszavonta a cikkben foglalt inkriminált kitételeket s a vádlottak nevében bocsánatot kért a kereskedelemügyi minisztertől, amely kijelentését a jelenlévő vádlottak egyetértőleg jóváhagytak. Winchkler miniszter a nyilatkozatot és a bocsánatkérést elfogadta elégtételül s ezzel a nagy port felvert rágalma- zási pór békés elintézést nyert.

„Sárga csikó, sárga a csengő rajta"— énekli Léván a száz éves Fekete néni

A 48-as szabadságharcról és a többnapos céhbeli mulatozásokról beszél Léva legöregebb asszonya, az egykori „táncmesterné"

Léva, junius 18. Híres asszony Léván, a Fekete néni. Jé kedélye és a kora, amelyet bizony már bibliai kornak is mondhatunk, tette őt híressé. Mert bizony Fekete néni most fordult bele századik évébe. Léva, sőt az egész Garamvölgye legidősebb matrónáját tisztelhetjük benne.

Meglepett, hogy az ágyban fekve, vagy Jobban mondva ülve találtam Káka-sződőbeli lakásán, ujjai között rózeafüzért morzsolhatott és a szentekkel társalgóit... Úgy gondolja, hogy százéves a-sz- szony-nénéknek ez a legjobb társaság.

Nagy örömmel fogadta gratulációmat százéves születésnapjára a matróna, akinek férje, tisztes ceizmadiamester — 36 év előtt halt meg.

Közel ültet az ágyához, mert a közelmúltban influenzája volt, amint mondja, és azóta kissé nagyot halL ,

Szőlői kapál a 100 éves asszony

Egyébként a betegsége csak múló györugélke- dés, májusban még templomban is volt, ahová rendeisen eljár. Csakhamar bor kerül az asztalra, melynek

termőtőkéjét sajátkezüleg kapálta és venyigéjét is maga kötözte, levelezte.

Elpanaszolja, hogy a veje nem engedi dolgozni, de bizony neki nem fog parancsolni, hogyha kisüt a nap, ő kezébe veszi a kapát. Közben szívesen kínálja a bort és koccintunk az egészségére és az ő pohara is kiürül. Azt mondja, hogy

ízlik neki a borocska, naponta megiszik egykét pohárral, étvágya is van és jól tud aludni.

— Minek tulajdonítja, hogy ilyen szép kort ért meg? — kérdezem.

Megdörgöli a homlokát és azt feleli, hogy bizony erre nem tud felelni.

— Belejátszott ebbe a jókedély is — mondom tréfásan és kérdezem, hogy mikor táncolt utoljára?

— Nem olyan régen — mondja mosolyogva.

— Yig természetű voltam mindig, lánykoromtól

kezdve. Mindenki is szeretett, senkire sem mondhatok rosszat!

— Aki senkiről 6em mond rosszat, az valóban meg is érdemli, hogy szeressék, — fordítom meg a mondatot.

„Céhlakozás" napokon kérésziül

— De hát vidámak is lehettünk a mi fiatalságunkban, amikor olyan nagyszerű céhlakozások volták — folytatta a visszaemlékezést Fekete néni

— Vasárnap délután négy órakor, amikor kijöttek a litániáról, akkor

kezdődött a céhlakozás és kedden reggel ért véget. De nem mindeki számára lett vége a lakozásnak, mert szerdán a „tisztek" az atyamester házában folytatták a mulatozást.

Ott volt a céhlakozás egész vezetősége, a céhmes- ter, atyamester, gazda, gazdáné, táncmesterné, a dékán, dékánné.

— Én is voltam táncmesterné Féja Imre céh- mesteT korában. (Féja Gézának, az ismert publicistának egyik őse.) A táncmesterné dolga volt összegyűjteni a lányokat a mulatságba. Vasárnapi litánia után összejöttek az udvarunkba, onnan indult a menet. Elől

a dékán vitte a koronát, benne volt a tintatartó és az arany toll, ami a lakozás előkelőségét jelezte.

Utána ment a szolgálómester egy pánt borral a kezében. Ezeket követte a gazda, meg a gaz-dáné. Dalszóval mentünk az Oroszlán-fogadó elé, ahol Féja Imre céhmester egy asztal tetején állt és arról üdvözölte a közönséget. Azután zeneszóval mentünk fel a szállóba, ahol táncoltunk. Éjfélkor azután felteritettüik a sok asztalt, mert a vendégek sok mindenféle jót hoztak és a tisztikar meg -a gazdáéík szolgálták ki a vendégeket.

Eleven gesztusok kíséretében olyan folyamatosan mondja el ezeket a százéves matróna, mintha csak tegnap történt volna. Igaz, hogy az öregek már jobban a múltban élnek, mint a jelenben.

Kazy kisasszony a szabadságharcban

— Hát a szabadságharcra emlékszik-e? — kérdezem.

— Hogyne emlékeznék, hiszen akkor már 12 éves voltam. Éppen a piacon jártam tejért, amikor négy német lovaskatona kihúzott kardokkal bejött a városba, a többi német meg a temető fölött -várt. Ez a négy német' megállt a fogadó előtt. Reggel hat óra volt. Én is megálltam és vártam, 'hogy mi lesz?

— Egyszer csak jött egy' inas-gyerek, megállították és beszélni próbáltak vele, de persze nem sikerült, mert az inas csak magyarul beszélt, nem tudott a katonák német nyelvén. H'át aztán eleresztették. Erre jött egy asszony, de ez ás magyar volt, azt is eleresztették. Hát ekkor a Ba- -kóház felől jött szép fekete ruhában a Stupari-cs. Ez ugyan magyar volt, de német eredet és tudott is németül. Mikor a katonákhoz ért, azok a' lovakkal körülfogták őt és arra kényszeritették, hogy mutassa meg nekik, hol táboroztak a magyar honvédek.

Stuparics erre elvezette a németeket a várba és megmutatta nekik a piarista templomot is, ahol a sebesült honvédek feküdtek.

— A négy német lo-vas, min-t a villám vágtatott kii .a városból és csakhamar jött a többi német is a temető mellől és a vár udvarából elhordták a holmit, amit a magyar katonák otthagytak. A németeket házakhoz kv-ártélyozták be és a legtöbb tisztjük elrendelte, hogy a lakosság ennyi, meg ennyi kenyeret, szalonnát, meg szénát szolgáltasson ki a katonaságnak. De a városban már nem volt kenyér, alig tudtak már adni a sebesült honvédeknek is, igy a város népe meg volt ijedve, hogy m.i lesz most?

— De a várost megmentette egy leány! A mai zárda helyén lakott egy u-r, Kazynak hívták. Sok- sok szobája volt, 'de csak egy lánya lakott a sok szobában. Oda i-s bekvártélyoztak egy német tisztet.

A Kazy-kisasszony a tiszt elől elbújt a legutolsó szobába.

De a tiszt utánament és kérdezte tőle az ajtón keresztül, hogy miért sir olyan nagyon és kérte, hogy nyissa ki az -ajtót. A lány bizony csak nem nyitotta ki, mire a tiszt azt mondta, hogy ha ki nem nyitja, akkor ő kardjával kivágja.

— A Kazy-kisasszony erre nagyijedten kinyitotta az ajtót és a kérdezősködő tisztnek kivallotta, h-o-gy azért sir, mert a német parancsnok -ennyi, meg ennyi kenyeret -és szalonnát, meg szénát követel a várostól, de a népnek már magának való kenyere sincs. (Apámnak még volt kilenc kenyere, zsákba tette és kivitte az O-rbánhegyá szőlőbe, é-s odahordott bennünket etetni, hatan voltunk akkor testvérek, de összesen tizenhat gyereke volt szüleimnek.)

— Igaz ez? — kérdezte a tiszt.

— Igaz -— felelte a lány.

— Ekkor a tiszt lórapattant és Nyitrára lovagolt, mert az a nagy tiszt, aki a parancsot kiadta, Nyitrán lakott és jelentette neki, hogy Léván miég a népnek sincsen kenyere. így a parancsnok

Négy ember súlyos gombamérgezése Kassán

Kassa, junius 13. (Kassai ezieiükesztöiségüinik iteleifoinijieilieinitése). Kassám ma délelőtt súlyos gomiib-aiméirgieizés történt. A Sroibár-uicca 15. sz. háziba hívták ki ma déliben a mentőkéit azzal, hogy az egyik család tagjai eszméletliemiüil fie- küszmeik. A memibőlk dr. Kemény Albert mentő- orvossal azonnal a helysz-inére siettek és otfit Pen Franciska asszonyt, Sándor nevű fiát és két leányát, Danyi Annát és Hiben Klárit eszméletlen állapotban találták. Bies-záül’itioittálk őket a kórházba-, ahol azonnal gyomonmosást- vé-ge-zte-k rajtuk, de az állapotuk továbbra is suilyos. Annyit sikerűik a betegeiktől megtudni, hogy ma déliben gombát ebédeltek -és attól lettek rosszuk A két leány jó ismerőse a családnak és szintén részit vett az ebéden. Az ügyben megindították a vizsgálatot, hiO'gy a család honnan szerezte a mérges gombát.

— HOGYAN GYÚJTOTTÁK FEL ADDIS ABEBÁT? Rómáiból jelentik: Az olasz hatóságok most vizsgálatot indítottak Addis Abebálban, hogy ímegálla-pát- sá;k, hogyan volt lehetséges ilyen aránylag rövid idd alatt teljesen felégetni az abesszin fővárost. A vizsgálat különös dolgokat derített ki. Megállapították, hogy a rombolóknak nemcsak nagymennyiségű benzin és olaj állott rendelkezésükre, hanem a mozikból elrabolt filmszalagokat elszórták a házak előtt és ezekre öntötték a benzint. Ki hitte volna, hogy az úgynevezett primitív b-enszülöttek ilyen pontosan ismerik a filmanyag gyúlékonyságát? S hogy ilyen tökéletes biztonsággal megtalálják módját annak, hogyan lehet egy várost úgyszólván órák alatt lángba borítani?

(MTP.)

— OLCSÓ TÁRSASKIRÁNDULÁS BUDAPESTRE. A „Munkásakadémia" pozsonyi titkárságának fö-Bpérésére közöljük az alábbi sorokat: Július

5-én és 6-án Pozsonyból társas ki rándulás indul Budapestre, amely a-z eddigi társasrendezések köUBISSÉItt!

PRAUA 11, Spálená 49, Aussig, Bratislav.i, Széplak uccu £4 Zilina, SpiSskí N'ová Vés, Nővé Zámky. Kérjen katalógust

elengedte a parancs teljesítését. De volt is öröm érte Léván! — De amikor -pár napra a magyarok visszajöttek,

Stuparicsot elfogták és a temető mellett agyonlőtték.

„A magyar pénz megbukott"

Pár ezer forintja is volt akkor apámnak, búzái akart venni érte, éppen a piacon járt, amikor csak dobolják, hogy a magyar pénz megbukott, hazajött az apám, az asztalra borult é6 úgy sirt...

— Egy falat kenyér sem volt a városban, olyan nagy volt a nyomor; mikor bejött, a német pénz,

az egyforintos bankót négyfelé tépték -és a fert-álydar-abokért vásároltunk valamit...

Sok mindent mesél még Fekete néni, de én félbeszakítom és valami régi szép magyar nótát szeretnék hallani tőle. Százesztendős asszonyt még soha sem hallottam dalolni. És Fekete néni, aki hajdan mint a céh-beli lakozások hangulat - c-sináló „táncmeste-rnője" brillírozott, nem tagadja meg kedélyét százéves korában sem. Az első kérésre rázendíti:

— Sárga csikó, sárga a csengő rajta...

Öröm nézni ezt a hatalmasan buzogó ősi életerőt, ami ebből a matrónából árad, 15 testvére lég kidőlt mellőle, de ő jó napokra, rossz napokra emlékezve töretlen lélekkel 'várja, hogy újból kisüssön a nap, hogy kedvenc szőlőjében dolgozhasson, mert csak a munka jelenti számára -az -életet.

Amikor elbucsuzo-m tőle, odaszól vejének, Presiztolá-nszkv Bélának, aki még a muzeum részére ad át egypár régi dolgot.

— Béla, -adjon a Koperniczky urnák egy pár szál rózsát is!

Elmondhatom, hogy igazán nem mindennapi ajándékot kaptam Fekete nénitől századik születésnapján: emlékeket, szép magyar nótát, egy csokor rózsát és ezenfelül még belémsugározta csodálatosan friss lelkének töretlen hitét az életben, melyet mindég szeretett!

KOPERNICZKY KORNÉL.

zül a legolcsóbban rendezi me-g Budapest megtekintését. A kirándulók július 4-én délelőtt 11 órakor gyorshajóval indulnak Budapestre és 6-án este 8 órakor gyorsvonattal vissza Pozsonyba. Az utazás költsége: szállással, ellátással és budapesti programmal együtt 200 k-orona. Érdeklődőknek minden felvilágosítást megad és prospektust küld Pozsonyban Blüh papirkereskedése, Mária-u., Weiss -ujságüzlet, Nyerges-u. és a Munkásakadémia titkársága;, Hosszu-u. 15., II. em.

— MAGYAROK! BIZTOSÍTSÁTOK VÁLASZTÓJOGOTOKAT! A magyar nemzeti -párt- pozsonyi sajtóosztálya közli: A fennálló törvényes rendelkezések értelmében az állandó választói névjegyzéket junius 15-től 22-ig bezárólag közszemlére teszik ki, mégpedig a városokban a választási irodában (Pozsonyban a Primás-palotában, a földszinten balra) és a házak kapui alatt, a vidéken, illetőleg a falvakban a községházán (a községi elöljáróság helyiségében.) Kisebbségi helyzetünkben a magyarságnak életérdeke fűződik ahhoz, hogy minden választásra jogosult magyar testvérünk neve benne szerepeljen a választási névjegyzékben, különben az esetleges választások kiírásakor elesik a szavazástól, Ezért felkérjük magyar testvéreinket, okvetlenül győződjenek meg arról, hogy nevük benne van-e a választási névjegyzékben. Választói joguk van mindazoknak, akik csehszlovákiai állampolgárok, életüknek 21. évét ez év december 31-ig t etői Ük és legalább három hónapja, tehát 1936 március 15-e óta a községben tartózkodnak. Mindazok, akik nincsenek benne a választási névjegyzékben, de erre a jogosultságuk megvan, kérhetik a jegyzékbe való felvételüket, szükséges azonban, hogy állampolgár- sági bizonyítványukat és ott, ahol bejelentőhivatal van, a bejelentőlapot e'.őmutatás céljából magukkal vigyék. Mindazok, akik a választói névjegyzékben szerepelnek, de a legutóbbi szavazásuk óta lakást változtattak, az uj címüket okvetlenül jelentsék be, hogy a legközelebbi, bárminő választásnál a szavazólapok kikézbesítése körül ne merüljenek fel akadályok. Nagyon ajánlatos személyesen meggyőződni arról is, hogy adatai helyesen szerepelnek-e a jegyzékben, hogy az esetleges hibás adatokat kijavíttassa. Ha bármely kételye, vagy panasza van, forduljon bizalommal az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt központjaihoz, főtitkárságaihoz, vagy titkárságaihoz, amelyek készséggel nyújtanak felvilágosítást. Magyarok! Nemzeti érdek, hogy ne hanyagoljátok el politikai jogaitokat!

9