Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-10 / 108. (3957.) szám

T^GAI-MaC&AR-H 1 RIiAI> 17 1936 május 10, vasárnap. \ lengyel tenger Irta: Dr. Ónody Olivér Most, hogy a tavasz legszebb napjait élvez* tétjük, a in unkával telített egyhangú őszi és téli napok xitán az ember vágyódva tervezgetni kezd a nyári pihenésnek szentelt pár hét legkelleme­sebb és legcélszerűbb kihasználásáról. ■ A tavalyi nyári utunkon tett Ígéretünkhöz ké­pest, kötelességünknek tartjuk az ez éven nya­ralni vágyó szlovenszlkói fiatalság- azon részé­nek, mely — a kellemest a hasznossal egybe­kötve — a pihenés mellett tanulni is akar, fel­hívni a figyelmét a lengyelek egy dédelgetett, 'külföldön azonban talán még- kevésbé ismert vidékére: Gdyniára és környékére. Az orosz-lengyel háborúban mikor, a danzigi kikötőmunkások megtagadták a Franciaország­ból érkező fegyver- és miuniiciószáLlitmányok át­rakását, érlelődött meg Lengyelországban egy önálló lengyel kikötő felépítésének a . gondolata. 1920-ban kiadta Pilsiidski a parancsot az építke­zés megkezdésére. S az eredetileg alig háromszáz lelket számláló, homok és ingoványra épített Gdynia nevű ka&u'b halászfaluból — japán tem­pót megszégyenítően — kilenc év alatt 80.000 lelket számláló, Európa legmodernebb kikötővá­rosa lett, hatalmas, nyílegyenes sugár utakkal, öt-hat emeletes épülettömbökkel s három neveze­tességével: a kikötővel, a diki plázsával és a ten­gerészeti akadémiával, melyben a nyári -nemzet­közi egyetem is elhelyezést nyert. A pénzügyi és kereskedelmi körök ellenzése miatt az épít­kezés megkezdése hosszú ideig vajúdott. Tény az, hogy habár Gdynia kikötő — kivéve a fa­ipart — ma már teljesen átvette Danzig eddigi lengyel kereskedelmi forgalmát, a kikötő fej­lesztése és üzeiíbentartása még mindig súlyos deficittel jár és igy a befektetések gyümölcsét valószínűleg csak a következő nemzedékek fog­ják élvezhetni. A mostani nemzedék más híján még csak a diki plázsát élvezi, amit Közép-euró- pában magyarul körülbelül vadevezősök táblá­zására alkalmas partvidéknek neveznének. Min­denesetre a távoli célnak állandóan szem előtt való tartására, alkalmas mód az, hogy nem en­gedik • Gdyniat fürdővárosnak kiépíteni. És keres­kedelmi jellegének legpregnánsabb bizonyítéka­ként ott épült közvetlenül a tengerpartion. Len­gyelország egyetlen, gyönyörű fekvésű tengeré­szeti kereskedelmi főiskolái*. Ebben az épületben van elhelyezve az 1932- ben létesített nemzetközi kollégium, mely a köz- igazgatási jog és politikai tudományok tanárai nemzetközi bizottságának protektorátusa alatt megrendezi minden év nyarán előadássorozatát, melyre az előadók nagyrésze az európai egyete­mek tanán"karából,' 'á Többi a lengyel közélet ki­válóságai közül kerül ki. így a hallgatóknak al­kalmuk van sok ország, de elsősorban Lengyel-or­szág kulturális, politikái és gazdasági viszonyai­val és fejlődésével az erre leghivatottabb- tudó­sok révén megismerkedni. Az egyetem dr. Ta- deusz Hüarowicz rektor vezetése alatt az elő­adásokon ki-vül társas összejövetelekkel és kirán­dulásokkal igyekszik a lengyel nép életét s a lengyel föld értékeit ismertetni a külföldi haliga­ötvenéves a budapesti Scotland Yard Az ötvenedik évfordulóra esett Európa legszenzációsabb ékszerrablási bűnügye ■ ■ ■ Lapozgatás a budapesti detektivtestület annaleseiben Budapest, május 9. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Szegények, bizony nem nagyon ünnepelhettek. Amikor az ötvenes évfordulóra került volna a sor, megszólalt egy Váci-uccai ékszerkereskedés telefonja és egy remegő férfihang jelentette be, hogy vakmerő banditák éppen éhben a pillanat­ban fosztották ki ékszerüzletének kirakatát. És azon nyomban megmozdult a hatalmas apparátus és megkezdődött az utóbbi évek kétségtelenül legszenzá­ciósabb ékszerrablási bűnügyének nyo­mozása. Valószínű, hogy ennek a bünügynék a fel­derítése tes2i fel a koronát-a budapesti Scotland Yard ötvenéves működésére... Otven év a kriminalisztika és a detektivmunka törté­netében nagy idő, főleg akkor, amidőn ez az ötven esztendő a technika rohamos fej­lődésének jegyében mulatt el. Ma már a modern technika és kémia minden vívmá­nyát, minden csodáját, a rádiót, az infra­vörös és ultraviola színeket szolgálatába állította a bűn. ma már ugyanezekkel a vívmányokkal felszerelve folytatja a meg­torlás is az üldözés mesterségét. Ötven év­vel ezelőtt Budapest lakossága 422.557 fő­ből állott és minden kerületben egy-egy detektív végezte a szolgálatot, a város te­rülete 19444.28 hektár volt, 10.748 lakó­házzal és 86.000 lakással. A mai Budapest 1,060.720 lelket számlál, 30.971 lakóházzal és 272.000 lakással, hozzávéve a rendőri­leg hozzácsatolt környékbeli telepek 308 ezer 297 főt kitevő lakosságát. A mai de­tektivtestület munkája 1,369.017 emberre terjed ki 29.317.27 hektár területen. „Dicsőséges“ ősök A 1880-as években polgári biztosok ál­lottak a bűn elleni küzdelem szolgálatában. Az azidőtájt már 620 főből álló budapesti rendőrség kebelében 70 polgári biztos mű­ködött. Fizetésük átlag évi 450 forint és 120 forint lakbér volt. De — és ez volt a baj — a polgári biztosok legtöbbje sokezer fo'rintos jövedelemre mutató költekező élet­módot folytatott. A gondjaikra bízott mun­kakör: a mulatóhelyeknek, ,,zengerájok“- nak, kártyabarlangoknak az erkölcsrendé­szettel összefüggő ügyei balkáni nívón ál­lottak. A rendőrség egész szelleme a züllés utján volt. A bíróságok szinte hétről-hétr.e foglalkoztak valamelyik feljelentett pogári biztos vagy réndőrtisztvisleő zsarolási és erőszakoskodási bűnügyével. Akkor volt a híres Postpischil-bünügy, a Landau­büntény és a Schultheisz-panatna, amelybe egy sereg rendőrtisztviselővel maga Thaisz főkapitány is belekeveredett. A gráci 20.000 forintos zsebtolvajlás tette­seit elfogták Budapesten, de a polgári biz­tosok jó pénzért megszöktették őket a fog­házból. Ekkor kerülnek kézre az újpesti hatosok gyártói, de a törvényszéki tárgya­lás során a bíróság előtt kiderül, hogy egész sor polgári biztos tagja a pénzhami­sító bandának* vezeti szabályzatot, amely a detektivosz- tályt először nevezi detektivtestületnek. Ez a szolgálati szabályzat igen nagy meggon­dolással, körültekintéssel és bölcs előrelá­tással készült, úgy hogy a mai napig ér­vényben van. A fejlődés és az előrehaladás ettől kezd­ve rohamos, úgy hogy a budapesti Scotland Yard hamarosan nemzetközi hírnévre tesz szert pontossá­ga és megbízhatósága révén* Kiválóan képzett tagjai önfeláldozó mun­kát végeznek, emellett a kor vívmányait is mindenben felhasználják. így emlitésremél- tó. hogy a Scotland Yard után Budapest vezeti be másodiknak a daktiloszkópiát, a nyilvántartásnak ezt a legfontosabb segéd­eszközét. A hivatás mártírjai A bűn elleni küzdelemben a sikerek mel­lett számos gyászeset érte azt a derék had­sereget, amely rettenthetetlen bátorsággal és soha nem lankadó kitartással vette fel a küzdelmet az alvilág ellen. A budapesti Scotland Yard az ötvenéves jubileum al­kalmával kegyelettel emlékszik meg hősi halottéiról is. 1915-ben Kalmár József de­tektív egy rovottmultu katonaszökevény után kutatott a VII. kerületben. Amikor megtalálta, ez futásnak eredt előle. Üldöz­tetése közben a gonosztevő visszafordult és agyonlőtte üldözőjét. 1921-ben Barkóczy Mihály, a. csepeli rendőrségre beosztott cso­port vezetője Túrba István rovottmultu betörő elíogatására indult és a Béke-téren szembetalálkozott a hírhedt verekedővel, Túrba ellenállt, dulakodás kezdődött s eközben a betörő közvetlen közéiről lelőtte Ellopják az aranygyapjui Botrány-botrányra halmozódott. A rend­őrök és polgári biztosok mindennel foglal­koztak, csak a rend fenntartásával nem. Az Operaház ünnepélyes megnyitása aj' kalmával olyan tolongás támadt, hogy egé«z sereg előkelő ember megsérült, egy vagyonos polgárt pedig az előcsarnok­ban agyonnyomtak. Az ünnepélyes meg­nyitáson ott voft a király is, aki igy aka­ratlanul szemtanúja volt a botránynak* Pár nappal később betörtek gróf Andrássy Gyula külügyminiszter palotájába, ahonnan egész osztály felett rendelkezett, amely igy mindenkor a szükséghez képest felhasznál­ható volt. Az osztály tagjai egyébként pontosan rpeghatározott munkakört töltöt­tek be. Az uttörés- munkája, valamint az első szervezési és szolgálati szabályzat megalkotása báró Splényi nevéhez fűződik. 1890-ben Sombatfalvy Albert vette át a vezetést, alatta kapott az osztály uj szer­Barkóczyt. Menekülés közben még két já­rókelőt megsébesitett, majd revolvere utol­só golyójával agyonlőtte magát. Barkóczy életveszélyes sérülésébe másnap belehalt. 1923-ban Varga István detektivfelügyelőt lőtte agyon egy idegsokkos alkoholista ke­reskedősegéd, akinek á. lakásán házkuta­tást tartott. A bűn elleni küzdelemben van­nak babérok, de vannak áldozatok is ..« A legrégibb magyar detektívek tokkal. A lengyel társadalmat az ország felszabadu­lása után nem tudták rögtön egységesít,írni. A hosszú évtizedeken át, tartó, három különböző, idegen kultúrával való táplálkozás olyan — lát­szólag áthidalhatatlan — ellentéteket teremtett főképpen a lengyel középosztályban, amit még Pileudeki kilencéves vasuralmának sem sikerült egészen .kiküszöbölnie. A lengyel nép amellett, hogy százszázalékosan józanul demokratikus, a tradícióihoz is mindig hű maradt. És legfőképpen ez a tradícióhoz való görcsös ragaszkodás okozója a társadalom kere­tein belül lezajló egyenetlenségeknek és meg- nem-értéeéknek.' amit a lengyel kormány a hiva­talnokok gyakori áthelyezésével, a katonai szol­gálattal és sok más intézkedéssel igyekszik kikü­szöbölni. . . • . Gdynia, a még nyers — híven elődjéhez — kasub stílusban épített nagy tengerparti város is akaratlanul ennék a célnak szolgálatában áll.-Az egész lengyel birodalom legkiválóbb hivatalno­kait küldik ki e kikötőváros felelősségteljes állá­saiba. És ebben a trádiclómentés városban fog megszületni talán leghamarabb a lengyel .jövő egységes., hihetetlen szorgalmú, jószívű, végte­lenül udvarias és demokratikus társadalma. Gdynia- nem erőszakos telepítés, nem idegen nép közé épített lengyel város. Az, hogy az egész partvidék valamikor szlá-v, lengyel volt, ahhoz már -nem fér kétség. Hiszen még a majdnem százszázalékosan német Danzig Artushefja, is tele van a tragikus nagy lengyel mült ezernyi bizo- nyitékával és emlékeivel. Nem mindenütt sikerült az elnémétesités, még a partvidéken sem. Itt a német alaposság csődöt mondott. .A katolikus kasubok a köz tudat szerint mintegy 600 évvel ezelőtt mint halászok, vándoroltak be Lengyelor­szágba Hollandiából. Az idő folyamán a legöntu- dat06abb lengyelekké váltak. Most is az egész hadiflotta legénysége kasub parasztokból áll. ősi halász-mivoltukon kívül mindenesetre az erős nemzeti öntudat ís predesztinálja őket erre. Az egész pomerániai vajdaság, mely ma kb. 1,100.000 lakost számlál és amely. 293-évig idegen uralom alatt volt, több mint 90 százalékban len­gyel- Ez a. pozeni és varsói vajdaságok mellett- a leglengyelebb része az egész birodalomnak. Ellen­ben ' érdekes az, hogy itt. az egész vidék nagy­birtokai többnyire még mindig német kézen van­nak, Nemet szívósságra^ de egyúttal bizonyos 40.000 forint értékű műkincsen kívül elvitték a miniszter összes rendjeleit, köztük az aranygyapjas rendjelet, amit a király személyesen tűzött fel An­drássy Gyula mellére. Ekkor betelt a mérték. Jekelfalussy La­jos belügyminiszteri osztálytanácsos mint miniszteri biztos bevonult a főkapitányság épületébe. Thaisz főkapitánynak távoznia kellett. 1885-ben Tisza Kálmán kinevezte főka­pitánnyá Török János temesvári polgár- mestert. A nagyerélyii, sokat tapasztalt közigazga­tási ember felszámolt a rosszhirü polgári biztosi intézménnyel. Külföldi tanulmány­útjai tapasztalatait felhasználva megalapította a detektivtestületef, * amelybe 36 detektívet nevezett ki. Tisza Kálmán belügyminiszter aztán 1886 április 19-én Splényi Ödön báró címzetes kerületi kapitányt nevezte ki detektivfelügy élővé s ez adja a mostani jubileum időszerűségét- Az ő érdeme, hogy az önálló osztályt kéz­ben tartotta, tehát bármely percben az fokig lengyel türelmességre is vall, hogy sem a földreform, sem a gazdasági válság nem tudta megszüntetni, avagy jelentősen apasztani a né­met nagybirtokot. Most te-rniészétesen a hivatalos lengyel—német jóviszony beálltával megenyhült- itt is a hélyzet. Mintha .az egész lengyel nép meg­változtatta volna évszázados politikáját és a keleti Ukrajna helyett a toruni vajdaságba fektetné bele élniaka-rásának minden energiáját. Ma tény­leg ez a vidék — Krakkó mellett, amely közép- európai fekvésével és Pilsudski-kiultuszával külö­nösen ma még mindig a legtöbb idegent vonzza- — Lengyelország leglátogatottabb része. Nem is csodá, Hiszen az egész tengeri vajdaságon végig- hömpölvgő és a- németek által kitünően szabályo­zott Visztulán való nf felejthetetlen emléke ma­rad minden idegennek. A sok barokk stílusú vá­ros, középkori vár: Tezew, a fejedelmi székhely, — jelenleg danzigi határváros, — Gniev a- XIII. századból, a kereszteshá-boruk Idejéből való négy- /tornyiu várával. Torun, Kopernikus szülővárosa Abból a harminchat emberből, akik a Török János által kinevezett első detektiv- osztálynak voltak tagjai, ma már csak kel­ten vannak életben. Az egyik Haluska Lajos, aki kispesti házában tölti a nyugalom nap­jait. Ő még a Thaisz-korszakban mint pol­gári biztos szerepelt és egyike volt azoknak a keveseknek, akiket becsületes munkájuk miatt Török János átvett a detektivtestü- letbe is. A 86 éves ember ma is teljes szel­lemi frisseségnek örvend és meghatottan beszél régi emlékeiről és kartársairól. In­tellektuális .szolgálatot teljesített és a ki­rályné mellé ő volt beosztva személyes szolgálatra. Még ma is büszkén emlékezik arra az udvari bálra, amelyen egy Festétích grófnővel' csér* dáist táncolt, A másik veterán-detektív Sachs Gusztáv, akit érdemes szolgálataiért ezüst érdemke­reszttel tüntettek ki. A Tisza Kálmán-tér , pisai'1 ferde tornyával és Lengyelország legré­gebbi városházával, Wlocla-wek a' XVI. századbeli székesegyházával, Plozk, Hermán, Ulászló és Ferdeszáju Boleszló székhelye híres Má-riavit ko­lostorával, — mind a lengyel múlt elpusztítha­tatlan bizonyítékai, Ezért nem is csoda, ha a lengyel idegenfor­galmi politika ma elsősorban- az országnak erre a részére fektet nagy súlyt. Mert hiszen a lengyel Tátrának már propagandára nincs szüksége, de hogy a- kevésbbé ismert tengerparti fürdőhelyekre, például Orlowába — a lengyel Zoppottba — vagy a gyönyörű és a maga nemében páratlan Hel fél­szigetre csáhithassák a glóbet-rott-ereket, ahhoz egy kis furfa-nghoz is kell folya-moidniok. A Szo­kásos előzetes kiil- és belföldi propagáláson kívül először cicerönékkal kifárasztják az Idegent, hogy aztán szives vendégszeretetükkel Jastrzen- bia- Gorán vagy Jura-fán keblükre ölelhessék és felejthetetlen emlékekkel engedjék vissza ottho­nába* egyik bérhálában él az öregur, aki elmond­ja, hogy ritka kitüntetését azért kapta, mert a német császár budapesti látogatá­sakor a külföldi uralkodó mellett teljesített bizalmi szolgálatot... Még ma is emlék­szik társaira, az első harminchat magyar detektivre, akik között nagyszerű erők vol­tak. Kabó János, aki elfogta Lenkei Kálmánt, a háztulajdo­nos-betörőt. a szenvedélyes műkincs-tolvajt, aki dúsgazdag ember létére lopott. Tóth Ambrus meg Dobrohocziki Imre Farkas Menyhértet, a hírhedt lottókirályt tették ártalmatlanná. Gondé Antal derítette fel az összes gyilkossági ügyeket, ő fogta el Csoínbor Imrét, a 30.000 forin­tos postalopás tettesét, aki 11 évig- bün­tetlenül. élt -a bűncselekmény után Budapes­ten. kocsmát nyitott, költötte a bűnös utón szerzett pénzt, amíg Gondé le nem leplezte. Gondé, dolgozott a hajdudorogi püspök el­len elkövetett pokolgépes merénylet bűn­ügyében is, melyet Kalmár Hugóval együtt derített fel, Ez év februárjában halt meg Krecsányi Kálmán volt detektivfőnök, akiről hosszabb cikk­ben számoltunk be a PMH hasábjain. Az .ő iskolájából került ki az a nagyszerű gár­da. amelynek presztízse, hire-nerve egyre emelkedett, úgy hogy hamarosan a világ legjobb rendőrségeinek sorába került a ma­gyar rendőrség. A magyar detektívek pe­dig a. nagynevű elődeik által kijelölt utón haladva óvják és őrzik a magyar rendőr­ség európai hírnevét és érintetlen becsüle­tét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents