Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-03 / 102. (3951.) szám

1936 május 3, vasárnap. 7 Szudán: az angol titok Afrikában Miért aggódnak az angolok az olasz előretörés miatt? ■■ m Az angol világbirodalom sebezhető pontja ■■ Páris, május 2. (M'iP.) Néhány hónappal ez­előtt mindenki biztosra vette Európában, hogy ha az olaszok csak megközelítenék a Tana-tó mentén az angol érdekszférákat, menthetetlenül kitör a háború Anglia és Olaszország között. Az angol lapok legalább is olyan hangon írtak a Tana-tóról. Minden újságolvasó kívülről megtanulta, hogy a Tana-tó vize öntözi az egyiptomi gyapotmezőket s hogyha a Tana-tó idegen ellenőrzés alá kerül, könnyen előállhat az a helyzet, hogy ez a bő forrás bedugul s az angol gyapotmezők értéktelenné válnak. Az­után elérkezett a döntő pillanat, az olaszok megszállták a Tana-tó partvidékét. Mindenki azt várta, hogy most lecsap az angol vasököl. Az angolok azonban kijelentették, hogy ne­kik nem is olyan fontos a Tana-tó vidéke és hogy egyáltalán nem tulajdonítanak poli­tikai jelentőséget az olasz megszállásnak. Az úgynevezett beavatottakat azért mégsem lepte meg ez a fordulat. Várható volt. Annyi bizonyos, hogy Angliának komoly érdekei fü-1 zödnek ahhoz, hogy kinek a kezén van a Tana-j Az ismeretlen , tó partvidéke, de az a • beállítás, mintha a Tana- tó és a Nílus forrásvidékének birtokán múlna egyedül, hogy elegendő vizet kapnak a szudáni és egyiptomi gyapottmezők, kezdettől fogva túlzottnak és tendenciózusnak látszott. Egy hat vagy hét év előtt megjelent útleírásban olvas­tam, hogy a Nílus vidékét számos rezervoárból lehet olyan dúsan öntözni, ahogyan csak a terme­lés technikája megköveteli s hogy a különben kitünően kiépített angol viz- mürendszer legnehezebb pontja éppen a Tana- tó és a Nílus forrásvidékére esik. Ennek az ágnak különbén sincs olyan nagy jelentősége, mint ahogy eZt a hírlapi cikkek hirdették. Az események ezt a felfogást iga­zolták. Dehát, vetjük fel a kérdést az egyik elő­kelő angol politikusnak: mégis mi az oka an­nak, hogy Anglia ennyire messze ment el az olaszokkal szemben? A kérdezett udvariasan mosolyog és kitér a válaszadás elől. Az ango­loktól nem lehet megtudni, miről van szó. ,fekete ország" az afrikai gyarmatbirodalom gigantikus ka­szárnyája, amelynek 5.8 millió lakosa van s amelynek ügyeit angol katonatisztek és mér­nökök igazgatják, A ezudiáaii aaag,oÍ katonaáilkum elejéről eenki seim Ívépe<s fogaílunuit ailllvOtni, mert úgyszólván hernietíiku.sa.n il van zárva mindéin idegen elöl ■ez az on&zág. Anglia az ur azon a hatalmas földsávon vé­gig, amely Egyiptomtól Fokvárosig húzódik s amelyen összpontosul az afrikai kereskedel­mi és gazdasági élet minden idegduca. Angi iának tehát nagy károkat okozhatnának az olaszok, de Anglia teíjtesen értéktelenné tud­ja tenni az olaszok számára Abesszíniát. Angol-olasz együttműködés? Mi következik mindebből? Mindebből! az kö- vötkéizíik, hogy a két hatolom eilőbb-ntóbb együtt fog dolgozni. Míg a.z angol és olasz diplomatáik a genfi zöldaisztoilnál farkasszemet néznek égy* mással, addig a.z atrükai olasz és angol exípo-Zi- trnra félhivatalos megbízottjai már tárgyalásokat folytatnak a Kap—Kairó vonal továbbépítéséről. A háború még be sincs fejezve Abesszíniában, Az angol gyarmati birodalom eyik érzékeny pontja még ma is Szudán. Az angolok féltik Szudánt az olaszoktól. Félnek attól, hogy né­hány év alatt egy milliós gyarmati hadsereg áll Szudán határán olasz kommandó alatt. Ez az, ami az angolokat nyugtalanítja. Ezen a ponton keresendő az angolok engesztelhetetlen magatartásának