Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-06 / 55. (3904.) szám
1936 márdna 6, péntek. 3 A tjFouun" Pozsonyban megjelenő művészeti folyóirat, amely uj évfolyamában szakított az eddigi vegyes német-magyar szöveggel és kettévált: egyik része kizárólag németül, másik része kizárólag magyarul jelenik meg s természetesen a magyar résznek más célja és rendeltetése lesz, mint a németnek. Mig az utóbbi elsősorban építészeti, képzőművészeti szaklap és az uj törekvések, eredmények professzionista bemutatója, addig a magyar rész nevelni, ismertetni, lelkesítem akar, szlovenszkóibb vonatkozású és keresztmetszete kíván lenni a helyi és általános művészeti életnek. Nagy örömmel számolnak be a kitűnő folyóirat újabb fejlődéséről. Eddig is csodáltuk, hogy a szlovenszkói szűkös viszonyok immár évekig lehetővé tették e magasszinvonaki lap megjelentetését, amely nemcsak belső tartalmával, szakszempontjaival és tájékozottságával jelentett egészen különös rangot nálunk, hanem külső kiállításával is, mert a Fórum gazdag illusztrációival, a képek rendszeres kiválogatásával, tipográfiájával bátran felveheti a versenyt akármelyik nyugati művészeti folyóirattal. A lelkes Szőnyi Endrének és Brogyáni Kálmánnak érdeme, hogy most a magyar részt sikerült a célnak megfelelően kiépíteni. Az első önállósított magyar számból azonnal látjuk, hogy a szerkesztők elsősorban művészetpedagógiai és müvészetismertetésí feladatot tűztek maguk elé. A magyar világ életében szerette a csínt s vágy hajtotta az élet dekorálása felé. Boldogabbnak, nyugodtábbnak érezte magát, ha megtehette. Aki ösztönös szépítő kedvét, örök hajlamát, hogy életét művészetbe lehelje, igyekszik elmélyíteni, máris szolgálatot tett a nemzetnek. A községi könyvtárak, a magyar értelmiség, a tanítók feladata, hogy felkarolják a magyar „Fo- nm,c-ot, terjesszék, ismertessék. Végre olyasmit adhatnak a magyarok kezébe, ami itt született s mégsem a vidékiesség terméke, hanem komoly érték, amely biztos és imponáló hatásával kétségtelenül kulturmissziót teljesíthet. 1/foá<fáCiCbtSKáfy ellenzi a dunai megy egyezést, írják ma nagybetűs kórusban a prágai lapok s természetesen a legmagasabb fokú felháborodás hangján kommentálják a szemmelláthatóan egyforma prágai forrásból útnak indított hirt. „Mindig Magyarország, — írják — mindig ez az állam húzza keresztül a középeurópai kibontakozás számításait, akadályozza meg a békés gyarapodás és nyugalom lehetőségétMondanunk sem kell, hogy keményen elitélik Magyarországot s a következményekért felelőssé teszik. — Pedig ha tárgyilagosan nézünk a tényekre, más kép tárul elénk. Egy példa megvilágítja a helyzetet. Pataki üzletet ajánl egy másiknak s ez a másik látja, hogy a felkínált üzlet nem felel meg érdekeinek, sőt kárára megy, tönkreteszi. Természetesen nem fogad,ja el, bármennyire a mézes-mázos rábeszélés hangján szól az üzletet ajánló s bármennyire igyekszik ecsetelni a „jó bolt“ előnyeit. Van joga az üzletet javaslónak felháborodni, ha nem sikerül beugratni a partnert s elesik attól a busás haszontól, amit az önmagának persze kedvező, de a másiknak ártó üzlettől remélt? Magyar - ország nem utasította vissza a dunai megegyezést. Szó sincs róla. Csak elmondotta feltételeit. S erre az üzletkindló felháborodva visszavonult s megbélyegzi azt, aki eüenfettétele- ket mert állítani. Miért? Annyira lehetetlenek a magyar feltételek? Annyira