Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-17 / 114. (3963.) szám
1936 május 17, vasárnap. *K^<ai-A\\otoR-HTKL&E> cgy>TiíMnr<namsg^ ^nV'^^^mrada** Aggodalmak a Francia Szomáli-föld miatt Az olasz expanzió következő célpontja: Stzstkutií Veszélyesen előnyös helyen fekszik a francia kikötőváros' ■ Évi 300 millió frank forgalmai bonyolít le Abesszínia a dzsibuti kikötőben ■ Féltik a vasútvonalat is Dzsibuti, május közepe. (MTP) A franciaafrikai kikötővárosban élénk nyugtalanság észlelhető azóta, mióta Mussolini bejelentette Abesszinia annektálását. A Vörös-tenger partvidékének egyik legfontosabb kikötője, amely abból él, hogy az Abesszinia felé irányuló nemzetközi kereskedelem rajta vezet keresztül. Most mindenkit az a kérdés aggaszt: vájjon mi lesz Dzsibutiból az olaszok abessziniai uralma alatt? Ez a kérdés természetesen nemcsak a kikötőváros lakosságát izgatja, hanem elsősorban a francia gyarmati hatóságokat. Dzsibuti az egész francia gyarmatbirodalom egyik legfontosabb pontja éspedig nemcsak kereskedelmi szempontból. Annyi bizonyos, hogy egészen mostanáig Kelet- afrika legfontosabb kereskedelmi pontja volt s láttuk az abessziniai hadjárat idején, milyen fontos szerepet játszott ez a francia kézen lévő kikötőváros. Ezenkivül azonban Dzsibuti azért is fontos, mert az egyetlen összekötőkapocs Észak- és Délafrika között s a franciák számára különösen Madagaszkár szempontjából fontos. A keletafrikai Marseille El lehet képzelni, hogy nyugtalanítja a hihe- ’tetlenül forgalmas kikötő lakosait az az olasz lapokból egyre sűrűbben kicsendülő jóslat, hogy mostantól kezdve a Francia Szomáliföld jelentősége úgy gazdaságilag, mint a nemzetközi forgalom lebonyolitása szempontjából minimumra fog csökkenni. Az egyetlen vasútvonal — mint ismeretes ■— Dzsibutiból vezet Addis Abebába. A „Tribuna" pedig már hetek óta csak úgy ir erről a vasútvonalról, mint ideiglenes szükségösszekötő-vo- nalról. Mit akar ez jelenteni? — kérdik fokozódó aggodalommal Dzsibutiban. Dzsibuti számára az Abesszíniával való kereskedelem zavartalan fönntartása életkérdés. Dzsibuti olyan szerepet játszik Abesszinia életében, mint — mondjuk — Marseille Franciaországéban, Dzsibuti egész gazdasági élete az abesszln áruforgalomra van fölépítve. Hogy ennek a keletafrikai kikötőnek — amelyről az átlag európai újságíró az abesszln háború kitörése előtt alig hallott — milyen óriási forgalma van, erre jellemző néhány számadat. Dzsibutiból évente Abesszíniába szállítanak átlag 13 millió tonna sót, 57 millió tonna gyapotot és selymet, 2.5 .millió tonna petróleumot, 1 millió tonna cukrot, 5 millió tonna kávét, 4 millió tonna épületanyagot. Másoldalról viszont Abesszinia egész exportüzlete Dzsibutin keresztül bonyolódik le, hiszen az egyetlen vasútvonal ide hozza a hatalmas ország minden részéből a kivitelre szánt árut és itt rakják hajóra. Abesszinia kivitele eddig főleg kávéból, bőrökből és élőállatból állott. Mindent egybevéve, Dzsibutiban évente 260—300 millió frank értékű forgalmat bonyolítanak le Abesszíniával. Kép az „Ezeregyéjszaka" világából Nem kétséges tehát, hogy amennyiben az olaszok más irányba terelnék Abesszinia forgalmát és leállítanák az egyetlen vasútvonalat, ami most összeköti Abesszíniát a világgal, — ez a modern kikötőváros, amely a legutóbbi években épült ki, kitűnő raktáraival, modernül fölépített kereskedelmi kikötőjével máról-holnapra elpusztulna. Ma még valóságos kis Marseille Dzsibuti, annak ellenére, hogy mindössze tízezer lakosa van s ezek között mindössze 500 francia és néhány száz görög és arméniai akad, a többi bennszülött. A városnak mozija van, kávéházai, vendéglői, mulatói, s a kikötőben éjjel-nappal élénk élet uralkodik. Afrikának ezen a pontján elviselhetetlen a hőség, de Dzsibutiban enyhe tengeri szellő némileg enyhíti a pokoli forróságot s az európaiak — kivéve a déli órákat, tehát körülbelül tizenkettőtől négyig — mehetnek üzleteik után és dolgozhatnak. A fehér lakosság házai legnagyobbrészt a tengerparton emelkednek, ahol mégiscsak elviselhetőbb a hőmérséklet, mig a bennszülött lakosság egy kilométerrel távolabb, annak a sivatagnak peremén lakik, amely Dzsibuti mögött kezdődik. A város megkapó képet nyújt a közeledő számára. Ha valaki a tengerről érkezik s megpillantja a tenger partján sorakozó fehér, kockaalakú házakat s a kormányzó arab stílusban épített palotáját, önkéntelenül az „Ezeregyéjszaka" valamelyik illusztrációjára gondol. Európai város a Vörös-íengef partján A kormányzói palotával szemben emelkedik az Indochina-bank palotája. A városka főterét Menelik-térnek hívják. A köralaku teret árnyékos fák szegélyezik. Itt helyezkedik el a legtöbb üzlet, kávéház, vendéglő és mulató. A kávéházak előtt árnyékos terasszok nyújtózkodnak, este az egész tér színes fényárban úszik. A főbb uccák nyílegyenesek és ki vannak aszfaltozva. A forgalom, kivéve a déli órákat, nagyon élénk, a városban nagyon sok a gazdag ember. Dzsibuti annak ellenére, hogy kicsi, mégis egyike a legtisztább és legrendezettebb gyarmati kikötővárosoknak. A városnak természetesen van vízvezetéke, telefon- és villanyhálózata, azonkívül kitünően fölszerelt kórháza, amelyben Pá- risban tanult bennszülött orvosok teljesítenek szolgálatot néhány fehér orvossal együtt. Dzsibuti világpolitikai jelentősége Annak, aki itt jár, könnyű megérteni, hogy az Pénzhamisításért életfogytiglani fegyházra Ítéltek Pilsenben egy német állampolgárt Prága, május 16. Az év elején Nyugatcseh- országban ismeretlen tettesek nagymennyiségű hamis csehszlovák tiz- és huszkoronás, valamint két- és ötmárkás ércpénzt hoztak forgalomba. A hatóságok indokolt gyanú alapján házkutatást tartottak Béla nad Budzou községben Ströhr György mészárosnál. A csendőrség Ströhr lakásán tettenérte Grötsch János harminckilencéves, moosbadhi lakost, németországi állampolgárt, amint éppen ötmárkás német ércpénzekhez cint olvasztott. A házkutatás alkalmával a csendőrök több hamis csehszlovák és német ércpénzt találtak s letartóztatták Stöhr Jánost és Grötsch Józsefet. A nyomozást tovább folytatták s megállapították, hogy Grötsch Malá Horsin községben, Hauser gazdálkodó lakásán még egy hamispénzverdét tartott üzemiben, ahol csak csehszlovák huszkoronás érméket gyártott. Hausert letartóztatták, majd néhány nappal későbben őrizetbe vették Pillmeier Annát, Hauser feleségét és édesanyját, Weidner Antal malomtulajdonost, Spöhr Teréziát és Böhm József gazdálkodót. A pilseni ügyészség mind a kilenc személy ellen vádat emelt s az esküdtbiróság két napon át tárgyalta a pénzhamisítók bünpörét. Grötsch, a fővádlott tettét beismerte s azt állította, hogy a csehszlovák ércpénzeket egy bajorországi német állampolgár megbízásából készítette, nevét azonban nem volt hajlandó elárulni. Stöhr is részleges beismerő vallomást tett, a többi vádlott azonban tagadott. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján Grötsch József német állampolgárt bűnösnek mondotta ki pénzhamisítás bűntettében s ezért őt életfogytiglani fegyházra ítélte. Stöhr György vendéglőst, Hauser Józsefet és Weidner Antalt a bíróság bünrészesség miatt fejenként nyolcévi börtönre ítélte. Két vádlott négyhónapi föltételes börtönbüntetést kapott, mig kettőt a bíróság fölmentett, Az elitéltek és védőik az ítélet ellen semmiség! panasszal éltek. Györki Imre bemutatta a rendőrségen a botrányokozó ál-Rajniss-!evél eredetijét A levélhamisitó nyomtalanul eltűnt a magyar fővárosból PILSUDSKI SZIVÉT VILNÁBA SZÁLLÍTJÁK. A tábornagy szivét halálának első évfordulóján édesanyja sírjába helyezték, A gyász-menet az ucc&u, Budapest, május 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Györki—Rajniss-affér ügyében pénteken délután ismét érdekes fordulat történt. Schmidt László állásnélküli magántisztviselőt, aki az úgynevezett 2, számú Rajniss-levél hamisítását a rendőrségen beismerte, pénteken délután ismét be akarták idézni a rendőrségre egyes részletek megvilágítása céljából. Schmidt Lászlót azonban nem találták a lakásán. Lakásadója azt mondotta, hogy Schmidt még pénteken reggel eltávozott, holmiját egy kis bőröndbe csomagolta és távozásakor meghagyta, hogy jelentsék ki, mert többé nem tér vissza. Ha keresnék, mondjók azt, hogy elutazott* Egyelőre nm tudják;, hogy ho.vá ment, Ha Budapesten maradt, huszonnégy órán belül föltétlenül be kell jelentenie magát, mert különben kihágást követ el. Hamis-e az eredeti? Györki Imre szociáldemokrata képviselő pénteken éjjel a képviselőházban a napirend letár- gyalása után fölszólalt és bejelentette, hogy a Rajniss-féle levelek eredetijét szombaton délelőtt bemutatja a főkapitányságon, mert maga is hozzá akar járulni az ügy tisztázásához. Györki szombaton délelőtt valóban meg is jelent a rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjénél és beszolgáltatta a 2. számú levelet, amelyet a rendőrségi ténymegállapítás Schmidt László vallomása alapján hamisnak minősített. Györki hangoztatta# hogy ez a lea t/e&e-Uátyag,olaszoknak nem közömbös, hogy Dzsibuti meg- őrzi-e régi pozícióját vagy sem, A városnak annak ellenére, hogy kimondottan kereskedelmi kikötő, helyzeténél fogva mégis van sztratégiai fontossága is. Az Adeni-öbölben fekszik és alig százmérföldnyire van Adentől. Az igazság az, hogy Dzsibutiból éppenugy el lehet zárni a Vörös-tenger déli kapuját, mint Adenből s az, akinek kezében van a Vöröstenger déli kapujának kulcsa, nemcsak halálos csapást mérhet a Szuez-csatomára, hanem kezében tartja a kereskedelmi összeköttetést Európa és Ázsia között. Ami a világpolitika nyelvén annyit jelent, hogy rajta tartja kezét az angol világbirodalom főidegén. Abesszinia meghódításával Olaszország bekebelezte a Vörös-tenger egész nyugati partvidékét és az Adeni-öblöt, kivéve az Angol Szomáliföld vékony sávját és kivéve azt a kis darabka földet, amelyet Francia Szomáliföldnek neveznek s amelynek középpontjában Dzsibuti áll. Eritreából Dzsibuti nagyon könnyen megközelíthető és egészen természetes, hogy az olaszok mindent elkövetnek, hogy a Vörös-tenger déli kapujában hatalmi szférájukat kiszélesitsék. Nem egészen alaptalanok tehát az aggodalmak: mi lesz ezekután Dzsibutiból? Az olaszok megsemmisitik-e kereskedelmi jelentőségét az által, hogy a forgalmat elvezetik Eritrea felé? Gazdaságilag akarják kiéheztetni Dzsibutit vagy pedig politikai terveik vannak vele kapcsolatban? vél nem lehet hamisítvány, hanem föltétlenül eredeti, mert semmiféle kaparás, vegyszermarás, vagy más külső behatás nem lelhető föl rajta. A gépelt szöveg baloldali szélén ceruzával írott telefonszám van, amely, mint megállapította, Majláth Ferenc budapesti ügyvéd telefonjának a száma. Az ügyvéd a budapesti horogkeresztes mozgalom egyik vezető tagja és csaknem állandóan Berlinben tartózkodik. Györki kijelentette, hogy lehetetlennek tartja, hogy Schmidt irta volna ezt a levelet, mert hiszen egyáltalában nem ismeri az Uj Magyarság ügyeit. A főkapitányságon a levelet csatolták a többi iratokhoz. Minthogy az ügyben nincsen nyomozás, nem is adják ki egyelőre írásszakértőnek. Schmidt öngyilkos tett? Az Esti Kurír értesülése szerint Schmidt László, a Rajniss-féle levél meghamisító ja eltűnése előtt állítólag bejelentette, hogy öngyilkos lesz. Rainiss intecpellécióia Budapest, május '16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Rajniss Ferenc képviselő ma a következő interpellációt jegyezte be a képviselőházban: Van-e tudomása a belügyminiszter urnák arról, ihogy a Györki-féle fotókópia két hónapig a belügyminiszter ur fiókjában hevert, továbbá hajlandó-e nyilatkozni arról, hogy mit nyomozott ki a belügyminisztérium és végül hajiandó-e nyilatkozni az egész áldatlan ügy homályos hátteréről. Jugoszlávia fát szállít Olaszországnak Belgrád, május 16. A dalmáciai Sebenicoban pénteken a jugoszláv kormány külön engedélyével tízezer tonna fát raktak be egy olasz gőzösbe Olaszország számára. Ez az első eset, hogy Jugoszlávia az Olaszország ellen életbeléptetett szankciók óta Olaszország számára árut szállít. 1 görög király diktátori Jogokat kap? Athén, május 16. Lapjelentések szerint Me- texasz miniszterelnök népszavazást akar tartani, amely György királyt diktatórikus hatalommal ruházza föl, mert ez volna az egyetlen módja a jelenlegi belpolitikai zavarok leküzdésének. Me- taxas továbbra is megmaradna a miniszterelnöki székben. 7