kulcsa. Az ismeretlen „fekete országról" általában keveset tudnák az európaiak, jobban el van zárva a világtól, mint az arab félsziget úgy­nevezett megközelíthetetlen pontjai. Amióta 1924-ben az angol kormányzó meg­gyilkolásakor az angolok ürügyet találtak arra, hogy mindeh megállapodás ellenére megszállják a hárommillió négyzetkilométer kiterjedésű óriási birodalmat s úgy a katonai, mint polgári hivatalok angol kézre kerültek, azóta Szudán ismeretlen, titokzatos és ugylátszik kimeríthetetlen erőforrása lett az angol világ- irodalomnak. Az angolok sok mindent tudnak, ami hozzá­tartozik a sikerhez és hatalomhoz, de talán leg­jobban tudnak — hallgatni. Ezzel a sűrű és következetes angol hallgatással el tudták felej­tetni Szudánt. Egyszerűén nincs róla szó a vi­lágpolitikában. Pontosan ellenkezőjét csinálják annak, amit Európában idegenforgalmi propagandának ismerünk — de olyan tökéletesen csinálják, hogy valóban senkinek nem jut eszébe a földkerekségnek ezt az ismeretlen foltját meg­látogatni* Pedig félévszázaddal ezelőtt még sokat beszél­tek Szudánról. Az angol világbirodalom leg­sebezhetőbb pontja volt s Mahdi felkelése ide­jén hosszú ideig úgy látszott, hogy ezen a pon­ton súlyos, gyógyíthatatlan sebet fog szenvedni a birodalom. Abdullah ibn Sejd lázadása iz- i galomban tartotta az egész világot és a 1881-j tői 189-ig tartó háború számos barátot szerzett Szudánnak Európában és Amerikában. Regé­nyek és színdarabok őrzik emlékét ennek az an­golellenes hangulatnak. Azután győzött az angol kitartás és szívós­ság és Európa elfeledkezett Szudánról. Az angolok segítettek neki felejteni. Kétiségteiliem, hogy az olaszok mihelyt megvetet­ték lábukat Abesszíniáiban, hozzálátnak saját vi zárni veik építéséhez, mért víz nélkül, a nagy nehézségek árán birtokba vett területek nem éritek semmit* Már ni őst kérdés, hogy az óla­sz oknak módjukban áll-e, hogy saját viamü- hátózatuk kiépítése ködben elvágják a szudáni és egyiptomi angol vízmüvek ütőérét? Valószínűleg nagy károkat okozhatnának az angoloknak — de talán sokkal nagyobbat saját maguknak. Ment nem szabad megteled kezíui arról, hogy Abesszínia minden oldaliról angol érdekszférák közé van ágyazva, Anglia kezén van ezenkívül áz OlasziansziágbóH a Vörös-tengéiren keresztül Abesszíniába vezető ut kulcsa : a Öziiez-csatöirna. Nem is beszélve arról, hogy maga Szudán valójában angol katonaállam, Prága, május 2. Több lap egyértelmű jelentése szerint a pénzügyminisztérium az úgynevezett negyedik kategóriabeli öreg- nyugdijasok egyenjogúsításáról szóló kor­mányrendelet tervezetét elkészítette s azt tárcaközi észrevételezési eljárás alá bocsá­totta. A pénzügyminisztérium számítása sze­rint a negyedik korosztálybeli nyugdíjasok de máris lépéseket tesztnek az angolok, hogy az olaszokat is megnyerjék a már majdnem kész útvonal befejezéséhez.. Ez a« útvonal keresztül­vezetné Abesszínián is és rendkívül megrövidí­tené a,z utált India,, a Távol-Kelet és Dél-Afrika között. Az olaszok és angolok között már tár­gyalások folynak az olasz viizmüvék építésé­ről is. Előre láthatólag nagyobb duzzasztógátat emelnek a Tana-tónál és viznüihálózatdt épí­tenek az Addis Abebától délre elterülő terü­letek öntözésére a Shahala-tó mellett. Ezeknek a vizimüvekmek kiépítése nem érinti az angol érdekeiket, sőt,, biztosítékot nyújt, né­kik arra vonatkozóan, hogy az olasz tőnek vésők sem irányúinak Szudán eJilém s az ismeretlen or­szág továbbira is megmaradhat ismeretiemnek — és angolnak. Í magasabb illetményei az állampénztárt 30 millió koronával terhelik meg. A nyugdíjasok I szakszervezetének becslése szerint az évi szükséglet mindössze 26 millió volna, A ínost készülő rendelet szerint a negyedik kor- osztálybeli öregnyugdijasok július 1-től kap­ják a magasabb és végleg rendezendő illet- I menyeiket. Newyorkbftn piszfolypvivőit kéSnő egy lórii Az egyik súlyosan megsebesült, a másikai letartóztatták Elkészül! a negyedik korosztálybeii öregnyugdijasokat egyenjogusitó , kormányrendelet tervezete Minden rossz Abesszínia felől Jön Ez a hárommillió négyzetkiloiiűétér terjedel­mű mamutbirodűlöm azonban nemcsak Egyip­tom hátvédje, hanem a jövő omszága is. Az an­golok a modern technika vivttnáfiyakiaik segit- ségéveil olyan termékenységét fakasztottak Szudán kiszikkadt homokpüsztaeágaiin. hogy énnek a Mddarubnak gazdagsága elképzelhe­tetlen fokra emelhető. Az angolok 1926-ban kezdték el építeni azt az óriási vízmüvet, amely az egész nyapot- vidéket behálózza és gondoskodik az egyip­tomi gyapotmezők öntözéséről is. Maga a Tana-tó vidéke tehát nem okoz különö­sebb fejfájást, az aingoliokinalk, de a szudáni terü­letem lévő vizmiibálózat már igen. Már pedig Abémzimda felől állandóan veszély fenyegeti cet a hálózatot. Az angolok megtanulták a múltból, hogy minden rossz Abesszínia felől jön. Newyork, május 2. S. Simroons newyorki tőzsdeügynök villájában párbaj folyt 1c két nő között és az egyik párbajozó fél súlyosan meg­sebesült, A ház egyik alkalmazottja értesítette a rendőrségét, mire detektívek hatoltak be a házba és a „támadó felet" letartóztatták. A se­besült nőt kórházba vitték, ahol azonnal meg- öperálták. Állapota nagyon komoly. A különös párbaj hírére hatalmas tömeg gyűlt egybe a villa előtt és olyan tolongás tá­madt, hogy két ember megsebesült. A rendőr­ség közbelépett és gumibotokkal állította hely­re a rendet. A párbajozó hölgyek közül az egyik Sim­mons tőzsdeügynök felesége, a másik pedig Holborne ismert newyorki színész 22 éves leá­nya. Mindkét hölgy kiváló sportlady. Néhány nappal ezelőtt veszett 'Össze a két nő egy ele­gáns newyorki tártcliélyiségben. Hangos szó­váltás támadt közöttük, de a feltűnést keltő botrányt a Velük levő férfikisérők közbelépése hamarosan befejezte. A dolog nem marad any- nyiban, mert Simxr.onsné pisztolypárbajra hívta ki vetély- társnőjét, elvi a kihívást el is fogadta. A pár­baj a férj távcUéíében folyt le. A második golyóváltásnál a golyó a leány mellébe furó-# dóit és a fiatal teremtés véresen zuhant a földre. Egy orvosnő nyújtotta neki az első segélyt, majd a mentők a kórházba szállították. Sím- monsmé sértetlen maradt, mert lovagiasabb ellenfele a levegőbe lőtt. A hírek szerint a párbaj oka egy férfi volt, aki azonban távolról sem azonos Simmons né férjével. JL * Mj efte&ai<wofe 9yógyvize A középiskolai vizsgáztatás és osztályozás uj rendje Prága, május 2. Már hetek előtt jelentettük, hogy «,z iskolaügyi minisztérium a középiskolák számára uj fegyelmi ós vizsgarendet dolgozott ki, amely a középiskolákban i# az ötjegyű osz­tályzatot vezeti be. Az osztályzatok éti a vizsgák rendjéről Kmns J. tanár a Lidové Novinyben a következőkben tájékoztatja a közönséget: Valószínű, hogy-az uj iskolai szabályzatokat az 1936—37. tanévben vezetik be. A középisko­lák két Ízben adnak ki majd bizonyítványokat: félév végén s az iskolai év végén. Eddig a félév végén nem bizonyítványt, hanem értesítőt adtak. Ezenkívül kívánatra az iskola elbocsátási bizo­nyítványt éti látogatási bizonyítványt is kiad. Aki elbocsátási bizonyítványt kapott • 6 tanulmányai folytatása végett jelentkeznék, az felvételi vizsgát köteles tenni. Ennek az intézkedésnek az az crtel­I me* hogy számos