Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-17 / 114. (3963.) szám

8

<I^<£MMAGÍISRTm0^

1936 május 17, vasárnap.

mmmmnmammtmmm

A mámméíu fteud

Irta: Kovács Endre

A mágy embereik jujbálteoMiaS mindig jó alkalmat jelenteinek arra, hogy a viliág ©zeme végig- tiékiint/beis&eai a. megtett ti tón és megkísérelje le- mérai a nagy ember pályájának eredményeit.

A PRÁGAI GAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS LÁTOGATÓINAK AJÁNLJUK A

FJLÖitA KOTEL-PESSÓT f.™*™:

KÁVÉHÁZ - ÉTTEREM - BOROZÓ - GARÁZSOK

Az Hitékor meghatott tisztelettel áll meg nagy halottainak eniléldköve előttit és miegiiillietődve tiszteleg a nagyság Bellié. Nehezebb a helyzet ott. ahol az ünnepéit nagyság miég él, erejének tu- datiálbam immnlkálkodllk és uj alkotásokkal lepi nneg a. viliágat. Az ilyen ünneplésiek ritkám lehetnek tiéljesek és az ünneplő tisztelőik soraiból gyakran kiziemig egy-egy disszonáns alkkord. tm-e-ly megbontja az ünneplés áihitaMlt.

A bécsi Freud professzió maik, aiki most üninepli 80-ilk születésnapját. az ünmiepélteég s zenemese - s-ebb formája, jutott osztályrészül. Ellenfelei, ha, vannak is. hallgatnak és a. kuílturemberiség óriási többsége hajtja meg aiz elismerés zászla- j ját a bécsi orvostaniáír ma, máir világhírű neve előtt. Ez az élismpréis csak annál jelentősebb, ment. Firemd egy nem éppen 'szerencsésnek ne- veizheitő korsiziak gyermekiéként küzdőit-te fel

magát a világhír csucisáira.. Freud fellépésének ideje. a. múlt, századvég, a pszichológia válságos időszakába esik. A lélektan, melyet a lipcsei kísérleti laboratórium megalapitiásá val Wuinclt állított, a saját lábára-, ezekben aiz évtizedekben a, (kezdő tudomány botiad ozásait éli; .módszertanában, táirgyválasztásábain a legnagyobb káosz képéit mutatja, Wundlt s a nyomában hullámzó nagy kísérleti lélielktani áramlat, mely pontos műszerekkel, mililiiméternyilieg pontos precíziós gépekkel, ezámakkai és statisztikáikikail kutatta a lelki élet adatait, a legjobb utón volt afelé, hogy aiz élő organizmust és a lelki élet ezines spektrumát lélektelen adathalmazzá merevítse. Az atomisiatilkus felfogás, meily a lelki élet egészét a matematika módjára elemekből kívánta összeállítani azáltal, hogy az érzeteiket mozaik- ezerüein egymás mellé belyeiztie, a iegsirvárabb killátástalansággal végezte eizt a pepecselő mmn- kát. A pszichológiai módsoirtan sók évtizediem át mieigfordított irányban akart eljutni a lelki élet kópéhoz: a részekíbőll kívánta magyarázni az .egészet s a lelki élet konstruktív jellegét számításon kívül haigyva, az érzetek aididiiciójából akart eljutni a lelki élet egységéhez.

Nem lenne helyes azt állítani, hogy Freud volt aiz első, aki megrohamozta a régi eíleim- pszichológia ódon épületét. Amikor a bécsi orvos kiépíti első elméletét a hisztériás jelenségek forradailmian uj magyarázatáról, hogy ezzel uj

iskolát, nyisson nemicsak a. pszichoterápia, ha- irteim a spekulatív iéiiiektan töirténietében is, — Wertlheimer m,áir megír ja első értekezését az „alakzatofc“-olkról, kimondván korunk pszichológiájának ilegmagyobbsizalbásu tételét: hogy nem a résziekből haladunk aiz egész felé, Ihianem mieg- fordítva, a lelki élet egésze, egységes szintéti- Ifcus jellege szolgái segítségül a réiszleitjelenségeik megértéséhez. Megkezdődik az a hatalmas forrongás, amely még írnia is kereszfül-kasuil áthatja a fiatal tudomány testét és Freud prof esz - szór méltóan illeszkedik be felfedezéseivel ennek a forrongd, kereteit szétifesiziteni akaró tudománynak iaz áraimillásába. A freudi pszilohoaina- lizis egyeis tételéi ma már aranyira átmentek -a divatos irodalomba, s a kulltaiiremberiség köztu- daitáiba, hiogy fölöslegesnek ttiinilk fel ismertetni őket. Freud uj látásmódjától megteinmiékieinyült a modem iirodaiioim, de megtermékenyült tő'le a szociológia, a filozófia és a pszichológia is. A Freudi látásmódnak nagy barátai és nagy ellenfelei vannak ,s éppen ez bizonyítja, mennyire 1

nagy jelentőségű eszmékről van itt sízó. -Az experimentális pszichológusok W-ohilgemuitíh-tail az élen súlyos bírálattal illetik a pszichoanalízis túlzásait, a tudatalatti mindenhatóságának tanát és kitartanak a lelki élet konkrét, méreteikkel ellenőrizhető vizsgálatánál. Kifogásaik értékéiről itt nem vitatkozhatunk. A kérdést nem is szabad ilyen szempontból kutatni Miaga Freud a nyugtalanító szellemek, az erjesztő egyéniségek sorába tartozik, akiknek téved'ésiei, Nietzsche szerint is — többet érnek az apró igazságoknál. Valószínű, hogy a lelki élet oem- csupáin a szexuális ösztönök kulturális meggát- lásábóil eredő harcának struktúrája és valószi- nii, hogy a firendi pámszekszuia'lizmus, mint minden forradalmi jellegű teória., nem ment minden túlzástól. A szigorú utókor, a tudományos, kritika az időik múltával úgyis kifejti az igazságot a burokból, ha, ez az igazság valóban henn- nejjlik. Freud jeleinitőiségie sem laminyiira tanainak kissé szélsőséges kihangsulyozásában áll, hanem aíbbain, hogy a bécsi tanár az ösztönélet vizsgálatával merőiben uj utakra világított reflektorával : olyan útiakra, melyekre az egyébként lelkiismeretes és a maga területén belül alapos kísérleti eilemléliektian nem. merészkedett, aizoin egyszerű oknál! fogva, miivel, egyáltalán nem tudott létezésükről. Freud föiliebbeintette a fátyolt az emberi lélek önltudatiiam' mélységei- bein működő erőkről és determinánsoknál és rámutatott arra, hogy az ember neímcsupán az érzetek kötege — ahogy azt az angol asszociációs pszichológia hirdette, — hanem talán még pa-j

gyobb mértékben ösztönök kötege; olyan ösztönöké, melyeknek elnyom'ása s az ebből eredő módosulások rányomják bélyegüket az emberiség egész kulturfejlődésére. A régi sztatikus látásmóddal szemben aiz uj pszichológia motoriz- musá, dinamikus szemléllete nyer kifejezést ebben a tanban s ezen a pontom Freud kétségkívül a legelsők sorában áll. akik a modem pszichológia fejlődését, jövendő útját alakítják. Szempontjainak termékenységére és sokrétűségére mi sem jellemzőbb, mint az a nagyszabású átalakítás, melyet a pszidhoamailiizis a néplélefctani kutatás területén idézett élő, ahol épp a magyar Róheiim Géza egynéhány érdekes kutatása bizonyítja a frendi szempontok sikerességét. Ugyanilyen sokat, köszönhet azonban a pszicho- analízisnek még egy sereg tudomány, köztük nem utolsó soriban a néplélektam, a kriminál- pszichológia vagy szociológia.

A pszichológia napjainkban éli nagy átalakulásának folyamatát. Ez az átalakulás bosszú vívódásnak, botlásoknak és néhány nagyhatású egyéniségnek a nyomában bontakozik ki minden szépségével és Ígéretével. S hogy ez a kibontakozás egyáltalán megtörténhetett, az elsősorban az olyan egyéniségeknek köszönhető, akik, mint Freud is., elég bátrak voltak uj szempontok alkalmazásával fel zavarná a már- már tespedésbe süllyedő lélektani tudományt s akikben ezein kívül megvolt az uj utakhoz szükséges tisztánlátás és képzettség is. Freud nevét az utókor egészein bizonyosan ezeik közt a bátor úttörőik közt fogja emlegetni.

Két magyarországi (olyóiratró

Nemrég több cikkben különféle budapesti folyóiratokról olvashattunk a PMH-han ismertetéseket és beszámolókat. Ezek az irodalmi tudósítóik azonban nem adhattak teljes képet a magyarországi folyóiratok életéről éis szel leméről. mert érthetetlen módon nem emlékeztek meg a. legelőkelőbb magyar nevűről: a, Magyar Szemléről és nem tetteik említésit a, katolikus és magyar szelletei életben jelentős szerepet játszó Korunk Szaváról sem.

A Magyar Szemlét a Magyar Szemle Társaság adja üti, melynek Bethlen István gróf aiz alapítója és elnöke. A havonta, vastag könyvalakiban mieivielenő Magyar Szemlén kívül ez a társaság könyvkiadásaivál is hivatást tölt be: a Magyar Sz,emle Kincsestára sorozatban a politika s közgazdaság, művészet, tudomány s a kultúra minden ágaira kiterjedő publikációkban a legjobb magyar szakértőik, írók és művészek munkáit olvashatjuk. A Magyar Szemle Könyvei sorozatban pedig nagyobb monográfiák jelennek meg. Ebben a magas nívójú, magyar és európai miliőben — Szekfü Gyula szerkesztésében •— jelenik meg a Magyar Szemle. Szekfü Gyula, az újkori magyar történet egyetemi tanára Budapesten, sokoldalú történelmi és társadalom tudományi működésével a háborúmtáni Magyarország szellemi elitjét képviseli. A múlt reális és rno-l

dern szellemtudomány! alapon álló föltárásával a magyar történelem igazságait és szépségeit egészen uj hangon tiette a. magyar nemzet köz- kincsé vé.

Szekfü Gyula munkássága a jelen bonyolultságában a múlt tárgyilagos ismereté vei a reális magyar jövő útmutatója lett.

Gazdag irodalmi és közéleti tevékenységében a Magyar Szemle szellemi vezetése is jelentős szerepet tölt be, mert e folyóinat révén .a tisztult magyar világnézet bontakozik ki. A Magyar Szemle mindenekelőtt Magyarország problémáival foglalkozik és egyedüiiáilló komoly fejtegoto je a modern Magyarország szociális, politikai és kulturális kérdéseinek. Die állandó figyelője a kisebbségi maigya,rság életének is. A szlloven- szlkói, erdélyi, jugoszláviai magyarok életéről objektív tanulmányokat közöl s a magyarországi közönséggel megismerteti a szomszéd államok viszonyait, kultúráját, struktúráját s általános politikai és szellemi életét is.

Ezzel — széles publicitása révén — úttörő munkát végez az objektív megismerésen épülő békés nemzetközi megismerés terén.

Európa és a magyarság kérdései Szekfü Gyula \

szelleimében a Magyar Szemlében a világos széliem lencséje alá kerülnek és magas értékű tanulságot, biztos és objektív vezérfonalat nyújtanak annak, aki őszintén és komolyan nézi a mai élet eseményeit.

Egy másik folyóirat a kéthetenként megjelenő Korunk Szava, Széchenyi György gróf, a kitűnő katolikus szociális vezérférfiu lapja, amely Katona Jenő szerkesztésében a modem katolikus spirituális világnézet alapján küzd az uj magyar szellemiségért. A keresztény gondolat időszerű átértóMéeébői nagyon hatékony erőt kovácsol ez a magyar lap. Az örök igazság- és a változó kor szintézisében mozog s értékes bel- és külföldi mnnikatársaivail állandó követője és gondolatszürője életünknek.

Lankadatlan harcol, hogy kivívja „a keresztény, katolikus alapokra helyezett igazi szociális reformok diadalát."

A telepítés, a földbirtokreform és a többi aktuális magyar problémák állandóan foglalkoztatják. A magyar kisebbségeknek is komoly figyelmet szentel. (A Korunk Szava különben Csehszlovákiában is öl vasható.)

A Magyar Szemlével együtt — Szekfü Gyula szellemiében — a Korunk Szava is a „magyarabb magyarság" felé halad. Ezekből a folyóiratokból élénkem lép ellő az az uj magyar szellemiség, amely a helyzetek reális, emelkedett szemléletével és független etikájával hait a magyar olvasóra.

BORSODY ISTVÁN.

SZÍV és SZIVAR

Irta: Sziínyat Zoltán

A bankár nem kelt fel az Íróasztaltól, csak a kezét nyújtotta:

— Isten hozta kedves barátom. Foglaljon helyet. Csak annyi türelemmel ajándékozzon meg, mig aláírom ezt a néhány levelet.

A vendég odaült az asztal mellé tolt ka- roszékbe.

— Ó, kérem, magától értetődik. En nyugodtan várhatok. Különben is szeretném, ha a legkevesebb alkalmatlanságot okoznám.

— Alkalmatlanságról szó sincs. Ezt mondania sem szabad, olyan ... hogy is mondjam? ... olyan rég és meghitt kapcsolatok után, aminő a miénk volt. (Közben orrára tolta a csontkeretes pápaszemet és olvasni kezdte az aláírásra váró leveleket.)

— Nagyon köszönöm, nagyon jól esik, hogy ezt igy érzi. Az igazat megvallva, féltem attól, hogy már nem szívesen emlékszik vissza rám.

— Magára? Hova gondol? (Tovább olvasott és össze ráncolódott a homloka.) Miféle marhaság ez? (Dühösen ellökött egy írást és felkapta a telefonkagylót.) Kérem Vermes cégvezetőt. Vermes, maga az? Kormos ügyvéd ur még itt van? Azonnal menesszen utána valakit és hívják vissza. (Letette a kagylót, aláirt még néhány levelet, aztán a vendégre mosolygott.) És most a rendelkezésére állok.

— Csupán pár pillanatra szeretném igénybe venni a türelmét.

— Nyugodtan, akár órákra is. Már ameny- nyire itt nyugodtan lehet csinálni valamit. Hiszen látja. (A levelekre mutatott, a távbeszélőre, meg a párnázott ajtóra, amelyen fül a hozzá bejutni akarók várakoztak.) Beszéljen, hogy vannak otthon?

A vendég meglepődve nézett rá, mintha nem hinné a kérdést.

— Hát ön nem is tudja?

— Ja igen, olvastam valamit. No de úgy

| tudom, hogy kedves apósa azóta ismét talpra I állt.

— Épp ez az, amiről beszélni szeretnék.

Ha megengedi, hogy teljes őszinteséggel beszélhessek? j

— Magától értetődik. Őszintesége egyene- a sen lekötelező lesz. De előbb bocsánat még egy pillanatra. (Felemelte a kagylót, hosszasan tárcsázott, majd meggondolta magát és egy más számot keresett. Mintha szándékosan nyújtaná az időt. A vendégen fojtott türelmetlenség látszott. Sápadt volt. Azt a benyomást keltette, mintha életbevágóan fontos dolgot szeretne elintézni. A bankár szinte belefeküdt a telefonkagylóba.) Vermes maga? Visszahozták? Helyes, ültesse le az ügyvéd urat, aztán majd odacsengetek érte. (Letette a kagylót. Ismét a vendéghez fordult.) Lássa, ez szünet nélkül igy megy. Idegek kellenek ehhez. Más már rég bele- bolondult volna. Öt kilót adtam le félév alatt. No, de maga pompás színben van. Hál Istennek.

— Énén? (Keserűen elmosolyodott. Semmit sem lehetett kevésbé ráfogná, mint hogy jószinben van. Csont és bőr, az öltözéke kopott, elhanyagolt. A pirospozsgás bankár olyan mellette, mint egy jól táplált divatbábu.) De ha megengedné, visszatérnék az apósomra.

— Hogyne, hogyne. Hallottam valamit, hogy vannak kisebb kellemetlenségei. Azt ajánlom, ne vegye a bajokat túlságosan a szivére. Ez szabály, az üzleti élet fő szabálya, sőt általános életszabály is. Könnyednek kell lenni kedves barátom. A gazdasági élei most érkezett el mély pontjához s akii ezt túlélte, az már csak fölfelé emelkedhet. Kitartás, bátorság I

— Ó, kérem, hiába itt már a kitartás, hiába a bátorság, a dolog úgy áll ugyanis e pill au atban ...

— Ne ihigyje, hogy hiába. Én mondom önnek, hogy a kitartás minden esetben csak használ. Nem egy példát hozhatnék fel erre

a magam életéből is. Teszem azt,^amikor bekövetkezett a deflációs korszak ...

— Bocsánat, hogy félbeszakítom, de látva az ön elfoglaltságát, hogy mennyien várják még az előszobában, ha megengedi, szeretnék rátérni jelentkezésem tulajdonképpeni okára.

— Hát csak tessék. (A hangja hűvös lett. Elvárta volna, hogy nyugodtan végighallgassák akkor is, ha amiatt esetleg nem jut idő a szóbanforgó ügyre.) A magam esetét csupán azért akartam elmondani., hátha okulni fog belőle.

— Köszönettel is venném egyébként, de be kell vallanom, annyi erőm sincs már, hogy egyébre tudjam összpontositanii figyelmemet, mint a magam dolgára. Ezt kérem ne is vegye rossznéven. Halálos pillanatokat élek át.

— Tehát?

— Minden reményünk önben van. Büszkék vagyunk arra, hogy gyönyörű pályájának kezdetén, családunk legmeglhittebb barátai közé számíthattuk. Nem kételkedünk abban...

— No de kiérem ...

— Könyörgöm, hallgasson meg.

■— (Gúnyosan csodálkozó mozdulat.) Hiszen hallgatom.

— Úgy érteim, hogy hallgasson meg a dolog lényegére nézve. Apósom vállalata síily- lyedlőben van. ön az egyetlen, aki még megmenthetné.

— Ami tőlem telik.

— Tegnap tudtam meg, hogy összes nagyobb váltóink önökhöz kerültek. Fellélegeztem. Biztosra vettem, hogy meg vagyunk mentve. Ön nem fogja a segítséget megtagadni. Csak fél esztendőről van szó. Fél- esztendő haladékról. Ugy-e, megteszi?

— Hogyne, a legnagyobb örömmel. Illetve mindazt, ami rajtam múlik. Szerencsére az épületben tartózkodik Kormos ügyvéd. Az ő akarata a döntő. (Felemelte a hallgatót.) Halló, Vermes 1 küldje be az ügyvéd urat.

I

(A vendégre mosolygott. Az is mosolygott. Nézték egymást, hallgattak és vártak, miig

1 nyílott az ajtó és beügetett az ügyvéd.)

— Van szerencsém.

— Van szerencsém. Nemde az urak már ismerik egymást? Arról van szó, ügyvéd ur, hogy az én régi, kedves barátom félesztendős haladékot szeretne kapni az apósa váltóira. (Az ügyvédire nézett, aki már tudta a leckét és nyomban tiltakozó mozdulattal emelte fel mind a két kezét.) Nem lehet? (A vendéghez.) Hát akkor mit csináljunk? Látja, belőlem nem hiányzik a jóindulat, de hát nem megy, nem lehet.

— Nem lehet... Hát akkor. *. (Nem bírta tovább türtőztetni magát. Csaknem ordítva.) Senki, semmi? ... Ott tartok már, hogy véget vetek ennek az egész nyomorult komédiának.

A bankár lehajtotta a fejét. Mélyen meg volt rendülve:

— Nehéz, nagyon nehéz.

— Tehát nem hajlandó segíteni?

— Segíteni? Sajnos, olyan értelemben, ahogy ön óhajtja, a legjobb akarattal sem tudok. Csak azt tehetem meg, ami a hatalmamban áll. De tudja mit, gyújtson rá erre. a szivarra. Ez arra is jó lesz, hogy a szivar- füst mellett jobban elrendezheti a gondolatait. Magamról tudom, hgoy egy jó szivar füstje néha a legszövevényesebb dolgoknál is a szerencsés megoldáshoz segített. Meglátja, hogy mire utolsót szippant belőle, már tudni is fogja, hogy mit kell tennie.

A vendég sápadtan:

— Már tudom is.

— No lássa. (Az ügyvéd kezéből kiveszi az égő gyufát, mielőtt az a vendég szivarját is meggyujthatná harmadiknak. Mert azt még a háborúból tudja, hogy egy szál gyufával nem szabad háromnak rágyújtani. Pláne, ha ilyen kedves, régi barátja a harmadik. Elégedetten mosolyog. íme, talán egy veszedelem lehetőségét hárította el a vendégről. Elégedett önmagával, érzi, hogy emberbaráti cselekedetet hajtott végre.)