Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-26 / 120. (3969.) szám

810 ezer ember kereste fel öt világrészből az idei budapesti nemzetközi vásárt Árutőzsdévé fejlődött a budapesti nemzetközi vésér, amelynek óriási sikere volt •* •• ■■ Budapest, május 25. (Saját tudósitónk- íól.) Egy hét előtt zárultak be az idei bu­dapesti nemzetközi vásár kapui s ma már föl lehet állítani a vásár sikerének mérle­gét. A vásárt ebben az évben a budapesti kereskedelmi és iparkamara és a magyar gyáriparosok országos szövetsége Buda­pest székesfőváros támogató közreműkö­désével közösen rendezte meg. A Szendy Károly polgármester. Chorin Ferenc ésj Éber Antal elnöklete mellett megrendezett vásár átütő sikert eredményezett. Szendy polgármester zárószózatában bejelentette, hogy a vásárt ebben az évben 810.000 ember látogatta meg összesen 45 államból. A vásár látogatóinak száma tehát tavaly óta 15 százallék!kal emelkedett. Nagyszámban érkeztek látogatók a szom­széd államokból, azonkívül Németország­ból, Olaszországból, Svájcból, Franciaor­szágból, Angliából és Lengyelországból. Az öt világrész legtöbb állama képviselve volt a vásáron. A vásár tizenegy napja alatt Budapest összes szállodái és panziói zsúfolásig meg voltak telve. A vásárid erők megoszlása A vásáron érvényesülő vásárló erők há­rom csoportba oszthatók: a külföldi keres­let mellett, amely a különleges minőségek­re irányul, a belföldi vásárló erő részben a közvetlen fogyasztási cikkekre és élve­zeti javakra koncentrálódott, másrészt pe­dig a befektetési lehetőségekre. A vásár exportsikere a legkedvezőbben alakult. A befektetési piacon örvendetes kereslet álla­pítható meg, elsősorban a vas-, gép-, elek­tromos- és építőipari csoportdkban. A vá­sáron kiállító összes ipari szakmákban élénk forgalom alakult ki. Az a nagy len­dület, amely a vásár tizenegy napja alatt érethető volt, kevésbbé jutott kifejezésre az élelmezési iparban és azokban a szak­mákban, amelyek közvetlen fogyasztást elégitenek ki. A vásáron kialakuló üzleti kereslet és bevásárló kedv már a vásár harmadik napjától kezdve oly arányokat öltött, ame­lyek hatásaképpen a vásáron kiállító ösz- szes ipari szakmákban élénk forgalom ala­kult ki. A magyar textilipar minőségi árui­■ nak exportpiacai kibővültek és elmélyültek. A nemzetközi vásár „divatrevüje", ame- ' lyen 160 modell került bemutatásra, óriási sikernek örvendett. A régi tradíciókkal biró magyar vas- és gépipar gyártmányai­nak a vásár keretében való impozáns és gazdag kiállítása a vásárnak egyik legna­gyobb attrakciója volt. A bútor- és otthon- berendezési ipar keretén belül ki volt állit­I va a híres magyar bútoripar termelvényei- nek minden fajtája. A nagy tömegek ke­reslete a normalizált típusok és szériabúto­rok iránt nyilvánult meg. Legnagyobb kö­zönségsikere a légvédelmi kiállításnak volt. Ezt a kiállítást negyedmillió látogató ke­reste fel. A 'külföldiek rendkívüli érdeklő­dést tanúsítottak a magyar élelmiszeripar iránt is és különösen jelentős forgalom ala­kult ki szalámiban, kolbászfélében és sza­lonnában, amelyeket a legtöbb állam na­gyobb mennyiségben kötött le. A magyar gyártmányú konzerveknek is nagy sikerük volt és különösen Anglia érdeklődött a magyar konzervgyártás iránt. Legnagyobb jelentőséggel az ipari remekek csoportja birt, amelyet az Iparművészeti Társulat rendezett meg. Ebben a csoportban 144 olyan kiállító vett részt, akiknek az anya­gát közel 1000 jelentkező közül zsűri vá­lasztotta ki. Különösen magyar készítésű ruhák, iparművészeti kerámiák és festett faáruk iránt nyilvánult meg nagy érdeklő­dés. Nagy rendeléseket főleg Anglia, Né­metország és Franciaország tett. A magyar idegenforgalom pavillonja kü­lön attrakció volt. A magyar fürdők és közlekedési vállalatok kiállítása látványos* ságszámba ment. A posta telefonpropagan­dája a legmesszebbmenő érdeklődést tá­masztotta. A rádióüzenetek rendszerintésé­nek szintén nagy sikere volt és ez az in­tézmény még népszerűbb lett. Végül ki kell emelni a külföldi csoportokat, igy első­sorban Ausztria pavillonját, ahol az osz­trák ipar és magasnivóju iparművészet vá­logatott minőségű termékei voltak látha­tók. Külön érdekesség v^lt az olasz, az egyiptomi és a belga pavillon, valamint a Délafrikai Unió külön pavillonjában ren­dezett kiállítás és az általuk rendezett filmmatiné keretében bemutatott propa- gandafilm-sorozat. (A negyvenórás munkahét ügye.) Géniből je­lentik: A nemzetközi munkaügyi hivatalhoz a legtöbb államból már beérkeztek a negyvenórás munkahét bevezetése ügyében hozzájuk intézett kérdésre adott válaszok. Ezek szerint a munka­idő megrövidítése a textiliparban biztosítva lesz. Előreláthatólag sikerülni fog a negyvenórás munkahét életbelépetése a vas- és acéliparban is. Az építőipart illetőleg a 29 legfontosabb ál­lam közül 17 a munkaidő megrövidítése mellett, 12 pedig ellene szavazott. (A borkereskedők központi szövetségének ülése.) A csehszlovák borkereskedők központi szövet­sége Tau'ber Jenő prágai kamaraelnök elnöklete alatt tegnap Pozsonyban ülést tartott. A meg­ejtett választások során elnök lett Tauber Jenő prágai, az országos szövetségek elnökei pedig Ludwigh Károly pozsonyi, Schneider Rodolf prágai, és Korycan Édnmnd brünni lakosok let­tek. Ügyvezető titkárrá Grossmann prágai mér­nököt választották. Az ülés tárgysorozatának fő­pontját a kereskedelmi utazók törvényjavaslata, valamint a készülő boradótörvény és az italadó novellája képezte. (Romániában gyenge közepes termés vár­ható.) Bukarestből jelentik: Az idén Romá­niában gyengébb búzatermés várható, mint tavaly, mert az idén 450.000 hektárral keve­sebb búzát vetettek. A gaz oly mennyiségiben burjámzjott fel, hogy sok helyütt veszélyezteti a vetéseket. Hasonlóképpen gyenge lesz az idei gyümölcstermés. (Áprilisban passzív volt a magyar—német árucsereíorgalom.) Áprilisban 9.9 millió pen­gő értékű árut importált Magyarország Né­metországból és 6.9 millió értékű árut expor­tált Németországba. Az idei év első négy hó­napjában 36.6 millió pengős behozatallal 43.3 milliós kivitel áll szemben, a mérleg tehát az első négy hónap alatt 6.7 milliós kiviteli többlettel zárult. (Tizenkét milliárd lírába került eddig az abesszin háború.) Rómáiból jelentik: Most je­lent meg az a kormányrendelet, amely to­vábbi összegeket folyósít a keletafrikai had­műveletek számára. Ezúttal 2045 millió lírát fordít az olasz kormány erre a célra. Ebibői a gyarmatügyi minisztériumra 700, a belügyire 45, a hadügyminisztériumra 800, a tengeré­szeti minisztériumra 200, léghajózásra 300 millió lira jut. Eddig a keletafrikai háborúra összesen 12.080 millió lírát fordítottak az olaszok. (Nagy orosz vásárlások Angliában.) Lon­donból jelentik: A szovjetkormány március­ban 1.09, áprilisban pedig 0.9 millió font érté­kű rendelést eszközölt angol cégeknél. 1935 áprilisában az összes rendelések csak 0.59 milliót tettek ki. Oroszország főképpen nyers­anyagokat vásárol és csak igen kevés számú készárut. (Közel húszmillió silling passzívum Ausz­tria áprilisi külforgalmában.) Ausztria külfor- galmában áprilisban a behozatal 100.0, a ki­vitel 81.2 millió sillingre rúgott, a behozatali többlet tehát 19.4 milliót tett ki. A folyó év első négy hónapjában a behozatal értéke 406.4, a kivitelé pedig 306.7 millió silling volt, úgyhogy az első négyhavi külforgalmi mérleg 99.7 millió sillinges passzívummal zárult. (Az olasz pénzintézetek és Abesszínia gaz­dasági kiaknázása.) Rómából jelentik: Az Olasz Bank legutóbbi kamatlábleszállitása kapcsolatban van a gyarmati hitelek ellátására létesítendő szervezet irányelveinek kidolgozásával és azt a célt szolgálja, hogy Abesszínia gazdasági ki­aknázására bőséges hitel álljon rendelkezésére. Az olasz pénzintézetek Abesszíniában fiókokat fognak felállítani. A kormány ugyanis tervbe­vette, hogy a gazdasági kiaknázás pénzügyi fe­dezetének előteremtése céljából 5 százalékos adóval terheli a munkakeresetet és az ebből be­folyó összegek kezelésére vállalkoznának a bankifiókok. A Csehszlovák Nemzeti Bank legújabb jelentése Prága, május 35. A Csehszlovák Nemzeti Bank tanácsa hétfőn délelőtt tartotta meg május havi rendes ülését dr. EngliS Károly kormányzó elnök- te mellett. Az elnöki megnyitóban EngliS elbucsuz- tatta a tanács elhunyt tagját, Tomanek Ferdinánd vezérigazgatót. Engliá beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi politikai viszonyok ai utóbbi hetek­ben újból nem biztosították a gazdasági élet fo­lyamatos kifejlődését. Ennek dacára azonban &» egyes országokban a nyomott hangulat fölenge­dett és a javulás némi jelen is tapasztalhatók. Csehszlovákiában a külföldi politikai bizonytalan­ság nem befolyásolta a gazdasági viszonyokat, úgyhogy az utóbbi hetekben ez továbbra is élénk volt. így a pénzpiac végig fogékony maradt, az áp­rilisi ultimó nyugodtan múlt el. Ugyancsak kedve­zően folyt le az állami pénztárjegyek kicserélése és jegyzési akciója és figyelemre méltó, hogy a há­roméves pénztári jegyeket már kibocsátásukkor je­lentősen túljegyezték. Az építkezési tevékenység főleg & nagyobb váro­sokban élénkült. A beruházási és a bankbetéti piac igen kedvező. Az értéktőzsdén is csak kisebb esések állottak be, amelyek nagyobb zavarokat nem okoztak. A nagy­kereskedelmi árak nivója az utóbbi időben stabil. A nagykereskedelmi index ipari anyagokban és készítményekben áprilisban körülbelül 1%-kaI emelkedett, mig az élelmiszer-, fényüzési szerek­és a takarmányindex J4%-kal csökkent. A kis­kereskedelmi árak április közepén változatlanok maradtak. A statisztikai intézet jelentése szerint a bevetett földek állománya csak kevéssel változott a multévi helyzethez képest. A búzatermő földek 1.8%-kai, a rozastermő földek pedig 0.6%-kai emelkedtek. A tavaszi vetést a magasabb helyeken már befejezték és a mezei munkák nagyrészét a kapásnövények megművelésére fordítják. Az áprilisi esőzés és az enyhe májusi időjárás főleg a gyöngébb és eleddig rossz termőföldeken elsősorban a rozsban, tákar- mánylóherében hoztak javulást. A téli vetés az egész vonalon kifogástalan, mig a nyári vetést néhol a gaz rontja. A kivitel terén emelkedés tapasztalható, dacára annak, hogy egyes országok, főleg Németország részéről mértéktelen versengés áll fenn. A külkereskedelem áprilisi passzívuma főleg a standard ipari nyersanyagok jelentősebb behoza­talából ered, ami szintén a gazdasági tevékenység élénkülését bizonyítja. A csehszlovák korona árfolyamfejlődése válto­zatlan maradt. A csehszlovák bankjegyforgalom A Csehszlovák Nemzeti Bank mai jelentése sze­rint a bankjegyforgalom május harmadik hetében 5,035.253.000 koronát tett ki, ami 232,406.000 ko­rona csökkenést jelent. A zsiróezámla 619,732.000 koronát tett ki, ami 71,926X)00 korona emelkedés­nek felel meg. Az aranykészlet 2,605.024.000 koro­na, vagyis 148.000 koronával kevesebb az elmúlt hetinél. Ugyancsak csökkent az idegen valuták készlete is 3,723.000 koronával 42,334.000 koronára. Az egyéb passzívák 432,884.000 boronát tesznek ki. Az eszkont-tétel január 1-től változatlan. A cseh­szlovák korona aranyfedezete május 23-án 46%. ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságost de egyenetlen Prága, május 25. (Pragoradio.) A multhétvé- gi javulás után a részvénypiacon ma általában szilárd irányzat lépett fel. Kedvezően hatottak a vasárnapi lapok ama jelentései, amelyek ja­vuló gazdasági helyzettel számodnak. A bevá­sárlások után azonban áruhiány miatt staanáció állt be, miután a kontremin megpróbálta, hogy az árfolyamokat lenyomja. így a kezdetbeni nyereségek később lemorzsolódtak és csak tőzs­dezárlat felé mutatkozott ismét javulás. így te­hát a legtöbb érték a szombati záróárfolyam­hoz képest nyereséggel zárult. Berg és Hütten 30, Cseh Kereskedelmi 5, Kábel 5, Brüxi Szén 9, Poldi 5, Ringhoffer 6, Sellier 45, régi Északi Vasút 30, Schoeller 40, Aussigi Vegyi 10, Wal- ter 20 és Skoda 12 koronával javult, Északi Vasút 50, Aussigi Vegyi 5, Cseh Cukor 4, Prá­gai Vas és Apollo 3—3 koronával gyöngült. A beruházási piacon is barátságs volt a hangu­lat, a nagyobb kínálat következtében a liszt- kölcsön, az 5% százalékos IV. államkölcsön, az 1931. évi beruházási kölcsön és a 4 százalé­kos Kassa-oderbergi 5—5 fillérrel esett. Egyéb áru változatlan volt. Az egzótakuliszban szi­lárd volt az irányzat, a Magnezit és Cseh Fegyver 30, Bécsi Solo 5 koronával emelkedett. A bankpiacon a Zsivnó 2.5 koronával javult, mig a Cseh Iparbank 2.5 koronával esett. BUDAPEST ÉLÉNK. Budapest, május 25. Barátságos irányzat mel­lett élénkült az# üzlet, főleg a Magyar Általános Szén, Bauxit, Unkányi, Ganz és a cukorérté­kek iránt nyilvánult meg nagyobb érdeklődés. A legtöbb érték nyereséggel zárult. A beruhá­zási piacon a fővárosi részvény kisebb javulást ért el. BÉCS BARÁTSÁGOS. Bécs, május 25. A tőzsdenyitáskor nyugodt üzlet mellett az irányzat barátságos volt s főleg korlátban emelkedett a papírok értéke. Később üzlettelenség állott be s némi lemorzsolódás is. A beruházási piacon a szövetségi kölcsön ja­vult, mig a silling kölcsön kissé gyöngült. BERLIN SZILÁRD. Berlin, május 25. A tőzsdén általában javulás volt észlelhető, az egyes értékek átlag 1 száza­lékkal javultak. Zárlatkor is barátságos irány­zat alakult ki és főleg a külföldi járadékok vol­tak szilárdak. ÁRUTŐZSDE Változatlan a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, május 25. A mai terménytőzsdén nyu­godt Irányzat mellett a következő árakat je­gyezték: 79 kg-os kemény búza 169—178, 70 kg-os félke­mény búza 167—176, 79 kg-os lágy búza 164—173, 70 kg-os rozs 130—138, 60 kg-os árpa 114.50— 122.50, 68 kg-os malátaárpa 130.50—139.50, 50 kg- os zab 123.50—131.50, szlovenszkói morzsolt tenge­ri érsekujvári paritásban: sárga nagyszemü göm­bölyű 122—130, klsszemü florentin 124—132, cln- quantino és plgnoletto 137—145, sárga és fehér ló- fogu, valamint fehér gömbölyű 117—125, kül­földi tengeri franko vagon Pozsony—Komárom: ó és szárított nagyszemü 129. besszaráblal kis- szemü 131, cinquantino 144, szabadkeresk. árak: ab uszály Pozsony—Komárom: jugoszláv ó és szárított 59—60, román: ó és szárított 50—51, besszarábiai ó: 53—54, cinquantino: jugoszláv ó 74—75, román ó 60—66, kukorica elvámolva és megadóztatva ab Pozsony—Komárom: dunai ó és szárított 123—124, román köles ab uszály Pozsony—Ko­márom 76—78, Viktorla-borsó 130—135, román takarmányborsó elvámolva 103—104, zöldborsó 115—120, kék mák 560—580, biborheremag 200— 250, eckendorfi takarmányrépa 600—700, mammut takarmányrépa 500—600, vörös lóhere plomb. 850— 950, vörös lóhere natúr 500—600, lucerna natúr 500 600, lucerna plomb. 850—900, Ispargéta 150—170, buza-sütőliszt 280—320, búzadara 260—270, búza­liszt 0HH és OH 250—260. búzaliszt 0. 245—255, bú­zaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215—225, búzaliszt 4M 200—210, búzaliszt 5. 185—195, búzaliszt 7H 130—135, 65%-os rozsliszt 195—205, 70%-os 195—200, árpadara 170—250, buzakorpa 77—79, rozskorpa 77—79, buzatakar- mányllszt 93—95, rozstakarmánylfszt 92—94, szárított répaszelet 84, délszláv sertészsír 1045— 1065, magyar 1045—1065, amerikai 1030—1060, holland 1010^-1050, dán 1010—1050, magyar sza­lonna 940—1030 korona.-f- A prágai devizapiacom Amszterdam, Bue­nos Aires, Kopenhága és Tallinn 1 koronával, Brüsszel és Páris 0.125, London 0.25, Madrid, Oslo és Stokholm 0.50, Montreal 0.01 és New- york 0.02 koronával emelkedett, mig Berlin 1 koronával gyöngült.-j- Nyugodt a prágai cukorpiac, Nyersáru- jegyzés ab Aussig loko októberi szállításra 50 —50.50 korona. Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 25. Ké 100 pengőért .............................. 513.50 10 0 schillingért ...... 478.50 100 zlotyért .............................. 451.— 10 0 lejért ................................... 16.225 100 márkáért.............. 710.— 10 0 ezüstmárkáért.... 800.— 10 0 dinárért .............................. 58.55 10 0 líráért ................................... 180.90 10 0 svájci frankért..... 790.— 100 francia frankért.... 159.70 10 0 Belgáért ......................... 411.— 10 0 holland forintért.... 1632.— 1 angol fontért ...... 121.— 1 amerikai dollárért .... .14.40 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 25. Ki 100 pengőért . ......................... 516.50 10 0 schillingért ......................... 481.50 10 0 zlotyért .............................. 454.— 10 0 lejért ................................... 16.525 100 márkáért ....... 714.— 100 ezüstmárkáért.......... 810.— 100 dinárért .............................. 58.95 10 0 Hráért ................................... 182.10 10 0 svájci frankért.......... 793.— 10 0 francia frankért.......... 160.30 10 0 Belgáért .... 413.— 100 holland forintért.......... 1638.— 1 angol fontért ...... 122.— 1 amerikai dollárért . , é , 24.60

Next

/
Thumbnails
Contents