középiskolás a bukás elől azzal igyekszik menekülni, hogy a tanároknak azt mondja, hogy középiskolai tanulmányait abba­hagyja ti ilyenkor a tanárok átengedik. De sok­szor megtörténik, hogy az „irgalomból átenge­dett diák ősszel visszajön. Ennek akarják elejét venni az elbocsátó bizonyítványok intézményével. Az uj osztályzati fokozatok az erkölcsi maga­viseletből; teljesen kielégítő, kielégítő, kevésbé kielégítő, szabályellenes, (A fokozatok: dicsére­tes, jó, szabályszerű, szabályellenes.) A tanulmá­nyi eredményt a mai négy (jeles, jó, elégséges, elégtelén) fok helyett öt fokozattal jelölik: kitű­nő, jeles, jó, elégséges, elégtelen. A fokozatok tengelye a „jó" osztályzat. Kitűnő osztályzatot csak á kiváltképpen tehetséges, önállóságot mu­tató tanuló kaphat. Az uj iskolai rendtartás kétféle vizsgálatot ismer: osztályozási és bizottsági vizsgát. Noha a tanár egyéni véleményére elsősorban az iskolai közös munkálatoknál elért eredményeknek s a „féléltétesi" eredményeknek nagy befolyásuk lesz, mégis mindén tanulót az egész osztály előtt féléven kint legalább egyszer kell megvizsgáztatni. Az osztályozási vizsgának a célja annak megálla­pítása, hogy a tanuló megfelel-e legalább a mi­nimális követelményeknek. Ilyen vizsga a lehető­ség szerint a szülők kívánságára is tartandó. A tanárnak a vizsgáztatásnál meg kell őriznie a ba­rátságos hangulatot és mindent kerülnie kell. ami a Vizsgát fölöslegesén kínossá tenné, így különö­sen tartózkodni kell az ironikus és ijesztő észre­vételektől. A vizsga eredményét kíméletesen, de határoz Ottan kell közölni. írásbeli dolgozatuk tö­meges sikertelensége esetén az eredményjegyek megállapításánál nem szabad figyelembevenni az Írásbeli dolgozat osztályzati jegyét. A nagyon népes Osztályokban az osztályzási vizsga fél- évenkint egyszer helyettesíthető írásbeli dolgo­zattal is, de az elégtelen osztályzatra álló tanuló­kat még külön szóbeli vizsgának is alá kell Vetni. Teljesen uj intézmény a bizottság előtt való Vizsgázta tá-s. A bizottságot az igazgató állítja Össze. Ennek tagjai a szaktanár, aki a kérdéses tantárgyat tanítja, az igazgató és az illető tan­tárgyra vagy rokonszakra képesítéssel biró más tanár; a bizottság két tagra is korlátozható. A bizottság tagjai maguk is kérdezhetnek. Az ered­ményt a bizottság többsége állapítja meg, három­tagú bizottságban* Ha kéttagú bizottság nem tud egyértelmű határozatot hozni, úgy a vizsgát há­romtagú bizottság előtt kell megismételni. Bizottság előtt kell tartani a) az iskolai év befejezése előtt az elbocsátási vizsgálatokat, b) a javító vizsgálatokat, c) pótvizsgákat (U tanuló hosszabb betegsége esetén), d) a szülők kívánsá­gára tartott külön vizsgákat, különösen ha a tanuló egy félév alatt két osztályzati fokkal ha­nyatlott, és e) a magántanulók vizsgáit. A rend­tartás egyelőre nem intézkedik arról* hogy e vizsgák díjmentesek lesznek-e vagy fizetni kelbe értük. Az egész eredmény „kiválónak" nevezhető, ba a bizonyítványban nem több a „jó" osztályzat a kitűnőnél. A középfoközatu Osztályzatnak kü­lön még,jelölése nincs. A bukott diák eredménye ..elégtelen", ha javító vizsgálatra nem bocsátha­tó és ..teljesen elégtelen", ha osztályzati jegyei­nek többsége elégtelen. Javító vizsgálatra az bocsátható, aki egy kötelező tantárgyból elég­telen osztályzatot kapott, vagy két oly tantárgy­ból, melynek heti óraszáma együtt nem haladja meg a négy órát. Aki két egymás után kővetkező iskolai év végén megbukott, vagy aki ..telje­sen elégtelen" általános jelzésű bizonyítványt kapott, azt a tanulmányokból kizárják.

Next

/
Thumbnails
Contents