Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-10 / 108. (3957.) szám
io <PK«LUtMM^ARHiraiAB 1936 május 10, vasárnap* Marcus Aurelius császár bronzszobrát ajándékozza Mussolini Trencsénteplicnek? Az erdő közepén épült versenyuszodát júliusban szlovákmagyar úszó versennyel nyitják meg ■ ■ ■ Az idén hatmillió koronát fordítottak Trencsénteplic fejlesztésére ■ Topinka fürdőigazgató érdekes nyilatkozata Trencsénteplic? május elején. Hivatalosan március végén kezdődik el a tavasz, de a tavasz igazi ünnepnapja: május elseje. Ennek a napnap kultusza évszázadokba nyúlik vissza. Ezen a napon indul meg hivatalosan a fürdőszezon is. Május elsején tartják első koncertjüket a fürdőzenekarok és ezen a napon nyílnak meg a nagy fürdőszállodák is a közönség számára. Érdemes május elején seregszemlét tartani a szlovenszkói fürdők körül. ... Kezdjük el az inspekciót Trencsénteplicen. Topinka János fürdőigazgató dolgozószobájában grafikonok lógnak a falon. Trencsénteplic frekvenciáját, látogatottságát tüntetik föl és a grafikonok vonalai évről-évre magasabbra törnek. Minden évben több és több a vendég Trencsénteplicen. Az idén már április végén valóságos főszezon indult meg a Kárpátok gyöngyében, ahogyan a népszerű fürdőhelyet nevezik. — Mi az oka ennek és mi készül az idén T rencsénteplicen? ■— ezt a kérdést intézem a népszerű fürdőigazgatóhoz, aki kérdéseimre valóságos programmal válaszol. Az idegenforgalom megváltozotl utjai — Két évvel ezelőtt — kezdi érdekes nyilatkozatát a fürdőigazgató — egy beszélgetésem során azt mondottam, hogy a mai gazdasági és szociális viszonyok lényegesen megváltoztatták a nyaralás struktúráját is. Amíg egykoron a fürdőhelyen való tartózkodás gazdag emberek irigyelt privilégiuma volt, addig ma: mindenkinek joga van hozzá, hogy egészséges legyen. Azelőtt: Jómódú emberek luxusa volt fürdő" helyre járni, ma: a tömegek számára kell hozzáférhetővé tenni a fürdőhelyeket. Mi keresztülvittük az egész vonalon azt az elgondolásunkat, hogy a szegény ember a maga kevés pénzéért ugyanazt kapta lakásban, komfortban, ellátásban és gyógytényezőkben, amiért a gazdag ember egykoron valóságos vagyont fizetett. A szociális intézmények egész sora épült föl nálunk és a mi sikerünknek titka éppen az, hogy ezt a kitűzött programunkat keresztül is tudtuk vinni. Ennek köszönhető, hogy amíg azelőtt április végén és május elején legföljebb egy-egy kiránduló tévedt elvétve hozzánk — annak ellenére, hogy Trencsénteplic ilyenkor májusban és júniusban a tavasz minden pompáját adja —, addig az idén már áprilisban is sok százra rúgott a vendégeink száma. Május elsején megnyitottuk a Grand Hotelt is, amelyet a téli hónapokban a mai kor igényeinek megfelelően alakítottunk át és már a megnyitás napján megtelt szállónknak legtöbb szobája. Május elseje nálunk nemcsak hivatalosan jelenti a szezon megindulását, hanem május elseje óta nálunk mindenütt, szállóinkban és fürdőinkben egyaránt teljes üzem van. Strandfürdő az erdő közepén — Ahol aztán ilyen jelentősek az eredmények, ott nem okoznak nehézségeket a nagyobb tökét igénylő befektetések sem. Az idén megint közel hatmillió koronát invesztáltunk Trencsénteplicre. Mindenekelőtt megépítjük azt a modern strandfürdőt, amely mint látványosság is párját