Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-30 / 100. (3949.) szám

Ma: Képes melléklet ^_ 14 Ara Ké 1.20 jtjT j|H* J XV. évf. 100. (3949) szám • Csütörtök • 1936 április 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* , , r évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzlovenSzkÓÍ 65 rUSZÍTlSzkÖÍ TTiaglJCirság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ?• *7 • • R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja Egyes ssám ára 1.20 K<, vasárnap 2.— K(, A kollektív biztonság főföltétele: a konszolidált Közép-Európa Hodza miniszterelnök expozéja a szenátus külügyi bizottságában ■ A kormány­elnök élénken cáfolja, hogy középeuröpai terve Németország elleni éllel birna „Nehéz gazdasági helyzetben vagyunk s min­den arra sarkal, hogy kiutat találjunk belőle“ Uj szellemi utak Magyarországon '(*) Uj szellemi magazinokat, folyóira­tokat forgatva jólesően állapítjuk meg, hogy sok oldalról szűrődik be egyre élesebb vi­lágosság olyan szellemi tájakra, amelyek felett — mi tagadás sokáig „hivatalos félhomály" terjengett. Hivatalos félhomály? — kérdik valószínűleg meghökkenve azok, akik minden ilyen megállapításban valami türelmetlen ellenzékiség politikai agresszió­ját látják jelentkezni. Nem, ennek a megál­lapításnak semmiféle politikai éle nincs, mindössze arra utal, hogy a magyar Kultur- élet egyes területein mindeddig hiányzott a bátor kezdeményezés és sokáig kimozdít- hatatlannak látszottak azok a tilalomfák, amelyek körülhatárolták ezeket a tálakat. Most azonban éppen hivatalos helyről, vagy ha nem is egyenesen onnan, de legalább is a legfelsőbb helyek jóváhagyása, sőt nyil­ván ösztönzése mellett megindult az uj utak és módszerek keresése. Nem véletlen, hogy Budapest az első európai főváros, ahol filmoktatással kísérletet tesznek s ta­lán az sem egészen véletlen, JiP.gy a ma­gyar belügyminiszter híressé vált szombat- helyi beszédét idézik legsűrűbben azok . az irók, akik — mert fávolestek mindig a ha­talomtól — a legélesebb formában és leg- türeímetlenebbül követeltek szabadságot az Írott gondolatnak. Babits Mihály ma már ta’án nem számit az úgynevezett baloldal­hoz, de Déry Tibor, ha jól tudom, a leg­szélsőbb balhoz tartozik s Babits után most az ő cikke élén olvasom a belügyminiszteri intelmet az irói szabadságról. Még ha vi­tába száll is vele, még akkor is feljegy- zésreméltó, jellemző tünetnek kell minősíte­ni az ilyet. Gyakorlati tudományágak terén is jól- esőn jelentkezik s szemmelláthatóan hiva­talos támogatás mellett ez a kezdeményező, újító szellem, amely nem áll meg regi for­mák felbontásánál, hanem uj szempontokat, uj módszereket iktat be, sőt olyan igazsá­gok kimondásáig merészkedik el, amelyek talán másutt forradalmian hatnának. A ma­gyarországi szellemi élet összes tájain for­ró zsongásban van a vegetáció, s ha még korai is lenne szellemi reformkorszakról beszélni, de a kibontakozás, távlatnyitoga- tás kísérletei biztatóak és ígéretesek. Mozgásban vannak azok az erők, ame­lyekről tizenöt évig — valljuk be — még bizakodó lélekkel se tudtunk egyebet gon­dolni, minthogy egy nagy nemzeti katasz­trófa letargiájába fulladtak. Azután történt, ami történt, az élet ment tovább a maga keskenyebb partjai között, háborogva és lázadozva talán, de mégis csak erőket fa­kasztva. Sajátságos dolog történt Magyar- országon, elsőnek a magyar kultúra moz­dult meg. Kár lenne tagadni, sőt méltatlan lenne kerülgetni az igazságot: éveken át súlyos vádak, amelyek elől teljes hallgatás­ba kellett menekülni, mert minden replika csak a haragos és érteden ellentábort erő­sítette volna. Ezekben az években volt né­hány