Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-06 / 104. (3953.) szám
4 \ _ <PPXGST-MaGiÍ!SR-1:TTRM9 1936 május 6, szerda. Mussolini és Lenin szelleme az ibériai létszigeten íToriugáíiáöa is átcsap a spanyol forradalmi hullámé Spanyol emigránsok ezrei özöntik el Lisszabont ■■ ■■ Uj vállalkozási kedv és tekin~ tétyes tőke jött Portugáliába a spanyolokkal ■* ■■ Egy ország, ahol minden eladó Lisszabon, május 5. (MTP)’. Most, hogy Franciaországiban is győztek azok a politikai pártok, amelyek Spanyolországban néhány hónap óta kezükben tartják a hatalmat és egyre élesebben lépnek fel minden konzervatív irányzat ellen, fokozott aggodalommal tölt él mindenkit a kérdés: vájjon a spanyol forradalmi hullám meg- álü-e a spanyol határokon? Ebből a szempontból elsősorban Portugáliát érdekli, hogy mi történik Spanyolországban, mert hiszen nemcsak geográfiailag függ össze egymással a két ország, hanem történelmileg is. Spanyolországot Portugáliától 1300 kilométer hosszú határvonal válaszltja el, amely egyáltalán nem mondható természetes határnak, Bőt éppen ellenkezőleg: sehol nem emelkednek hegyek a határmentén, nem szaggatják meg folyók, úgy hogy a határellenőrzés hihetetlenül nehéz. Nem véletlen, hogy a világon a legfejlettebb csempészipar a portugál és spanyol határon alakult ki. Tízéves portugál diktatúra Portugáliában ebben a pillanatban még egészen más a politikai helyzet, mint Spanyolországban. Az ország 1910-ben alakult át köztársasággá s ettől kezdve egészen ;1926-ig leírhatatlan káosz uralkodott az országban* 1926-ban az akkor Spanyolországban uralkodó Primo de Rivera katonai kormányához hasonló kormány alakult tábornokokból Portugáliában és ez a kormány tartja kezében most is a hatalmat, A kormány jelenlegi feje Olivér Salazar, még fiatalember, aki azonban sok praktikus kérdésben nagyon élesen lát. Nagyon jól ért pénzügyekhez és hatalmas adókkal ugyan, de mégis csak rendbehozta Portugália elképzelhetetlenül zilált pénzügyeit. Salazamak Mussolini korporációs állama az ideálja és igyekszik Portugáliát lépés- ről-lépésre erre a mintára átépíteni. Az ideálból még nem sok került megvalósításra, egyelőre csak a munkásszervezetek működését tiltották be. Mozgolódnak a betiltott munkáspártok Ennél a lépésnél a portugál diktatúra urai meg is állottak néhány év előtt. Most azonban a spanyol események hatása alatt a különben nagyon gyenge ellenzéki mozgalmak ismét megerősödtek, különösen a betiltott munkásklubok tagjai mozgolódnak nagyon élénken. Legutóbb Lisszabon uccáin olyan jelenetek játszódtak le, amelyekre már régen nem volt példa: röpiratokat osztogattak fiatalemberek a járókelők között egész nyíltan. A röpiratokban a betiltott munkáspárt ellenállásra szólítja fel a főváros lakosságát a diktatúrával szemben. Kormánykörökben is tudják, hogy a spanyol események nem maradhatnak hatás nélkül Portugáliában. Hiszen emlékezetes, hogy két év előtt, amikor Spanyolországban a baloldal és jobboldal harca tetőpontra hágott, Portugáliában is egyre-másra robbantak a bombák, politikai merényletek tartották lázban a lakosságot, s a portugál kormány akármilyen erélyes kézzel fékezte meg az ébredező zendülést, nem ért volna el eredményt, ha közben Spanyolországban nem fordul a kocka s Lerouxnak nem sikerül gátat építenie a forradalmi hullám elé. Nyugtalanság a falvakban A portugál forradalmi mozgolódás még azért is nyugtalanítja a kormányt, merf nemcsak a városi lakosság és munkásság körében találnak visszhangra a Spanyolországból átszűrendő forradalmi jelszavaié, hanem a parasztság körében is. Az elege- % de'flenséghez az is hozzájárul, hogy a leg- legutóbbi két évben megint leromlottak az ország pénzügyei s újabb magas adókkal akarnak segíteni a bajon. Az adóprés különben is nagyon kemény Portugáliában, különösen a paraszt szenved sokat miatta. Annyira, hogy legutóbb sorozatos összeütközésekre került sor a falvak népe és az adóvégrehajtók között. Különösen a spanyol határ Ilyen körülmények között érthető, hogy kritikussá vált a Portugáliába menekült spanyol emigránsok helyzete. Az utóbbi hetek eseményeinek hatása alatt ezren és ezren kerestek menedéket Portugáliában a spanyol forradalom dühe elől. Pontos számadatok nem ismeretesek, de