Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-15 / 87. (3936.) szám

1936 április 15, szerda. 3 M§m súlyos helyzetbe bérül lázas politikai tanácskozások Londonban és Párisban - - Edén állítólag Hitlerhez készül - - A török revíziós-javaslat is újabb nehézségeket okoz Locamo-krizist csak elmérgesití a tábornoki ta- nácskozás, mert katonai készülődésekre enged következtetni. Az ilyen föllépés pedig könnyen oda vezethet, hogy az európai légkör még nyo­masztóbbá válik. S nem lehet csodálkozni azon, hogyha Németországban a német békejavaslatok állandó és folytonos ignorálása bizalmatlanságot és visszatetszést ébreszt/ 4 Genf a török revíziós lépés hatása alatt Genf, április 14. A népszövetség fővárosában fokozódó aggodalommal nézik a fejleményeket. Genfben általában úrrá lett a pesszimizmus. Hozzájárult az általános elkedvetlenedéshez az is, hogy Törökország a népszövetségi egyez­mény 19., úgynevezett revíziós paragrafusára való hivatkozással a tengerszoros-szerződés re­vízióját kéri. A török kormány ugyanis a hus- vét előtti napon memorandummal fordult a nép- szövetség titkárságához és kérte javaslatának napirendre tűzését. A török jegyzék hangoztat­London, április 14. Régen nem élt meg az angol főváros ilyen nyugtalan husvétot, mint ezidén. Az egész politikai nagyüzem a látszólagos ünnepi nyugalom ellenére munkában volt. Edén külügyminiszter hús- vétvasárnapján több fontos politikai meg­beszélést folytatott. Sir Eric Philip Sassoon birtokán találkozott Baldwin miniszterel­nökkel, akivel megbeszélte azokat a lépé­seket, amelyeket az angol kormány a kö­zeljövőben részben az olasz-abesszin kon­fliktust, részben Hitler békejavaslatát ille­tően tenni készül. A Reuter-iroda értesülése szerint Edén további kérdéseket fog intézni a német kormányhoz a német békejavaslat egyes pontjaira vonatkozóan. Különösen a Hitler által már egyizben hangoztatott osztrák megnemtámadási szerződés kérdé- seben akarja félre nem érthető állásfogla­lásra bimi Anglia a német kormányt. Az osztrák kérdés beavatott körök véleménye szerint megint előtérbe nyomult. Nemcsak Anglia, hanem Franciaország is fokozott érdeklődést tanusit e kérdés iránt. Flandin határozott olaszbarát politikájának abban keresendő egyik magyarázata, hogy a fran­ciák félnek attól, hogy a nemzetközi poli­tikai zűrzavart Hitler esetleg arra fogja felhasználni, hogy Bécs ellen akciót indít­son. Edén egyébként a „Daily Telegraph" ed­dig még hivatalosan meg nem erősített ér­tesülése szerint a közeli napokban Hitler­hez utazik, akivel személyesen akar érint­kezésbe lépni. Edén utazásának az lenne a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a német és a francia álláspontot. Edén Hit­lert arra akarja rávenni, hogy tegyen en­gedményeket Franciaországgal szemben és legalább is egyelőre tekintsen el a Rajna- vonal megerősítésétől. Edén állítólag abban az esetben, hogyha Hitler ezzel a javaslat­tal azt fogja szembeszegezni, hogy Német­ország kénytelen védenie magát Franciaor­szággal szemben, kijelenti a birodalmi kan­cellár előtt, hogy francia támadás esetén Németország számíthat Anglia segítségére. Franciaország „meglepetésre" készül? Páris, április 14. A franciák fővárosában ép­pen olyan élénk a politikai élet, mint London­ban. A francia államférfiaknak sem volt ünne­pük. Beavatott helyen úgy tudják, hogy Sarraut sürgése-forgása mögött nagy események húzód­nak meg. Állítólag meglepetésre készül Francia- ország — vagy az abesszin kérdésben, vagy pe­dig az úgynevezett Locarno-krizisben. Hivata­los helyen a külföldi újságírók puhatolózásait természetesen azzal hárították el, hogy Francia- ország semmiféle külön akcióra nem készül. Ez- jj zél azonban ellentétben állnak a tények. A mi- i ja, hogy a Lausanneban kötött úgynevezett tengerszoros-egyezmény nem felel meg többé az általános béke követelményeinek és Törökor­szág honvédelmi érdekeinek. Ezért kéri a török kormány, hogy az egyezmény revízióját tűzzék napirendre a népszövetségi egyezmény 19. pa­ragrafusa alapján, amely levetővé teszi az olyan /szerződéseknek vagy nemzetközi relációknak újból való tanulmányozását, amelyek bizonyos okokból többé ^nntarthatatlannak látszanak vagy pedig veszélyeztetik a békét. A török jegyzék hangoztatja, hogy Török­ország nem kívánja Hitlert követni és nem akarja a hatalmakat fait accompli elé állítani, hanem egyetértésben az összes hatalmakkal, amelyek aláírták a lausannei szerződést, a ten­gerszoros-egyezmény elfogadható és a török honvédelmi érdekeknek megfelelő megváltozta­tását akarja kieszközölni. A lausannei egyez­ményt a következő hatalmak írták alá: Török­ország, Anglia, Franciaország, Olaszország, Ja­pán, Görögország, Románia, Bulgária, Belgium és Portugália. Május 11-én kerül a népszüvetség elé a tőrük javaslat A törők javaslattal először, a hírek szerint, a Balkán-konferencia fog foglalkozni, még pedig előreláthatólag május 4-én. Minthogy a Darda- nella-szerződés összefüggésben van a népszövet­ségi egyezménnyel, a kérdés természetesen a népszövetséget is foglalkoztatni fogja. Valószí­nű, hogy május 11-i ülésen fog a népszövetség tanácsa állást foglalni a Dardanella-szerződés revíziója ügyében. Genfben úgy Ítélik meg a helyzetet, hogy nem annyira maga a török kívánság keltett izgalmat, mert általában jogosnak és időszerűnek tartják a kérdést, hanem a 19., úgynevezett revíziós paragrafusra való hivatkozás keltett egyes kö­iii 111 mm——iihimiii ii in i mir rökben megütközést. A törökök akcióját, mint ez előrelátható volt, legerősebben Oroszország fogja támogatni. A szovjet hivatalos külpoliti­kai közírója az Izvesztyija legutóbbi számában foglalkozik a török kéréssel és hangoztatja, hogy Törökország olyan argumentumokat so­rakoztat fel álláspontja védelmére, amelyeknek súlyát mindenkinek el kell ismerni, aki tisztában van a nemzetközi helyzettel. Kétségtelen, álla­pítja meg az orosz lap, hogy az egyezményt alá­író hatalmak nincsenek többé abban a helyzet­ben, hogy a Dardanellák biztonságát garantál­ják. A veszély, amely a békét fenyegeti, soha nem volt ilyen nagy és ennyire akut mint ma. ’T^aBRtM™IMBMniiHniHHnillMir8l1TlMI II Ilii I Ilin II Ilin 111 III III UNIKUM AZ EGÉSZ VILÁGON! AzrrrTTTXnketwflvb. mert dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elég: már fél pohárral, Kapható kisüveg; Is. A földkerekség több pontján is láthatóvá vál­tak a háborús gyújtópontok. A török akciónak, mint ezt a török kormány eljárása is bizonyítja, egyáltalában nincs támadó célzata senki íe'é s csupán Törökország szuverénitása és Isztambul biztonsága tették szükségessé, hogy a tenger­szoros-egyezmény revízióját kérje az érdekelt hatalmaktól. A lap megállapít ja, hogy a szov jet­kormány külügyi népbiztosának támogatására okvetlen számíthat Törökország Genfben. Angliát változatlanul a Közép-tenger és Fekete­tenger közötti szabad összeköttetés érdekli London, április 14. Egészen más állásponton van például Anglia. Az angol sajtó higgadtan igyekszik megítélni ezt az újabb, nyilvánvalóan angol érdekeket veszélyeztető lépést, de azért a lapok hangjából kiérezni, hogy Anglia ebben a kérdésben sem fog engedékeny magatartást ta­núsítani. A „Times" felveti a kérdést, hogy Tö­rökország milyen biztosítékot tud nyújtani a Dardanellák szabad hajózását illetően, mert — mint ismeretes •— a lausannei egyezmény egyik főpontja éppen ezt a kérdést tisztázza. Azután Anglia álláspontja függ attól is, hogy vájjon mi­nő megerősítéseikre készül a Dardanellák part­vidékén Törökország? A helyzet az, hogy Tö­rökország már épített olyan vasútvonalakat és megtette azokat a katonai előkészületeket, ame­lyek lehetővé teszik, hogy úgyszólván néhány óra leforgása alatt a Dardanellákat megszállják. — Valamivel barátságosabb hangot üt meg a Moraing Post, mely ama reményének ad kifeje­zést, hogy az a körülmény, hogy Törökor­szág tagja a Balkán-szövetségnek, a kérdés tisz­tázását elő fogja mozdítani s hogy Szovjetorosz - ország, amely annak idején legélesebb ellenzője volt a tengerszoros szabaddátételének, ez alka­lommal nem fog nehézségeket okozni. A News Chronicle megállapítja, hogy a török javaslat újabb csapás a háború után kialakult világ­rendre, Olasz-magyar gazdasági tanácskozások Mecsér András Olaszországba utazik Budapest, április 14. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése,) A római szerződés gaz­dasági vonatkozású pontjainak részletes kidolgo­zása végett a napokban ül össze a magyar— olasz szakférfiakból álló bizottság, hogy a főbb vonalakban leszögezett megállapodásokat meg­tárgyalják és írásba foglalják. A reggeli lapok értesülése szerint Mecsér András, a mezőgazda- sági kamara elnöke Olaszországba utazik és a lapok különböző találgatásokat fűznek Mecsér utazásához. Meghalt a görög miniszterelnök Metaxas tábornok aíaütött kormányt niszterelnök ugyanis tegnap este az olasz nagy­követtel folytatott egyórás tanácskozás u; j Lebrun köztársasági elnökhöz sietett. Hogy nagy események vannak készülőben, erre lehet követ­keztetni abból is, hogy tegnap éjszaka Sarraut telefonon hivta a vidéki birtokán tartózkodó Flandin külügyminisztert és vele közel egy óra hosszat tartó telefonbeszélgetést folytatott. A külügyminiszter ma reggel megérkezése után azonnal a miniszterelnökhöz sietett. Beavatott körökben úgy tudják, hogy konferencia előkészí­téséről van szó, amelyen Sarraut, Flandin és Paul Boncour vennének részt. Ez a tanácskozás előreláthatólag szerdán délután lesz, utána pedig a miniszterelnök nyugateurópai időszámítás sze­rint este nyolc órakor rádióbeszédet fog tartani, A francia közvélemény meglehetősen izgatott. Ez nemcsak a zavaros nemzetközi helyzetre ve­zethető vissza, Hanem a küszöbönálló választá­sokra is. Az a hir, hogy ezen a héten mégis ösz- szeül a három Locamo-hatalom tábornoki taná­csa, némi megnyugvást keltett Párisban, Berlin: M!nt 1914-ben... Berlin, április 14. Annál kevésbé keltett meg­nyugvást a hir a német fővárosban. Metzsch tá­bornok érdekes cikkben foglalkozik a Berliner Tageblatt hasábjain a Locamo-hatalmak tábor­noki tanácsának összeülésével. Tarthatatlannak mondja azt a hirt, hogy a tábornokok csak úgy­nevezett technikai kérdéseket fognak megbe­szélni s hogy a tanácskozásnak távolról sincs politikai jellege. Az ilyen tanácskozások mindig politikai jellegűek, állapítja meg a cikkíró. Nem létezik vezérkari megbeszélés politikai okok nél­kül. 1914-ben is ez volt a helyzet, akkor is dön­tő lökést adott a végzetes eseményeknek a fran­ciéi, angol és orosz vezérkar tanácskozása. Cik­két Metzsch tábornok azzal fejezi be, hogy „a Athén, április 14. Ma reggel halva talál­ták Demerdzis görög miniszterelnököt háló­szobájában. Az orvosi vizsgálat megállapi- lotta, hogy álmában szivszélhüdés ölte meg. Demerdzis egyike volt a legtekintélyesebb görög államférfiaknak, 1876-ban született Athénben, ahol először mint gyakorló ügyvéd működött, később a római jog tanára lett az athéni egyetemen. Mint Venizelos párthive vonult be 1910-ben a képviselőháziba, 1913- ban pedig Vemizelos kormányában a tenge­réé zetügyi tárcát töltötte be. Yenizelossal a világháború idején sízakitott, mert nem helye­selte a háború politikát. 1926-ban ő volt Pan- galos ellenjelöltje a köztársasági elnökválasz­táson. 1929 óta vezére volt az egyesült haladó pártoknak. A királyság visszaállítása és a király visszatérése után átvette a kormány vezetését. A miniszterelnökség mellett még a külügyi és hadügyi tárcát is ő töltötte be. Tehát váratlan halálával egyszerre a három !egfontoisabb reszort maradt gazdátlanul. Utódául a király helyettesét, Metaxas tábornokot szemelte ki, akit megbízott azonnal a kormány megalakí­tásával. A kormány összes tagjai tárcájuk élén maradnak a Metaxas-kormányban is. Kilépnek a kormányból az elhunyt barátai? Athén, április 14. A lapjelentések szerint a kormány ama tagjai, akik személyes jóbarátai voltak az elhunyt miniszterelnöknek, elhatároz­ták, hogy a kormányból kilépnek. legutóbb leleplezett magasrangu mandzsu és mongol köztisztviselők összeesküvési ügyével foglalkozik. A lap megállapítja, hogy az egész háttér, amit a Kwanfcung-hadsereg vezérkara fest a nagyon is átlátszó ügy mögé, hamis. Nem igaz, hogy Észak-Chingan kormányzója valaha is orosz szolgálatban állott volna s hogy azok a mongol tisztviselők, akik Mon­gólia felszabadításán és a mongol népköztár­sasághoz való csatolásán fáradoztak, messze- ágazó orosz kémhálózat tagjai voltak. Nemcsak a Kwantung-hadsereg, hanem a tokiói kormány iis jól tudja, milyen forró talaj Mand­zsúria s hogy nincs szükség orosz pénzre vagy bujtogatásra ahhoz, hogy a lakosság lázadozzon a japán katonai uralom ellen. A japánok na­gyon jól tudják, hogy még különböző meglepe­tések várnak rájuk Mandzsúriában. vv Forró a talaj Mandzsúriában — üzeni az orosz félhivatalos a japánoknak ü Moszkva, április 14. Az Iszvesztija mai számában foglalkozik azokkal a hírekkel, amelyek a legutóbbi orosz-japán határinci­denssel kapcsolatban különböző lapokban napvilágot láttak. Az orosz lap megállapít­ja, hogy a hírek általában célzatosan van­nak megszerkesztve és hogy a tokiói had­ügyminisztériumban szerzett elfogult infor­máción alapulnak. Stomojakow, a külügyi népbiztos helyettese közölte Japán moszk­vai követével, hogy a határincddensuek nemcsak japán, ha­nem orosz részről is voltak halottai és pe­dig valamennyiöket, kivétel nélkül orosz földön lőtték agyon. A japán kormánynak az a követelése, hogy minél előbb üljön össze a vegyesbizottság, amely kivizsgálja a legújabb határincidens részleteit, tulajdonképpen időszerűtlen, mert hiszen az orosz kormány ismertette már a maga álláspontját és egyelőre várja h választ Tokióból. Az orosz-japán viszonyra nagyon jellemző az Lzveszttjának egy másik cikke is, amelyben a Roosevelt elfő választási besiide Baltimore, április 14. Roosevelt elnök az it­teni ifjú demokraták egyesületében beszédet tartott, amelyet az amerikai sajtó az első elnök- választási propagandabeszédnek tekint. Rooee- velt kijelentette, hogy az általa beiktatott, úgy­nevezett uj kurzus továbbvezetésén kíván fára­dozni, különösen szociális kérdésekben. Meg akarják találni a középvonalat azok között, akik mindent egyszerre akarnak elérni és azok kö­zött, akik viszont semmit sem akarnak csinálni. A munkanélküliség leküzdésére törvényjavasla­tot akar kidolgozni, amely csak 18-tól 65 eszten­dős korig1 engedi meg a dolgozást. Ezt a korlá­tozást egyik oldalon hosszabb és ■ alaposabb kö­zép- és szakiskolai képzettséggel, a másik olda­lon pedig mélyreható szociális reformokkal akarja elérni, Roosevelt beszédét az Egyesült Államok valamennyi rádióállomása továbbította. Nem adják ki a lugoH'ávlában elfogott osztrák fémegyitkosokat Bécs, április 14. Közöftük, hogy a jugo­szláv hatóságok letartóztatták a feldbachi négy nemzeti szocialista gyilkosait. Mar- burgból érkezett jelentés szerint a grád rendőrigazgatóság kiküldött tisztviselője odaérkezett, hogy a három Petartóztaíotí gyilkost kihallgassa. Az osztrák hatóságok egyben kérték a tettesek kiszolgáltatását, de a mraburgi ügyészség elutasította ezt a kí­vánságot.

Next

/
Thumbnails
Contents