Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-19 / 91. (3940.) szám

r _ Mai számunk a Képes Kéttel 24 oldal — fiira 2-' K( J XV. évf. 91. (3940) szám * Vasárnap * 1936 április 19 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké.. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • O TELEFON; 303 11. ® • SÜRGÖNYÖM HIRLHP. PRflHfl. I lÁRáSi KIZM0VO0DÍSI TESTÜLETEK ES I SzMKE Irta: Dr. Borka Géza Szlovenszkón a kisebbségi magyarság körében három fronton folyik a küzdelem a falu kultúrá­jának emelés© érdekében. Mind a három fronton egy a cél: művelni és nevelni a magyar népet, hogy lélekben müveit, erkölcsökben nemesedett, testben egészséges, gazdasági szempontból pedig független legyen. Szent és magasztos ez a cél; nem akar mást, mint megmenteni a magyar fa gyökerét,, megóvni a magyar faj épségét, bizto­sítani a kisebbségi magyarság jövőjét. Ez a cél nem romantikus kultürszórakozás, .hanem a ti­zenkettedik óra fenyegető parancsa. A népi „kul­túra frontjára küld bennünket fajtánk szeretet©, odaparancsol bennünket demokratikus meggyőző­désünk és odairányit bennünket az állam egyik legszebb törvénye ifi, amely magyar kötelességgé teszi a magyar kulturmunkát. A csehszlovákiai magyar értelmiség tudatában van kisebbségi kulturkötelessőgéinék. Nagyón jól tudja, hogy a műveletlen nép nem boldogul­hat, hogy egészséges nép nélkül nincs egészséges jövő, hogy az erkölcsileg lezüllött vagy a sze­génységbe süllyedt nép" tönkremegy. ' 'Azért 'ki­sebbségi sorsunk feloesudásától kezdve folyik a népművelő és népnevelő kulturmurika, zajlik a küzdelem, mégpedig egyszerre három fronton is. te-ket. A három titkár (egy évvel ezelőtt csak egy titkár) fizikailag nem képes a szervezés és az életbentartás emberfölötti munkáját elvégezni. A központnak előadók, vetítőgépek kellenének. Kellene gazdag mozgókönyvtár, kellene népies könyvkiadás, kellene pontosan megjelenő és gazdag tartalmú népi hetilap. 8. A legnagyobb hiba a helyi szervezetek némelyikében van. Nagy a hiány lelkes, áldozatos és hozzáértő munkásokban. A tiz ujjunkon meg tudnók számolni azokat, akik úgy dolgoznak, aho­gyan kell. A tanítóság egyrésze nem mer részt- venni a SzMKE munkájában, a papság inkább a vallásos egyesületekben dolgozik. Már pedig pap és tanitó nélkül nincsen falukultura, Á SzMKE-fiókok virágzását két babona gátolja. Az egyik, hogy a SzMKE-munkába résztvenni po­litikai szempontból jelent hátrányt. Ezzel szem­ben le kell szögezni, hogy a SzMKE, mint az alapszabályok 3. pontja kijelenti, minden politi­kai ténykedést kizár. Igaz ugyan, hogy a vezető­ség tagjai közt eleinte politikusok Í6 voltak, de a depolitizálás már régen megtörtént. Nincs ok arra, hogy a SzMKÉ-ről ilyen bénitó tévhit le­Míg Gcnffoen tanácskoznak ... Felbomlás elöli a híüss birodalma Az sbassfin törzsek egyuifs ellen MMmmk - TSrzstönskSk lázadása a ítégiis ellen - Letartóztattak öt udvari méltóságot Hétfőn összeül a népszövetség tanácsa * Az első számú fronton a szabad gerilla-csa­patok csatároznak. Rendszertelenül, terv és egy­ség nélkül folyik a kulturmunka. Egy-egy lelkes kulturmunkás valamelyik egyesületben vagy leg­többször alkalmilag toborozott gárdával előadat egy népszínművet, egy operettet, néhány kabaré­számot, elvétve akad olyan is, aki komolyabb ismeretterjesztő előadást tart, előfordul az is, hogy gyöngyösbokrétákban, kalárisokban a belső népi kultúra kincséit hozzák felszínre: Ezen a szabad fronton legtöbbet dolgoznak a vallásos egyesületek, a tüzoltócsapatok és a sportegyle­tek. Dicséretes munka ez, de rendszertelen. Ott, ahol egy lelkes és kitartó kulturmunkás kezében van, kétségtelenül van értéke és részleteredmé­nyeket jelent. Ezeknek a derék szabadcsapatok­nak azonban minél előbb be kell sorakozniok a reguláris kulturbadak