Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-12 / 86. (3935.) szám
28 1936 áprffis 1% vtasárnap» túra hajléka is lesz. Tavaly szeptemberben kezdték építeni a Szeretetházat. Tizenkét helyiség lesz benne, közte két előadóterem. A Szeretet házában találnak majd otthonra az elaggottak is, akiknek kényelmét fürdőszoba is fogja szolgálni, kenyerüket pedig az egyenesen részükre vett tizholdas szántó nyújtja, amelynek megmunkálását kalákában végzi el helyettük a nép. A szegények gondozását a Szeretet Szövetség Végzi, taelynek élén Lőrincz Etelka diakonissza fejt ki áldásos és önfeláldozó munkát, melynek eredményességét legszebben az a tény hirdeti, hogy ma Nagydobronyban nincsen koldus. A nagydobronyiak mély vallásosságából fakadó lelki szomját nem oltja a vasárnapi két istentisztelet, hanem ezenkívül a lányok a délutáni, az asszonyok az esti órákban bibliaolvasásra gyűlnek egybe az iskolában, mig a férfiak magánházakban sereglenek össze nyolcvanan-százam egy kis áhítatra. Ilyenkor azután régi, kézírásos könyvekből istenes énekeket zengenek, a Szent Könyvből olvasnak, ,a fiatalabbak pedig vallásos tárgyú versek szavalatával segítik szárnyra a magasság után sóvárgó lelkűket. Az ilyen magánházaknál való összejövetelt „éneklőnek" nevezik. A templomot, ha otthon vannak, hétköznap sem hagyják el, de a míves napokon már hajnalban végzik el az istentiszteletet. Dolog idején reggel temetik el a halottat, a szegényebbje reggél tartja az esküvőjét is, hogy azután még napszámba mehessenek, reggel keresztelik nyári időszakban az újszülöttet is. Családok és „hadak" Nősülni csak a faluból szoktak, mert úgy tartják: „Ha a faluban kaphatsz szalmát, ne menj a szomszédba szénáiért/* Az asszonyt megbecsülik, mert a jó feleség az Urnák áldása, mondják mély meggyőződéssel, bár tudják, hogy rossz is akad. — Szűk a jó feleség! — tartja a nagy- dobronyi, vagyis, hogy kevés. Ez az egymás közötti házasodás arra vezetett, hogy az egyes családok hihetetlen mértékben kiszélesedtek és valóságos ,.hadakat" képeznek, ahogy azt a nagydobronyiak igen találóan mondják. A legnépesebb a „Szamyi had", amelynek tábora 152 tagból áll, vagyis ennyi Sza- nyi nevű egyén él Nagydobronyban. Igen tekintélyes még a ,,Hidy had" is a 108 Hidyvel. Szeretik a táncot, de bált csak nappal rendeznek, még pedig többnyire a sátorosünnep harmadnapján, amikor azután már reggel indul a fiatalság a ,.bandába", ahogy itt a báli közönséget nevezik. A tánchoz cigány és rezesbanda húzza a talp alá valót. Egy-egy tánc után a lányok és fiuk külön csoportba verődnek és ha a zene megszólal, akkor a legény az ujjával int párjának és úgy hívja táncolni. Dél alatt a fiatalság hazamegy ebédelni és csak kettőkor folytatják a táncot, hogy a gyomor is elvégezhesse munkáját. A bál estig tart és mihelyt sötétedik, szétszélednek a párok. Ez a különös szokás onnan ered. hogy ré~ gente az erdőszélen rendezték a táncmulatságokat és ott csak nappal lehetett tanyázni. így mondják ezt a nagydobronyiak, azonban valószinü, hogy heves természetük miatt a hatóságok már régen is jobbnak látták, hogy csak nappalra engedélyezzék mulatságaikat. v Betűvel él a magyar A nagydobronyiak szívesen olvasnak is. Beszéltem odavaló gazdával, aki hiba nélkül mondta el Ányos Pál elégiáját. („Egy boldogtalan panaszkodása a halovány holdnál") és kívülről fújta el Petőfi Bolond Istókját, azonkívül egy Himfy-versöt, amelyről tudta, hogy Kisfaludy Sándor irta. Hidy Jánosnak hívják az illetőt, a magyar nemzeti párt ottani szervezetének az elnöke, érdemes megjegyezni a nevét Volt a községben Olvasókör, melynek 270 kötetből álló egész könyvtárát utolsó betűig kiolvasta, most meg a községi könyvtárból vesz könyvet. De nem áll egyedül Hidy János könyvsze- retetével, a falu népe is szívesen olvas, bár a bibliát mindennél jobban szereti és azt bújja, ha ráérő ideje van. Tudnak is temérdek idézetet a bibliából, s e téren a fiatalok nyomon követik apáikat. A bibliai lottójátéknak, amely Szabó Béla husrti református lelkész szellemes találmánya, a nagydob ronyiatk lelkes művelői. Nagydobronyban 600 tanköteles magyar gyermek van, akiknek nagyobb része a 15 tanerős állami, kisebb része az egy tan- erős református iskolába jár. Az állami iskolát 1904-ben szervezték és akkor a község az iskola céljaira ingyen adományozott telek fejében kikötötte, hogy oda csak református vallásu tanító nevezhető ki, de 1919 óta soha egyetlen esetben sem tartották be ezt a kikötést. Nagydobronyhoz a magyar isik ólai oktatásnak nevezetes újítása fűződik. Rásky András, a jeles magyar pedagógus saját kezdeményezéséből először iüt tanította az írva olvastatását éppen nagydobronyi működése idején (1826—1855). A nagydobronyi nyelv furcsaságai A nagydobronyiakat az e/tnográ'fusok el- magyarosodott bolgároknak tekintik, akiknek őseit a honfoglaláskor már jelenlegi lakóhelyükön találtak Árpád hadai. Hogy mi igaz ebből a néprajzi feltevésből, annak elbírálása kívül esik mostani célkitűzésűnkön, annyi bizonyos, hogy a nagydobronyiak igen sajátos tájszólással beszélnek, amelynek nincs sehol mása Kárpátalján, olyan öltözetben járnak, amely élesen elüt a tiszaháti magyarság népi viseletétől, éneklési módjuk is eredeti, saját dalaik vannak, amelyeket csak ők ösmemek és vannak egészen különleges szavaik, amelyeket csak Ők használnak. —' Kániklizik a lú, ha csüdörödik a szán, —' mondja a nagydobronyi, ha faroló szán- kaja miatt ugrál a lova. —- Úgy sietett, hogy píhőbe esett, —■ igy szól a nagydobronyi, ha valaki a nagy sietésben kifulladt. Mélyen leszállított áron kapható AZ AUTÓ című sofíörképzo tankönyv második kiadása. Bort Kálmán gépészmérnök, a kassai álL felsőipariskola tanárának tollából. Már évek óta sürgető szükség volt Szlo- venszkón egy alaposan kidolgozott, mindenre kiterjedő, gazdagon illusztrált belföldi autós szakkönyvre, amely egyformán kielégítse úgy az autótulajdonosok, mint az állami sofőrvizsgára készülők igényeit. Bors mérnök valóban értékes könyvét nem nélkülözheti az, akinek autója van, aki autón utazik és aki autót jól akar vezetni és ismerni óhajtja mindazt, amely tudás nélkül nem szabad senkinek a volanthoz ülni. A könyv 24 c koronáért megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalánál, PRAHA II, PANSKÁ 12/III. Portó 8*— Kő, utánvétnél 5*— Kő. — Te, Andris, hozd már azt a vonoóst, — bizitatja az apa a fiát, hogy hozza a kapát — Felment az Andris a lábasbitóra és ie- hüppent róla. — Ez meg azt jelenti, hogy az Andris felmászott a villanyvezeték tra* verzére és leesetlt onnan. »— Csúfítanak a lányok, hogy elmentem az Andrissal az abarára bánánozni. — Mennyi lovak megy ott az utón, — álmé’lkodik a nagydobronyi, ha lovascsapatot lát. — Hallgattam a 'tanító urnái a dáridót —' dicsekszik egyik gyerek a másiknak,, amikor rádiót hallott — Mutassa kend a födjit a nyakbavaló- nak, — kéri a nagydobronyi lány, ha sálkendőt vesz és az anyag fonákára kiváncsi. Sok gúny és tréfa száll a nagydobronyiak felé, amerre csak megfordulnak izes tájszólásukért, cifra öltözetükért, de ők tán- torithatatlanul ragaszkodnak apáik nyelvé-* hez, őseik hagyományaihoz. Dr. HUBAY KÁLMÁN. JELENET Ida-: éma FIÚ (idegesen): Siessünk, apám, a menyasszonyom vár. APA: Azt mondod, hogy a menyasszonyod Vár... Én azt szeretném tudni, hogy melyik? FIÚ (meglepődve): Tudtommal csak egy menyasszonyom van. APA: Akkor, ugylátszik, én többet tudok... FIÚ: Szóval nő van a dologban. APA (ráüt az asztalra): No végre, csakhogy itt vagyunk. FIÚ: De ki lehet az? APA: Találd ki. A szemedből látom, hogy már gondolsz is rá. FIÚ: Én nem gondolok senkire, csak a menyasszonyomra. APA (ridegen): Tedd le a szmokingot. FIÚ: Miért? •APA (fájdalmas mosollyal): Mert nem lesz -eljegyzés. FIÚ (halálrarémülten nézi): Apám! Mit jelentsen ez? APA (nyugodtan rágyújt egy szivarra): Te most azt hiszed, hogy én legalább is megőrültem. Megnyugtatlak. Semmi bajom. (Mint valami konok rögeszmét ismétli.) Tedd le a szomkin- got. Nem lesz eljegyzés. Ne ijedj meg. Volt már erre példa, nem is egy. Tudod, fiam, vannak úgynevezett elháríthatatlan akadályok, amikor ... FIÚ (m. f.): Hogy képzeled? APA: Végy elő levélpapírt. FIÚ: Minek? APA: Levelet diktálok neked. Ki fogjuk fejteni az okát, amiért ez az eljegyzés elmarad, illetve el kell, hogy maradjon. FIÚ: Olyan ok nincs. Nem lehet, Legalább is tudtommal nincs. APA: Dér az én tudtommal igenis van! FIÚ: Akkor mondd meg. Eddig könyörögtem. Most már követelem. A végére akarok járni ennek a szörnyű manővernek. APA: Úgy? Manőver?! (Leteszi a szivart.) F1U: Nem vitatkozója* Utoljára kérlek, mondd meg a nevét. Mert ha tovább kínzói ezzel a rejtéllyel, ezzel a kíméletlen bizonytalansággal, akkor én ... én ... (a fiókból kiveszi a revolvert). APA (rászól): Eldobni a revolvert! FIÚ (feldúlva): Inkább az életemet dobo-m el. Én nem bírom többé ezt a hajszát. APA (kiveszi a fiú kezéből a revolvert): Még most is érdekel a név? FIÚ (szünet után): Úgyis tudom, hogy zsarolás van a dolog mögött. APA (toporzékolva a dühtől): Loncz Márta nem zsarol! FIÚ (a név hallatára megtántorodik): Loncz Márta? APA: Igen! Akit eltiportál, akit széttapostál. FIÚ: Nem szoktunk széttaposni egy játékot. Csak eldobni. APA: És mióta játszanak felnőtt emberek élő játékszerrel? FIÚ (magából kikelve): Honnan ismered? APA: A rendelőiből. Remélem, meg vagy lepve és nem is... FIÚ (zavarban): Na és APA: Na és... ezek után pillanatnyi kétségem sincs aziránt, hogy tudni fogjuk a legelemibb kötelességünket. Jobban mondva: te fogod tudni a kötelességedet. FIÚ: Nézd, kérlek, én nem tudom, hogy ő miket mondhatott, de ... APA: Miért ne tudnád? Nagyon is jól tudhatod. Elvégre tisztában vagy azzal, hogy szülész és nőorvos vagyok. És mint ilyen ... FIÚ (óráját nézi). APA: Hiába nézed az órát. Az eljegyzésről már úgyis lekéstünk. (Szigorúan.) Ha nem írod meg a levelet, én telefonon közlöm . . . FIÚ: Mit akarsz velük közölni? APA: Ne félj, fiam. Nem az igazat. Elvégre kímélni kell egy ilyen finomlelkü ártatlan urí- lánynak az érzékenységét. FIÚ: Mit akarsz telefonálni? APA: Ezt megbeszélem yded. Meg kell találnunk a kellő formát. Hisz ők csakugyan ártatlanok. FIÚ (keserűen): Mindenki ártatlan. Loncz Márta is ártatlan. Csak én vagyok a bűnös, ugy-e?! Azt hiszed: csak én? APA (ridegen): Az a lány nem hazudott. FIÚ: De a körülményekre nem vagy tekintettel? APA: Azokért is te vagy felelős. Azért vagy férfi. FIÚ: Azt hiszed, én vagyok az első, akivel ez van? APA: Most nem rólad van szó, hanem arról a szegény, megalázott lányról. _ FIÚ (egyre lázasabban védekezve): Ne Ítélj el, apám. Magad is tudod, hogy az élet milyen könyörtelen. A legtisztább, a legszebb elgondolásokat is legázolja. Nézz ide, apám. Bíztam abban, hogy emelkedni fogok a magam erejéből. De nem tudtam kivárni semmit. Aztán itt volt a te nehéz helyzeted. A megcsappant praxis, a lefoglalt bútorok és minden más baj. Lásd be: örvény előtt álltam. Most már bevallhatom neked: közvetlen leépítés előtt voltam, a fejünk fölött ott leskelődött a nyomor. Aztán ott volt ez a lány, a felelőtlenség, már nem bírtam idegekkel s akkor váratlanul rám mosolygott a szerencse. És én belekapaszkodtam, hogy soha többé el ne eresszen. Én nemcsak magámra gondoltam, hanem rád is. Szép pozíciód lesz. És mindezt a menyasszonyomnak köszönhetjük, illetve köszönheted. APA (ridegen): Köszönöm. Nem kérek belőle. Nem akarok pozíciót. Nem szorulok senki jóságára. FIÚ: Ferdén fogod fel a dolgokat. Ezer és ezer férfiúval történt már hasonló dolog. Mégse volt véqzetes. APA: Én is férfi vagyok. És velem se történt. FIÚ: Mert szerencséd volt. APA: Nem igaz. Nem szerencsém, de becsületem volt. FIÚ: Apám, hidd el, ma egész más világot él a fiatalság, mint a te idődben. Mit tudod te, hogy micsoda válságon megy keresztül a mai fiatalság. És aztán, nem én kezdtem az alkalmat .;. APA: Csak nem akarod velem elhitetni, hogy te vagy az áldozat? (Szünet.) Tedd le a szmokingot. Látod: már a menyasszonyék nem is telefonálnak. Már talán sejtik is a valót. Megérezték, hogy ki vagy. Már el is vagy intézve. FIÚ: Úgy?! Hát ezt akartad? Mégis csak furcsa, hogy mást kímélsz és a saját fiadat nem? Éhen akarsz halni velem együtt? Tudd meg, ha nem megyek az eljegyzésre, holnap kirepülök a bankból. (Könyörögve.) Édesagáim, StQftdelíl, meg! Tudom, hogy csak azért vagy makacs, mert becsületsmokk vagy. APA (élesen): Csak ennyi a véleményed rólam? FIÚ: És, persze, fanatikus is vagy. És csupa fanatizmusból kockára teszed a fiad karrierjét. És a tiédet is. Hát tudd meg, hogy ez a fanatizmusod már elviselhetetlen. Hisz te képes lennél fanatizmusból ölni is ... APA (megdöbbenve nézi): Hogy képes lepnék? FIÚ (kitörve): A fiadat is? Ugy-e?! Azt is?!? APA (m. f.): Inkább a fanatizmusomat öljem meg, mi?! Ugy-e, ezt akarnád?!? (Van egy pillanata, hogy rá szeretné magát vetni a fiára, de izgalmában megtáníorodva az asztalba kapaszkodik és lezuhan a székbe.) FIÚ (megrémülve): Rosszul vagy, apám? Mi van veled? APA (Nagy szünet után rekedten, vontatottan beszél, mintha hirtelen megöregedett volna): Ha most... mégis ... meggyőződésem ellenére elmegyünk arra az eljegyzésre ... ez nem jelent semmit. Távolról se jelenti azt, mintha megváltozott volna a véleményem vagy az elhatározásom. Tudod, fiam, az orvosi gyakorlatban előfordul s nem is olyan ritkán, hogy egy radikális beavatkozást el kell egyelőre halasztani, ha valami nem klappol. FIÚ: Mi az, amire célzol? APA: Az eljegyzést megtartod. De csak formai okokból. Kerülni kell a botrányt. De majd holnap . .. FIÚ (kezét tördelve): Holnap ... Mit akarsz holnap? APA (nyugodtan): Holnap majd elküldöm a levelet Dargó Félix bankigazgató, pardon vezérigazgató urnák (fájdalmas mosollyal), úgynevezett kedves nászomnak ... FIÚ (m. f.): És mi lesz abban a levélben? APA: Az lesz benne, hogy mint lelkiismeretes orvosnak és apának erkölcsi kötelességem volt: téged alaposan megvizsgálni, hogy alkalmas vagy-e egy házasságra? És a legnagyobb sajnálatomra konstatálnom kellett minden két- héget kizáró módon, hogy ... FIÚ: Mit kellett konstatálni? APA (nehéz szünet után): Hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedsz. FIÚ (megrémülve): Miféle gyógyíthatatlan betegségre gondolsz? APA (leveszi a kabátját és komoran mondja): Jellemtelen vagy! És ez a leggyógyithatatla- nabb betegség. (És most más hangon folytatja): És most hozd ki a másik szobából a fercncjós- kámat. FIÚ (fellélegzik és ajkbiggyesztve kisiet). XFüaaöny.jj m
