Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-16 / 88. (3937.) szám
W36 április 16, csütörtök. <prmm7\^agíar-htrmi> 3 Nyitva ált az at Addis Abeba jelé M olaszok elfoglalták Dessiel Abesszínia egyik legfontosabb katonai és kereskedelmi pontia olasz kézre került ■■ Angol aggodalmak a „Mussolini-szirt“ miatt Rohamléptekben tették meg az utat Quoramból Dessiebe az olasz benszülött csapatok A •zeneideális eszköze a béke megvalósításának — mondták néhányszor a prágai nemzetközi zenei kongresszus alkalmá- vai. A zene — mint a művészet általában — valóban az eldurvult ember maradék-finomságához szólhat, a lélek titkos és ismeretiem magasságaiba lendítheti a porban fetrengőt és megtisztíthatja a művészi szép balzsamos varázsával. Legalább is ezt érzik a zeneértők, kedvelők és rajongók, vagy általában azok, akik lelki berendezésüknél fogva fogékonyak a szépre és a jóra. Be manapság nagyon csökkent a szubtilis, éterikus, önzetlen, érdeknélküli érzékenység az emberekben, ami le hetövé tenné a független művészi értékre való rezonálást. Szép érdeklődés nélkül vegetálnak a lelkek és az anyagi világ parancsaiban, gondjaiban és kedvteléseiben élik ki magukat. A zene ideális hatásairól szóló beszéd ma már — sajnos — menthetetlenül beletartozik a békefrázisok lomtárába. A zene se szelídítheti meg az indulatokat, hiszen a zene tömegekre szóló hatásában a harcidobok és kürtök ősi ideje óta az ember alacsony érdekeit is kiszolgálta. És nem volt-e nagyobb hatással az emberi érzésre s gondolkodásra a MarseiMaise, mini Beethoven szimfóniái? A háborúba, halálba vonulók tömegeinek lépését nem peckesitette-e az indulók üteme? Igen, a zenében megvannak a másik véglet tulajdonságai is: az emberi ellenségeskedés eltörpülhet egy-egy halhatatlan zenemű hóditóereje előtt. De kérdés, hogy a zene melyik tulajdonsága talál nagyobb megértésre: a vadító vagy a szeliditő? A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vadember vadul zenél és a szelíd ember szelíden muzsikál..* Már Nietzsche figyelmeztetett a zene diony- sosi lényegére, bomlasztó erejére és Tolsztoj gyűlölettel szólott az átkosbolond zenéről. Thomas Marni „Varázshegyé”-nek Settembtinije azt mondja a zenéről, hogy „politikailag gyanús”... Bámulatosan képes alkalmazkodni a zene a „kurzushoz”, a „rezsimhezf*, a „konjunktúrához és kaméleontermészetével kiszölgálja a mindenkori urakat. A zene természeténél fogva nem „ideális”, nem „erkölcsös”, nem „gerinces”, — de „hajlik a szép szóra”. A zene szolgálhatja a békét, ha az emberek a béke szolgálatába állítják. Észre- vesszük-e mai életünkben a tiszta szándékot, amely a béke érdekében akarná fölsorakoztatni az összes eszközöket? 1936 január 1-én kinyitottam, rádiómat s egy harcias hang így förmedt rám: „Következik egy induló: Bombákkal és gránátokkal.. Csönd, mélységes, áhitatos csönd váltotta föl nagyszombat delén a forgalmas uccák zaját. Megállották a villamosok, autók, járókelők s némán, levett kalappal mindenki megilletödöU a dermedt csöndben. Az ucca lámpái lágyulták és a városok fölött zúgtak a harangok. A világháborúban elesettek emlékéve minden évben megrendezik ezt a hatásos aktust. Mikor egy szempillantás alatt a fékek kísérteties csikorgása mellett megállt a város élete, szivszélhüdésre emlékeztetőén, hirtelen a halál gondolata suhant át az élő sziveken: a háború áldozatainak véres-fehér emléke rázta meg a lelkiismeretet. Csak egy pillanatáig tartott.ez az élmény, aztán nagy robajjal, sietve — talán a párperces időveszteséget hajszolva — rohanva elindult a megszokott uccad lárma. A röpke merengésből a rikkancs továbbkiabáló szavai rázták fel az embert. A béke, a nyugalmam szent ihlete és vágya remegett még az uccán, de a következő lépések már elvesztek a tarka zajba, az uccai gondolatok zavarába. De túl minden robajon tovább éli a kívánság, hogy állandó, biztos tudat legyen a béke gondolat s a háború halottéira való emlékezés valóban kegye- lutes magunkbaszállás, nemcsak pillanatnyi révület a szakadékok fölött, ah/yrman ijesztő intelem gyanánt száll felénk a háború réme. ■ Róma, április 15. Badoglio 185. harctéri jelentése újabb nagyjelentőségű olasz győzelemről számol be. A jelentés szerint az olasz haderők elfoglalták Dessiet, ami, vei Abesszínia egyik katonailag és kereskedelmileg legfontosabb pontja került olasz kézre. Minthogy Dessiet a fővárossal kitűnő országút köti össze, nem lehetetlen, hogy az olasz motorizált osztagok most már gyors iramban nyomulnak előre Addis Abeba felé és valóra váltják Mussolini parancsát. Olasz lobogó Dessie fölött A Stefani-ügynökség Aszmarából jelenti Des- sde elfoglalásának részleteit: A keletafrikai olasz haderők vezetősége 11 óra 25 perckor adta ki a jelentést, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: A dessiei kormánypalotán olasz lobogó leng. A várost eritread bennszülött hadoszlopok foglalták el. A bennszülött katonák fényes teljesítményt hajtottak végre. A kilencnapi távolságra fekvő Quoramból az utat esős, viharos időjárás ellenére rohamléptekben tették meg. Az előrenyomulást április 6-án kezdte meg a második eritreai hadosztály a Quoramtól mintegy London, április 15. A „Reuter“-iroda jelentése szerint a Tana-tóba benyúló félszigetnek legmagasabb pontját az olaszok elnevezték ,.Mussolini-szirtnek". A Gorgora-félsziget, mint ismeretes, három nap óta az olaszok kezén van. A félsziget legmagasabb pontjának elkereszte- lését ünnepélyes külsőségek között hajtotta Budapest, április 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Schuschnigg osztrák kancellár nyilatkozott a Pesti Hírlap munkatársának a középeurópai politikai és gazdasági helyzetről, ugyanakkor Berger-Waldenegg a Pesti Napló munkatársának adott nyilatkozatot. — Amig a Dunamedencében nem jön létre kölcsönös gazdasági megegyezés — mondotta Schuschnigg —-, addig az mindig feldúló törekvések színhelye lesz. A legutóbbi római megállapodás a jegyzőkönyvet aláíró három államot közös munkára egyesítette a béke és a jólét érdekében. Az államoknak vissza kell kapniok teljes szabadságukat, mert csak a jogos politikai igények teljesítése vezethet a teljes gazdasági megegyezéshez. A római szerződés aláiróimaik kereskedelmi tizenöt kilométer távolságra fekvő Alomatából. Az első eritreai divízió Quoramban maradt. Az előrenyomuló hadosztályt harcirepülőgépek kisérték. Az eritreai hadosztály, amelynek élelmezéséről repülőgépek segítségével gondoskodtak, április 8-ra elkészült a tisztogatási akcióval és az egész alomatai vidéket megtisztította az ellenséges csapatoktól. Április 9-én megkezdődött az előrenyomulás Dessie felé. Első nap estéjén elérték az olasz haderők az első állomást és megszállták Kobbo városát. Április 11- én sor került Lipso elfoglalására, ahol nagymennyiségű muníció és lőfegyver került az olasz csapatok kezei közé. Az ellenség fegyverének és egész lőszerkészletének hátrahagyásával fejveszetten menekült a városból, amelyet a rohamléptekben közeledő olasz csapatok puskalövés nélkül foglaltak d. Április 15-én a hajnali órákban az olasz casapatok végre elérkeztek Abesz- szinia egyik legfontosabb katonai pontjához, Dessiehez. A várost, amely kereskedelmileg is nagyon fontos, mert karavánutak középpontjában fekszik, minden ellenállás nélkül foglalták el az olasz csapatok, Dessie megszállásával az olaszok előtt nyitva áh az egész Shoa tartomány. És az ut Addisz Abeba felé! az olasz gesztusnak politikai jelentőséget tulajdonítanak az angolok, mert azt olvassák ki belőle, hogy az olaszok nemcsak átmenetileg akarják megszállva tartani a Tana-tó partvidékét, Berlin, április 15. A „Berliner Tageblatt* római tudósítójának értesülése szerint olasz hivamegállapodása figyelemreméltó haladást jelentett az eddigi eredményekhez képest. Ausztria fegyverkezése — mondotta a kancellár — békés intézkedés, amely szükséges és elkerülhetetlen volt, mert hozzájárul Ausztria erkölcsi presztízsének emeléséhez és nagyobb súlyt ad az országnak a Duna- ímedenoében. Remélem, hogy az egyes országok részéről Ausztria fegyverkezésével kapcsolatiban tapasztalt félreértést rövidesen megértés fogja felváltani. Berger-Waldenegg örömének ad kifejezést, hogy a három állam teljes egyetértésre jutott. A (béke érdekében fognak együtt működni. A gazdasági és kulturális együttműködést más nemzetekre is ki kell terjeszteni. A kisantant nem értette meg az osztrák fegyverkezés lényegét. talos körökben komolyan mérlegelik azt a lehetőséget, hogy Addisz Abebát repülőosztagokkal foglalják el. A legutóbbi olasz röpcédulás repülőtámadásnak ugyanis nagyobb és messzebbtekintő célja is volt, mint felvilágosítani az abesszin főváros népét az olaszok humanista bánásmódjáról. Nem tartják lehetetlennek, hogy az olasz hadvezetőség készül ennek a tervnek a megvalósítására. Nagyobb csapattestek légi utón való szállítása ma már nem tartozik a technikai lehetetlenségek közé. Addisz Abebábam pedig kéznél van a megfelelő nagyságú repülőtér^ hol a légi utón odaszállított olasz haderők kiköthetnek. A légvédelmi fegyverek leküzdésére pedig ott vannak a kitűnő olasz vadászgépek, amelyekkel szemben, mint számos esetben bebizonyosodott, teljesen tehetetlen a rosz- 8zul képzett és rosszul felszerelt abesszin hadsereg. Abesszínia segélykiáltásai London, április 15. A császárné tegnap estére hirdetett rádióelőadását, amelyben az abesszin uralkodó hitvese Amerika és Anglia népéhez fordult segítségért, ismeretlen leadóállomás állandóan és szisztematikusan zavarta, úgyhogy a beszédből csak egyes szavakat lehetett haliam. Alighogy a beszéd kezdetét vette, megszólalt az ismeretlen rádióleadóáflomás és morzejeleket adott le szüntelenül. Minthogy a morzejelekből nem lehetett összefüggő szöveget kiolvasni és az állomás előzőleg nem adott le hivójelzést, egészen bizonyosra vehető, hogy a beszédet meg akarták zavarni. Hasonlóképpen érthetetlen volt a császári pár legidősebb lányának beszéde is, illetőleg a beszéd fordítása. Egyes mondatokat mégis meg lehetett érteni. így például a kővetkező szavaik egészen tisztán hallhatók voltak: Segítsetek rajtunk az emberi humanitás nevében. Genf, április 15. Az abesszin megbízott ma átnyújtotta a népszövetség titkárságának annak a memorandumnak másolatát, amelyet az abesz- szi Vöröskereszt intézett a nemzetközi Vörös- kereszthez s amelyben az olasz repülőtámadásokat sorolja fel. A memorandum 13 esetet sorol fel, amikor olasz repülők bombázták az abesszin kórházakat. Ezenkívül harminc olyan esetre, amikor az olasz repülők bombazáport zúdítottak védtelen városokra. Hat esetben templomokat bombáztak és lobbantottak lángra az olasz repülők. Az emlékirat foglalkozik még a gáztámadásokkal is és részletesen felsorolja mindazokat az eseteket, amikor az olasz csapatok mérgesgázaikat használtak. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy ezzel az olaszok megsértették az 1925-ös népszövetségi jegyzőkönyvet. Heves harcok a déli fronton Diredaua, április 15. Az ogadeni frontról heves harcokat jelentenek. Annak ellenére, hogy az olasz repülők pusztító támadások sorozatát intézik az abesszin állások ellen, az abcsszinok — mint jelentik — egyetlen lépést sem hátráltak. Az olasz támadásokkal szemben az abesz- szinok rendületlenül tartják pozícióikat. Bratianu a Tataret cu-fe örmény e?len Bukarest, április 15. A ,,Dimineata“ cimü lap részletesen beszámol arról a pártvezetőségi ülésről, amelyet Bratianu lakásán tartottak a liberális párt vezető tagjai. Bratianu azon kívánságának adott kifejezést, hogy a Tatarescu megbuktatására irányuló akció a kormánypártból induljon ki, ugyanis a kormánypárt jórésze nincs megelégedve a kormány munkájával. A kormány az elégedetlenek szerint hibát-hibára halmozott, ezért el kell távoznia és a liberális pártnak ellenzékbe kell vonulnia, hogy ott készüljön fel a kormány átvételére. Repülőgépekkel akarják elfoglalni Addis Abebát? végre a fasiszta párt főtitkára, Staracc. Ennek < A l ^Asohtrf. . - 4«*«sídr\\sJ/feUL Toma,,!WáM*v \ $ MW wwTÍ&^VMakalte %vOJ\ ~ Jf \ i \'W \ íl>Kobbo . ^ I 0ynkör í 1 ' 'goojiáh ^ Mm f ] fEftach Addis Abeba 0C az északi abesszíniái FRONT TÉRKÉPE, amely a legújabb fejleményeket ábiázolja. A front most, a Tana-tó és Gallabat vámállomás elfoglalása következtében a szudáni határig ér. Az olaszoknak sikerült Dessiet, a négue eddigi főhadiszállását elfoglalni. Az olaszok most Magdala felé nyomulnak előre. Schuschnigg: Ausztria fegyverkezése békés intézkedés Az osztrák kancellár és a külügyminiszter fontos nyilatkozatai a magyar sajtóban • •