felvillanásszerü, démonikus erejű megcsillanása a magyar géniusznak, de úgynevezett átfogó, minden területen szor­gosan gyomláló és magvető mozgalmak hallgattak. Ami volt, végeérhetetlen viták­ba. később viszályokba fűlt. Jobbtól-balig egyre általánosabbá vált a hit irók és alko­FOLYTATASA A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Prága, április 20. A szenátus külügyi bi­zottságának mai ülésén Hodza Milán minisz­terelnök expozét mondott, melyben gazda­sági és külpolitikai kérdéseket tárgyalt. Rá­mutatott mindenekelőtt arra, hogy a gazdasági javulás jelei nálunk erősebbek mint a szomszédos államokban. A pénzügyigazgatás — úgymond — tekinté­lyes sikert ért el szerinte az állami pénztár­jegyek 50 százalékos túljegyzésével. Ez olyan siker, amilyennel csak a gazdaságilag és pénzügyileg jól alapozott államokiban talál­kozunk. .... ... Az adóbevételek emelkedtek Örvendetes javulás mutatkozik az első há­rom hónap adóbevételei terén is. Az egyenes és a forgalmi adó tekintetében ez a javulás részben annak is tulajdonítandó, hogy a pénz­ügyigazgatás a határidőig teljesített fizeté­seknél öit százalékos engedményt adott. Az év első három hónapjában az egyenes adók jövedelme 632 milliót tett, inig múlt esztendőben csak 380 milliót. A forgalmi adó 631 milliót hozott, mig tavaly ugyanazon idő alatt 515 milliót. De a bevétel ott is emel­kedett, ahol az engedmények nem jönnek tekintetbe. így a vámbevételek 170 millióra rúgnak a tavalyi 148 millióval szemben. A fogyasztási adóból 389 millió folyt be, tavaly 379 millió, illetékekből az idén 336 milliót nyertünk, tavaly 329-et. összesen 2173 millió folyt be, mig tavaly csak 1772 millió. A több­let tehát 401 millió. A miniszterelnök utal az egyenes adóról szóló novella parlamenti tárgyalására, kife­jezi ama reményét, hogy a törvényhozó testü­leteknek nemcsak az egyenes adókról nyújthat be törvényjavaslatot, hanem egyúttal hozzá­kezdhet az adóigazgatás rendszeres és szerves reformjához is. A kormány kész az állam- védelem minden konzek­venciájára A miniszterelnök az államvédelmi törvény- javaslattal kapcsolatban megjegyzi, hogy ná­lunk erősen hittek a békében és abban, hogy a békét könnyelműen senki nem fogja meg­sérteni. Ezért az állam felkészülése nem volt olyan, ami­lyennek ma szeretnék. Azonban mindent pótolunk, amit a pacifisztikus jóhiszemű­ség miatt elhanyagoltunk. Ha valaki föl­tenné a kérdést, készül-e a kormány a védekezés eshetőségére, válasza igen lenne. Föl vagyunk készülve az összes következmé­nyek levonására is. Csak az erősen kon­szolidált éspedig gazdaságilag, erkölcsileg és katonailag konszolidált állam jöhet te­kintetbe, mint sikeres partner, ha arról lesz szó, hogy diplomáciai tárgyalásokkal kell megoldani a mostani nemzetközi hely­zetet. A gyenge és nem konszolidált állam semmilyen szereppel nem bir. Szerepre csak olyan konszolidált és erős állam tart­hat igényt, amilyen mi akarunk lenni. A kollektív biztonság pillérei A kollektív biztonságnak — folytatta a kormányelnök — igen szilárd s elegendő­számú alapozással kefl bírnia. Ha a bizton­ságnak kollektív jellegűnek kell lennie, ak­kor nem elég csak az a pillér, amelyet nyu­gaton építettek ki s amelynek központja London, Páris, Genf és Belgium, Az sem lenne elég, ha a nyugati pillérhez csak Ke­let európa pillérje csatlakoznék Moszkvá­ban. Egy ilyen épület architektonikus szem­pontból is veszélyben forogna, ha Közép- európában nem állana hasonló szilárd pil­lén a konszolidált Középeurópa. A mi kon­struktív középeurópai tevékenységünknek ez a politikai indokolása. Közép-Európa gazdasági és politikai megszervezése A mi középeurópai