Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-26 / 97. (3946.) szám

TO^GAI-MagÁARHTWiAR 7 Jogos kritika vág ya pártiegyelem megsértése? Elhalasztották az Ítélethozatalt Ravasz Viktor néppárti szenátor mandátuma ügyében Kél kommunistát megfosztottak mandátumától meg. Az ügy ismertetése után dr. Ravasz védője emelkedett szólásra. A tisztességtelenség kritériuma A jogi képviselő hosszú beszédében vázolta az ügy állását. Hangsúlyozta, hogy Ravasz szená­tor sohasem ismerte be, hogy az inkriminált röp­lapot ő irta volna. Igaz ugyan, hogy kijelentette, hogy annak tartalmával egyetért, de ezzel csu­pán azt kívánta elérni, hogy a szlovák néppárt berkeiben rendet teremtsenek s ezt a párt ke­retein belül óhajtotta megoldani s nem voltak pártbomlasztási kísérletei. Visszautasította a szlovák néopárt kizárási határozatának ama in­dokát, hogy cselekedetét tisztességtelen indító- okokból követte el. Előadta, hogy Sidor szer­kesztő ellen a ,,Slovák“-ban megjelent cikk miatt Pártfegye'ein „négus méta" A szlovák néppárt képviseletében dr. Sokol Márton és a párt jogi képviselője, dr. Rossival pozsonyi ügyvéd jelent meg. Dr. Rossival meg­ismételte a szlovák néppárt írásbeli beadványát, majd előadta, hogy dr. Ravasz a röpirat megje­lentetésével tisztességtelenül járt el a párttal szemben, mert pártfegyelemnek kell lennie, de ezt a pártfegyelmet dr. Ravasz „a 'gus példájára" képzelte el. A védő e kijelentése a hallgatók so­raiban óriási derültséget váltott ki s maguk a bíróság tagjai is jóízűen mosolyogtak. A párt jogi képviselője továbbá azzal érvelt, hogy a párt végrehajtóbizottságának megbízásából dr. Sokol jogosult volt az indítvány beadására, mert a választási bíróság korábbi döntéseiben több­ször kimondotta, hogy a megszűnt választási párt helyett ama politikai pártnak van joga az indítvány megtételére, amelynek az illető tör­vényhozó a tagja. Majd kérte a párt indítványá­nak teljesítését. Utána dr. Sokol emelkedett szó­lásra, aki nagyjában megismételte a párt jogi képviselője által előadott érveket s ismertette a párt hivatalos álláspontját. Nincs Ítélet A zárszó jogán dr. Ravasz szenátor emelke­dett szólásra. Vis6®aufasrtofita a párt kizárási határozatának ama indokát, hogy cselekedetét tisztességtelen iindiitóokokból hajtotta, végre. „A szlovák nép és az egész állam érdekében cselekedtem, amikor a röplapot megjelentet- tem“, — — jelleintette ki Ravasz. Ez utóbbi megjegyzés­nél dr. Sokai hangosan hiiminnögötit.-— Anni pedig a párt jogi képviselőjének ama megjegyzését illeti, — folytatta a szenátor, — hogy én a pár tf egy©’, miét a „négus módján" képzeltem el, ki kell jelentenem, hogy a párt járt el velem szemben abesszin módon, amikor meghallgatásom s az ügy megvizsgá­lása nélkül kizárt a pártpól. Különben is a pártnak ama is tagja vágyóik, mert a párt helyi szervezete újra fölvett tagjai sorába s ma is nyilvántart. Dr. Ravasz derütkelbő reflektálása után a bíróság elnöke a tárgyalást befejezettnek nyil­vánította s a tanács határozathozatalra vonult vissza. A bíróság elnöke másfél órás tanácsko­zás után nyitotta meg a tárgyalást s kijelen­tette, hogy a bíróság döntését később hozza meg, melynek kihirdetéséhez írásban idézd meg a fe­leket. A nagy érdeklődéssel késért ügy tehát nem nyert befejezést. A közvélemény a bíróság dön­tését érthető érdeklődéssel várja, mert ha a vá­lasztási bíróság nem semmisiti meg dr. Ravasz Viktor szenátor! mandátumát, úgy a párt dr. Ravasz ellen semmit sem tehet. Ha pedig meg­semmisíti, abban az esetben helyére a listán utána következő Sensel Lajos evangélikus lel­kész, szlovák nemzeti párti tagnak keltene kö­vetkezni. Ebbe pedig a szlovák néppárt nem aikar belemenni s a listán Sensel után következő Pázmán Antal tanítót, szlovák néppártit alkarja beküldeni a törvényhozó testületibe, (p. z.) Felmentették a gyermek- gyilkossággal vádolt tiszacsomai anyát és nagyanyát Izgalmas jelenetek a tárgyaláson sajtópört indított s a biróság Sidort a köteles gondosság elmulasztása miatt elitélte és egyben az ítélet indokolásában kimondotta, hogy Ravasz szenátornak, aki a párt egyik alapitó tagja és tizenkét éve törvényhozója, joga volt a röpirattal bírálatot gyakorolni a pártviszo­nyok fölött s ez a ténykedése nem meríti ki a tisztességtelenség tényálladékát. Majd hosszú jogi fejtegetésbe bocsátkozott an­nak bizonyítására, hogy a szlovák néppárt vég­rehajtó bizottságának megbízásából dr. Sokol Mártonnak nem volt joga az autonómista blokk képviseletében mandátummegfosztási indítványt tenni, mert az autonómista blokk közben már megszűnt s dr. Ravasz mandátumát az autonó­mista blokk listáján szerezte, amelynek nem is volt közös végrehajtóbizottsága. Dr. Ravasz képviselője kérte a mandátum megfosztása iránti indítvány elutasítását. Prága, április 25. A választási biróság ma délelőtt 10.órakor összeült Diwald legfelső közigazgatási bírósági másodelnök elnök­lete alatt. A tárgyalás elején csak az újság- irópadok teltek meg, a közönség részére fenntartott padsorokban alig néhány ér­deklődő ült. A választási biróság tizenkét tagja pont tiz órakor vonul be s Diwald elnök meg­nyitja a tárgyalást. Az első két ügy a kép­viselőház és a szenátus elnökségének Dvofák József kommunista képviselő és Kubács Ferenc szlovenszkói kommunista szenátor mandátumának megsemmisitc- sére vonatkozó indítvány. A választási biróság közel egyórás tárgyalás után úgy Dvorák képviselő, mint Kubács szenátor mandátumát megsemmisítette s a képvi- selőházba Dvcrák utódául1 Proháska Ká­rolyt, a szenátusba pedig Kubács utódául Králkó Mihályt jelölte meg, A bíróság döntésének kihirdetése után már benépesedtek a hallgatók részére fenntartott padsorok is s a közönség feszült figyelme mellett kezdték tárgyalni dr. Ravasz Viktor szlovák néppárti szenátor mandátumának ügyét. A Ravasz-ügy Ismeretes, hogy dr. Ravasz Viktor lévai közjegyző, szlovák néppárti szenátor a múlt év augusztusában röpiratot jelentetett meg, melyben a szlovák nép itélőszéke elé hívta a párt vezérkarát. Vázolta a szlovák néppártban uralkodó .„áldatlan" viszonyo­kat s éles támadást intézett Hlinka, Buday, Sí­den*, Sokol és Mederly ellen. A röpirat a néppártban óriási kavarodást idézett elő. Dr. Ravaszt a szlovák néppárt elnöksége és mindkét parlamenti klubjának Pozsonyban tartott közös ülése elé idézték, ahol Ravasz tagadta ugyan, hogy a röpira­tot ő irta, de beismerte, hogy a röpiratban foglalt adatok nyolcvan szá­zalékát ő szolgáltatta s azokkal teljesen egyetért. A néppárt Ravasz szenátort ekkor felhívta, hogy a választások előtt adott sajátkezű re- verzálisa értelmében mondjon le szenátort mandátumáról, de e felhívásnak a szenátor nem tett eleget. Hangoztatta, hogy nem érzi magát bűnös­nek s csupán a párt berkeiben uralkodó „áldatlan" helyzet megszüntetésére töreke­dett és szándékát a párt keretén belül akar­ta végrehajtani. Viharos kizárás A szlovák néppárt elnöksége ezután szep­tember 12-éré Pozsonyba elnökségi ülést hivott össze, amelyen — mint ismeretes — dr. Ravaszt a párt szervezeti szabályai értel­mében tisztességtelen indokokból elkövetett cselekedet miatt a pártból kizárta. Az ülés elejétől végig heves szócsatákban bővelkedett s a párt elnöksége a határozatot Ravasz István esperesnek, a szenátor bátyjá­nak előzetes eltávolítása után hozta meg. indítvány a mandátum megsemmisítésére A kizárás után a szlovák néppárt végrehaj- tőbizottságának megbízásából dr. Sokol Már­ton képviselő a szlovák néppárt, szlovák nem­zeti párt, a kárpátaljai autonóm földműves- szövetség és a lengyel pártból álló autonó- mista blokk nevében indítványt nyújtott be a választási bíró­sághoz dr. Ravasz szenátor mandátumának megsemmisítése iránt. A dolog érdekessége az, hogy az autonő- mista blokk a választások után megszűnt. A néppárt indítványát azzal indokolta, hogy Ravasz a röplap megjelentetésével szembe­helyezkedett a párt lényeges elvi álláspont­jával s tisztességtelen inditóokból megsértet­te a párt vezérkarát. A mai tárgyaláson dr. Ravasz szenátor unokafivérével, dr. Ravasz István pozsonyi ügyvéddel, mint jogi képviselőjével, jelent Beregszász, április 25. (Tudósitónk tele­fonjelentése.) A beregszászi esküdtbiróság tavaszi ciklusának újabb szenzációja van. Pénteken tárgyalták Nagy Mária és édes­anyja gyermekgyilkossági bümiperét. A nagy érdeklődéssel kisért tárgyalás a késő éjjeli órákig húzódott el. Az ügyészség Nagy Menyhértnél szándékos emberöléssel vádolta, mig leányát, Nagy Máriát gyermekgyilkos­sággal. Egyben mindkettőjüket anyakönyvi kihágás miatt is vád alá helyezték azért, mert sem a gyermek születését, sem annak halálát nem jelentették be az anyakönyvi hivatalban. Nagy Mária, a tiszacsomai utkaparó leánya tavaly karácsony estéjén törvénytelen gyermeket szült és a gyermek röviddel később már meg is halt. Nagy Menyhértné, a leányasszony anyja bevallotta, hogy ő ölte meg a gyermeket oly­módon, hogy rászorította a dunyhát, amig a gyermek megfulladt. Ezután a csecsemőt elásta a kertben a szalma­kazal közelében. Itt meg is találták a kis hullát, de annak feje és két karja hiányzott. A nagy­anyát és az áldozat anyját letartóztatták s azóta vizsgálati fogságban voltak. A tárgyalás lefolyása bőveilíkeöebt izgalmas jele Mitekben. A meggyilkolt csecsemő anyja azzal védekezett, hogy a gyermek koraszülött volt ■s azért halit meg. Az orvoö&zalkéntőlk megálla­pított álc, hogy a gyermek vallóban nyolc hónap­ra szüleitett, de életképes volt. A tanúkihallgatások során különösen meg­rendítő en hatott Pap József tiisza-csornai legény vallomása., akiről a másodrendű vádlott, Nagy Mánia a.zt vallotta, hogy ő a gyermek atyja. A legény a tárgyalásom váltig tagadta, hogy va­laha is viszonya lett volna a leánnyal s erre a vallomásáira esküt is tett. A legény vallomása alatt és esküje után Nagy Mária hangosan felsírt és teljesen megtörtnek látszott. Fuldokolva mondotta, hogy a legény nem mond igazat. Számos tanú kihallgatása után este kilenc órakor került sor a perbeszédekre. Dr. Klein Jenő védőügyvéd beszédében a vádlottak fölmen­tését kérte. Az esküdtek a gyermekgyilkosság vádjára vo­natkozólag föltett kérdésekre nemmel feleltek, ellenben a mellékkérdésre, amely az anyakönyvi kihágásra vonatkozott, igennel, ezért a biróság mindkét vádlottat fölmentette, csupán Nagy Menyhértnét marasztalták el az anyakönyvi kihágásban s ezért 300 korona pénz- büntetésre ítélték el, amely behajthatatlanság ese­tén hatnapi elzárásra változtatható. Ezt az elzá­rást is a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vették, úgyhogy a tárgyalás után a késő éjjeli órákban mindkét vádlottat szabadlábra helyezték. A felmentő ítélet nagy föltttoést keltett a hall­gatóság körében. Jl a t/ese-Uófjfáy,­4§|^ gyógyvíz® Esterházy és Petrásek is részivesznek a kassai keresztényszocialisták május 1-i ünnepségén Kassa, április 25. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A kassai keresztényszocialisták ezidén is ünnepélyes keretek között ülik meg a május el­sejét. Ezen az ünnepségen résztvesznek Ester­házy János nemzetgyűlési képviselő, országos pártelnök és Petrásek Ágoston nemzetgyűlési képviselő, akik beszédet mondanak az ünnepi gyűlésen. Rajtuk kívül beszédet mond Tost Barna pápai prelátus, kanonok-plébános és dr. Pajor Miklós szenátor. Az ünnepség programja különben a követke­ző: Gyülekezés reggel 8 órakor a Katolikus Legényegylet udvarán (Rákóczi-körut 62). A gyülekezési helyről az egyesületek és szerveze­tek szerint felvonulnak a Dómba, ahol a szent­misét Tost Barna pápai prelátus szolgáltatja. A szentmise után, délelőtt háromnegyed 10 órakor a Dóm Srobár-uccai bejárata előtt újra menet alakul, amely a Stefánik-uccán, Legionárius-té- ren és Szepsi-köruton át zeneszóval a Legény- egyletbe vonul, ahol fél 11 órakor ünnepélyes gyűlés lesz. HUi ícmiU o tofiúíc? KÖZÉPEURÓPA PROBLÉMÁJA A „Prager Presse" vezető helyen ismerteti a Temps „Középeurópa problémája" cimü vezér­cikkét. Az osztrák probléma, — írja a francia lap, — amely mindig gondot okozott Európának, az utóbbi napokban ismét az általános érdeklődés előterébe nyomult. Miután az osztrák kormány bevezette az általános védkötelezettséget, igye­keznek negyvenezer embert még az első évben fegyverbe állítani. A kisantant-államok, amelyek Ausztriának ebben a lépésében a st. germaini bé­keszerződések megsértését látják, erélyesen til­takoztak az osztrák kormánynál. S annak elle­nére, hogy Ausztria esetében vannak bizonyos okok, amelyek megmagyarázzák az osztrák lé­pést, mégis nagyon kényes helyzetet támasztott Ausztria az általános védkötelezettség beveze­tésével, mert könnyen előállhat az a helyzet, hogy más országok, mint például Magyarország, köve­tik az osztrák példát. Ha történetesen Magyaror­szág is hasonló lépésre szánná ei magát, — álla­pítja meg a francia lap, — akkor fel kell ké­szülni arra, hogy a ki6antant-államok sokkal energikusabban fognak tiltakozni, mint ahogy ez Ausztria esetében történt. — A lap ezután rész­letesen foglalkozik Papén osztrák missziójával és azt fejtegeti, hogy Papén a Se huschnigg-k ormány ellen csatasorba igyekszik állítani Ausztria vala­mennyi pángermán elemét. Valamennyi németba­rát csoport valójában a nemzeti szocializmus szekerét tolja. Papén akciójának az a célja, hogy létrehozzák a sokat emlegetett nagy német bi­rodalmat, amelyhez hozzátartoznának Ausztria és Csehszlovákia németlakta vidékei is. Ausztriá­ban ismét sokat hallani egy nemzeti szocialista puccs lehetőségéről, amelynek az lenne a célja, hogy Becsben nemzeti szocialista kormány üljön a mai helyére. Ezt a kormány természetesen Ber­linből irányítanák. Ami pedig egyet jelentene az Anscblussal. A nemzeti szocialista akció óles Csehszlovákia-ellenes sajtóhadjárattal van ösz- szekötve. Ma már egészen bizonyos az is, hogy a Henlein-párt a nemzeti szocialisták útjait egyen­geti. Fel kell készülni arra, hogy adott körülmé­nyek között minden kalandorvállalkozás tárt kapukat talál. A lap ezután megállapitja, hogy a középeurópai helyzet olyan súlyos veszélyeket rejt magában, hogy az európai hatalmaknak ko­moly figyelmet keli szentelni Középeurópa ügyei­nek. Elsőrangú érdek az, hogy minél előbb befe­jezzék az abesszin konfliktust s hogy Olaszor­szág mielőbb visszatérjen a stresai frontba. A középeurópai békét ugyanis csak Olaszország és a kisantant teljes és zavartalan együttműködése tudja biztosítani. 1936 április 26, vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents