Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-10 / 108. (3957.) szám

1936 május 10, vasárnap, Egy rossz számítás következményei Idegesség és elkeseredés Angliában az olasz-abesszin háború kimenetele miatt Baldwin fáradtnak érzi magái •Éles ellenzéki hangok a kormány ellen ■ Anglia súlyos gondjai London, május 9. (MTP) ,,I feel bittér hurni- liation” — Kétségbeejtően fáradtnak érzem ma­gam —, mondta Baldwin május 4-én az angol alsóházban egy küldöttségnek, amely abból az alkalomból kereste föl a miniszterelnököt, hogy a népszövetség súlyos, szerintük majdnem halá­los csapást kapott. Ez a küldöttség egy népes és előkelő angol egyesületnek, a népszövetség barátai ligájának aggályait akarta tolmácsolni a miniszterelnök előtt, aki nem talált biztató sza­vakat a csüggedt társaság részére. Sőt maga is fáradtságról beszélt. Kijelentette, hogy a vereséget, amit most el kellett szenvednie, a népszövetség saját hatá­rozatlanságának és gyöngeségének köszön­heti. Ez a rezignáció ebben a pillanatban nem túlságosan tetszik az angoloknak, mert még élénken emlékeznek arra, hogy múlt év novem­berében a választási győzelem után Baldwin és különösen a konzervatív párt fia­tal szárnya egészen uj aktív nemzetközi poli­tikát hirdetett és olyan elánnal látott a prog­ram megvalósításához, hogy Európában min­den szem London felé irányult. Néhány hónapig valóban úgy látszott, hogy a kommandó a Downing Street kezében van. Az angol flotta, hogy Edén éles szavainak nagyobb nyomatékot adjon Olaszország felé, fölvonult a Földközi tengerén és a népszövetségről is mindenki tudta, hogy angol füttyszóra táncol. Ma, egy félévvel később minden angol terv és kezdeményezés romokban hever —s a minisz­terelnök fáradtságról beszél, a népszövetséget gyöngeségel, a népszövetségi tagállamokat pedig árulással vádolja. Anglia presztizs*veresége Genfben Ezek nyilvánvalóan gyöngeség jelei, sőt úgy, I Amikor április 10-én egy hónapra elnapolták a ahogy Baldwin szavaiból kitűnik, nagyon is ko-j népszövetséget, az angol kormány elhatározta, moly gyöngeség jelei. Érthető, hogyha az angol közvélemény, amelynek más okai is vannak a nyugtalanságra, idegesen fogadja a miniszterel­nök kijelentéseit. Mit jelentsen ez: Anglia világ- politikai helyzete az utóbbi félévben ennyire meggyöngült volna? Bizonyos, hogy ezek az ag­godalmak nem alaptalanok. Kétségtelen, hogy az olasz—abesszin háború kimenetele elsősor­ban angol vereségnek számit. Anglia indította Olaszország ellen a népszövet­ségi háborút. Anglia követelte a szankciókat és a többi államok csak angol presszióra járultak hozzá, mert az angol szakértők rendületlenül bi­zonygatták, hogy ezen az utón Olaszországot el lehet téríteni hóditó szándékától. A szankciókról mindenkinek meg lehet a maga véleménye, a történtek után azonban teljes bizonyossággal áll előttünk az igazság, hogy amennyiben a szank­ciók alkalmazása kikerülhetetlenné válik, annyi­ra erőseknek kell lenniök, hogy ne maradjanak hatástalanok. Ma már nyíltan és nem minden él nélkül a kormány ellen hangoztatják Angliá­ban, hogy egyetlen egy szankció lett volna, amelyet nem tudott volna kiheverni Olaszország: — a Szuez-csatorna lezárása. Az angol kormány azonban minden fenyegető-1 zés ellenére sem nyúlt ehhez a fegyverhez s má­jus 6-án Edén az alsóházban egy ellenzéki kép­viselő fölszólalására kijelentette, hogy a Szuez- csatorna lezárása okvetlen maga után vonta vol­na a háborút Olaszországgal. Ebben, mondják az angolok, a külügyminisz­ternek valószinüleg igaza van s helyes, hogy nem tette ki az országot egy háború veszélyé­nek, — de ezt előbb is meggondolhatta volna s^ nem kellett volna ilyen messzire elmennie Genfben, Mert a szankciók ugyan hatástalanoknak bizo­nyultak Olaszországgal szemben, de annál sú­lyosabban érintették magukat a szankciós álla­mokat, köztük Angliát is. S megzavarták a né­pek közötti jóviszonyt. A szankciók teljesen fö­löslegesek voltak s a kis népek előtt alaposan lejáratták Anglia presztízsét. Elvégre ezek a kis népek vakon bizva Anglia nagyhatalmi presztízsében, vakon hozzájárultak a szankciókhoz. Mit suttognak a londoni klubokban? Londoni klubokban most egy érdekes kis tör­ténet cirkulál. Talán nem feiel meg a valóság­nak, de mindenesetre igen jellemző az angol köz­hangulatra. Röviddel elutazása előtt a négus be­szélgetett egyik bizalmas barátjával és tanács­adójával, az amerikai Colsonnal és azt kérdezte tele: —- Mit csinálna a helyemben, Colson? — Én az Ön helyében — válaszolta az ame­rikai —, repülőgépet vennék, Londonba utaznék és személyesen harcolnám ki az erélyes beavat­kozást. Az Ön jelenléte mozgósítaná a lakossá­got, a kormánynak gondja lenne rá, hogy fegy­vert és hathatós segítséget kapjon Abesszínia. — És mit gondol — kérdezte tovább a négus —, mennyi ideig tartana, amíg az angol segítség megérkezik Abesszíniába? Colson nevetve válaszolt: — Legalább egy év. Lehet, hogy ez a beszélgetés soha nem zajlott le a négus és Colson között, de az angolok szí­vesen mesélik egymásnak a történetet, amelyből éles és megbélyegző kritika olvasható ki a kor­mány ellen. De nemcsak az abesszin—olasz konfliktus miatt vannak fejfájásai az angol kormánynak, hanem ebben a pillanatban Angliát jobban nyug­talanítja a német kérdés, mint Franciaországot. hogy kérdőívet küld Hitlernek, hogy a német kor­mány — még mielőtt a népszövetség újból összeül — leszögezhesse álláspontját minden olyan kérdésben, amely Európát érdekli. A kérdőivet majdnem egy hónapig szerkesztet­ték, addig stilizálták, addig korrigálták és javí­tottak rajta, mig elmúlt az idő, négy nappal a népszövetségi üzem megindulása előtt be is fu­tót a kérdőív Berlinben, — tehát teljesen kizárt dolog, hogy május 11-ig a válasz megérkezzen. Mi ennek a következménye? Genfben fokozódni fog a bizonytalanság és pesszimizmus, a népszövetség reménytelen helyzetét csak ki­hangsúlyozza a tanácstalanság, a főtémához nem lehet hozzányúlni, Franciaország és Belgium küldöttei haragosak és természetesen Angliára neheztelnek. Az angolok mossák kezeiket. Nyugtalanító hangok a gyarmatokról Azután itt vannak a gyarmati kérdések, ame­lyek nyugtalanítják a domíniumok kormányait. A délafrikai Unió kormánya a legélesebb han­gon tiltakozott az ellen, hogy Anglia Afrikában akármilyen fennhatósági jogáról lemondjon. Er­re a tiltakozásra se adott egyenes és megnyug­tató választ az angol kormány. Baldwin beszélt ar alsóházban a kérdésről, de nem mondott se igent, se nemet. Itt van azután az egyiptomi zűrzavar. Az egyiptomiak várják az alkotmányreformot, amit már évek előtt megígértek nekik. Közben a nacionalista mozgalom napról-napra nő és erősödik. Itt van az arab—zsidó ellentét, ami véres pogromokban robban ki. Az arabok és zsidók hiába várják az alkot­mánytervet, amit ugyancsak évek előtt ígértek meg nekik. Mintha a hatalmas és mindig jól funkcionáló angol bürokrácia fölmondta volna a szolgálatot, az egész gépezet akadozik, döcög, egyik hiba a másik után s a miniszterelnök olyat mond, amire Anglia történetében alig van példa. ,,I feel bittér humiliation." Az angol miniszterelnökök nem szoktak fáradtak lenni.. * Újabb támadás a magyar képviselő­házban Sajniss Ferenc ellen Gyürky bemutatta egy „kompromittáló" levél fényképmásolatát A levél hamisítvány? Budapest, május 9. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A költségvetési vita tár­gyalása során a képviselőhöz éjszakai ülésén dr. Györky Imre szociáldemokrata képviselő a ma­gyarországi 'horogkeresztes mozgalomról beszélt. Szerinte ez a mozgalom az ország német lakosait tartja izgalomban. Az olimpiai stafétával kapcso­latban a németek azt hiresztelik, hogy azok a földrészek, amelyeken a staféta keresztül l'og ha­ladni, Németországhoz fognak tartozni, tehát Ma­gyarország is. Azt állította, hogy Magyarországon az „Uj Magyarság*4 a horogkeresztes mozgalom szócsöve. Ezután fölolvasott egy levelet, amelyet egy német lap Wolf nevű munkatársának írtak s amely levélben egy gazdasági könyomatos in­dítását javasolják. A levél rámutat arra, hogy a zsidók a magyar sajtót. kilencven százalékban a kezükben tartják és ezáltal nagy károkat okoznak a hitlerista Né­metországnak. A megindítandó kőnyomatos szak­lapot a német kormány támogatásával kívánnák fenntartani és magyar-német szöveggel jelenhet­nék meg. Az előfizetések nem volnának elegen­dők a lap fenntartására, de mivel jelenleg a nagy német cégek hirdetéseiket a zsidó hirdetőirodák utján adják föl a lapoknak, javasolja, hogy eze­ket közvetlenül juttassák a lapnak és így a lap- fenntartási probléma még lenne oldva. A német kormány magyarországi követsége vagy konzulá­tusa utján ellenőrizné a lapot. A levél 1935 de­cember 28-áról, van keltezve és Barasics Tivadar, az „Uj Magyarság** köz- gazdasági rovatvezetője és Rajniss képviselő ír­ták alá. Györky Imre ezután megkérdezte, hogy mi volna a képviselőiház álláspontja, ha a magyarországi szociáldemokraták ilyen ajánlattal fordultak volna Moszkvához. Erre a képviselőiházban óriási zaj tört ki, többen közbekiáltották, 'hogy kérdés, ftútofttov ft vese-UMijaq.- fye&aitotUc gyógyvize vogy valódi-e a levél. Máskülönben is ták — kiáltoz­LÁNGBAN ÁLLÓ TEMPLOMOK SPANYOLORSZÁGBAN A legutóbbi napokban a csőcselék számos templomot gyújtott föl Spanyolországban. Képünk a madiridii Los Angeles-templom égését mutatja. nem lehet Berlint Moszkvával összehasonlítani. Györky ekkor azt kérdezte, (hogy mikor mond le Rajniss. Bejelentette, hogy legközelebb az „Uj Magyarság** gépeinek és papírjainak szállítását fogja ismertetni. Ezután Makkai János nemzeti egységpárti képviselő szólalt fel s elmondotta, hogy Rajnisst azzal vádolták, hogy vonaton pénzt hoz Németor­szágból. Ez nem fedi a valóságot és a Györky által fölolvasott levél is közönséges hamisítvány. De ha nem volna hamisítvány, akkor sem bizo­nyíték, mert nem deríti ki, hogy tulajdonképpen kinek is javasolták ennek a szaklapnak a megin­dítását. És máskülönben is — fejezte be — Berlin és Moszkva között óriási a különbség. Magyaror­szág jó viszonyban van Németországgal, akár tet­szik ez a szociáldemokratáknak, akár nem. A levél legfeljebb súlyos vád, de nem bizonyítók. Rasniss feljelentést tesz és provokál Budapest, május 9. Rajniss Ferenc Györky beszédével kapcsolatban nyilatkozatot tett a sajr tónak. Kijelentette, hogy lapzárta előtt hallotta a vádakat. Hangsúlyozza, hogy soha semmiféle beadványt nem intézett a német hatóságokhoz. Becsületszavát adja arra, hogy soha ilyet alá nem irt. Bejelentette, hogy mivel ezt a levelet nem ő irta alá, de a neve mégis ott szerepel azon, feljelentést tesz a rendőrségen ismeretlen tette­sek ellen. Aki róla azt állítja, hogy német vonat­kozásban pénzgyüjtéseket végzett, aljas rágal­mazó. Hallotta, hogy Reisinger Ferenc szociáldemo­krata képviselő megsértette őt az éjszakai ülé­sen, ezért lovagias elégtételt kért. Reisinger azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy mit mondott, mert nagyon fel volt indulva, de ha a gvorsirási jegyzetek alapján megállapítják, hogy tényleg megsértette Rajnisst, hajlandó elégtételt adni. Átolvasták a gyorsirási jegyzeteket és megállapí­tották, hogy Reisinger kijelentése nem tartalma­zott sértést és igy ezzel az ügy elintéződött. A budapesti rendőrségen Rajniss Ferenc isme­retlen tettes ellen följelentést tett és kérte an­nak megállapítását, hogy ki hamisította alá a nevét a Györky által bemutatott fényképmásolatu levél alá. „Durva hamisítvány" Budapest, május 9. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A képviselők áz pénteki ülésén beterjesztett levél ügye a politikai körök­ben éles visszhangra talált. Rajniss Ferenc ma délután újra nyilatkozott a lapok munkatársai előtt. Elmondotta, hogy megtekintette a képviselő- házba benyújtott fotómásolatot és megállapította, hogy az a legdurvább és legközönségesebb hami­sítvány. Egyébként is mint Franz Rajniss van alá- irva. ő pedig még német .levélen sem írja magát igy alá. A leghatározottabban kijelenti, hogy a legminimálisabb bizonyítás esetén is lemond man­dátumáról és azonnal visszavonul a közéletből és az újságírástól. Száz letartóztatás Varsóban a zsidóellenes üzelmek miatt Varsó, május 9. Politikai körökben nagy figyel­met szentelnek a lengyel hatóságok ama intézke­déseinek, melyeket a zsidóellenes kilengések szer­vezői ellen a napokban kezdtek foganatosítani. A rendőrség Lengyelország különböző vidékein soro­zatos házkutatásokat tartott a radikális nacionalista tábor híveinél. Tegnap magában Varsóban száz ra­dikális nacionalistát tartóztattak le, akikről kide­rült, hogy tevékeny részt vettek a zsidók elleni bombatámadásokban és véres kilengésekben, V rendőrség a házkutatások alkalmával nagymennyi­ségű bombát és lőszert foglalt le. A hatósági in­tézkedések azonban a radikális nacionalista híve­ket nem félemlitette meg. Erre vall az, hogy Var­sóban az „Adria** nevű mulatóban az éjjel két ter­roristát tartóztattak le, akik két bombát csempész­tek be a mulatóba. Az eljárás egész Lengyelor­szágban folyik s még számos letartóztatás várható. 7

Next

/
Thumbnails
Contents