közé, hogy a rendszeres, irányított munka minél eredményesebb lehessen. A szervezkedés sok gondot is levesz a vállukról, könnyebbé, sokoldalúbbá és tartalmasabbá teheti a munkájukat. A másik fronton a nagyrahivatott országos kulturszerv, a SzMKE, illetve Ruszinszkóban a PRMKE harcol. A Szlovenszkói Magyar Kultur- Egyeeületet 1928-ban szervezte meg dr. Alapy Gyula. Jelenlegi elnöke dr. Jankovics Marcell, országos főtitkára Szombathy Viktor, kerületi titkárai Darkó István és Tichy Kálmán. Az egye­sület jóváhagyott alapszabályokkal működik. Célja: a Szlovenszkó területén élő magyar nép szellemi és kulturális érdekeinek megőrzése és fejlesztése. E végből támogatja és előmozdítja az ifjúság nevelését, benne a közműveltség eme­lése utján a jobb érzést, a társadalmi fegyelme­zettséget és az állampolgári kötelességtudást fej­leszti. Fejleszti a magyar nép körében a ma­gyar irodalom és művészet népszerűsítésével és az olvasási kedv előmozdításával a művelődést. A SzMKE-nek ma 105 helyi szervezete van. A központ Magyar Vasárnap’ címen havi folyóiratot ad ki a nép számára. Népművelő előadásokat ren­dez egyes falvakban és színdarabokat küld ki egyes szervezeteinek. A SzMKE munkája, — adott viszonyainkból folyólag, — sajnos, belterjesen is, külterjesen, is még nem egészen kielégítő, még kevés az élénken dolgozó fiókja, sovány a munkája. Ennek az okai a következők: 1. A SzMKE anyagiakban szegény. A tagdí­jakból és a helyi szervezetek rendezéseiből a leg­szükségesebb kiadásokra is alig folyik be valami. 2. Még nagyobb hiba, hogy a központ helyze-J ténéi fogva nem bírja, elérni az összes szerveze-l Dzsibuti, április 18. A teljesen földult ország minden részéből lázadások hire érkezik ide. Az abesszin császárság teljes fölbomlása kezdetét vette. Az ország belsejében nemcsak az olasz csapatokkal kell megküzdenie a négusnak, ha­nem mindenütt lázadó törzsekbe ütközik s csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudja a zendü­léseket lecsillapítani. A helyzetet elviselhetet­lenné teszi az is, hogy az egyes törzsek között is kiújult a régi ellenségeskedés és egymás ellen harcolnak. Az olaszok munkáját természetesen lényegesen megkönnyíti, hogy az egyes abesszin törzsek egymás ellen hadakoznak. Egyes hírek szerint a négus öt magasrangu személyiséget le­tartóztatott és repülőgépen Addis Abebába szál­lították őket. Az a vád ellenük, hogy zendülést szítottak a császár ellen. Kivégezni azonban nem merték őket, mert félnek, hogy az öt előkelő abesszin főur kivégzése híveik körében olyan elkeseredést keltene a négus ellen, hogy orszá­gos zendülést szítanának. A hírek szerint a le­tartóztatottak között van az aussai szultán és vezére is. Hírek a négus meggyiSkoiásáró! Róma, április 18. Ezeket a híreket a Stefani- ügynökség tudósítója is megerősíti. A Stefani- ügynökség tudósítója hangoztatja, hogy a jelen­legi helyzetben Genf számára sincs más megol­dás, mint hozzájárulni a közvetlen tárgyalások­hoz, hiszen az abesszin kormány Genfben ülő megbízottjának nincsenek információi arról, mi történik az országban s akiknek megbízásából tárgyalni kezdene, talán holnapra már nem is intézik az ország sorsát. A tudósítás szerint az abesszin kormányrendszer teljes bukás előtt áll. Olyan hirek is elterjedtek, hogy a négust lá­zadó tisztjei megölték. Ezt a hirt a fővárosból erélyesen cáfolják és hangoztatják, hogy a csá­szárral állandó telefonösszeköttetést tartanak fönn, de tartózkodási helyét elárulni nem akar­ják. Ezalatt Genfben... Genf, április 18. A tizenhármas bizottságba vetett remények szertefoszlottak, a bizottság munkája kudarcba fulladt, hétfőre, esetleg kedd­re össze fog ülni a népszövetség tanácsa. A ta­nácsülésnek természetesen csak formális jelen­tősége van, minthogy a népszövetség tanácsa ugyanabból a tizenhárom tagból áll, akik a ti­zenhármas bizottságban is helyet foglaltak és még csak a béketárgyalások formájára vonatko­zóan sem tudtak megegyezni. A különbség a ta­nács és a tizenhármas bizottság között mindösz- sze az, hogy a népszövetség tanácsában helyet foglal Olaszország kiküldöttje, anélkül természe­tesen, hogy az adott esetben szavazati jogával élhetne. A tanácsra tehát semmi más feladat nem vár, minthogy tudomásul vegye önmagától, hogy békítési kísérletei eredménytelenek maradtak. Rendkívül megnehezíti a népszö­vetség helyzetét az is, hogy ebben a pillanat­ban már maguk az angolok sem ragaszkod­nak többé a szigorú szankciók alkalmazásá­hoz, a franciák pedig a választások küszöbén nem akarnak nyíltan állásífoglalni ebben a kényes kérdésben, amely sok ponton van összenőve azzal a kérdéskomplekszummal, amely Franciaországot elsőrendűen érdekli. A népszövetség tanácsa valószínűleg beéri azzál, hogy kompromisszumos kísérletet tesz, amely további időnyerést jelent az olaszok­nak s végeredményben Mussolini törekvéseit támogatja. Nem lehetetlen az sem, hogy a népszövetség tanácsa hétfőn újból átalakul tizenhármasbizott- sággá és újból meghatalmazza önmagát, hogy tegyen még egy legutolsó békítési kísérletet. A négus vádjai a népszövetség ellen London, április 18. A népszövetségi eljárás lesújtotta az abesszlnokat, mert most már utolsó reménységüket látják szertefoszlani. A négus — aki legutóbb még lelkes nyilatkozatot tett a népszövetség mellett és kijelentette, hogy min­den tettében alkalmazkodni fog a népszövet­séghez, mert rendíthetetlenül bízik azoknak a magasztos eszméknek győzelmében, amelyek a népszsövétségét áthatják, — most tiltakozó táv­iratot intézett a népszövetséghez. A négus táv­irata kétségbeesett, de azért éles hangot üt meg. Az abesszin császár kijelenti, hogy hónapok óta j Idába várja, hogy a népszövetség érvényt sze­rezzen azoknak az elveknek, amelyeket békéről és háborúról hirdet és megállítsa az olaszok pusztító előrenyomulását Abesszínia földjén. A hosszú várakozás után úgy érzi az abesszin kor­mány, elérkezett az ideje, hogy felvesse a kér­dést, a kollektív biztonság nemcsak holt betü-e, amelynek nincs foganatja. Abesszínia ragaszko­dik jogaihoz és felhívja a népszövetség vala­mennyi tagját, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az olasz előrenyomulás feltartóztatásá­ra. Az olasz támadás ellentétben áll a népszö­vetségi egyezmény szellemével, — állapítja meg a négus távirata, — s nemcsak Abesszíniát ve­szélyezteti, de az egész világbékét. Kedvező hangulat Hómban és Parisban Paris, április 18. Francia politikai kö­rökben azt a népszövetségi döntést, — amely tulajdonképpen csak negatívumokban fejezhető ki, mert hiszen nem hozta meg sem az abesszin-olasz kiengesztelődést, de nem hozott újabb szankciókat Olaszország ellen sesm, —■ általában kedvezőnek ítélik meg. Francia felfogás szerint ugyanis má­jus 11-én, amikor előreláthatólag újabb bé­kítési tárgyalásokat fog kezdeni a tizenhár­mas bizottság, már ismeretesek lesznek a francia választási eredmények s remélhető­leg akkor egyszerre az olasz-abesszin kon­fliktus likvidálásával sikerülni fog a Rajna- kérdésben is megoldást találni, A „Paris Midi" értesülése szerint Rómá­ban is kedvezően fogadják a genfi fejlemé­nyeket. Ami érthető is, elvégre Olaszország érdeke ebben a pillanatban az, hogy időt nyerjen katonai sikereinek kimél'yitéséxe és elsősorban Addis Abeba elfoglalására. Fél- hivatalos olasz felfogás szerint Olaszország hajlandó l'esz a népszövetség keretében megkezdeni a béketárgyalásokat azzal az előzetes kikötéssel, hogy a béketárgyalások alkalmával az olasz katonai sikereket mér­legelni fogják. FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN

Next

/
Thumbnails
Contents