Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-22 / 93. (3942.) szám

4JS7 Jh| 1 . XV. évf. 93 (3942) szám • Szerda • 1936 április 22 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. ‘ A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. * a SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHR. Újabb etnapolás Géniben Május 11-ig szabad kezet kapott Olaszország Abesszíniában Badoglio Addis Abeba. Graziam Harrar előtt • A kiürített abesszin főváros Róma alapításának évfordulóié Olaszországban . Csend a francia választásokig A négus vagy Abesszínia? (sp) Prága, április 21. Az olaszok hallatlan szerencsével dol­goznak Abesszíniában. Mindenekelőtt a kitűnő hadsereg támogatja Mussolini ter­veit, az Addis Abeba előtt álló Badoglio és a Harrar előtt álló Graziani, de az európai események fejlődése is a duce malmára hajtja a vizet. Novemberben életbeléptek az első szankciók, decemberben újabb szankcióknak kellett volna követniök az elsőket. Akkor azonban a hallatlanul ügyes olasz diplomácia, «— Londonban Grandi, Parisban Cerutti — a Hoare—’Laval-epi- zóddal megállította a megtorló intézkedések megszigorításának akcióját s amig a francia és az angol közvélemény végzett Hoareval és Lavallal, Mussolini ismét időt nyert. Az angol és a francia külügyminisztert elso­dorta a felháborodás, de az olaszok tovább marsolhattak. Időközben kitűnt, hogy Róma ügyesen rést ütött a szankciós gépezeten s Németország, Ausztria, Magyarország, Svájc távolmaradása miatt a megtorlás nem működhetett kifogástalanul, ami viszont el­kedvetlenítette a szankcióktól sokat szen­vedő államokat és a januári Laval—Hoare- válságot hosszantartó fásultság és nemtö­rődömség követhette. Csak amikor a nagy februári győzelmek ismét Anglia elevenére tapintottak a Tana-tó környékén, vált An­glia magaviseleté erélyessé- és követelődző­vé s Itália újból válságos helyzetbe került *■— olna, ha az olasz diplomácia nincs fel­készülve erre az eshetőségre is. A március 7-iki német lépés, a Rajna-vidék ujrameg- szállása a legválságosabb időben jóformán pillanatok alatt eltérítette a figyelmet Abesszíniáról. A duce újra hat hetet nyert. Most pedig, amikor április 20-a körül Edén szívóssága ismét kierőszakolta az abesszin Ü99Yel való erélyes foglalkozást, minden­nek betetőzéseként — a francia választások mentették meg Olaszországot a szankciók megszigorításától. A genfi tanács május 11-ig nem foglal­kozhat érdemlegesen Abesszíniával, mert az uj francia parlament megválasztásáig, az április 26-i és május 3-i két menet eredmé­nyéig nem ismerheti Páris álláspontját, nél­küle pedig tehetetlen. A duce újból három- négy hetet nyert. Május 15-e után amugy- sem folytathatja a háborút, mert Géninél nagyobb hatalmasság áll útjába: az eső. Viszont a jövő hónap közepéig elfoglalhat­ja Addis Abebát, a vasútvonalat s Badog­lio serege egyesülhet Graziani seregével. Ha ez tényleg megtörténik, az olaszok a jól kiépített abesszin városi garnizonokban pi­henhetnek az esős időszak alatt, mig a né­gus és katonái kénytelenek a szörnyű idő­járást az uttalan, várostalan, vad, zord he­gyek között eltölteni, az olaszoknál sokkal előnytelenebb, védtelen, lerongyolt hely­zetben, a viágtól elzárva, élelem, viz, lő­szer, orvosság, hajlék nélkül. Nem az ola­szok lesznek a hegyekben és az abesszi- nok a városokban, hanem megfordítva s nem biztos, hogy az átázott és demorali­zált abesszin sereg nagyobb testi és szel­lemi veszteség nélkül kibírja a végzetes megpróbáltatást. Időközben pedig Addis Abebában különös dolgok történhetnek. Az olaszok például ellencsászárt választ­hatnak. összehívhatják a meghódolt herce­gek parlamentjét, uj államot kiálthatnak ki, bejelenthetik az átalakítást az addis abebai Róma, április 21. Badoglio marsall hivatalos jelentésében a következőket táviratozza: „Az a győzelem, amelyet Graziani tábornok osztagai Ogadenben a Dzsana Góbénál, Dahanetól északnyugatra arattak, súlyos következmények­kel járt az abesszin csapatokra. Az ogadeni ka- ravánut mentén szétszórt ellenséges csapatokat osztagaink erélyesen üldözik. Gépesített oszta­gaink tegnap már olyan helyeket értek el, ame­lyek 100 kilométer távolságra voltak kiindulási pontjuktól. A líbiai hadosztály, amely kizárólag önkéntesekből áll, nehéz küzdelmek és portyázó harcok alatt csodálatos tanujelét adta nagy érté­kének, A repülőgépek nagymértékben előmozdí­tották a győzelmet és legyőzték a rendkívül ked­vezőtlen időjárás fáradalmait is. Az utánpótlás és az utászok rendkívül eredményes tevékenysé­get fejtettek ki és biztosították a csapatok ellá­tását és összeköttetését a haditevékenység ideje alatt. — Az északi fronton tovább folyik a Ta- kazzetól nyugatra eső vidék törzsfőnökeinek meghódolása. Csapataink főhadiszállását Dessie- be helyeztük át.“ A vég kerde'e London, április 21. Az angol reggeli lapok részletes tudósításokban számolnak be az addis- abebai állapotokról és a Daily Telegraph sze­követségeknek, a zendülő és a meghódolt törzsekből alakult ország uj delegációt küldhet Genfbe s elhatározhatja, hogy az uj Abesszínia békét óhajt kötni Olaszor­szággal, mert független marad ugyan, de elismeri Olaszország fenhatóságát, mint Mandzsúria Japánét, vagy Mongólia Szov- jetoroszországét. Az uj genfi abesszin bizottság természe­tesen magáévá tenné Aloisi érveit és rámu­tatna azokra a civilizációs eredményekre, amelyeket az olasz megszállás máris meg­valósított. Felsorolná, hogy rabszolgapia­cok helyett iskolák nőttek az országban, bünte'Isiből levágott kezek helyett orvos­ság, élelmiszer, ruha az, amit a hatalom oszt, utak keletkeztek, élénk kereskedelem indult meg, olasz instruktorok szántani ta­nítják a nomádokat, a feltárt bányákban ezer és ezer munkás talál foglalkozást. Igaz, a gyarmatosítás hasznát az olaszok zsebelik be, de Róma, Anglia és Lyautey példája megmutatta, hogy az igazi gyarma­tosítás kizárólag az élni és élni hagyni alapelv módszerével vezethet tartós ered­ményre s az olaszok a nagy kolonizálok hü tanítványai óhajtanak maradni. Abesszíniá­ból ugyanolyan gyarmatot akarnak terem­teni, aminő Marokkó, vagy az összes an­gol domínium, mely ma önként is lelkesen vállalja az angolok melletti szerepet, mert érzi, hogy igy jobban megy a dolga s a nagy protekftor árnyékában a sorsa is biz­tosabb. Az uj abesszin delegáció érvelése kellemetlen helyzetbe hozhatja Genfet, rint a város teljesen elhagyatott képet mutat A hatóságok azzal számolnak, hogy az olaszok a közel jövőben megszállják Addis Abebát. Az etiópiai bank pénztárait valószínűleg csütörtökön bezárják és a hivatalnokok elhagyják a várost, ha váratlan események nem történnek. Az északról érkező jelentések szerint az olaszok mindössze 65 mérföld távolságban állnak Addis AbebátóL A Stefani-ügynökség értesülése szerint a csá­szárné fia, a harrari herceg társaságában isme­retlen céllal elutazott Addis Abebából Abesszí­nia nyugati részébe. A császári palotában mind­össze 300 katona maradt egy külföldi tiszt pa­rancsnoksága alatt A külügyminisztérium és a belügyminisztérium ismeretlen helyre távozott A Szent György-katedrális és a többi templom arany- és ezüstkincseit földalatti rejtekhelyeken helyezték el. Az északra vezető utakat drótsö­vénnyel zárták el és a katonaság több helyen gépfegyvereket és ágyukat helyezett eL vagy kellemesbe, ahogy vesszük. Kellemet­lenbe azért, mert választania kell a négus és az abesszin nép közötit. Az egyik olda­lon állna a régi tirannus, aki amhárjai se­gítségével három évtized óta kínozta a Me- nelik által meghódított és azóta állandóan lázongó idegen törzseket, a másik oldalon az európai protektorátus alatt fejlődésnek induló uj ország, a jobb jövőt remélő abesz- szin nép, amely máris sokat kapott a jöve­vényektől: a réginél nagyobb szabadságot, több kenyeret, egészséget és biztonságot. Genfnek választania kellene a sztatikái princípium: a régi és változatlan igazságos­ság, vagy az Aloisitól annyiszor hangozta­tott dinamikus elv: az állapotok fokozatos megjavítása között. A négusnak joga van Abesszíniára, de a négus egyedül lesz, megverten és régi kegyetlenkedéseinek szo­morú nimbuszától körülvéve. Öt, a tiran- nust, az egyetlen személyt, az élet-halál birtokosát választja a népszövetség és visz- szaállitja régi abszolutisztikus jogaiba, vagy törvényt hoz ellene és felosztja az abesszin földet? A négus, vagy Abesszínia: igy hangzik a kellemetlen kérdés, amely elé a meghódított Abesszíniát képviselő uj addis abebai bizottság Genfet az eljövendő hóna­pokban állíthatja. Ha a népszövetség akarja, a befejezett tények kellemes helyzetbe is hozhatják. Nem kell más tennie, mint a tényleges Abesszíniát jelentő és tényleg Addis Abe­bából jövő bizottságot —« legitimnek elis­merni, tárgyalni vele s a négus mandátu­Az ünneplő Itália Róma, április 21. Olaszország ma ünnepli Róma alapításának 2689 évfordulóját. Mussoli­ni ezt a napot arra használta fel, hogy az egész országban számos hatalmas uj épületet és köz­müvet adjon át az olasz nemzetnek. Többek között ma fizetik ki először az aggkori bizto­sítást 66.400 öreg és munkaképtelen munkás­nak. Utak, középületek, vasútvonalak, hatal­mas gátak, villamosmüvek, iskolák, kórházak, hajók, kikötőmunkálatok, lecsapoltok, uj köz­ségek, városrészek és egyéb szociális müvek szá­zait avatják ma fel az országban. Többezer ki­tüntetést osztottak ki olyan személyek között, akik a közmunkák, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, az irodalom és a művészet, valamint a szociális kultúra terén érdemeket szereztek. mát átigazolni az uj császár mandátumára s ebben az esetben minden rendbejön. A népszövetség presztízsét sem éri csorba, mert az uj Abesszinia visszavonja panaszát, eleget tesz a tizenhármas bizottság felszó­lításának és kibékül Olaszországgal. így nem történne semmiféle szakadás, a lova­giasság valamennyi szabálya szerint heiy- reállna a béke, a népszövetség teljesítené misszióját és a jól végzett munka jegyében visszavonulhatna, mert Abesszinia kijelen­tené, hogy biztonságát és felségjogait nem •fenyegeti többé veszély. Csak éppen Haile Szelasszié vonulhatna vissza valahová egy riviérai kastélyba, sebaj, Mussolini bősé­ges nyugdijat folyósítana s elvégre ez tör­tént Franciaország jóvoltából Abd el Erim­mel, Anglia jóvoltából az uitolsó khedivé- vel, mig Marokkó és Egyiptom felvirág­zott. Angliát megnyugtatná Mussolini, mert fejedelmi gesztussal az impériumnak aján­dékozná a Tana-tó környékét, amire An­glia régóta vágyott, de edd;g sohasem ér­hetett el. Talán rosszul esne a fölényes ajándékozás, amiben a megnőtt hatalmú duce részesítené, mint hajdan Napóleon egyes európai uralkodókat, — de London mégis elfogadná. Utópiák, amit elmondottunk? Lehet. De szeretnék, ha valóra válnának, mert békét és rendet kívánunk. A vérontás befejezé­sét, Abesszinia fellendülését, a civilizáció elterjesztését. A gazdag nyugd'jba vonuló négust, hadvezéreit és kalandor tanács .dóit pedig nem sajnálnék. A genfi kudarc után Genf, április 21. Több titkos ülés és a há-l kívüli ülésszaka a késő éjszakai órákban véget- romszor félbeszakított nyilvános ülés után a J ért. Az eredmény az, amit várni lehetett: népszövetségi tanács tegnap megkezdett rend-l a további munkát május 11-ig, a rendes ülés-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents