Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-26 / 120. (3969.) szám

10 SZÍNHÁZ* FILM (*) Herczeg Ferenc uj befejezést ir a „Bi­zánc^ szabadtéri előadásához. Szegedről jelen­tik: A szabadtéri játékok bizottsága ülést tar­tott és ezen Janovics Jenő előadta, hogy Her­czeg Ferenc a „Bizánc" dómtéri előadásához uj befejezést ir és személyesen is megjelenik Szegeden, hogy müve próbáin résztvegyen. A bizottság elhatározta, hogy a Tragédia és a Bi­zánc három-három előadása mellett a János vi­téz is kétszer szinrekerül Szegeden. Janovics Jenő julius 1-én kezdi meg munkáját és az ünne­pi játékok augusztus 1-től 16-ig fognak lezaj­lani. (*) Molnár „Liliom“-a Bécsiben. Bécsiből jeJtem- tiík: A echömbrunni Sdhiloseth c aterb em a Re in- hardt-szeimimáriium fiatal ezánésaeinelk előadásá­ban Molnár Ferenc Liliomát- játszották. A bécsi újságok nagy elismeréssel' írnak, a nagysikerű előadásiról. (*) Lengyel darab a budapesti Nemzeti Szín­házban. Budapestről jeliemhiík: Németh Antal igazgató ez év november 11-ón. a lengyelek sza- badságiininepéneik napján reprezentatív lengyel színmüvet mutat be. Sigmund Krasinski gróf irta a drámai költeményt, amelynek „Istente­len színjáték" a címe. A darabot Firanz Theo- dor Csokor, a magyar származása osztrák irő „A világ pokla" cimmei németre dolgozta át és ezt- az átdolgozást fordittatja magyarra a Nem­zeti Színház. Kra&inski drámája 1834-iben ké­szült Bécsiben és aiz 1830-d lengyel forradalmat tárgyalja, A Burgszinháiz junius első felében mutatja be a nevezetes lengyel drámát. (*) A Paramotmt vezetősége konferendázik Budapesten. Budapestről jelentik: Valóságos filmkongresszus van Budapesten. A Paramount amerikai és európai vezetősége tart konferen­ciát a magyar fővárosban. Az összes európai metropolisokból összegyűltek a Paramount- igazgatók. Elhatározták, hogy Marlene Diet- rich uj filmjét Lubitsch személyesen rendezi, új­ra megfilmesítik a Hotel lm,perialt, továbbá Le­hár operettjét, a Luxemburg grófját és tervbe van véve egy monumentális szinesfilm készíté­se is. (*) Eggerth Márta a párisi operában. Páris- ból jelentik: Eggerth Márta ősszel az Opera Comiqrue meghívására a „Pillangó kisasszony" Mimijében fellép Páirisban. A híres magyar f'ilmszinésznő ezúttal először fog személyesen szerepelni a francia közönség ellőtt. Rodólpheot Eggerth Márta férje, Ja-n Kiepura énekli. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Ope­raház: Szerda: Pillangókisasszony. Csütörtök: ^Vizsgálati előadás. Péntek: Parasztbecsület, Ba­_-,jazzók. Szombat: A nürnbergi me6terdalnokok. — Nemzeti Színház: Kedd: Harangvirág. Szerda: Harangvirág. Csütörtök: Április. Péntek: Április. Szombat: A roninok kincse. Vasárnap: Harangvi­rág. Hétfő: A sevillai borbély. — Vígszínház: Kedd: Csoda a hegyek között. Szerda: Csoda a hegyek között. Csütörtök: Csoda a hegyek között. Péntek: Az első tavaszi nap. Szombat este, vasár­nap délután: Csoda a hegyek között. Vasárnap este: Az első tavaszi nap. Hétfő délután: Az én leányom nem olyan; este: Csoda a hegyek között, — Magyar Színház: Egész héten minden este. va­sárnap d. u.: A néma levente. Szerda: Házasság. — Városi Színház: Kedd: Dobroven-hangverseny. Péntek este és szombat délután: Krakkói egye­temi hallgatók lengyelnyelvü szinielőadása. Szom­bat este, vasárnap délután és este, hétfő délutáni és este: Pármai ibolya. — Andrássy-uti Színház: | Kedd: Méltóságos asszony. Szerda, csütörtök:! Könnyű a férfiaknak. Péntek este, hétfő délután ésl este: Méltóságos