a lisszaboni idegenellenőrző hatóságok megítélése szerint az elmúlt hetekben körülbelül ötvenezer spanyol menekült lépte át a portugál határt. Elsősorban nagybirtokosok, kereskedők és iparosok menekültek el az országból. Ezek általában szívesen látott vendégei Portugáliának, mert legtöbbjük vagyonának nagyrészét is átmentette és igyekszik Portugáliában uj működési területet találni. MinB a (lap est, május 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar kéip- viselőház ma délután megkezdte az állami költségvetés tárgyalását. A parlament napi tizenkét órás- ülésekben vitatja meg a költségvetést. A mai ülésen Zsindely Ferenc előadó mondotta el beszédét. Kijelentése szerint a költségvetés a gazdasági fellendülés jegyében áll. A mamentén levő falvakban súlyos a helyzet, ahol adót csak csendőri fedezet mellett lehet behajtani. Lisszabonban jól tudják, hogy a spanyol paraszt helyzetének legalább is látszólagos javulása nem maradhat hatás nélkül a portugál parasztra. S bizakodva fog gondolni arra a politikai pártra, amely a forradalom jelszavával jön a határon túlról, ahol a parasztnak földet osztogattak. | denesetre sokan vannak olyanok is, akik minden vagyonukat hátrahagyva egy szál ruhában menekültek el. A lisszaboni lapok oldalakon keresztül közölnek ajánlatokat szemmelláthatóan a spanyol emigránsok számára, villáktól kezdve gyárakig és birtokokig minden kapható Portugáliában. Most, hogy a spanyol menekültekkel némi pénz szivárgott az országba, egyszeribe kiderül, hogy minden eladó, évek óta leszerelt gyárak, kávéültetvények a tengeren túl, Ősi kastélyok, egyszóval minden, amiből egy tökéletesen koldusbotra jutott nemes osztály még pénzt remél csiholni. Vannak azután különösen az aktív portugál ipar és kereskedelem vezetőszemélyiségei között sokan, gyár kormány nagy súlyt helyez a beruházásokra. A deficitet csak úgy lehetett volna elkerülni — mondotta — ha a beruházási tételeket törlik, de ezekre föltétlenül szükség van szociális és gazdasági okokból. Az előadó beszéde közben jöttek be az ülésterembe a Budapesten tartózkodó külföldi újságírók, akiket az előadó meleg szavakkal üdvözölt. Missziós házzá építik át a nagymuitu zobori kolostort A két ízben elhagyott, ezeréves épület visszakerül a vallás szolgálatába ■ Újraépítik a régen összeomlott templomot is Nyitra, május 5. (Nyitrai munkatársunktól.) Nyitra városától északra, a Nyitra folyó mentén emelkedik a Zoborhegy, a nyitraiak kedvenc kirándulóhelye. A hegy tetején áll a zobori kolostor, amelynek omladozó falai között szoktak a kirándulók megpihenni. A kolostor azonban rövidesen visszanyeri régi rendeltetését, mert dr. Kmetykó Károly nyitrai püspök az épületet átengedi a missziós testvérek használatára, akik azt átépítik, uj emeletet húznak rá és mellette újra fölépítik a rég összeomlott templomot. Az uj missziós házban bel- és külföldi ifjak fognak vallásos nevelésben részesülni, akiket azután hittérítő utakra küldenek ki a pogányok közé. Az átépítési munkálatok már megkezdődtek és hamarosan újra a vallást fogják szolgálni a régi falak, amelyek a hagyomány szerint mintegy ezer év óta állanak. A nagy múlt Sok vihart látott az omladozó épület. A zoborhegyi kolostor változatos múltra tekint vissza. Dr. Ethey Gyula történész a közeli napkban megjelenő „A Zobor-vidék múltjából" című könyvében a történettüdős alaposságával ismerteti a zoborhegyi kolostor történetét és többek között az alábbiakra mutat rá: A nyitrai káptalan birtokában levő oklevélmásolat szerint, amelynek eredetije állítólag 1006-ban kelt, Szent István király ottjártában kilenc papot talált a zoborhegyi kolostorban, A király napokig közöttük maradt, velük imádkozott és vezekelt. A kolostor védőszentje Szent Ipoly volt. Később papnevelő intézet lett a kolostorból és Szent Gellert is kapott innen hittérítőket, névszerint Crato-t és Taszilót. Történelmi tény, hogy Szent István gondozásába vette a kolostort, mert a zobori apát a király adományozására hivatkozva kért vámtizedet Nyitra- és Trencsén-megyéktől. A kolostorba vezető ut melletti dombot régóta „Szetkirálydomb‘‘-nak hívták és a régi katonai térképeken is igy volt föltüntetve. Kálmán király idejéig az egyházi élet központja volt a kolostor. Itt