Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-12 / 86. (3935.) szám
24 ^I«GAI.A\mAaR-H1RIíAI> 1936 április 12, vasárnap. fejlődése. 4. Physiokratizanus. Smithianis- mus. 5. A gépek hatása a gazdasági életre. 6. A kapitalizmus virágkora. 7. Marx és előfutárai. 8. Világgazdasági válság. —- Női szakosztályunk vezetősége a tél folyamán az egyesület helyiségeiben minden héten szerdán családias jellegű összejöveteleket, minden hónapban egyszer műsoros teadélutánokat rendezett. A legutolsón Mihola Gyuszi dalköltő aratott sikert népszerű nótáival a szép számban egybe- gyült társaság előtt. — Immár sok irányban tevékenykedő egyesületünk kapcsolatokat keresett a vidékkel is. Ennek eredménye volt a múlt év novemberében fényesen sikerült Sárosi-est, amelyen Mécs László költeményeivel, Kissóczy Józsefné műkedvelő gárdájával és Fábry Viktor dalárdájával a Schalkház nagytermét zsúfolásig betöltő lelkes közönségünkből frenetikus hatást váltottak ki, A Sárosi-estnek méltó folytatása lesz ez összes a Szepesi-est, amelyet Női Szakosztályunk rendezésében Édes Elza, szakosztályi titkár készít elő és a műsor egybeállítását Szepesség egyik legértékesebb kulDarkó István, a SzMKE keletszloven-1 szkói titkára a SzMKE munkájáról a következőket mondotta: A SzMKE Kéletszlovenszkón is igyekszik összefogni a magyarság kulturális erőit. Utat vág a falvak közművelődési életének a megteremtése felé és határozott jelekkel jelentkező kisebbségi magyar kul- turéletünk teljessé és egységessé formálásán fáradozik. Mint országos egyesület, a kultúrán kívüli szempontok szigorú kizárásával1 minden állású és vallásu és mindenféle foglalkozású kisebbségi magyar ember számára egy nagy családot alkot. Keletszlovenszkón az egyes nemzetiségek között húzódó nyelvi határ nagyon szaggatott. Talán ennek a következménye, hogy az együttélő népek testvéri békéjét félreértéseken alapuló epizódok gyakran megzavarják. Egyesületünk minden erejével küzd ezek ellen a félreértések ellen. A kultúra területén fennen hirdetjük, hogy a nemzeti műveltség szent érték nemcsak önmagában, de az iítélő többi népekkel ápolt testvéri kapcsolatok és egymás szellemi javainak és szabadságának a megismerése, elismerése, értékelése és tiszteletbentartása szempontjából is. Egyetlen példa sem fordult eddig elő, hogy Keletszlovenszkó magyarsága ne tartotta volna tiszteletben a kultúra emberi és törvényes jogait. —' Ami a SzMKE Keletszlovenszkóra vonatkozó terveit illeti, azok között több nagyszabású kulturális megmozdulást készítünk elő — Ősszel fogjuk megrendezni a kelet- szlovenszkói magyar falvak színjátszó versenyét Kassán, amelynek előkészületeit már tavaly is megtettük, de akkor még az egyesület egészen hiányos hálózata és a hatósági engedély hiánya miatt el kellett azt halasztanunk. Általában nagy szükség van a kassai SzMKE működésére, mert a város magyar kulturéletének példát kell mutatni és gyakori kirándulások révén pezsditően, fejlesztőén kell hatnia a magyar falvakon is. —- A SzMKE keletszlovenszkói titkársága vetítőgépet szerzett be és ezzel is megkezdte az előadások rendezését Szinigár- dája, amolyan kis „sztaggione" most szerveződik, a falvakon is be fogja mutatni a magyar élet színjátszó, drámai és legjobb értelemben vett „kabaré" irodalmának értékeit. Szlovenszkói szerzők is bemutatásra kerülnek. A falu és város kölcsönössé vált kulturmunkájával egyidőben az egyesület fiókszervezeteinek megalkotása is állandóan folyik. A komoly kulturmunka mint tartalom a SzMKE kiépítésével párhuzamaturvezetője, dr. Hefty Gyula Andor vállalta. — Igyekeztünk arra is, hogy a falut közelebb hozzuk a városhoz. így a dernői műkedvelők lelkes vezetőjével, Béres József igazgató-tanítóval a mült ősszel megegyeztem abban, hogy e jóhirü műkedvelő gárdát Kassán a tél folyamán bemutatom. Közben azonban a SzMKE kassai fiókja megalakult és igy e falusi kulturest megrendezését ennek, mint erre illetékesnek illett és kellett átengednem.-— Sziklay Ferenc lelkes kezdeményezésére létrejött a Szlovenszkói Irodalmi Szövetség, amelybe mint tagegyesület belépett a Kazinczy Társaság is. E szövetségnek célja az irók összehozása, érdekeiknek védelme, a szlovenszkói irodalom propagálása. Alapszabályainak jóváhagyása után e szövetség is megkezdi működését, amelyből a közre csak áldás fakadhat. Látjuk mindezekből, hogy a Kazinczy Társaság élő egyesület, értékes, szerves része a szlovenszkói kulturéletnek, amely a jónak bizonyult utón tovább haladva magasztos céljait hovatovább mindnagyobb eredménnyel fogja szolgálni. san halad és igyekszik megtölteni a lelkesen jelentkező újabb kereteket. mit lelent egy Legényegyletben do’gozni?" A kassai Katolikus Legényegyesület munkájáról Bartha Béla, az egyesület ügy vezető-igazgatója az alábbiakban nyilatkozott: — A kassai Katolikus Legényegylet rendkívül nehéz körülmények között végzi azt a hivatást, melyet a legényegyletek alapítójának, Kolpingnak szelleme s az egyesület idestova félévszázados múltja bíznak reá. Nagytermének bérbeadásával tudja csak megvívni azt az anyagi élet-halálhar- cot, amit egy oly egyesületnek fenntartása jelent, amelynek fenntartói Amerikából hazakerült barátnőm mondja: Hogy mi a különbség az európai meg az amerikai konyha közt? Hát tudod, ha például Párisban betérsz egy kis, harmadrangú vendéglőbe, bizonyosra veheted, hogy az étlapon szereplő „Boeuí á la Royale“ cimü fogás autentikus lóhusból készült. De oly mesteri tökéletességgel van elkészítve, az izeknek és illatoknak olyan, valóban „kirá- lyi“ harmóniájával teljes, hogy joggal hiszed valami csodálatos, különös ritkaságnak. Evvel szemben Amerikában, ha „beefsteak“-et rendelsz, meghatározhatatlan anyagú és izü valamit tesznek eléd, amiről elfogyasztása után sem tudhatod bizonyosan: antik „pap- pentlekliskatyula44 maradványa volt-e vagy régen elviselt cipő talpa? Ha nagyon jóindulatú vagy, esetleg hajlandó lehetsz lóhusnak tartani. Pedig az elmélet biztosit róla, hogy valóban a marhának beefsteak céljára fenntartott nemes részét fogyasztottad. Mert Amerikában rengeteg a marha és ennélfogva hihetetlenül olcsó. Csakhogy, mig a párisi kiskocsmában az ősi francia kulináris hagyományok uralma alatt lassan és gonddal készül minden, s a legjelentéktelenebb körítéstől se sajnálják az aprólékos szakáosmüvé- szet „kunst“-jait, addig a newyorki vendéglőkben ugyanilyen tökéletes művészettel rontják el a legegyszerűbb ételeket is. És bármelyiket is csak úgy tudod lenyelni, ha előbb nyakonöntöd ama mártások valamelyikével, amelyeknek egész ütege áll sorban az asztalon. A „Kctchup“, a „Chili44 és többi agyon- füszerezett és farkára festett lé vagy salátaféle az a segítőeszköz, amely egyedül látszik alkalmasnak arra, hogy lccsusztassa torkodon az amerikai ételeket és amelynek erős, csi- pős izei még valamelyes reakcióra birják az amerikai nép elfásult Ínyét. Ezeknek az aromagyilkos levőknek azonban a nyilvánvaló legfontosabb célja az, hogy a különböző eredetű ételeket tökéletesen egyformává tegyék és igy senki, még a legkilinomodottabb izlé-, a valamikor jólétnek örvendett iparos- és kereskedőtársadalom tagjaiból kerülnek ki, azonban még a csekély összeget kitevő pártoló tagságdijat is alig képesek megfizetni. S mégis ez a legényegyleti ház ma is a saját szakosztályain kívül még hat más társegyesületnek nyújt otthont, — Maga a munka nem dobszóval s reklámokkal folyó tüntetés, hanem igazi nevelő kulturmunka, mely esztendőktől várja az eredményt. Nagyon sajnálatos tény, hogy e csendes nevelő munkának a munkásai oly kritikát kell, hogy kapjanak, mint aminőben Bor László részesítette a legényegyesületeket, amikor a SzMKE-vel kapcsolatban azt irta, hogy az „csak" a legényegyletek műkedvelői tevékenységének a nivójáig fog eljutni. Ezeknek a kritikusoknak nagyon üdvös volna egy-egy legényegyesületbe belekapcsolódniok s mi, akik e munkában idővel megrokkanunk, meg tudnák nekik mutatni, mit jelent egy legényegyesületben dolgozni, ahol hétfőtől-hétfőig éjjd-nappal folyik a munka a pártolótiagok, tanoncok csoportjában, a dalárdában, a zenekarban, a műkedvelő csoportban, a turistaszakosztályban, a legköliinfélébb sportszakosztályokban (ezek a KSC alosztályai, de a tagok jórésze a legény egy esül étből regrutáló- dik), a heti összejövetelekben, a társasösszejövetelekben, a kulturális előadássorozatokon, hogy csak a legfőbbelvet említsük, abból, amiből kitevődik egy legényegyesületnek a munkája. Nem számítva a vallásos és erkölcsös nevelésnek önmagukban is igen nagy feladatait s azt, hogy a ház mindennapi otthona a mai munkanélküli iparos- és kereskedő- ifjúságnak. A Társaskör kutturmunkáia A kassai magyar kulturéletből kiveszi részét a Kassai Társaskör is. Ennek munkájáról dr. Szepesi Miksa, a társaskör titkára a következőket mondotta: — Éppen most van 25 éve annak, hogy a Kassai Társaskör, amelynek jelenleg háromszázhatvan tagja vem, felépítette ni a bárányt a sertéstől, vagy a borjut a galambtól. Persze, azok a szegény amerikaiak is szeretnének néha finom dolgokat enni, természetes, üde izeket érezni. De, sajnos, nem kapnak, legföljebb a nagy fényűző szállók éttermeiben, ahol igazi, Párisból importált francia szakács főz. De ezeknek az árait csak a „felső négyezer44 tudja megfizetni. A közép- osztály tehát boltból, üvegben veszi az „aromát44. Az amerikai étkezés alapvető elve ugyanaz, ami a köztudatban a jó orvosságé: mennél kellemetlenebb az ize, annál többet használ. A táplálkozás diktátorainak sikerült elhitetni Amerika lakosságával, hogy mennél utálatosabb az étel, annál egészségesebb, így tehát a vérbeli amerikai ünnepélyes keretek közt fogyasztja el akár a kandúr húsából készült pástétomot is, ha megnyugtatják őt arranézve, hogy az teljes mértékben tartalmazza mind a négy fövitamint, az összes szükséges kalóriákat és az ibolyántúli sugaraknak az Egészségügyi Minisztérium erre vonatkozó rendeletében előirt mennyiségét. Az étkezés műveletéhez kellő meggyőződést fokozza a „modern44 tálalás, illetve csomagolás és a fantasztikus ár, amelyet érte fizetni kell. Kétségtelen azonban, hogy az amerikai müveit középosztály az asztalnál épp oly kifogástalanul jómodoru, mint az Óvilág legkonzervatívabb országainak legelőkelőbb társadalma. De náluk ez nem annyira a gondos nevelés következménye, mint inkább azé a már említett körülményé, hogy Ínyük régen közömbössé vált. így tehát érdeklődésűk körén kívül marad az a kérdés: mi az, amit esznek? Sőt, az ízlés érzékszervének ez az elfásultsága egyenesen a fehér asztal hőseivé avatja őket. Mert, amikor az első borzalmas falat, a hozzátartozó piros, zöld, sárga vagy lila szinü mártással lecsúszik a torkunkon: képesek még mosolyogni is. 0. P. Bercsényi-uccai házát és saját otthonába költözött. A tagok és családtagjaik részére kedden, csütörtökön és szombaton az esti órákban is nyitva áll a kaszinó minden helyisége. A keddi estéket arra használtuk fel, hogy könyvismertetéseket rendeztünk a világirodalom java terméséből. Minden kedden este két hölgy és két ur ismertetett négy uj könyvet. Ezeknek a könyvestéknek nem lekicsinylendő kulturális jelentőségük volt és az átlagban száz főnyi hallgatóság figyelmét felhívták az irodalom legjobb termékeire. Természetesen a kaszinó könyvtárának a látogatottságához is hozzájárultak. Könyvtárunkban ma 3650 kötet van, csupa modem magyar könyv áll a tagok rendelkezésére, a világirodalmat is jobbára magyar fordítások képviselik. A szombati táncesték gyakran voltak egybekötve hangversenyekkel. így legutóbb is a Liszt-esténkén Kornhauser Anny énekesnő és F. Spiegel Margit zongoratanárnő, majd egy másik estélyen M. Hemerka Máry zongonamüvésznő és dr. Mihola Gyuszi nótaköltő szerepeltek. — A kaszinó kulturmozgalmainak élén Reizmann Mór elnök és dr. Seidler Jaques igazgató állanak. A Kárpátegyesület A kassai magyar kulturéletből a Kárpátegyesület kassai osztálya és a Kassai Turista Kör is kiveszik részüket, mivel turisztikai tevékenységük mellett kulturelőadásokat is rendeznek. A Kárpátegyesület kassai osztályának ilyen irányú munkájáról dr. Kreisz Róbert, az osztály ügyvezető-elnöke következőképpen nyilatkozott: — 1936. évi kulturprogramunk: állandó- sitani és emelni a film- és vetitettképes előadásokat, illetve azok nívóját. Kiszélesíteni tagjaink földrajzi és turisztikai ismereteinek körét, ránevelni tagjainkat a természet szépségének s ezzel a legtisztább etikai tartalmú testedző szórakozásnak maradéktalan élvezetére. Végül az 1937. év folyamán osztályunk 25 esztendős jubileumi működését lezáró ünnepségeink keretén belül egy turista-kiállítás megrendezésére, valamint Kassa és környéke magyarnyelvű turista-kalauzának kiadására vonatkozó előkészületi munkák megkezdése. A Kassai Turista Kör kulturális munkájáról viszont dr. Móricz József, a kör főtitkára a következőket mondotta: — A Kassai Turista Kör 1931-ben alakult s a köztársaság egyetlen turistaegye- sülete, amelynek a hivatalos nyelve magyar. Turisztikai munkánk mellett igyekeztünk tagjaink kulturális igényeit is kielégíteni és ötéves fennállása óta a kör nyolcvan előadást rendezett Az előadások műsorán a turisztikai tárgyak mellett mindig helyet kaptak irodalmi és művészi vonatkozású számok is s tevékenységünket ebben az irányban kívánjuk folytatni a jövőben is. Végül a Kassai iparoskor kulturális munkájáról dr. Uhrinyák Lajost, az Iparoskor egyik vezetőjét kérdeztük meg, aki a következőket válaszolta: — A Kassai Iparoskor, a nehéz anyagi viszonyok között élő kisiparosok szabad kulturális szervezete a műkedvelő színjátszás terén folytatta a munkáját. Tavaly Pribelszky Béla, az Iván-szintársulat tagjának 30 éves jubileuma alkalmából műkedvelő tagjai eljátszották a „Piros bugyel- lárist." Szinrehozták továbbá a „Sárga csikó" és a „Cigány" cimü népszínműveket. Azonkívül a könytárával és hírlapjaival szolgálta a kör a magyar iparosok kultúráját. ★ ★ ★ Eddig tartanak a beszámolók. Minden egyesület munkájában bizonyára akadnak még kívánni- és javítanivalók, amiket az egyesületek vezetői ismernek a legjobban. A kívánnivalók pótlása legyen az egyik főcél, amelynek a kassai magyar kultúráiét érdekében az egyesületek legközelebbi programján kell szerepelnie. ík. *1 J A SzMKE minden ereiével küzd a nemzetiségi iéítreérté&eh ellen AMERIKAI KONYHA su gourmet se legyen képes megkülönböztet-
