Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-06 / 55. (3904.) szám

t99Av% » 99 x*«9*©a$j v jbá2btu tpf Á2te p n®*d?* /üf\ BÁa^qBionq ‘S9A9 xi ‘uopQ J3iua/,\ :BíiozfBy; zsbab^ e uof ‘Á60UJ pde\o± i<ffni.,ifflfh.iiffiii.,irtihMiiiiii,,tiiiil)[>iiiit.,ifiiijMiiinl.,liiiii,ilinii,,niith,.iiiii, .................... uaS pu rrapuiui BfipwfÍEJ jojiaííJíaj usquoirpi jzy íaJJpqpASsap? qeJBp A2a ipisoj b i;aí! -igszjpp uaqzgg upA sí Satu jjyfpuiiu oa3A 8 ÍIUBB ‘9Z8 UBA IPJJI^ZPÍJO JaS$U UEAjOUíE HBS3 ‘azsaaj *uossBqpuisa jpqnj Ága 39111 ‘ÁgaoiBZBq j)0[aiui ÁSoq ‘jnr aqpzsa qauojaq qjÁiaureiBA gtio ‘bTj^a* 59 Ja;saui9qBzs öjaipj B jjnÁ’Sa pA^d^g ubsouii? jn no •q9Trjzsijpdp b qunjBü xuira ‘uoqjESBoan zb qauin ÁSn qpqBZsnqnJ B Á3oq ‘jzjazs jo^BiBjzsüdBj pdajgaui B jzb jaqtna {Bdíuna opaA?)Epo zb uBqJBqBQ "jEtn zc JfiJdas bjb^zsij uaquana B-iyrapzs Bfisaoq jaquia -jaqaj v 'J?í J3g?u qnsa U° JJaui ‘pj qudas BappJEf b ioj;saun zb pjauiazs y ’qBupoq -|Bjn qosyqozs csojnj uoáSeu uEqiySauazg ua[a;gpszs?ga Á[o Bjpiuyzs icdp-ma zy ^BLjnj B >tQfJJQA UBDDn Zö Ueq|QS3U3Z$ •qBUzojipA juuazs qoqEZsdBu 89 ^O^UZBAp ZB sp qBUqOÁUOZSIA 9pOqlBJn uopipj B >iau[a|ajgaiu iBÁuozsiApq sjb^ y ’BqjnqogaAai opiagizs sauiu qEupioq B íaaui ‘pib uBqnz BJqoj £tq Ágajujui neje juodÁgBj b piqpsjpuipq b ‘aq gB syzoqíEÁS -01 Bq 3;iu ‘uopjoq B qipoqjEJU qoj gu joqpioqsiaj Á3oq ‘qpi;o}idBiípgaiH lazzoq -zsa nSysiuoiuj uB]jB[jBq g -ipgBaj sj ajgps -qiiojnqpiqpsj^mpq qoj pouiojniui Ága XSoq ‘áSbu Áp> agpsÁuaqpzja sp BAjpzaq bba aqÁnppa saanS^q •ipupiBqqpd b qqBÁnoq -9A Bf;9ap ípq ^pinzspsj eBuqBqiB ajps^jpui qBuyqojpq qa^sat^ zy qjozoq jpjp ípq b Pl dpi gp-squoitpjg^sjinzsaj souiojjqaia siq uaqaSpA pBqnzs b JoqqB ‘jjníxiSaiaiu tpÁj -aq sbjzsbjjoj b 9 ‘qun^z8BJJ0|azS80 19J9JP nguÁuB pzoquo[nq >aq eqÁSoq ‘zb agaÁu -ag *B!'pposa qqoÁgBugaj qtÁga Bqiuqoa; -jazsnui ujapoin b qpipzsaq 9ipg]Ozs aipa -pjpuigatu qaupppjpsjpuipq qogBUjsa y. ijoBojjisD d ^ij^uí Áöo^ ‘TTBqqaf-S»[ v 0í»T9 ^rnofig TaQjpg •g qtniaj si^npiaza B^BqiBq^ng ‘g ‘qaqaaazs tnzonBqqtij gtpad IBai^ npioqsi ‘raozoq[BiSoj paiuiaianpjJQi 09 jbzzCbj naqqosaAjzsg&l v Treqpio^sT zy l :99A9‘ g; W2ug J9S9X •n«qqoCga{ b aiai9 psqaft 89 injlO ’8 ‘!anai -azg ’Z 'raozo:jq'B[2oj iBSBpzpqmira-?Z9H gipod IT?at^ 4pmui0pa9}jQi «9 jBAApÁu jBÁgBoi b n9qqaaaA]Z9gai b üBqpio3[8i zy X ;9»A9 gx ‘buoji Áaifasf) •nBqqof-5ai b ázsiói «iap tsziut^ tnaqajiij ‘g Mauaj qauiaaazs izsiibuoib^; -g •aaqq^gaATzagaí B uiozoq{B]gOj lassppöqzsaiiaq 89 -80[oaipÁg b uaqiaan b gtpiád uoqno q&rataa| -8U914Ű1 HBq-pioqei zy g :jopupN ÁgBjq *nBqqofga{ b qjzsiai aotug Áup.íqqiBg •g "gara 3[iquq uiaa íbcíi zb ze Ági 9 laiugoizsii gtpuiui ia5[&Ánaiü9q íjara ‘luaaj q9Uiaaaz9 padasÁa9ni95i -g ’mozoq qB[goj {BABqnnmiZ9q b 99 ibzzTbxpiqj b naq -qasaATzsgai b ípÁlq npioqst zb xaiui ‘nBqpj *oq«j zb Ágfl *X :®QA9 Sí ‘tqnÁr) Áajíaso •qTzsiax 9X&I9 npAisi inazg -g •fnua]; ^atiqajazs’euzsBipog ‘g 'inBABqunuiiz^ 89 iBoanpi IRAtq nBjo^st zb •raozoqiBigoj {BuaBjoipzs aaqqo9aAiz9gai UBqpioqsi zy ‘x :98A9 gx ‘iquuaH Ázoíb^ •UBqqorgai b qiZB}0} ©1019 laqgszjg inazg *g -luuei ^aioiezs pnqou qBiBAig -g •íB9epzpqumniZ9q 99 Ibssi?0ba qo g;pad piAiq criqoqBi ‘tuozoqiB[gOí jezzIej 69 iBauBiiiq ‘iBuaBiaipzs uaqqgsaAtzegai B UBqpioq8i zy q :9&A9 gx ‘búbjai qasjg 'UBqqof-ga^ b qizsiai &Í0I9 90HBp ÁUBay 'g quiiai q9u;9i0Z9 spin ‘g •qaia.iazs tüzpqttnxáiZ9q gipad noqqio •aBqqiotgat b raajaApoq ]&qau9 zb UBqpioqsi zy q :S8A9 gx ‘BinÁQ ssng •uBqqol'gai b qjzsiöi 9;at? J0PaPS ‘8 qpqtniicaBj b uiaxai ♦9Z8 nagi íjain ‘iau0í qpuigaazs so[Bizsy -g *^919I0Z9 mzpqmi'raiz9q gipad inAiq upjoysi tv ‘mozo^pqgoj íBiniBiraBzs aaqqasaAizsáai $ü»U£J^íj •isapq oxzsaqjazg ■b TiBqpíO'jfW sy *T :saA9 g; ‘ja?z9f eodjs •treqq,orgai b ^xzsiai a 1019 upA qsj iÁaaija9Zg 'g 'innal ^uiaiazg 91U91HH ■3 'ífaiajozs mzonBqinj gipad ppAiq a?loq*í zb *taozoq[B|igöj |BZZfBipioj naqqasaAjzegei oBqiptoifsi zy q :aaA9 px ‘soupp qisauBJQ ‘üBqqotgai b qizsqai Áxpqx^ Bduiox ’8 '!ünai q9aiai -0Z3 pupajB^ *g qBABqamuizpq gipaa uoqno ‘aiozoqjB(goj I0iara0pn9ii9i uaqqaedAtzggai uBqpiojisi zy q isaAp gx *BaO[i Ápiojiy •qiza-10q apai9 xoqpszjg IQ&zg ’g •esaiaqigííain b soizxq qBUUB ixaxn ‘itiuai íí°z-BxniBqjB pUBny g -iBABqunuiizaq 89 iBBeps -BAp gipad inAiq u'yioqsx zb ‘xuozoziiBigOj lainxuaiauyiioi 99 iBzzfBjppj aaqqosaAtzsgoi uBqypqm zy q :saA9 gx ‘pig EqiBszaq •iXTqqofgai B qizs qap alap ?oq<?92Jg[ luazg -g -iuuai jpnpjázs 9Uzs9iaaqgyjiA ’S ,lBA,9quniuiiz9q 99" 'bzzCbi gipad uoqno ‘raozoqiBigoj iba1 2 3 4 5 6 7 8;- uaaizaq S9 iBnnBiiiq ‘ptniuBiiuEzg uaqq,>93Aizsga[ nBqypqs} zy q :s0A9 gx ‘nizfoiy bSÍba qii laqa^.TOA d9zs ttoáSbű íjára ‘iftzBiai alap U913cl '8 qunej q9uiajazs pnpaJBA 'S qBAyquntniz?!! gipad uoqno ‘inzo?HBigoj qaiaxaza pbzzTbj S9 iB. ?pe -BAp BBqppqsi q isaAp gx ‘cupií; jagg ’aBqqoCgaj b spzsiai 0pp laqaszxg iu q •g ‘5ias9aqi9 laiap 9l9pa;si ÁSoq ‘iuu>q q9ui9i&Z9 Boydy -g -^apjazs xnp. b; 1-9 xapqau9 pAiq uppqöx zb ‘qapxazs l«-'g.r. i -UBi uapuij^ q :saA9 gx ‘iaq9szjg so^np •uiBqqofgai b Rizsiéi épp goT-Bq q.i.&80'| •g ‘uaqpzs^nua'i b laqqoigai b qipoq'/.pijp zb íjam ‘paai q9upxaz8 BpzBQ -g qB3{ipiyí 89 pqqau9 gipad pAiq nypoqsi zb 'uiozoq -IBjgoj iBSSBgBiBj 99 iuzzt-BJ uaqqasaATZ9gaí aBqppqsi zy q :s9ao gx ‘BPÁ9 sopAO>í •üBqqoCgai v qiz9iai épp lixpszxq luazg -g •oiopni uiau1 gqui izb ‘qazs-ai tűi Ágog ’g •noqqas'aAtzgSai b mozoqpi -Soj' pss-pz^qunTXiizgq 89 ’ psspSBAp gipad pAiii a'ppqsi zb ‘pniiBi-ptn 89 lEmiBiAiaÁti UBqyp^at zy q : soa? gx ‘bÍzih lÁpqffi &GPXE>fk&t»i£Jl SSÍJ *f TjoiJBf BqÁjBizso qiPB^uyq ®? qoiÁgnA jjasaA? Áupq ‘?jb qo^raj TiojBÁgBinsiq raBSi ‘íppíjpuQ uasafpi uaqqa qapÁSaq -Jiizepx jjEuqo)EgBui >piqau ‘juiB ‘aj >p}yl'ji Izb qB83 inas píjpiiajnzs sapa g^ui qo9apuBi jjaiapjq as pqquas uaq^zagaAQzsSaiu qo^BZSBipA Ágoq ‘qap^q íBqopiÁuuBpujw ip^ujaiazs iupAp>| pr-^ppd b ÁSoqÁSn ‘uEqqol'gai b paqau qp-jjai app iaquia jbáSbiu sajiq qiA'ppj •£ iia^iiu S9 zspu bjáSeu nq ‘iuuai l?ujBqa jx\i -g illjApi uyioqsi zb sj uBqppqsi zb uaqqasaAizsgax b lozoqpigoj pAjxvi q xoygojofi^Diu s)9 d s?pa?y uiojp^ — m. — — 448 — l-T-f TALÁLD KI l-T-I KERESZTREJTVÉNY. Vízszintes: 1. Erdei állatka. 6. Minden­napi ital. 8. Fordítva. Kicsinyítő képző. 10. Csodálkozásnál mondjuk. 11. Férfinév. 12. Rangjelző szócska 13 Rag, ra párja. 14. Komlóból készülő ital. 16. Gyermekek tu­lajdonsába. Függőleges: 2. Fordítva: állóvíz. 3. Ilyen korcsolya is van. 4. Nem régi 5. A fedő teszi. 7. Férfinév. 9. Tészta is teszi. 10. Hivó- szó. 14. Ételbe kelL 15. Tetejébe — rövi­debben. Földes Évi szórejtvénye: Újság át Farkas Jankl (Érsekújvár) lAnorejtvénye. 1. Gyárakban "használják. 2. Kenyeret süt 3. Baj, ha ez éri az embert. 4. Többet megy hátra, mint előre. 5. Méhek lakóhelye. 6. A kisgyermek te6d 7. Kis darab föld 8. Büszke ember tulajdonsága. Mágory Juci (Léva) sarokrejtvénye: 1 ;|-|-l ....U __1______1. Biiró is, paip is 3 I hordja.--------s— 2 Fajkutya. 4 | 3. Nem vak. | 4. Cipészszerezám. s J 5. Mássalhangzó. Kovács Gyula szélmalomrejtvónye: 1 " K E A A . A O N V N IQ J T S M Á .. . ____________________________ ö A Z S R if j. Nikischer Árpád (Léva) fésű rejtvénye: Függőleges sorok: 1. Perben vallomást tesz. 2 Forma — más szóval 3. Parlagon hagyott föld. 4. Háziállat. 5. Vizi közleke­dési eszköz. 6. Leánynév. 7. Amerikai fővá­ros nevének utolsó része. 8. Tejtermék. 9. Nagy középeurópái folyó. 10. Férfinév. Vízszintes sor: 1. Minden kis magyarnak szól ez az intelem. Matina László (Un.gvár) hullámrejtvénye: L T K H i i É G 57. szám ♦ 1936 március 6. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN JSÍi isfsá^ €& is®áWÉÍ6Í!É!!'€ra? Jubilál a fyermelivacut Az első gyermekvasútat 80 évvel ezelőtt készítették. Ez még nem működött magá­tól, hanem spárgával húzták. Persze a játékok hazájában, Nümhenrbeu csinálták 1856-ban. Tíz évvel később, l8őC-ben készí­tették el a legelső felhúzható, szerkezetes játékvonatot. Ez még nagyon gyatra lószág volt s a mai gyermek hamarosan a földhöz csapná, mert ha egy egész kicsike terhet tettek bele, már meg se indult. A mai, vil­lannyal futó játékszerek mellett bizony már nem volna létjogosultsága az ilyesminek. Felkutatják Tiké! ismereten keleti részeit A jövő hónapban két volt francia tenge­résztiszt útnak indul, hogy felkutassa Tibet még kevéssé ismert keleti részét. A két fia­tal kutató főleg a Mekong-folyó és a Bar- katala-alföld területeit akarja felkutatni, amelyek az európaiak számára teljesen is­meretlenek és eddig csak XV. és XVI. szá­zadbeli kínai térkéneken szerepelnek. Mintegy kétezer kilométeres távolságot fog­nak megtenni átlag 4000 méteres magas­ságban. Ezek aztán csillagászati számok Gaposkin Szergej, a hires csillagász meg­állapította, hogy a világegyetem egyik legnagyobb csilaga, a „29 Canis Majoris“, amely 70 milMószor nehezebb a földnél. Felületének hőfoka 65.030 Fahrenheit, fénye siázezerszer erősebb, mint a Napé és távol­sága a földtől 20.000 fényév, azaz fénysu­garai csak 20.000 év alatt érnek a földre. Ugyanekkor Kulper, a harwardi egyetem csillagvizsgálóiénak tanára megállapította hogy a nemrég felfedett „fehér törpe‘‘ cs'l lag térfogata a föld térfogatának egynyol- cada, súlya mégis egymilliószor nagyobb. 40 küesnéter Rra^gsságfearc rrntós* 43 fok a hftmS-rsákte! A klevi obszervatórium legutóbb magas­ságkutató léggömböket bocsátott fel, ame- lyek 40.300 méter magasságba jutottak. A műszerek állásából megállapították, hogy ebben a magasságban a hőmérséklet mínusz 43 fok. *elbesí4d?a tanítanak kát csimpánzt Sir Rlcha.rd Paget angol kutató a londoni állatkert két legértelmesebb csimpánzát kez­detleges jelbeszédre akarja megtanítani, amelyet az ősemberek használhattak, mielőtt megtanultak hangosan beszélni. A több hó­napra tervezett .,tanfolyam“ egyszerűbb feladatokkal fog kezdődni majd fokozato­san bonyolultabb jelzésekkel fog kísérle­tezni a tudós s reméli, hogy idővel elég bő majom-jelszótárt fog összeállítani. MasSgrsíges fény a n^ánrneinc- sitésben Újabban azzal kísérleteznek, hogy a nö­vények nemesítését mesterséges fény alkal­mazásával gyorsítsák. Ál’andó megvilágí­tás mellett ugyanis a fejlődés gyorsabb, hamarabb lehet nemes változatokat kite­nyészteni. flíü^yasi mérik a tengerek mélységét! A tengerek mélységét újabban hanghullá- mok keltésével állapítják meg. Egyáltalán nem is hallható, úgynevezett Ultrahangokat, roppant gyors rezgéseket irányítanak a tengerfenék felé s annak a visszaverődé­seit figyelik. Ezek a gyorsan rezgő, emberi füllel nem hallható hangok rettenetes pusz­tító hatásúak. Abban a sugárban, ahol ha­ladnak, az útba kerülő lényeket elpusztít­ják. Ilyen mérés k után seregestül kerül­nek elő döglött halak és egyéb tengeri ál­latok.

Next

/
Thumbnails
Contents