élt Szent Benedek, aki innen járt le Pannonhalmára, Ötvenezer spanyol emigráns Tizenkétórás üléseken tárgyalja a magyar képviseiéház a költségvetést EGÉSZ VILÁGON UNIKUM Az keserűvíz, mert dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb, ■lég; már eél pohárral, kapható kisüveg: Is. akik attól tartanak, hogy a túlságosan erős spanyol beszivárgás az ipart és a kereskedelmet teljesen idegen befolyás alá helyezi. Ebben persze már üzleti féltékenység jen lentkezik, de azért van visszhangja máris, mert javaslatot nyújtottak be a kormánynak, hogy szigorítsa meg a spanyolok vállalkozási feltételeit Portugáliáiban. Kétféle spanyol befolyás Portugáliában Ebben a pillanatban még nem lehet tudni, hogy a spanyol események milyen hatást gyakorolnak Portugáliára, de hogy ez a hatás nem marad el, az kétségtelen. Mindenesetre kétféle hatással kell számolni. Az egyik, ami kívülről jön s ami azoknak a forradalmi elemeknek megerősödéséhez vezet, amelyeket tiz év óta erős kézzel tart féken a diktatúra, a másik hatást pedig bent az országban, a spanyol emigránsok benyomulása a gazdasági életbe válthat ki. A spanyolok mindent elkövetnek, hogy a portugál kormányt engedékenységre bírják saját vállalkozásaikkal szemben s tekintettel arra, hogy az ország nincs túlságosan kedvező gazdasági helyzetben, valószínű, hogy a kormány kapitulálni fog a spanyol tőkések követelései előtt. Ami a forradalmi tendenciák megerősödését illeti: nagyon valószínűtlen, hogy legalább is egyelőre látható eredményekig jutnának el, Olivér Salazar rendkívül erőskezü és céltudatos államférfiu, aki nemzetközi viszonylatban is kedvezőbb helyet verekedett ki hazája számára, mint elődei s aki valószínűleg nem fogja engedni, hogy az országban elhatalmasodjon ismét az anarchia* A konvent élén az apát állott, mellette az érdemes rendtagokból szervezett tanács. A zobori kolostor mint hiteles hely A magyar hiteles helyek legrégibbjének tekintik e kolostort, amely az egyházi jog hiteles pecsétjéről hirdetett elv szerint működött. A szerzetesek kiváló jogtudósok voltak, akik mint első ügyvédek is működtek. A hozzájuk forduló felek megállapodásait írásba foglalták és pecsétes okleveleket állítottak ki azokról. Ez oklevelekből a mai napig is megmaradt több példány. A kolostort magánosok és községek is támogatták. M05 körül Zsigmond király. Henrik zobori apátot püspökké nevezte ki. Később Deb- renthey Tamás nyitrai püspök abba a gyanúba keveredett, hogy a Nyitrát ostromló csehekkel áll összeköttetésben, ezért méltóságából elmozdi- tetták, az érsek a zobori apátságot lefoglaltatta és a konvent minden iratát magához vette. Mikor Mátyás király Nyitrát elfoglalta, á zobori apátságot megszüntette és javait a nyitrai püspökséghez csatolta, A zobori kolostor ekkor lakatlanná vált s szerzetesei szétszéledtek. * Az első újjászületés A 17. században ismét szerzetesek telepedtek be a régi falak közé. Jáklin Balázs püspök kérelmére Lipót király a Bécs melletti kamalduli szerzeteseket telepítette be a zobori kolostorba. 1692-ben kezdődött az uj építkezés és három évvel későbben a kamalduli szerzetesek bevonulhattak a bencések örökébe. Az uj rend rendkívül szigorú volt, nők csak az év három napján: Szent József, Szent Illés és Karácsony napján léphették át a templom küszöbét. II. Rákóczi Ferenc is megpihent a kolostorban és ezer forintot adományozott a rendnek távozásakor. Ugyanennyit adott gróf Forgács Simon kuruc tábornok is. 1708 augusztusában a labancok foglalták el és kifosztották a kolostort. Az 1782. év végleg megpecsételte a rendház sorsát, amikoris II. József császár rendeletére’á kamalduliaknak távozniok kellett az épületből. A zobori kolostor temploma régen rombadőlt, a főépületet is alaposan megrongálta az idő. Már-már beomlás fenyegette az épületet, amikor most dr. Kmetykó püspök rendelkezése alapján megindult az építkezés és a nagymuitu zobori kolostor ismét az igehirdetés csarnoka lesz. — ÉRETTSÉGI VIZSGÁLATOK KOMÁROMBAN. A komáromi bencés főgimnázium! érettségi vizsgálatai junius 12-én kezdődnek. Érettségi biztos Szója Róbert pozsonyi tanát lesz. Érettségire szokatlanul nagyszámú nyolcadikos megy: összesen hatvanöt fiú s lány. Az írásbeli vizsgálatok már megtörténtek. r
