Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-14 / 111. (3960.) szám

1936 május 14, csütörtök* T>RAGAlA\AG^AR-HTUVa? A szenátus befejezte az államvédelmi vitát s megszavazta a három javaslatot A kormánypártok egymást is kritizálják - - Kiofác „állampolgárságfosztó" törvényt sürget - Egy agrárpárti szenátor antiszemita önvallomása Prága, május 13. A szenátusban a pártfel- oszlatási, államvédelmi és kémkedési javaslatok közös vitájában résztvett tegnap este dr. Sme- ral kommunista szenátor is, aki egyebek kö­zött azt igyekezett bizonyítani, hogy az állam­védelmi törvény a gazdagok védelmére szol­gál. A beszéd e részét a gyorsírása napló nyo­mán alább ismertetjük: Benes szenátor (közbeszól): Erre nézve bő­vebb felvilágosítást kérek. Smeral: Nagy kérdés, hogy lesz-e oly nagy izgalom komoly háborús konfliktus veszélye esetén a Skodák, Löwensteinok, Rotsohildok körében, ha nem volna kilátás a szokásos há­borús nyereségekre. És kérdés, hogy ily tör­vény nélkül fenntartható-e a magántulajdon .. . Benes (szociáldemokrata): Ezt a logikát nem értem. Hancko (szlovák néppárti): Azt tessék megmagyarázni, hogy van az, hogy Szloven­szkón az összes gazdag zsidó magukhoz csatlakozik? Különösen a fiatalja? Smeral: Azt hiszem, hogy ott nincsenek csak gazdag zsidók. Másodszor pedig Hancko kol­léga maga is megállapítja, hogy különösen a fiatalja csatlakozik hozzánk. Ez csak a mi meggyőző erőnket bizonyítja. És ha az igaz volna, hogy a gazdag zsidók hozzánk sietnek, ami nem igaz, úgy ez azért van, hogy önök rosszabb politikát űznek, mint Hitler Berlin­ben. Ha önök antiszemita, barbár, zsidóellenes politikát csinálnak, úgy érthető volna, ha a zsidók nálunk keresnének oltalmat. És itt anti­szemita politika van nemcsak Szlovenszkón, hanem az egész állam területén, nagyon meg­fontolandó jelentőségek mutatkoznak és na­gyon szükséges volna, hogy ez ellen necsak a kommunisták, hanem mások is tiltakozzanak. (Nagy zaj.) Krojher (agrár): Nem a zsidókról van szó, hanem a pénzükről. Smeral: Szenátor ur, adjon egy elmet... Krojher: Én a vidéken sokszor tíz zsidót tettem fölöslegessé ♦ ♦ ♦ E szavakra percekig tartó zsibongás tört ki, melynek végén Smeral a kommunista inter- nacionálé háboruellenes magatartásának ma- gasztalásához látott. Dr. Greger szudétanémet a pártfeloszlatási törvény fölöslegességét bizonyította. Wenderlich német kommunista azt követel­te, hogy a Phönix biztositó romlásáért felelős személyeket is oly szigorúan büntessék, mint a kémeket. Kérdi a szudétanémet szenátoroktól, hogy van-e tudomásuk arról, hogy dr. Neu- wirt'h képviselő bizonyos Mysík ismételt láto­gatásait fogadta és hogy a párt a Phönix biz­tosítótól 400.000 korona segélyt kapott? A szerdai ülés A szenátus ma reggel 10 órakor folytatta a három politikai javaslat vitáját. Kiofác szenátor közel kétórás beszédében azt bizonyítgatta, hogy az államvédelmi tör­vényt számos részlettörvénnyel kell kiegészíte­ni, igy a határvidék viszonyait rendező tör­vénnyel. Szükségünk van olyan törvényre — mondot­ta a cseh nemzeti szocialista párt vezére — melynek alapján elvehető volna oly szemé­lyek állampolgársága, akik az állam terüle­tén belül, vagy kívül kifejtett tevékenysé­gükkel ártanak az államnak. Az illetékes javaslat már kész, az a fontos, hogy a tárcaközi eljárás ne húzódjék soká. Ez­zel összefügg a nevekről és névváltoztatásról szóló törvény is. Ez még a nyári szünet előtt letárgyalandó volna, hogy a germanizálás és magyarosítás sérelmei eltávolíttassanak. Bélyeg- és illetékmentes eljárás biztosítandó azoknak, akik névváltoztatással akarják ki­fejezésre juttatni a köztársasághoz való kap­csolatukat, — Az állami zászlóról és lobogóról szóló tör­vény se halogatható soká. Az állami lobogó számára biztosítandó a megbecsülés és tisztelet. Kiofác a kisebbségekről Kiofác beszéde folyamán kijelenti, hogy nem lojális állampolgár az, aki nem jelentkezik az állami zászló alá. Nálunk a gazdag osztályok kibújnak a katonai szolgálat alól, ezért uj véd­erőtörvény kell, amely a „dekolást“ megaka­dályozná. A katonai biztosok intézménye nagyon fon­tos, különösen a határvidéken. A katonai biztosok feladata volna békeidőben megszervezni mindent a háborús veszély ide­jére. A nemzetiségi kérdésről szólva kijelenti, hogy Az adóügyi hetestanács Hodia miniszterelnöknél Prága, május 13. Hodza miniszterelnök ma délelőtt fogadta a koalíciós pártok adó­ügyi hetestanácsát az adónovella még vi­tás kérdéseinek rendezése végett. Összesen tiz vitás kérdést a kormány fog eldönteni. Többek, között azt is, hogy a pénzügymi­nisztérium revíziós osztálya még két vagy öt évig működjék. Az adóév kérdésében a kormány önálló javaslatot fog benyújtani* ■— A pótadók szedésének a községekre való bízását a kormány fogja eldönteni. Ugyancsak kormánydöntést várnak a kereseti adó átalá- nyositása kérdésében. A néphitelintézeteknél a betéteket 30 millióig mentesítenék a kereseti adó alól. Véglegesen eldöntötték, hogy az adófellebbe­zéseket egy éven belül kell elintézni, ellenkező esetben az eredeti bevallás szerint kiszámított adó összege emelkedik jogerőre. A benyújtott fellebbezésnek a fizetést ille­tően halasztó hatálya lesz, ha az adóalany az előző jogerős adókivetés szerint eleget tett adózási kötelességének s ha újabb be­vallása szerint az uj adóalap az előzőnél 30 százalékkal nem magasabb. A koalíciós hetestanács hozzájárult a jára­dékadónak 3 százalékról 6 százalékra .való emeléséhez. a nacionalizmusnak nem szabad veszettséggé fejlődnie s nem szabad az összes németet egy zsákba dobni. Van oly német is, aki őszintén szereti ezt a hazát. Elítéli, hogy a németek nem fog­lalnak állást számos külpolitikai kérdésben. Nem segítheti elő a jóviszonyt, ha az összes német vezéréül Hitlert jelölik meg. Patzak szudétanémet: Maga mindig ellenünk izgat. Mayer szudétanémet: A németek ezt az államot úgy fogják védeni, mint a csehek, Kiofác: Ez beszéd! — A szónok a továbbiak­ban a szlovák kérdésről beszél. Üdvözöljük, ha a szlovákok nemzeti öntudatra ébrednek. Ami decentralizálható, azt decentralizáljuk. A szlovák népben sok szép erény van. A Kárpát­alján elkövetett sérelmeket is orvosolni kell. Európában mindenkinek meg kell értenie, — mondotta Kiofác — hogy mi, akik a köz­társaságban az emberiség és béke oltalmát látjuk, radikálisak vagyunk* Ha köztársasá­gunk megsemmisítését tűrnénk, letörülhet- nők Európa térképét. „A kisebbségeit többet kep'ak .. Bergman (cseh nemzeti egyesülés) csodálko­zik, hogy Milota előadó olyasmit hangoztat, hogy a kisebbségeknek minden jog megadan­dó, hogy jól érezzék magukat. Szónok úgy véli, hogy a köztársaság többet tett e téren, mint amennyit köteles volt. Smeral szenátor 80 mil­liós német nemzetről beszélt, mely előtt eláll a léleikzet. Ez defetizmus, desperatizmus. Erélyes intézkedéseket követel az idegenek és az emigránsok ellen. A belügyminisztérium nem elég erélyes az emigránsok ellenőrzése terén. Akit kémkedés miatt elitéinek, azt meg kell fosztani polgári jogaitól. Nem szolgál becsü­letünkre, ha kémkedés miatt börtönviselt em­ber a parlament tagja (célzás a kommunista Vodickára). A hadsereg és polgárság jó vi­szonyára nagyobb súlyt kell helyezni. Botto (agrár) szerint a veszély máris kopog­tathat ajtóinkon. Köztársaságunk egészen kö­rül van véve ellenségekkel. Az államvédelem sikerének egyik feltétele a csehszlovák nemzet szellemi egysége. Szlovenszkón az államvéde­lem érdekében sok utat kell építeni. A kémke- kedés különösen Szlovenszkón terjedt el, ahol ellenségeinknek névjegyzékeik vannak a szá­mukra megbízható egyénekről. A halálbüntetés e gonosz bűntettre méltó büntetés. Kommunisfa-naciooaEfsfa szőcsaták Kreibich német kommunista azt fejtegeti, hogy pártja számos módosító javaslat benyúj­tásával bizonyította jóindulatát, e javaslatok azonban nem találtak megértésre. Nemzeti kérdésekben a koalíció évek óta semmit nem tesz, illetve annyit, hogy az északcsehországi városokba áUamrendőr&é­geí telepit. Az államvédelmi javaslat a munkáspártok meg­hódolása a burzsoázia előtt. Kívánja, hogy a törvényt keményen hajtsák végre a gazdagok­kal szemben. E törvényjavaslat szerint a bírák, a községi elöljáróságok is „megbízhatatlanok", ezért kell a bíróságokba „megbízható" katoná­kat kiküldeni. Dr. Bas cseh iparospárti szerint az állam- védelmi javaslat célja az örök béke. Ideálunk Zizka... Mikulicek: Zizka az árdrágítókat felkötötte. Bas: Nekünk törvényünk van az uzsorások büntetésére. — A legfelső katonai államvédel­mi tanácsba csak igazi szakértőket szabad be­nevezni. A járási főnököknek széles látókörű embereknek kell lenniök, hogy a megbízhatat­lanságot tárgyilagosan állapíthassák meg. Mikulicek: Kossey képviselő és járási főnök nem ilyen. Bas: Mikuliéek kollégám, miért kiabál itt ne­kem ennyit? Mikulicek: Hogy megértsen ... Bas: Megértem. — A továbbiakban a nagy autók érdekében beszél. A kis autók alkalmat­lanok az államvédelemre. Mikulicek: Beszéljen a Phönix-beli tolva­jokról. Bas: Én most az államvédelemről beszélek. Különben a bűnösöket máris becsukják. Mikulicek; Hát talán arról tud valamit, hogy amikor a vasutügyi palotát építették, az iparos­párti vasutügyi miniszter idején, 40 milliót lop­tak és senkit nem csuktak be. Bas: Ha tud tolvajokról, jelentse fel őket. Nedved (kommunista) azt fejtegeti, hogy az államvédelmi javaslat a 18 éves koalíciós politika teljes csődjét mutatja. A vegyes bíró­ságokban a katonai ülnök befolyásolni fogja a AZ ASZTALOS A Tatra-müvek gyalupadjai és asztalos- műhelyei bizonyitják, hogy a modern autógyártásnál a kézimunka nem süllyed gyárimunkává. Az asztalos természetesen modern gépeket is há znál, mint fűrész-, gyaluló- és frézeiö gépeket. Tapasztalt igazitó keze azonban semmikép sem vált feleslegessé, merf a gép csak a durva munkát végzi el helyette. Minden egyes Tatra-kocsi karosszériája tudást, a fa ki­választásánál hozzáértést, a faanyag meg­vizsgálásánál pedig a nedvesség fokának és az anyag minőségének alapos elbírá­lását igényli az asztalostól. E feltételek teljesítése alapja a karosszériaráma és az acélrészek kifogástalan egybeépítés­nek, nehogy a kocsi „zörögjön", hanem Tatra-Ate hűtőkészülékeink és hűtőszekrényeink Ugyanolyan gondosan készülnek, mint autóink. polgári bírákat. Érdekes, hogy öt hónapig nem volt pártfel­oszlatási törvény és a dolgok rendben foly­tak. Panaszkodik, hogy a törvény két és negyedéves hatálya idején nem oszlatták fel a szudétanémet pártot. Ezért a törvény fö­lösleges. A kormány ugyan tudja, hogy van­nak felforgató pártok, de senki se nevezi meg azokat, A törvény nem gyakorol befolyást a lakosság gondolkodására, mert a polgárság nem is ismeri a törvény intézkedéseit. A Ludovy Deník be­szüntetése miatt panaszkodik s amiatt, hogy szenátusi nyomtatványban megjelent kommu­nista interpellációt vidéki járási főnök elkob­zott. Mikulicek: Ezek a szabadságjogok ... Egy hang az agrár padokról: Ez ne fájjon maguknak, velem is megtörtént. Nedved: Ilyen jelenségek nem volnának le­hetségesek, ha egységes népfront volna. Cseh néppárti támadás az agrárok és szociáldemokraták ellen Krejci cseh néppárti azt ajánlja, hogy az ösz- szes emigránst koncentrációs táborban helyez­zék el. Északcsehországban valamennyi csendőr az agrárpárt tagja. Agrár hang: Hiszen a csendőr nem szavaz, pártállása mellékes. Krejci: Aki a csendőrséghez be akar jut­ni, annak agrárnak kell lenni, aki tanító akar lenni, annak nemzeti szocialistának kell lenni, aki bírósághoz akar kerülni, an­nak szociáldemokratának kell lenni. Hang: Hát aki közmunkát akar? Általános nevetés. Krejci: Az agrárpárt tovább támogatja a Henlein-pártot, mert a Stoupal1—Henlein elgondolás lebeg szeme előtt. Az agrárpárt­hoz tartozók kezelik az állami birtokokat és erdőket. Miért nem szállítanak az ál­lami erdők talpfát? Azért kell külföldi talp­fát venni, hogy a szociáldemokraták is pro­víziókat kaphassanak. Agrárpadról hang: Vigyázzon, kezd süt­ni a nap, mi lesz a vajjal?... és a lidák szövetkezetek szanálásával? Krejci: Nem tudok azokról. — A továb­biakban a hadiszállításokról beszél, majd az államvédelmi nevelést sürgeti. Elitéli, hogy az államvédelmi tanfolyamokat a va­sárnapi istentisztelet óráiban rendezik. — Különös, hogy nálunk megtűrik a fasisztá­kat, akik a lelkeket mérgezik. A kommu­nistákat is állam elleneseknek tartják. Pedig ez egy hangos, lármás társaság, melynek vezérei bajban zongora alá bújnak. Az ál­lamvédelmi törvény nem érinti a törvény­hozó testületek jogait. Más kérdés, hogy a törvényhozó is köteles-e katonáskodni, be­vonulni mozgósítás esetén. Bízunk abban, hogy a köztársasági elnök, aki nagyon de­mokratikus érzelmű, adott esetben gondos­kodni fog, hogy a nemzetgyűlés kötelessé­gét védkészültség idején is teljesíthesse. Schnal agrár: Az államvédelem érdekében a Nemzeti Bankot be kell kapcsolni a gazdasági életbe. Az irányított gazdálkodást védi, amivel szemben a liberalizmus hívei védekeznek. A ga­bonamonopólium az egész kisgazdaságnak újjá­születést hozott. Végzetes hiba volt, hogy a konjunktúra ide­jén a községek és járások milliárdokkal adó­3

Next

/
Thumbnails
Contents