ritkitja az egész világon. De jöjjön, nézze meg a munkálatokat, amelyek már hetek óta folyamatban vannak. Enyhén emelkedő erdei utón megyünk is már az épülő strandfürdő felé. A Királyhegy oldalán, évszázados bükk- és tölgyfaerdő szivében épül Trencsénteplic uj strandfürdője. Az erdőnek olyan helyén, amelyet kora reggeltől késő estig a nap sugarai csókolnak. Munkások légiója robbantja a hegyet, mások megint gyepkockákat raknak a hegyoldalra. Hatalmas cement- és kavicsbuckák állnak oldalt, várják, mikor kerül rájuk a sor. Itt mesél tovább Topinka igazgató: ' — Itt, a hegy oldalában, ősrégi erdő ölén épül meg a strandfürdőnk, amelyet természetes ter- mális hőforrás táplál. A mi strandfürdőnknek nem lesz homokstrandja. Zöld békának nevezzük strandfürdőnket és azt hatalmas gyep veszi körül. Ez a gyep azonban nemcsak diszül szolgál, hanem célja az, hogy itt pihenjen és süttesse magát a naptól a közönség. A gyermekek iskolázott személyzet felügyelete mellett külön gyermekjátszótéren hancurozhatnak. Kávéházi ter- rasz, az erdő közepén épült tekepálya egészítik ki a strandot, amelynek medencéje akkora lesz, hogy abban nemzetközi uszóversenyeket rendezünk. A terv az, hogy a strandfürdőt julius elsején nyitják meg és előreláthatólag ezen a napon szlovák—magyar uszóversenyen kerül eldöntésre elsőizben a Srobár-kupa, amelyet Srobár v. miniszter az idén alapított és amelyért ezentúl fölváltva az egyik évben Budapesten, a Gellért-fürdőben, a másik évben pedig a trencsénteplici strandon fognak küzdeni. A strand versenycélokra is fölötte alkalmas medencéje mellett természetesen külön medencéjük lesz a gyermekeknek és azoknak, akik nem tudnak úszni. * 36 * * * 40 Római szobor az Illésházy-kastély udvarán Az idén a trencsénteplici fürdőigazgatóság parkiroztatta az Illésházy-kastély udvarát és ezt a gyönyörű virágoskertet — a Kr. u. második században itt táborozott római légiók emlékére — Marcus Aurelius-parknak nevezte el. Hir szerint kezdeményezés történt olyan irányban, hogy ebben a parkban Marcus Aurelius császár szobra nyerjen elhelyezést és minden kilátás megvan arra, hogy ezzel a szoborral Mussolini fogja megajándékozni Trencsénteplicet, Be kell még számolnunk arról is, hogy az idén lebontották a trencsénteplici parkban Kö- zépexlrópa legrégibb fürdőszinházát. Ez az épület valamikor szenzációszámba ment, Blaha Lujza és Jászai Mari játszottak benne és Jókai Mór hallgatta itt az előadásokat. Az idő fogával azonban nem tudott megbirkózni. Zavarta a park romantikáját. Helyét parkírozták és a kurszalonban építették meg az uj, modern filmszínházat, ahol színházi előadásokat is lehet tartani. A trencsénteplici park igy egységes képet nyert, olyan most, mint egy ősi kastély parkja Skóciában... P. J. KERESZTREJTVÉNY 18. szám. — Megfejtési határidő: május 19. Beküldendő a nyilas sorok megfejtése. Vízszintes: 1. Erre oktatják az elsős elemistát. 4. Perzsa közmondás (zárt betűk; N, 0, S, B). 8. Csörgedez. 13. Jelmez. 14. Főpap. 17. Csaliról. 18. Osztrák zeneszerző. 19. Kis János. 21. Égitest. 22. Ital. 23. Bántalmaz. 24. Nagy helyiség. 25. Német személyes névmás. 26. Tartó, hüvely. 27. Biró elé tartozik. 28. Olasz női név. 29. Időhatározó kérdő- 6zó. 31. A régi Róma egyik főtisztviselője. 32. Szeszes itaj. 33. Délafrikai folyó. 34. Fát nemesit. 36. A tantal vegyjele. 37. Hajórész. 38. Gépkoosi- márka. 43. Ehhez járul még a forgalmi adó. 44. . . . hasis. 45. Dagover. 46. Szent idegen rövidítése. 47. Menjetek — latinul (. . . missa est). 49. Kivitelre vár. 50. Isme. 52. Kitűnő sör. 53. Különlegességi dohány. 54. Tevékeny, igyekvő — közkeletű idegen szóval. 56. A régi görögök pénze volt. 57. Dob, hajit. 58. Rangjelző. 59. Fed, borit. 60. Ipari növény. 61. Minden ember ilyen. 63. Ritkaság. 65. Novarro keresztneve. 67. Indus eposz hőse. 69. Lel. 71. Gázló madár. 72. Primitív hangszert fuj. 73. Orosz női név. 74. Jelt ad. Függőleges: 1. Folyó Turkesztáriban. 2. Cipő készül belőle. 3. Helység a Tisza mentén. 4. Művészi ábrázolásféle. 5. Indulatszó. 6. Papi méltóság. 7. Állati lábvégződés. 8. C, P. 9. Ivurjantás- fóle. 10. Szónok — klasszikus nyelven. 11. Európai államfő. 12. Egyiptomi isten. 15. A legszebb ige. 16. A francia alsóbáz neve. 30. Balzsam, kenőcs. 21. Dóczy-nóta (zárt betűk: A, R, 0, A). 22. Lakoma. 26. Lük, taszít. 27. Latin prepozíció (... és oontra). 28. A „Sasfiók" írója. 30. ölel. 31. Szerep a „Bánk bán“-ban. 34. Elcsépelt, közönséges. 35. Névutó. 37. Szakit. 38. Szó a „Halotti beszéd"- ből. 38a. Város Trsntinóban. 39. Magyarul: sas. 40. Török kardszerű fegyver. 41. Végtag. 42. Tud, képes valamire. 46. Állapot — latinul (..........quo). 47. Nem először látja. 48. Exkirályné. 49. Óboron felesége. 51. Montenegró utolsó fejedelme. 52. Gyógyszertabletta. 53. Főzelékféle. 55. Zár. 57. Létezik. 58. Híres berlini nagyszálloda. 61. Ember — latinul. 62. Lap is van ilyen, 64. Elüt a többitől. 66. Perzsával rokon nép. 68. Hangnem 70. Francia névelő. 72. Somogyi József névjele. Április 26-án közölt 16. számú keresztrejtvényünk helyes megfejtése: 2. Embernek születtem, — 11. ítéletvégrehajtás, — 17. Debreceni Kiss Béla, — 74. Isten nem ver bottal. 16. számú keresztrejtvényünket 507 beküldő közül 446-an fejtették meg hibátlanul. A megejtett sorsolás alapján e heti könyvjutalmunkat, Móra Ferenc „Könnyes könyv" cimü verskötetét özv. Narbuth Ferencné (Tornóc) nyerte. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE! A megfejtéseket kérjük 50 filléres levelezőlapon beküldeni. A címoldal balfelére felragasztandó a keresztrejtvényszelvény. * A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP kereszt reitvéByszelvénye A 18 számú rejtvényt megfejtette: (név és pontos cim)$ Nógrád múltjából Amikor a megyeházát felavatták... Losonc, május 9. A szülőföld szeretete a lég-* egy lelkes patriótája a Polgári Kör legutóbbi kulturestjén emlékezett meg a száz évvel ez- előtt Balassagyarmaton épített vármegyei székház létesítési körülményeiről. És pedig arról, miért nem került a megyei székiház Losoncra és igy miért nem lett Balassagyarmat helyett Losonc Nógrád-vármegye székhelye? Régi meg- sárgult feljegyzés elmondja nekünk nemcsak a székiház építésének történetét, hanem a felavatási ünnep lefolyását is. Még pedig ekként: ,,A vármegye már 1828-ban ajánlásból összeszedett pénzen uj megyeházat kezdett építeni, ehhez hozzáfogott s folytatta három nyáron által s 1831 őszén szerencsésen be is fejezte. Félre téve minden elfogultságot nemcsak dicsérni, de magasztalni is kell az épületet, mert tündöklik nem csak BGyarmath városában, vagy Nóg- rádban, de talán az egész Magyar haza Megye házai felett. Minden tisztviselő uraknak bent szállójuk, s ezeken kívül mintegy 30 v. 40 família szobák: emez épület elkészülte szülé a fentebb irt Nógrád öröm ünnepet, melly alkalommal a Nagy Terem felszentelése ünnepélyesen és pompásan tartatott. Jelen volt a Fő Ispán egész Grófi famíliájával, ő nyitá meg október hó 19-én a Nagy Termet ékes kinyomtatandó beszédével: — ezt viszonzá a Megye Első A! Ispánja Tihanyi Ferencz, ki az épület Nagy Mestere s kinek köszönheti Nógrád e fényes állitványt: — ezt követé beszédével a Fő Jegyző Balás István mint Megye Szónoka. — Ezen napot megelőzőn a Fő Ispán s Fő Ispánná bejöttékor! pompa, kik bár külön utakon jöttek is, nem mulaszták el mégis a Megye fiai tisztelked- ve elejekbe kilovaglani s egy kis testből (de csinos) álló bandérium vezeté be őket, kiknek beérkezteket tudaták s hirlelék mindenkinek a durrogó mózsarak: — e nap pompás kis ebéd mintegy 200 személyből adatott a Fő Ispán által. Ez nap estve Magyar Színjáték, Kilényi- Stetényi társasága tüniteté magát a nézők szemeibe, — felsegítetett emez igen csekély társaság, némely Budáik által, kiket a megye hozatott ki, nevezetesen Déryné mint énekesné: — Bartha, mint jó jádzó: — Telepy, mint festő, Szőllősy hastól mint Jó magyar tánezos: — keresetük nagy vala, mert három egymásutáni estve jádzván s 1 pengő fór. lévén a bemenet ára, legalább 800 pengőt kivittek Megyénkből: — jót állott a Megye 600 ftig, hogy ha ennyi be nem jönne pengőben, a hátra lévőt pótolja, dem it sem kellett, nyereségük nagy lehetett csak azért is, mert a Teremért fizetni, kivilágításért, muzsikáért mit sem kellett. Másestve theatrum után nagy bál az uj nagy teremben, hogy a tánezot lengyelbe a Fő Ispán G. Teleky- nével együtt nyitá meg. — Megelőzé ezt a nagy ebéd mintegy délutáni 3 óra tájban, hol felül 500-an jelen voltak. — Mozsarak dur- rogtak szünetlen, s ArtMleri, vagy is patyantus hangász kar mulattatá többféle nótáival az evőket. Ezek 20-an 10 pengő fjával fogadva voltak: — ezen napi ebédet, s bált adta a Fő Ispán, 20—án ismét ebéd, és bál, theatrum a Fő Ispánná, melly ünnepet diszité a 19-iki estvéli különféle kivilágositások, jelesen egy szép nagy triumphális kapu, többféle felírásokkal. Elég légyen erről most. — De nem halgathatom el azon diszes egyszerű ajándékokat, miket Fő Ispáné Asszonyunknak Megyénk parasztjai hoztak: — Minden járásból mintegy 20 személy vala berendelve válogatott s csinosan óe szabásul szerén öltözött leányok, legények, s házaspárok: — Ezek közül egy helységbeli 2 legény (Etsegi) rúdon egy igen szép fekete fürt, legalább egy mázsa terhű szőllőt hozott: — más helységbeli (Lorinczi) 2 igen nagy fehér kenyeret és egy 5 lábnyi hosszú fonott kalácsot (morványt), más almát, mogyorót, diny- nyét, diót, s egyéb ilyféle csekélcségeket: ez völit 19-én ebéd és gyűlés között sörra járta az udvaron kerekbe állított személyeket ö Exja, s ajándékaikat elszedvén, ezt viszonzá." Eme részletes leírás érdekes kultúrtörténeti adatokat is tartalmaz az akkor még ifjú korát élő magyar színészetről és a nógrádmegyei népszokásokról. Megemlítendő még, hogy a vármegye akkori főispánja gróf Keglevidh Gábor volt. S.S.