lehetetlen, ha a kit Magyarország egyenjogúságot kíván a nagy kisantanttól és a kisebbségek védelmét? Magyarország bizonyára elfogadná a javaslatokat, ha. látná, hogy legalább félig-meddig megfelelnek igazi érdekeinek, de ha nem így van, senki sem kívánhatja, hogy egy tál lencséért eladja üdvösségét. Az átrevideált kommunizmus Stalin nevetséget félreértésnek nevezi a világforradaimat Újabb részletek Howard és Stalin beszélgetéséből - „A háborús veszélyért a kapitalizmus felelős" - Államkapitalizmus-e az orosz rendszer - Az uj orosz alkotmány demokráciája Moszkva, március 5. Tegnapi számunkban közöltük annak az interjúnak főpontjait, amelyet Sztálin adott Howard amerikai újságírónak. A háromórás nyilatkozat legérdekesebb része — amint jelentettük — az. ahol Sztálin a japán és a német kérdésről beszél. Mongólia megtámadását az orosz diktátor háború oknak nevezi s ugyanilyen veszedelmesnek tartja Németország európai politikáját is. Az interjú további érdekes részeiben Sztálin nyilatkozik a jelenlegi háborús veszedelem általános okairól. — A háborús veszedelem főoka a kapitalizmus, — mondotta. — A világháborút az a kívánság okozta, hogy a világot egyesek másként akarták fölosztani Most ugyanígy áll a helyzet. Vannak kapitalista hatalmak, amelyek úgy vélik, hogy a területek, a piacok és a nyersanyag- források fölosztásánál kisemmizték őket s ezért uj fölosztást kívánnak. Mi a „világf orra dalom" ? Howard ezután megkérdezte, hogy a szovjetunió nem akarja-e politikai elméleteit erőszakos utón rákényszeríteni a népekre? Sztálin felelete a következő volt: — Ilyenektől egyáltalán nem kell aggódni. Erősen téved, aki azt hiszi, hogy a szovjetunió meg akarja változtatni a környékező államok képét. A szovjetemberek természetesen szívesen Hirota, az uj japán miniszterelnök Dojhara vezérőrnagyot visszahívták Pekingből Tokió, márciujs 5. A császár Hirota eddigi külügyminiszterre bízta az uj kormány megalakítását. Állítólag a hadsereg beleegyezett Hirota miniszterelnökségébe s igy a diplomata, aki 1934 óta külügyminiszter, megfelelő támogatással láthat munkához. Hirota régebben moszkvai nagykövet volt, úgyhogy kitünően ismeri a keletázsiai és a szovjet kérdéseket. Általános feltűnést keltett Tokióban, hogy Dojhara japán vezérőrnagyot Pekingből visz- szarendelték Japánba és kinevezték a 12. hadosztály parancsnokának. Dojharát, akit sokan a japán Lawrence-nak neveztek, évekkel ezelőtt külön megbízatással küldték Északkinába, hogy forradalmasítsa az ottani hangalatot Ezt a missziót szemmell áthatóan befejezte, úgyhogy visszatérhet Japánba. Beck brüsszeli nyilatkozata Varsó, március 5. A lengyel távirati iroda jelenti Brüsszelből: Beck külügyminiszter a brüsszeli lengyel követségen fogadta a belga s a lengyel újságírókat, akiket tájékoztatott a lengyel külpolitika helyzetéről. A lengyel kormány mindenekelőtt gondoskodott arról, hogy szabályozza viszonyát két nagy szomszédjával, Oroszországgal és Németországgal. Ez megtörtént, anélkül, hogy Varsó megAddis Abeba, március 5. Az abesszin császár elvben elfogadta az ellenségeskedés beszüntetésére vonatkozó népszövetségi javaslatot. A négus tudomásul vette, hogy a kezdődő béketárgyalások a népszövetség keretében és a paktum szellemében fognak lefolyni. A rendkívül rövid abesszin választ csütörtök délután mutatták be Géniben. A Reuter-iroda munkatársa az abesszin elhatározással kapcsolatban megtudta, hogy a négus abban az esetben visszautasítja a genfi javaslatot, ha az olasz kormány a fegyverszünetet vagy a tárgyalásokat attól teszi függővé, hogy Genf ne terjessze ki a megtorlási intézkedéseket Olasz-angol incidens? Dessie, március 5. Egy olasz bombavető repülőgép tegnap negyven nagy bombát dobott a Kuoram közelében levő brit kórházJosida az uj külügyminiszter Tokió, március 5. Beavatott források szerint Hirota azért kapott megbízást a kabinet megalakítására, hogy kinevezésével megnyugtassák a külföldet a japán külpolitikáról, különösen a szovjethez való viszony kérdésében. Hirota állandóan az orosz-japán viszony megjavításán fáradozott. Külügyminiszterré Josida eddigi római nagykövetet nevezték ku Mazakit kizárták a hadseregből Tokió, máTcaus 5. Hivatalosan jelentik: Hajas! és Mazaki tábornokokat, a legradikálisabb nacionalistáikat, végleg elbocsátották az akitv katonai szolgálatból. Terautcsi, a dezignált hadügyminiszter a hivatal átvételét bizonyos feltételektől tette függővé, igy többek között attól, hogy a külpolitika gondoskodjék a nép élet- érdekeinek védelméről. sértette volna meglévő szerződéseit. Lengyel- ország határain ez a munka bizonyos stabilitást teremtett. A lengyel kormány mindenekelőtt azokkal az államokkal akar barátságban élni, amelyek Lengyelországhoz hasonlóan egyetlen erőcsoportosuláshoz sem tartoznak és kitartanak a független nemzetközi politika elve mellett. Beck a továbbiakban a belga—lengyel közeledés jelentőségéről nyilatkozott ra. A kórház külföldi személyzetében a bombák nem okoztak kárt, de három abesz- szin ápoló meghalt, mig négy ember megsebesült. Az olasz repülőgép alacsonyan szállt, úgy hogy jól láthatta a 40 láb átmérőjű vöröskereszt-jelzést A brit kórház bombázásának híre villámgyorsan elterjedt az abesszin fővárosban és nagy izgalmat keltett a külföldi és a belföldi körökben. Dr. Nelley, az angol kórház főorvosa jelentést tett a brit kormánynak a bombázásról. Az olaszok elérték a Takazze folyót Róma, március 5. A 147. számú harctéri jelentés a következőképpen hangzik: A 2. hadtest csapatai csütörtökön reggel 5 órakor elértek a Takazze-folyót és folytatják a menekülő ellenség üldözését látnák, ha a kapitalista államok bévülről megváltoznának, de a változtatásra irányuló törekvés mindenütt az illető államok belső dolga. — Ez tehát azt jelenti — kérdezte Howard —, hogy a szovjet föladta a világforradalomra irányuló törekvéseit. Sztálin: Ilyen törekvések sohasem léteztek. Howard: Véleményem szerint a világ másként gondolkozik erről. Sztálin: Ha másként gondolkozik, akkor ez csak félreértés lehet Howard: Tragikus félreértés? Sztálin: Nem, kémikus félreértés, vagy talán tragikomikus. Mi marxisták azon a véleményen vagyunk, hogy a forradalom más országokban is bekövetkezik. De csak akkor következhet be, ha az illető országok forradalmárjai lehetségesnek és szükségesnek tartják. A forradalom nem exportáru. Minden ország elvégzi a maga forradalmát, ha pedig nem akar ilyen forradalmat, akkor nem lesz az illető országban forradalom. Nálunk megvalósitotttuk a forradalmat és most fölépítjük osztálytalan társadalmunkat. De senki sem állíthatja, hogy más országban is forradalomra törekszünk és be akarunk avatkozni az illető országok belügyeibe. Ilyesmire soha nem is gondoltunk. A szovjet nem hasonlít a fasizmusra A nyilatkozat további folyamán Howard és Sztálin között hosszabb eszmecserére került a sor a kommunista propaganda lényegéről. Szóba került az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, majd Sztálin részletesen megcáfolni igyekezett azt az állítást, hogy a szovjet Amerikában világforradalmi propagandát fejt ki.: Amerikában bizonyára van néhány terrorista, de ez csak azért lehetséges, mert az Unió valószínűleg liberálisabban értelmezi a menedékjogot, mint a szovjet, — mondotta. Oroszországban egyetlen terroristát sem tűrnek meg. Ezután a szovjetállam fölépítéséről nyilatkozott az orosz diktátor. Howard szerint, ami eddig Oroszországban fölépült, államszocializmus és ebben a tekintetben csaknem ugyanaz, amire Olaszországban a fasizmus és Németországban a nemzeti szocializmus törekszik. —- Az államszocializmus kifejezése pontatlan, — válaszolta Sztálin. — Az a társadalom, amelyet mi teremtettünk, nem nevezhető államszocializmusnak. A gyárak, a vállalatok, a föld, a bankok és a közlekedési eszközök magántulajdonát nem ismerjük el és ezért társadalmunk döntő mértékben különbözik minden más államszocia- lizmusos törekvéstől. Az olasz fasizmus és a nemzeti szocializmus a magántulajdon alapján áll és ez óriási különbség. A kommunista társadalom még nincs fölépítve, mert a munka nem könnyű dolog, de előbb-utóbb megvalósul az, amit tervezünk. Sztálin ezután a szabadság fogalmáról értekezett. Véleménye szerint az alakulóban lévő társadalomban bizonyos fokig föl kell áldozni a személyes szabadságot. Ha valaki uj házat épit, előbb pénzt kell félretenni, azaz szerényebben élni, hogy a mü megvalósulhasson. A szovjet társadalmi rendjét nem azért építette föl, hogy a személyes szabadságot korlátozza, hanem azért, hogy idővel a személyiség tényleg szabaddá válhasson. Mert miféle személyes szabadsága lehet a munkanélkülinek, ha éhezik és ha munkáját senki sem használhatja? A szovjet olyan társadalmat akar kiépíteni, ahol senkinek nem kell reszketnie a holnap gondjaitól. Az orosz választások előtt Howard ezután azt kérdezte, vájjon Sztálin lehetségesnek tartja-e az amerikai demokrácia és a szovjetrendszer párhuzamos fejlődését. Sztálin szerint a két rendszer egymás mellett fejlődhet és mind a kettő elérheti célját, de az egyik nem nőhet be a másikba és mind a kettő független marad egymástól. Az utolsó kérdés a szovjetalkotmány kiépítésére vonatkozott. — Az év végéig elkészül az uj szovjetalkotmány, amely általános választásokat ir ki. Szemünkre vetik, hogy a választásokon csak egy párt vehet részt, azaz, ha általános és titkos lesz is a választás, nincs mód a véleménynyilvánításra. A mi rendszerünk azonban különbözik az európai rendszerektől s az egy párt még nem jelenti, hogy nem lesz választási agitáció, mert minden üzemnek és kollektívának módjában fog állni, kellő javításokat eszközölni a listákon. A választási küzdelem tehát az egy párton belül fog lezajlani, s aki elégedetlen, kinyilvánithatja elégedetlenségét az által, hogy a pártok jelöltjei névsorának megváltoztatását kívánja. Az általános titkos választójog az orosz nép kezében ostor lesz, amellyel megbüntetheti a rosszul dolgozó hatalmi szervezetet. Véleményem szerin} szovjetalkotmányunk a világ valamennyi alkotmánya között a legdemokratikusabb lesz. Lengyelország egyetlen hatalmi blokkhoz sem tartozik A négus elfogadta a genfi fegyverkezési felhívást Olasz repülőgép angol kórházat bombázott Izgalom Addis Abebában
