Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-17 / 114. (3963.) szám

1936 május 17, vasárnap. *K^<ai-A\\otoR-HTKL&E> cgy>TiíMnr<namsg^ ^nV'^^^mrada** ­Aggodalmak a Francia Szomáli-föld miatt Az olasz expanzió következő célpontja: Stzstkutií Veszélyesen előnyös helyen fekszik a francia kikötőváros' ■ Évi 300 millió frank forgalmai bonyolít le Abesszínia a dzsibuti kikötőben ■ Féltik a vasútvonalat is Dzsibuti, május közepe. (MTP) A francia­afrikai kikötővárosban élénk nyugtalanság ész­lelhető azóta, mióta Mussolini bejelentette Abesszinia annektálását. A Vörös-tenger part­vidékének egyik legfontosabb kikötője, amely abból él, hogy az Abesszinia felé irányuló nem­zetközi kereskedelem rajta vezet keresztül. Most mindenkit az a kérdés aggaszt: vájjon mi lesz Dzsibutiból az olaszok abessziniai uralma alatt? Ez a kérdés természetesen nemcsak a kikötő­város lakosságát izgatja, hanem elsősorban a francia gyarmati hatóságokat. Dzsibuti az egész francia gyarmatbirodalom egyik legfontosabb pontja éspedig nemcsak kereskedelmi szempontból. Annyi bizonyos, hogy egészen mostanáig Kelet- afrika legfontosabb kereskedelmi pontja volt s láttuk az abessziniai hadjárat idején, milyen fon­tos szerepet játszott ez a francia kézen lévő ki­kötőváros. Ezenkivül azonban Dzsibuti azért is fontos, mert az egyetlen összekötőkapocs Észak- és Délafrika között s a franciák számára külö­nösen Madagaszkár szempontjából fontos. A keletafrikai Marseille El lehet képzelni, hogy nyugtalanítja a hihe- ’tetlenül forgalmas kikötő lakosait az az olasz lapokból egyre sűrűbben kicsendülő jóslat, hogy mostantól kezdve a Francia Szomáliföld je­lentősége úgy gazdaságilag, mint a nemzetközi forgalom lebonyolitása szempontjából mini­mumra fog csökkenni. Az egyetlen vasútvonal — mint ismeretes ■— Dzsibutiból vezet Addis Abebába. A „Tribuna" pedig már hetek óta csak úgy ir erről a vasút­vonalról, mint ideiglenes szükségösszekötő-vo- nalról. Mit akar ez jelenteni? — kérdik fokozódó aggodalommal Dzsibutiban. Dzsibuti számára az Abesszíniával való ke­reskedelem zavartalan fönntartása életkérdés. Dzsibuti olyan szerepet játszik Abesszinia életében, mint — mondjuk — Marseille Fran­ciaországéban, Dzsibuti egész gazdasági élete az abesszln áru­forgalomra van fölépítve. Hogy ennek a kelet­afrikai kikötőnek — amelyről az átlag európai újságíró az abesszln háború kitörése előtt alig hallott — milyen óriási forgalma van, erre jel­lemző néhány számadat. Dzsibutiból évente Abesszíniába szállítanak átlag 13 millió tonna sót, 57 millió tonna gyapotot és selymet, 2.5 .millió tonna petróleumot, 1 millió tonna cukrot, 5 millió tonna kávét, 4 millió tonna épületanya­got. Másoldalról viszont Abesszinia egész exportüzlete Dzsibutin ke­resztül bonyolódik le, hiszen az egyetlen vas­útvonal ide hozza a hatalmas ország minden részéből a kivitelre szánt árut és itt rakják hajóra. Abesszinia kivitele eddig főleg kávéból, bőrök­ből és élőállatból állott. Mindent egybevéve, Dzsibutiban évente 260—300 millió frank ér­tékű forgalmat bonyolítanak le Abesszíniával. Kép az „Ezeregyéjszaka" világából Nem kétséges tehát, hogy amennyiben az olaszok más irányba terelnék Abesszinia forgal­mát és leállítanák az egyetlen vasútvonalat, ami most összeköti Abesszíniát a világgal, — ez a modern kikötőváros, amely a legutóbbi években épült ki, kitűnő raktáraival, modernül fölépített kereskedelmi kikötőjével máról-holnapra elpusz­tulna. Ma még valóságos kis Marseille Dzsibuti, annak ellenére, hogy mindössze tízezer lakosa van s ezek között mindössze 500 francia és né­hány száz görög és arméniai akad, a többi benn­szülött. A városnak mozija van, kávéházai, vendéglői, mulatói, s a kikötőben éjjel-nappal élénk élet uralkodik. Afrikának ezen a pontján elviselhetetlen a hő­ség, de Dzsibutiban enyhe tengeri szellő némileg enyhíti a pokoli forróságot s az európaiak — kivéve a déli órákat, tehát körülbelül tizenket­tőtől négyig — mehetnek üzleteik után és dol­gozhatnak. A fehér lakosság házai legnagyobbrészt a ten­gerparton emelkednek, ahol mégiscsak elvisel­hetőbb a hőmérséklet, mig a bennszülött la­kosság egy kilométerrel távolabb, annak a si­vatagnak peremén lakik, amely Dzsibuti mö­gött kezdődik. A város megkapó képet nyújt a közeledő szá­mára. Ha valaki a tengerről érkezik s megpil­lantja a tenger partján sorakozó fehér, kocka­alakú házakat s a kormányzó arab stílusban épí­tett palotáját, önkéntelenül az „Ezeregyéjszaka" valamelyik illusztrációjára gondol. Európai város a Vörös-íengef partján A kormányzói palotával szemben emelkedik az Indochina-bank palotája. A városka főterét Menelik-térnek hívják. A köralaku teret árnyé­kos fák szegélyezik. Itt helyezkedik el a legtöbb üzlet, kávéház, vendéglő és mulató. A kávéhá­zak előtt árnyékos terasszok nyújtózkodnak, este az egész tér színes fényárban úszik. A főbb uccák nyílegyenesek és ki vannak aszfaltozva. A forgalom, kivéve a déli órákat, nagyon élénk, a városban nagyon sok a gazdag em­ber. Dzsibuti annak ellenére, hogy kicsi, mégis egyi­ke a legtisztább és legrendezettebb gyarmati ki­kötővárosoknak. A városnak természetesen van vízvezetéke, telefon- és villanyhálózata, azon­kívül kitünően fölszerelt kórháza, amelyben Pá- risban tanult bennszülött orvosok teljesítenek szolgálatot néhány fehér orvossal együtt. Dzsibuti világpolitikai jelentősége Annak, aki itt jár, könnyű megérteni, hogy az Pénzhamisításért életfogytiglani fegyházra Ítéltek Pilsenben egy német állampolgárt Prága, május 16. Az év elején Nyugatcseh- országban ismeretlen tettesek nagymennyiségű hamis csehszlovák tiz- és huszkoronás, vala­mint két- és ötmárkás ércpénzt hoztak forga­lomba. A hatóságok indokolt gyanú alapján házkutatást tartottak Béla nad Budzou község­ben Ströhr György mészárosnál. A csendőrség Ströhr lakásán tettenérte Grötsch János har­minckilencéves, moosbadhi lakost, németországi állampolgárt, amint éppen ötmárkás német érc­pénzekhez cint olvasztott. A házkutatás alkal­mával a csendőrök több hamis csehszlovák és német ércpénzt találtak s letartóztatták Stöhr Jánost és Grötsch Józse­fet. A nyomozást tovább folytatták s megállapítot­ták, hogy Grötsch Malá Horsin községben, Hauser gazdálkodó lakásán még egy hamispénz­verdét tartott üzemiben, ahol csak csehszlovák huszkoronás érméket gyártott. Hausert letartóztatták, majd néhány nappal későbben őrizetbe vették Pillmeier Annát, Hauser feleségét és édesanyját, Weidner An­tal malomtulajdonost, Spöhr Teréziát és Böhm József gazdálkodót. A pilseni ügyészség mind a kilenc személy el­len vádat emelt s az esküdtbiróság két napon át tárgyalta a pénzhamisítók bünpörét. Grötsch, a fővádlott tettét beismerte s azt állította, hogy a csehszlovák ércpénzeket egy bajorországi német állampolgár megbízásából készítette, nevét azonban nem volt hajlandó elárulni. Stöhr is részleges beismerő vallomást tett, a többi vád­lott azonban tagadott. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján Grötsch József német állampolgárt bűnösnek mondotta ki pénzhamisítás bűntettében s ezért őt életfogytiglani fegyházra ítélte. Stöhr György vendéglőst, Hauser Józsefet és Weid­ner Antalt a bíróság bünrészesség miatt fejen­ként nyolcévi börtönre ítélte. Két vádlott négyhónapi föltételes börtönbüntetést kapott, mig kettőt a bíróság fölmentett, Az elitéltek és védőik az ítélet ellen semmiség! panasszal éltek. Györki Imre bemutatta a rendőrségen a botrányokozó ál-Rajniss-!evél eredetijét A levélhamisitó nyomtalanul eltűnt a magyar fővárosból PILSUDSKI SZIVÉT VILNÁBA SZÁLLÍTJÁK. A tábornagy szivét halálának első évfordulóján édesanyja sírjába helyezték, A gyász-menet az ucc&u, Budapest, május 16. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Györki—Rajniss-affér ügyében pénteken délután ismét érdekes fordulat történt. Schmidt László állásnélküli magántisztviselőt, aki az úgynevezett 2, számú Rajniss-levél ha­misítását a rendőrségen beismerte, pénteken délután ismét be akarták idézni a rendőrségre egyes részletek megvilágítása céljából. Schmidt Lászlót azonban nem találták a laká­sán. Lakásadója azt mondotta, hogy Schmidt még pénteken reggel eltávozott, holmiját egy kis bőröndbe csomagolta és távozásakor meg­hagyta, hogy jelentsék ki, mert többé nem tér vissza. Ha keresnék, mondjók azt, hogy eluta­zott* Egyelőre nm tudják;, hogy ho.vá ment, Ha Bu­dapesten maradt, huszonnégy órán belül föltét­lenül be kell jelentenie magát, mert különben kihágást követ el. Hamis-e az eredeti? Györki Imre szociáldemokrata képviselő pén­teken éjjel a képviselőházban a napirend letár- gyalása után fölszólalt és bejelentette, hogy a Rajniss-féle levelek eredetijét szombaton délelőtt bemutatja a főkapitányságon, mert maga is hoz­zá akar járulni az ügy tisztázásához. Györki szombaton délelőtt valóban meg is je­lent a rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályá­nak vezetőjénél és beszolgáltatta a 2. számú levelet, amelyet a rendőrségi ténymegállapítás Schmidt László vallomása alapján hamisnak minősített. Györki hangoztatta# hogy ez a le­a t/e&e-Uátyag,­olaszoknak nem közömbös, hogy Dzsibuti meg- őrzi-e régi pozícióját vagy sem, A városnak an­nak ellenére, hogy kimondottan kereskedelmi ki­kötő, helyzeténél fogva mégis van sztratégiai fontossága is. Az Adeni-öbölben fekszik és alig százmérföldnyire van Adentől. Az igazság az, hogy Dzsibutiból éppenugy el lehet zárni a Vörös-tenger déli kapuját, mint Adenből s az, akinek kezében van a Vörös­tenger déli kapujának kulcsa, nemcsak halálos csapást mérhet a Szuez-csatomára, hanem kezében tartja a kereskedelmi összeköttetést Európa és Ázsia között. Ami a világpolitika nyelvén annyit jelent, hogy rajta tartja kezét az angol világbirodalom főide­gén. Abesszinia meghódításával Olaszország be­kebelezte a Vörös-tenger egész nyugati partvi­dékét és az Adeni-öblöt, kivéve az Angol Szo­máliföld vékony sávját és kivéve azt a kis da­rabka földet, amelyet Francia Szomáliföldnek neveznek s amelynek középpontjában Dzsibuti áll. Eritreából Dzsibuti nagyon könnyen meg­közelíthető és egészen természetes, hogy az ola­szok mindent elkövetnek, hogy a Vörös-tenger déli kapujában hatalmi szférájukat kiszélesitsék. Nem egészen alaptalanok tehát az aggodal­mak: mi lesz ezekután Dzsibutiból? Az olaszok megsemmisitik-e kereskedelmi jelen­tőségét az által, hogy a forgalmat elvezetik Eritrea felé? Gazdaságilag akarják kiéheztetni Dzsibutit vagy pedig politikai terveik vannak vele kapcsolatban? vél nem lehet hamisítvány, hanem föltétlenül eredeti, mert semmiféle kaparás, vegyszerma­rás, vagy más külső behatás nem lelhető föl rajta. A gépelt szöveg baloldali szélén ceruzá­val írott telefonszám van, amely, mint megál­lapította, Majláth Ferenc budapesti ügyvéd telefonjának a száma. Az ügyvéd a budapesti horogkeresztes mozgalom egyik vezető tagja és csaknem állandóan Berlinben tartózkodik. Györki kijelentette, hogy lehetetlennek tartja, hogy Schmidt irta volna ezt a levelet, mert hi­szen egyáltalában nem ismeri az Uj Magyarság ügyeit. A főkapitányságon a levelet csatolták a többi iratokhoz. Minthogy az ügyben nincsen nyomo­zás, nem is adják ki egyelőre írásszakértőnek. Schmidt öngyilkos tett? Az Esti Kurír értesülése szerint Schmidt László, a Rajniss-féle levél meghamisító ja eltűnése előtt állítólag bejelentette, hogy öngyilkos lesz. Rainiss intecpellécióia Budapest, május '16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Rajniss Fe­renc képviselő ma a következő interpellá­ciót jegyezte be a képviselőházban: Van-e tudomása a belügyminiszter urnák arról, ihogy a Györki-féle fotókópia két hónapig a belügyminiszter ur fiókjában hevert, to­vábbá hajlandó-e nyilatkozni arról, hogy mit nyomozott ki a belügyminisztérium és végül hajiandó-e nyilatkozni az egész ál­datlan ügy homályos hátteréről. Jugoszlávia fát szállít Olaszországnak Belgrád, május 16. A dalmáciai Sebenicoban pénteken a jugoszláv kormány külön engedé­lyével tízezer tonna fát raktak be egy olasz gőzösbe Olaszország számára. Ez az első eset, hogy Jugoszlávia az Olaszország ellen életbe­léptetett szankciók óta Olaszország számára árut szállít. 1 görög király diktátori Jogokat kap? Athén, május 16. Lapjelentések szerint Me- texasz miniszterelnök népszavazást akar tartani, amely György királyt diktatórikus hatalommal ruházza föl, mert ez volna az egyetlen módja a jelenlegi belpolitikai zavarok leküzdésének. Me- taxas továbbra is megmaradna a miniszterelnöki székben. 7

Next

/
Thumbnails
Contents