koncepciónk — mon­dotta ezután Hodza —- éppen olyan régi, mint amilyen az államunk, sőt voltaképpen még régebbi, mert hiszen azok, akik a há­ború előtt és a háború alatt politikai kérdé­sekkel foglalkoztak, élénken emlékezhetnek arra, hogy a mi figyelmünk a háború alatt főleg arra a kérdésre összpontosult, hogy a leendő önálló államok hogy fognak szervezkedni, hogy egyesült erejük biz­tonságuknak záloga legyen. Ez volt Masaryk elnök koncepciója Uj Európa cimü könyvében. —■ Közép-Európa államainak megszerve­zését létük egyik legfőbb kezességének te­kintjük mindnyájan. A mai köztársasági el­nök és a mai kormány politikája is ezt a tradíciót követi, mely külpolitikánk folyto­nosságát dokumentálja. Ha az utóbbi idő­ben Közép-Európát illetően konkretebb ja­vaslatok kihangsulyozásával léptünk föl, ez azért történt, mert a nemzetközi viszonyok uj konkretizálást igényeltek és a politikai A kisautaat és a római blokk Elsősorban két nagy egységnek, a kisantant- nak és a római paktum államainak, azaz Auszt­riának, Magyarországnak és Olaszországnak a közelebbhozásáról van szó. A két csoport köze­ledése intenzivebb preferenciális rendszert és annak stabilizációját jelenti. Ha a kereskedelmi és politikai konszolidációhoz akarunk eljutni, akkor ki kell küszöbölnünk a két csoport kö­zötti zavaró mozzanatokat, ki kell mélyítenünk a kereskedelempolitikai kapcsolatokat, ki kell szélesiteni a kereskedelempolitikai alapokat és tartózkodnunk kell a diszkriminációtól. Ha va­lamelyik dunai állam arra fog törekedni, hogy ezek a kedvezmények kétoldali szerződéseit alakjában biztosíttassanak, akkor ezek a szer­ződések tartalmukban és tendenciájukban olya­nok kell, hogy legyenek, hogy be lehessen il­leszteni őket a közös rendszerbe. A kisantaut aktualitások előtérbe tolták Közép-Európát. A kollektív biztonság érdeke, hogy Közép- Európa mint Németország és Szovjetorosz- ország közötti földrajzi egység szervezett és mennél konszolidáltabb legyen s e tér­ben mi, mint állam, aránylag magas kon- szolidáltsággal bírjunk. — E földrajzi egység szervezetlensége, tökéletlensége és ziláltsága beláthatat­lan és súlyos válságok csiráit visel­né magában. Számunkra általában döntő' szempont, hogy magunknak van szüksé­günk Közép-Európa szervezettségére. Első elnökünk egy alkalommal azt mondta: „Ha most harmincöt éves lennék, akkor Közép- Európa megszervezésére indulnék/' Szá­munkra ez útmutatást jelent. Politikai szem­pontból a mai Európában egy egész sereg válságos mozzanat van, amely zavarólag befolyásolja a gazdasági konszolidációt. Azonban ezek a zavaró mozzanatok sem szolgálhatnak okul arra, hogy ne dolgoz­zunk a középeurópai gazdasági és politikai konszolidáció előkészítésén. és a római paktum területei közftti tényleges közeledés kereskedelempolitikai tekintetben már megvalósult a prága—bécsi vonalon két oly állam között, amelyek közül az egyik a kis- antantboz, a másik a római paktumhoz tarto­zik. Ez a csehszlovák-osztrák kereskedelmi szer­ződés. Kérdés, hogy ez csak egyszerű kétoldali szerződésnek tekintendő-e. vagy pedig már az egységes közös rendszer felé vezető első lépés. Eddig a párga—bécsi szerződés csak Ausztriát és Csehszlovákiát érinti és sok előfeltételtől függ, hogy akarni fogjuk-e és tudjuk-e majd egy általánosabb rendszer kiindulópontjául meg­tenni. Ebben az esetben külön tárgyalásokat Fo­gunk majd kezdeményezni más államokkal, ifry nevezetesen Olaszország mellett Németország­gal is. FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. « • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRfiHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents