Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-06 / 104. (3953.) szám

1936 május 6, szerda. 3 Krofta külügyminiszter elutazott a belgrádi kisantantkonferenciára Holnap kezdődnek a tanácskozások ■ A balkáni államok értekezlete Prága, május 5. Dr. Krofta Kamii kül­ügyminiszter kedden délben a Balkán-vonat­tal Belgrádba utazott a kisantant állandó tanácsának értekezletére. A minisztert dr. Jan Jina kabinettfönök és dr. Hlavácsek tit­kár kisérte el. A Masaryk-pályaudvaron Protics jugoszláv követ búcsúzott el Kroftá- tól, mig a külügyminisztériumot dr. Welncr követ és Hajók sajtófőnök képviselte. A Belgrádiban ülésező balkáni konferencia kedden folytatta tanácskozásait. Abban az esetben, ha estig nem sikerül minden tekin­tetben megegyezni, holnap fejezik be az ér­tekezletet. Jugoszláviát állítólag nyugtalanít­ja Olaszország földközi-tengeri presztízsnöve­kedése és az elmélyült olasz—osztrák—ma­gyar barátság s ezért uj alapokat akar adni külpolitikájának. A népszövetség kudarca és a balkáni államok az államok legerősebb blokkja. Amint 1915-ben Bulgária is tévedett, amikor Németország kár­tyájára tette tétjét, úgy most Jugoszlávia is té­vedni fog, ha Berlinben bízik, amely most min­denesetre gyöngébb, mint az 1914—18-as évek­ben* volt. — Úgy látszik, hogy itt a valódi oka annak, hey Be'qrád miért húz Berlinhez. Ez csak hit, bizás abban, hogy Németország ma katonailag sokkal erősebb és megbízhatóbb, mint Francia- ország és a Szovjet együttesen. Ennek a hitnek alapja a bátor szerb katonának a csodálata a bátor német katona iránt és viszont. Berlin hir­deti ezt a hitét Belgrádban és ott inkább hall­gatják meg az erről szóló kijelentéseket, mint Páris bíráló szavát. Nemrégiben rámutattunk itt a német katona bátorsága iránt érzett minden tiszteletünk mellett arra a tényre, hogy a német tudott ugyan győzni, de a vereséget négy hóna­pig sem bírta, azaz rosszabb idegzete volt, mint a francia katonának. A háborúról pedig a vég­leges és nem a részleges győzelem dönt. Ango­lok mondják ezt a bölcsességet: Mások nyerjék a csatákat, Nagybritannia a háborút nyeri. Szeretnék megérteni dr. Sztojadinovics kormányának számításait, de nem tudjuk elérte­ni azokat, mert jobban ismerjük Németországot p? annak becsvágyát, mint Belgrád. Tudjuk, hogy szavunkra ott sokat nem adnak, de leg­alább adhatnának többet — Anglia előkészüle­tedre. A Veter cikke Prága, május 5. A Vecer Írja: A kisantant és Balkán-antant most készülő konferenciája nem­csak a komplikált külpolitikai helyzet miatt bir nagy fontossággal, hanem az egyes államok belpolitikai helyzete miatt is. Nem titok, hogy Jugoszlávia és a másik két SOKEIRENi akik légzési- és emésztési nehézségekben, szív-, ideg- és női betegségekben, reumában és ischiasban szenvednek, évente felkeresik luhaio vice-fürdőt kisantantállam érdeke az egyes kérdések meg­oldása tekintetében különbözőnek látszik. A közelmúlt napokban a francia külügyminiszté­rium orgánuma is megállapította, hogy Jugo­szlávia és a többi kisantantállamok között sok tekintetben elütő nézet uralkodik. Főképen, ami az egyes államoknak Ausztriához,' Olaszországhoz, Németországhoz és a Szovjet- oiubzországhoz való viszonyát illeti. Bár ezek az ellentétek, főképen bizonyos dolgokban, nem is olyan messzemenőek, tudott dolog, hogy pél­dául néhány állam Középeurópában kívánná az Olaszországgal való együttműködést, mig Jugo­szlávia a Németországgal való együttműködést látná szívesebben. Itt inkább amaz árnyalati kü­lönbségről van szó, hogy egyik vagy másik ál­lam mire fektet nagyobb súlyt. A kisantant- konferencián ama államok csoportjainak újból való összeforrasztásáról lesz szó, amelyek egy­ségesek a bármi néven nevezendő revízió elleni állásfoglalásukban. Hogy mennyire fog sikerül­ni megtalálni az együttműködés föltételeit, az a szóbanforgó államok akaratától és mérsékeltsé- gétől függ. Belgrád, május 5. A négy Balkán-hatalom konferenciáját kedden délután befejezték, A hi­vatalos kommüniké szerint a balkáni hatalmak megegyeztek politikai nézőpontjaikban és' biz­tonságuk szolidáris garantálásában. Ilir szerint az abesszin kérdés és a népszövetség kudarca arita törekvésében, hogy kis államokat megvéd­jen a hatalmas támadókkal szemben, döntő sze­repet játszott a konferencián és a legfontosabb érvet jelentette a balkáni paktum tagjai egységé­nek megszilárdításánál. Borsky véleménye a konferenciáról Prága, május 5. A Národní Politika va­sárnapi számában Borsky Leó vezetőhelyen a 'belgrádi kisantantkonferenciával kapcso­latos kérdésekkel foglalkozik. Az érdekes cikkben a következőket írja: — Holnapután rendes konferenciára gyűlnek össze a kisantant külügyminiszte­rei, hacsak valami meglepő esemény meg nem változtatja ezt a diszpozíciót. Már az a tény, hogy a konferenciát a diplomáciára nézve oly fontos időben tartják meg, ami­kor Berlin, Páris és esetleg London béke­terveiről történik döntés, mutatja azt, hogy a kisantant együtt akar maradni minden nehézség ellenére, amit nem szabad elhall­gatni a nemzetek előtt. — A kisantant abból a célból alakult meg. hogy túlsúlyával tartsa távol Ma­gyarországot minden kalandos revíziós vágy restaurációs kísérlettől. Ezt a fölada­tát teljesítette is. Később újabb föladat há­rult rá, hogy mint egység lépjen föl s igy különösen Genf'ben nagyobb befolyást sze­rezzen, mint amennyi az egyes tagállamai­nak volna. Ezt a céiját is könnyen teljesí­tette a kisantant. Ezután további, már ke- vésbbé könnyű feladat hárult rá, a gazda­sági együttműködés föladata, amit csak részben tudott megvalósítani. Amikor azon­ban magas politikai föladat elé került, hogy tudniillik a három állam a nagy európai politikában egyöntetűen lépjen föl, kiütkö­zött a kisantant földrajzi gyöngesége. Cseh­szlovákia és Románia a magyar-német ve­szélytől való félelmében Franciaország mellett Szovjetoroszországra támaszkodott rá, mig Jugoszlávia sokkal inkább tartva az olasz-bolgár veszélytől, ugylátszik, haj­landó Németországra támaszkodni. Az in­dokok között szerepel az is, hogy Francia- ország nem akadályozta meg Sándor király meggyilkolását, továbbá, hogy a belgrádi dinasztia nem mehet együtt a szovjetkor­mánnyal, amely meggyilkoltatta az orosz cárt s végül, hogy nem mehetnek Olaszor­szággal, amely nem adta ki a marseillei gyilkosság értelmi szerzőit. Látszik tehát, hogy ezek inkább érzelmi okok, semmint külpolitikaiak. — Politikailag nem magyarázhatjuk ezt meg ötletesebben, mint azzal, hogy Belgrád előnyben részesíti a Németországgal való szomszédságot az olasznál. Ha választani kellene az olasz, vagy német fönnhatóság alatt álló Ausztria között, akkor dr. Sztojadinovics miniszterelnök előny­ben részesítené az anschlusst, vagyis a Német­országgal való közös határt. A diplomaták tan­könyvének egyik legfontosabb alapelve ugyan az, hogy szomszédnak jobb a gyöngébb állam, mint az erősebb (a lakosság száma tekinteté­ben), de dr. Sztojadinovics, úgy látszik, ellen­kező véleményen van. A külpolitika másik alap­elve, hogy a legerősebb államblokk legyen a szö­vetséges. Tehát nem a legerősebb állam, hanem A kommunisták hajlandók belépni a francia népfront kormányába Cachin nyilatkozata ■ León Blum betegsége • Sarraut egyhónapos interregnuma Páris, május 5. Beavatott körök szerint nem lehetetlen, hogy a kommunisták, akik a válasz­tások előtt kijelentették, hogy nem vesznek részt a népfront kormányában, most mégis megváltoztatják eredeti elhatározásukat és haj­landók belépni a tiszta baloldali kormányba. Marcell Cachin, a kommunisták egyik vezére tárgyalt Bachelet független szocialistával a kormányalaikitás lehetőségéről. Bachelet nyiltan megkérdezte, vájjon a kommunisták belépnek-e a baloldali kormányba, Cachin azt felelte: „ta­lán44. Baloldali körökben azon a véleményen vannak, hogy a válasz félig-meddig igent jelent. Cachin megmagyarázta, hogy a választások előtt a kommunisták azért vonakodtak a kormányba- lépés gondolatától, mert úgy vélték, hogy leg­feljebb 36 mandátumot szerezhetnek. Most azon­ban, amikor az ország egyik leghatalmasabb pártjává váltak, más a helyzet és. nem félnek attól, hogy a kormányban kinullázzák őket. A szocialisták véleménye szerint a kommunisták végső magatartását a moszkvai III. internicio- nále határozza el. A népfront első teendője az lesz, hogy „meg­bosszulja magát44 Bouisson kamarai elnökön, aki Marseilleben legyőzte a népfront jelöltjét. Bouissont nem választják meg újra a kamara elnökévé és helyébe Herriot kerül, akinek a baloldal szívesen adná a dekoratív méltóságot. A Havas-ügynökség szerint Franciaországban általában halálai! kormány alakítását várják. A joboldali lapok szerint is a kísérlet logikus és szükséges. Az sem lehetetlen, hogy a kamara uj elnöke Fernand Bouisson helyett León Blum lesz, ha a szocialisták vezére egészségi állapotára való te­kintettel nem vállalja a miniszterelnökséget. Franciaországban ma hirek terjedtek el, hogy Francois Poncet berlini francia nagykövetet, aki a jobboldalhoz tartozik, az uj kormány azonnal visszahívja és helyébe Jean Piot-t, az Oeuvre főszerkesztőjét, a radikális szocialista párt most megbukott képviselőjét küldi. A kormány foglalkozik az uj helyzettel Páris, május 5. A francia kormány kedden este kabinettanácsot tartott, szerdán pedig mi­nisztertanács lesz, amely foglalkozni fog a ka­marai választások után támadt uj helyzettel. Sarraut kormánya júniusig minden valószinüség szerint hatalmon marad, de a miniszterelnök es a külügyminiszter közben állandóan tájékoztat­ni fogja a kamara többségét, mint az 1924-i vá­lasztások után az ideiglenesen hivatalában ma­radt Poincaré, vagy 1932-ben Tardieu. Ez a megoldás különösen a szocialistákat elégítené ki, akik május 30-ra rendkívüli pártkongresz- szust hívtak össze Parisba, hogy kidolgozzák uj pártpolitikai elveiket. Flandin külügyminiszter szombat óta beteg s ha egészségi állapota nem javul, akkor Fran­ciaországot a népszövetségben Paul Boncour fogja képviselni. Hazabocsátott francia újoncok Páris, május 5. A francia vezérkar elhatá­rozta, hogy az 1912-es ujoncévfolyant egy részét Szerdán nyújtják át Berlinben az angol kérdőívet Az abesszin kérdés kfizeli likvidálása után Olaszország teljes erővel bekapcsolódik az európai tárgyalásokba London, május 5. A Daily Telegraphi diplomáciai munkatársa szerint a brit me­morandumot kérdőív formájában szerdán nyújtják át a német fővárosban. Az okirat 2500 szóból áll. A kabineti hétfői ülésén nem állapodhatott meg végérvényesen a kérdőív szövegében, mert a legújabb abesszíniái ese­mények és a költségvetési botrány ügyében kiküldött vizsgálóbizottság megszervezése miatt mással volt elfoglalva. A kérdőív egyes részeit átfogalmazzák. A Daily Telegraph úgy tudja, hogy a memorandum leszögezi Nagy- Britannia tárgyalási hajlandóságát és Fran­ciaországot, Belgiumot és Németországot óhajtja meghívni a tanácskozásokra. Való- szinüleg Olaszország is részt vesz a nagyhatal­mak értekezletén, ámbár eddig Olaszország a szankciók miatt visszautasította a meg­hívást. Angol illetékes körökben azon a vő- leményen vannak, hogy az európai politika abessziniai epizódja teljes mértékben likvi- dálódik és Olaszország hamarosan bekapcso­lódik az európai tanácskozásokba. Hatvan külföldi újságíró Budapesten Gömbös Gyula fogadta a külföldieket és nagy beszédet mondott az újságírók nemes hivatásáról Budapest, május 5. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Hétifan délután a magyar főváros gyógyhelybizottságának meg­hívására hatvan külföldi újságíró érkezett Budapestre. A külföldi újságírók kedden délelőtt tisz­telgő látogatást tettek Gömbös Gyula ma­gyar miniszterelnöknél. A külföldi vendégek nevében Kosucharofí volt bolgár minis®ter, a szófiai Slovo főszer­kesztője üdvözölte a magyar miniszter- elnököt. Gömbös Gyula válaszában kijelentette, hogy nézete szerint az újságírók társadalmá­nak az a legfőbb kötelessége, hogy a nem­zeteket megismertesse egymással. Az a hiba történt a múltban — mondotta egyebek kö­zött — hogy ítéletet mondottunk egymásról, anélkül, hogy ismertük volna egymást. A mostani nehéz európai viszonyok között na­gyon fontos az, hogy megismerjük a népek és nemzetek bajait és ezeknek általános érde­keit összhangba hozzuk, mert igy közelebb jutunk a célhoz, mintha olyan utón járunk, amely inkább a formulákhoz, mint a lényeg­hez vezet. Ha az utóbbi utón haladunk, akkor sokszor nagy akadályoknak hitt dolgok eltörpülnek az élet nagy valóságai előtt és sokkal közelebb ju­tunk valamennyi kérdés megoldásához. Ha az ember rosszul gombolta be mellényét, akkor azt újból teljesen Id kell gombolni s aztán ismét —• de m'ár jól — begombolni. Ez a hasonlat sok tekintetben áll az európai helyzetre is. Az új­ságírást nagyon nemes foglalkozásnak tartom. Az újságíró a politikus partnere, ezért részese annak a történelmi folyamatnak, amelyet a po­litikus mint történelmi célt maga elé tűzött. A külföldi ujságirók délután megjelentek a képviselőház ülésén is, ahol éppen a költségve­tés tárgyalását kezdték meg. Zsindely Ferenc előadó tartotta beszédét, amikor a külföldiek az ülésteremben megjelentek. Az előadó félbesza-. kitotta beszédét és meleg szavakkal üdvözölte a külföldi újságírókat, május 15-én hazaküldi. A nyilvánosság többször tiltakozott már ennek az évfolyamnak tulhosszu szolgálatbantartása ellen és a baloldal győzel­mének hatása alatt a kormány sürgősen elhatá­rozta, hogy eleget tesz a közvélemény kíván­ságának.

Next

/
Thumbnails
Contents