asszony. Vasárnap este: Könnyül a férfiaknak. — Terézköruti Színpad: Egész hé-j ten minden este és vasárnap délután: Nevető tavasz. — Budai Színkör: Pünkösd vasárnap dél­után és este, hétfő délután: Budapest—Wien. Hét­fő este: Vadvirág. — Józsefvárosi Színház: Csü­törtökig minden nap: Rettegi Fridolin. — Erzsébet­városi Színház: Csütörtökig minden nap: Csók­hercegnő. — Kisfaludy Színház: Csütörtökig: Vi­gyázat! Női szakasz. A pmsmyi Mtmsk ihusom: ALFA: A kereszt jegyében. ÁTLÓN: Valaki fölösleges a fedélzeten, ELEKTRO BIOSKOP: A repülő arany. LUX: Ha zene nem volna. METROPQL: A cégjegyző leány. REDOUTE: Szabotázs. TÁTRA: Páris uccáin. URÁNIA KERTI MOZGÓ: Kulik mama jj háztüznézőben. A KASSAI CAPITOL-MOZGó MŰSOR/- | Üldöz a világ. A KASSAI TIVOLI-MOZ ó MŰSORA: Farsangi lovag. (G-ustav Fröhüch.) • AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁ R O SI: Szerda, csütörtök: A házasságszédelgő. Péntektől kezdve: Égi brigádok. BIO RÁDIÓ: Péntektől kezdve: A bosnyákok. lrodqlom*Múvészet A nyitrai SzMKE műkedvelői­nek újabb nagy sikere Nyitna, május 25. (Saját munkatársunktól.) A SzMKE nyitrai műkedvelő gárdája vasár­nap este zsuifolt ház mellett mutatta be Fodor László nagysikerű szinjátékát, az „Érettségit". Mint minden eddigi SzMKE-rendezés alkalmá­val, úgy most is már elővételben keltek el a je­gyek. A jók épess égü műkedvelő gárda ismét ta- nujelét adta rátermettségének és valóban pará­dés előadásban hozta színre a darabot. A néző- í téren ott volt a nyitrai és környékbeli magyar­ság szine-java, sőt az előadás iránt érdeklődést mutattak a különféle cseh és szlovák kultur- egyesületek is, melyek szintén több vezetőségi taggal képviseltették magukat. Az előadás óriási sikert aratott és a közön­ség az egyes jelenetek után nyiltszini tapsok­kal jutalmazta a szereplőket. Máté Anna sze­repében Szőke Józsefné tökéletes alakítást nyúj­tott. Mindvégig közvetlen tudott lenni. Szalay Klotild tanárnőt Paszovszky Kató alakította. Minden mozdulatával, kiváló hanghordozásá­val és arcjátékával érzékeltetni tudta a-z életben megcsalatkozott nő kirobbanó érzéseit. Walter tornatanárnő szerepében Rolfesz Bemátné csil­logtatta tudását. Horváth Kató diákleány ne­héz szerepében Édes Bözsi tökéletesen oldotta meg feladatát és szinte megrázóan eredeti tu­dott lenni. Kulcsár igazgató szerepében Császár Béla a tőle már megszokott rutinnal aknázta ki a szerep lehetőségiéit. Az öreg Bárány pro­fesszort megdöbbentő élethüséggel alakította Szőke József, a gárda egyik legkiválóbb tagja. Mandák Kálmán, Gárdonyi Ernő, Reich Szi­lárd, továbbá Babó Gizi, Weisz Mariska és Jeney Eca is elősegítették a darab sikerét. A pedellus alakját Weisz Antal vitte színpadra, sokszor nevettetve meg a hálásan tapsoló kö­zönséget. Az előadást nagy hozzáértéssel és körültekintéssel Rolfesz Bernit rendezte. Örömmel állapíthatjuk meg végső elismerés­ként, hogy a nyitrai SzMKE műkedvelő előadá­sainak nívója egyre emelkedik. Ennek a mű­kedvelő gárdának előadásai túlnőtték a vidéki kereteket. (<L i.) 1936 május 26, kedd. (A jugoszláv kereskedelem a szankciók meg­szüntetését követeli.) A Daily Telegraph jelenti Belgrádból, hogy a jugoszláv kereskedelmi kongresszus összes szónokai az Olaszország el­leni megtorlások azonnali megszüntetését köve­telték, hangoztatva, hogy Olaszország Jugoszlá­via legjobb vevője és hogy Jugoszlávia minden ígéret ellenére sem kapott kárpótlást a megtor­lások folytán szenvedett veszteségekért. (A föld nyersolajkészlefce.) Egy legújabb lon­doni statisztika szerint a föld eddig feltárt nyersolaj-lelőhelyein 23.800 millió barrel (7—7.5 barrel megfelel 1000 kg-nak) olaj vár még ki- bányászásra, ami a világ mai fogyasztása mel­lett 14 évi szükségletnek felel meg. Vannak geo­lógusok, akik a fenti mennyiség sokszorosára becsülik az olajkutak teljesítőképességét, azon­kívül pedig szinte hónapról-hónapra tárnak fel újabb kutakat. Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárra 745 cseh-morva hússertést, 1068 szlovenszkói hússer­tést, 888 román nehéz-sértést, 1279 délszláv, 112 román és 157 magyar bakonysertést hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat fi­zették: cseh-morva hússertés 7—7.80, szloven­szkói hússertés 6.65—7.70, román nehéz-sertés 6—7, délszláv bakonysertés 6—6.90, román ba­konysertés 6.10—6.80 magyar bakonysertés 6.50— 7 korona. Visszamaradt 186 nehéz- és 175 bakony­sertés. % Állatvásár. A mai prágai állatvásárra 159 cseh- morva, és 314 szlovenszkói eredetű szarvasmar­hát hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a követ­kező árakat érték el: cseh-morva áru: ökör 5—6, bika 5—6, tehén 3.50—5.80, üsző 4.75—5.80, szlo­venszkói áru: ökör 5—6.80, bika 4.50—5.50, tehén 4—4.20, üsző 4.30—6.25 korona. Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes for­galom mellett a következő árakat fizették: birka 8—11, vidéken vágott belföldi borjú 7.50—10, Prágában vágott belföldi borjú 8.50—11, vidéken vágott belföldi sertés 9.75—10.50, bakonysertés 8.20—45.50, szalonna 8.80—9.25 korona. Marhahusárak. A mai prágai húspiacon a kö­vetkező marhahusárakat érték el: ökör eleje 8— 11, hátulja 9—12, bika 8.80—9.30, tehén eleje 7.50—9, hátulja 8.50—10.50, növendékmarha 8.25— 9 korona. gkÖZGAZDMÁG á „A legtöbb intézkedésnél a nagyobb gazdaságokat sérelem éri" — állapította meg az OGESz közgyűlése Pozsony, május 25. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A szllovensizkói Nagybirtokosok, Bir­tokosok és Bérlőik Országos Gazdasági Egye­sülete hétfőn délelőtt tartotta évű. rendes köz­gyűléséit a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést Scklesinger Fülöip ügyvezető alel- nök nyitotta meg. Az évi jelentés megállapítja, hogy az elmúlt gazdasági éviben sok olyan intéz­kedés történt, amelyek ,a nagyobb gazdaságok érdekeit sértik. A jelentés így rámutat a,z úgy­nevezett adósságrendezésre, a mezőgazdasági kényszemegyezségek uj rendezésére, s a len- szubvenció visszaható erejű ieszáliitására. A sé­relmek másik része a meg nem történt intézke­dések sorozata. Ide tartozik a hizóállatok árá­nak szabályozatlansága, amely az üres maiiba és takarmányok magas ára mellett az állattartást veszteségessé teszi és igy a gabonamonopóiliuim előnyeit a nagyobb gazdánál paralizálja. Az ál­lati termékek közt a tej és a vaj ára mélyen az előállítási áron aM van. Ezt főleg a müzsirok propagálása okozza és eiz mérhetetlen károkat jelent a mezőgazdaság számára. A bérlőket el­keseríti a béirbuza árának kedvezőtlen megálla­pítása is. A giabonamonopólium a fix gabona­árak bevezetése által nyugodtabb viszonyokat teremtett, die távok ól sem váltotta be a h o zzá­fűzött reményeket. Sok panaszra adott alkál­imat a buizánál bevezetett bárom minőségű (üve­ges, félüveges és lisztes) osztály is. A mono­pol-árak megállapításánál Szlovenszkó gazdái­nak jogos kívánságait nem honorálták teljes mértékben. Különösen sérelmes a Párkány és Ipolyság vidékére előirt monopolárak túl ala­csony megállapítása. Melcsiczky Gyula érdemel Schlcsingcr Fülöp ügyvezető alelnök megnyi­tó beszédében üdvözölte a mezőgazdasági ta­nács, a répatermelők szövetségének, a szeszter­melők szövetségének, a tejtermelők szövetkeze­tének, az olajtermelők szövetségének, a pozsonyi terménytőzsdének, továbbá a testvéregyesüle­teknek kiküldötteit, valamint Buchta Viktor gyümölcsészeti főfelügyelőt. Utána kegyeletes szavakkal emlékezett meg az egyesület időköz­ben elhunyt 'tagjairól. Indítványára a közgyűlés üdvözlő táviratot küldött a miniszterelnöknek és a földművelés­ügyi miniszternek. Ezután bejelentette, hogy id. Melcsiczky Gyula, az egyesület elnöke hi­vatkozva magas korára és arra, hogy meg­szűnt aktív gazda lenni, az egyesület elnöksé­géről lemondott — Amikor elnökünknek ezt a lemondását bejelentem — mondotta a továbbiak során —, nem tehetem meg anélkül, hogy neki egész Szlo­venszkó gazdatársadalmának háláját és elisme­rését ne tolmácsoljam. Hervadhatatlan érdemeket szerzett egyesüle­tünk éleírehivása és annak fölvirágoztatása körül. Az elsők között volt, aki tizenhat évvel ezelőtt fölismerte, hogy milyen nagy veszélyt rejt ma­gában Szlovenszkó gazdáinak szervezetlensége. A fölismerést tett követte, ismert agilitásával és szervezőképességével megalapította az egyesü­letet, amelynek hosszú időn át ügyvezető elnöke, majd elnöke volt. Az egyesületet a gazdatársa­dalom valóságos végvárává építette ki s neki köszönhető, hogy egyesületünk ma súlyánál fog­va közgazdasági életünk tekintélyes tényezőjévé vált. A közgyűlés az ügyvezető elnök jelentését tu­domásul vette, majd Rázgha Károly egyesületi alelnök emelkedett szólásra s rövid programot adott az egyesület jövő munkáját illetően. Hang­súlyozta, hogy csak a tagok törhetetlen bizalma a vezetőség iránt és fokozott ügyszeretete ad­hatja meg az erőt az egyesület vezetőségének ahhoz, hogy a jövőben eredményes munkát tud­jon fölmutatni. Fölhívta az egyesület tagjait arra, hogy fiai­kat kapcsolják bele az alkotó munkába, különösen a különböző szakosztályokban való működést illetően. Az egyesület múlt évi zárszámadásának és jövő évi költségvetésének ismertetése és elfogadása után Singer Andor aranyosi földbirtokos rendkívül érdekes előadása következett „A tervgazdaság, an­nak múltja és jövője" cimmei. Az előadás ismer­tetésére még vi6sza fogunk térni. „Halhassátok meg a mi vé edényünket Is" Szemző Béla alelnök terjesztette be ezután a kö­vetkező határozati javaslatot: — Szívesen állapítjuk meg, hogy a kormány az utolsó két évben több olyan intézkedést tett, amely a tönk szélén álló mezőgazdaság megmentését cé­lozza. A megállapítás mellett azonban nem hallgat­hatjuk el, hogy sorainkban méltó elkeseredést váltott ki az utóbi időben úgy a sajtó, mint több hivatalos hely részéről elhangzott az a vélemény, amely a búzatermelés főokát a nagyobb gazdaságokban véli találni. E megállapítás helytelenségét nemcsak a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokkal tud­juk bizonyítani, de bizonyítani kívánjuk azzal is, hogy a búzaterület és a leszállítandó búzamennyiség igazságos és országrészenkinti a monopólium előtti viszonyoknak megfelelően történő rendezé­sénél aktív részt kívánunk venni. Már a monopólium első évében a legutóbbi közgyűlési határozatban kimondottuk, hogy az ál- latértékesités szabályozása nélkül a gabonagazdál­kodás tekintettel a magas takarmányárakra sok veszéllyel fog megküzdeni. E.z a körülmény, vala­mint a búzának oly vidékeken való termesztése1, ahol eddig még nem volt, okozza a búza túlter­melést. Kívánjuk úgy a magunk, mint a köz érde­kében, hogy a gabonamonopólium novellálása és az állatértékesités rendezése alkalmával az előkészítő tanácskozásokhoz a mi képvise­lőink is meghivassanak. Az a munkástömeg, amelyet foglalkoztatunk és amelynek életstandardját tetemesen emeltük, vala­mint az az adómennyiség, amellyel az államház­tartás rendbentartásához hozzájárulunk, megadja nekünk a jogot ahhoz, hogy legalább a bennünket legközelebbről érdeklő gazdasági kérdések tár­gyalásánál meghallgassák a mi nézetünket remél­ve, hogy az illetékes körök gondolva azokra a feladatokra, amelyek reánk ezekben a nehéz időkben várnak, kívánságainknak eleget is fognak tenni. A határozati javaslat fölött élénk vita indult meg, amelynek első felszólalója Pokomy János központi jószágigazgató volt. Beszédében rámu­tatott arra, hogy mindaddig, amíg a gazdatársa­dalom nem egységes, e szervezetlen, nem képes megfelelő súllyal sikra szállni érdekeiért és nem is követelheti, hogy hivatalos helyen előterjesztéseit megfelelően respektálják. Sajnos, mondotta, ma a politikusok dominálnak s azok elsősorban pártjuk érdekeit képviselik s igy nincsen közvetlen érde­kükben, hogy a közgazdasági termelő tényezőknek jogos követeléseit tekintetbe vegyék, Bartal Iván etrekaresai földbirtokos volt a következő fölszólaló, aki a mai nehézséget nem a túltermelésben, hanem a munkanélküliség óriási emelkedésében látja. A nagy munkanélküliség miatt nincsen fogyasztás, — mondotta. Azt ajánlotta, hogy az állam teremtsen minél több munkaalkalmat, ezzel szüntesse meg a munkanélküliséget, amiáltal csaknem minden probléma magától nyerne megoldást. Dt. Stand Gáíboir csekei földbirtokos art Lö­vet eilte, hogy először a hivatalos helyek teremt- sék meg az összhangot a mezőgazdaság, az ipar és keresikedielleim között s ennek megtörténte után tud majd minden termelési ág saját magá­nak olyan hányt megállapítani, amely a terme­lésre és a logikus együttműködésire hasznos le­het. Stirasser Lajos majorházai földbirtokos a.z ál­lattenyésztés fontosságálról beszél és annak elő­segítésére nagyobibmórvü állami támogatást (kí­ván. Darányi György őrsujfaliusi földbirtokos a régen jól bevált gazdasági felügyelőségek intézményének visszaállítását követeli, mert ma a gazda társadalom és a hivatalos kor­mánytényezők között nincsen meg a szükséges kontaktus, amit ez az intézmény volna hivatva létrehozni. Felszólaltak még Bleler Miklós nagylucsai, Járnák Lajos üzbégi és Schreiber Andor bősi földbirtokosok, majd a közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. A lemondott elnök ünneplése A köizgyülés után a Közgazdasági Kör helyi­ségében társas ebéd volt, amelyen az első po- hárfcösizönbőt Bartal Iván mondotta a távozó Melcsiezky Gyula elnök érdemiéit méltatva. Csatlakozott hozzá Strasser Lajos is. Melcsiczky Gyula meghatottam mondott köszönetét s kérte a jelenlévőket, hogy az ő szellemében vezessék tovább az egyesületet. Erre a tagok nevében Szemző Gyula alelnök Ígéretet tett. (A központi szociális biztositó vagyonának el­helyezése.) A központi szociális biztositó által 1935 december 81-én kimutatott 5.386.44 millió ko­rona vagyon betétkönyvekben, értékpapírokban és kölcsönökben a következőképpen van elhelyezve: Csehországban 1.918.56 millió, tehát az egész va­gyon 59.61 százaléka, Morvaországban és Szilé­ziában 881J24 millió, tehát 27.38 százalék, Szlo- venszkón és Kárpátalján 418.71 millió, tehát 13.01 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents