Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-29 / 75. (3924.) szám

1936 március 29, vasárnap. J igyekszik, ha az számára anyagi ál- T Jelent. A Gabonatársaság pedig kiváló ozaj|k> szalónagrárok vezetése alatt túl- Tizált szervezet, amely nyakatekert fo- . Ssu szabályrendeleteivel, előírásaival és ^rfényeivel soha nem fog a gazdák szive- jíze 1 férkőzni. Pedig mtégis csak kár lenne, ,7monopólium nem állná ki a kritikus idö- jbt. Prága, március 28. A pénzügyminiszté­rium közli: A pénzügyminisztérium ama kisgazdák 1935. évi forgalmiadóvallomásá­nak benyújtási határidejét 1936 május 31-ig meghosszabbította, akik az elmúlt esztendő­ben a történelmi országokban 50 hektárt és Szlovenszkón, valamint Kárpátalján katasztráüs holdat meg nem haladó te: delmü birtokon gazdálkodtak. A határ meghosszabbítása csak arra a forgai adóra vonatkozik, amelyre régebben / tállyaf bírt a kisgazdák forgalmiadójr' átalányositásáról szóló rendelet, / a „PhÖnix" csehszlovákiai üzletfelet Prága, március 28. Hivatalosan közlik: Az osztrák kormány ama rendszabályai, amelyeket a ^Phőnix" bécsi életbiztosító viszonyainak szabá­lyozásával kapcsolatban az ausztriai magánbizto­sító intézetek viszonyainak szabályozása terén J foganatosított, Csehszlovákiában is élénk érdek-! I lődést keltettek. A „Phönix“ itteni csehszlovákiai bizíositottainak nyugt kerülendő kihangsúlyozzák, hogy I | hatóság és a kormány mit sem mP teszi a kellő lépéseket aziránt ho csehszlovákiai biztosító intézettel/*0 déseket az ügy ne érintse. / t^ága, iuűacius 28. Három hónap múlva, Pé­ter es Pál napján Szlovenszkó déli vidékein már megpendíti a kasza. Azután betakaríthatják a termést és viszik a gabonát a monopólium jo­gával felruházott társasághoz. Lesz, aki ősszel vagy télen szállirtja, az Isten áldását, sőt olyan is álcád, aki a tavaszi hónapok jó árára speku­lál, de a gazdák többsége már a gazdasági év legelején vásárra viszi az acélos búzát, hogy pénzt lásson egészévi fáradságos munkájáért. A gazdasági év elején lesz a legalacsonyabb óra a gabonának, júliusban még csak alapárat fizet a Gabonatársaság, mégis arra kell számíta­ni, hogy ebben a hónapban keil majd a legna­gyobb forgalmat lebonyolítani, mert a legtöbb gazda nincs abban az előnyös helyzetben, hogy bevárja a jobb áraikat biztosító későbbi hóna­pokat. A gabonamonopólíum kifejezett célja abbéin van, hogy a gazdának szilárd kalkulációs bá­zist, vagyis stabil árakat biztosítson. A gazdá­nak eszerint tudnia kellene, hogy a gazdasági év egész tartama alatt milyen árak lesznek ér­vényben. Két év előtt és tavaly a Gabonatársa­ság. a bevásárlási árak jegyzékét olyan idő­pontban tette közzé, amikor az aratás már be­fejeződött és a türelmetlen gazdák nyugtalanul várták, hogy a bizományos előleget adjon a gabonára. Ezt a késedelmet két év előtt azzal magyarázták, hogy a gabonamonopóliumról szó­ló rendelet közvetlenül aratás előtt jelent meg s igy az árjegyzéket sem lehetett hamarább összeállítani, tavaly a paritás kérdésében voltak nézeteltérések s ezek késleltették az árjegyzék kiadását, az idén azonban — reméljük — nem lesz akadálya annak, hogy a gazda jóelőre kal­kulálhasson azokkal a bizonyos stabil árak­kal, amelyekről két év óta szó van. Csöppet sem szerénytelen tehát az a kívánság, hogy a Gabqpatársaság^mennél előbb, de legkésőbb az aratás megkezdése előtt tegye közhírré, hogy az idén milyen árban veszi az árut. Az ár megállapításának ügye, azt mondják, a termés eredményétől függ. Ez az állitás azon­ban nem lehet helytálló, mert a Gabonatársaság nem azért van itt, hogy spekuláns módjára a kí­nálathoz mérten állapítsa meg azokat az árakat, amelyeknél többet vagy kevesebbet a monopó­liumról szóló rendelet értelmében más nem kiVg nálhat, hanem azért, hogy szabott áron falvasai 1 rolja a termést. Az áru elhelyezése már nem 'a gazda gondja. A Gabonatársaság azért van, hogy a gardá­nak magasabb árat biztosítson a világparitásos árnál és annál, amely a szabad versenyből adód­na. A gabonatermelés jövedelmezősége a mo­nopólium folytán tagadhatatlanul növekedett, de még mindig nem olyan rentábilis, amilyen­nek azok vélik, akik a külföldi árakat veszik az összehasonlítás alapjául, mert a termelési költ­ségek egyetlen külállamban sem olyan magasak, mint nálunk. A Gabonatársaságnak elvben közömbös le­het, hogy mit fizet a gazdának, mert nemcsak a bevásárlása, hanem az eladási árakat is jogá­ban áll meghatároznia és az általa meghatáro­zott áron alul legálisan senki nem vásárolhat; a bevásárlási és az eladási ár közötti különbö­zet pedig busás hasznot biztosit neki, lényege­sen többet, mint amennyit egy hatvanmillió ko­ronás részvénytársaság igényelhet. Az ügy azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik s .valami van abban az állításban, amely /Nem elég világos az építkezéssel kapcsolatos ^amnesztiáról sióló rendelet.) Az építkezéssel /pceolatos adóamneeztiáról szóló rendelet nem lég világos és félremagyarázásra ad okot. A Mreértések elkerülése érdekében a csehszlová­kiai GYOSZ a pénzügyminisztériumhoz a követ­kező kérdést intézte: Az 1936. évi 1. számú mi­niszteri rendelet értelmében az adóamnesztia a többi között ahíboz a föltételhez van kötve, hogy az adófizető a rendeletben meghatározott határ­időn belül elvégezteti a rendeletben taxatíve föl­sorolt "építési munkálatokat. Az adott esetben egy olyan nyilvános kereskedelmi társaságról van szó, amely kisebb jövedelmet tüntetett fői e ez a jövedelem egyszersmind a cég társtulajdono­sainak jövedelmét is jelenti. Kinek kell ebben az az esetben az építkezési munkálatokat elvégez­tetni: a kereskedelmi társaságnak, amely ebben a minőségben nem jogi személy vagy a társtulajdo­nosoknak? — A pénzügyminisztérium válaszát nagy érdeklődéssel vátják. Palit tsi okok sá'iGüák a isemzfetRizs kapcso'atok üimé&ltését Prága, március 28. A Zsivnóbank ma tartott*. 68-ik rendes évi közgyűlését. Dr. Pr.eiss Jaros'av elnöki megnyitójában többek között kijelentette, hogy az elmúlt esztendőben politikai esemé. yck gá­tolták a nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok kiméiyitését. Ez a körülmény természetesen hátrányosan befo­lyásolta a gazdasági élet menetét. A gyáripari termelés terén észlelhető javulás fő­képpen a belföldi fogyasztás fokozódására vezet­hető vissza, mert azok az akadályok, amelyek a kivitel visszaesését idézték elő, az elmúlt év fo­lyamán sem szűntek meg. | A jó valutájú államok felé irányuló kivitel e ne­hézségek ellenére is megélénkült, ami az export­áru minőségének javulásával s a kivitel megszerve­zésével magyarázható. A gabonamonopólium ren­tábilis árakat hozott a mezőgazdaságnak s ennek tulajdonitható, hogy a gazdaközönség vásárlóereje fokozódott, A tőkeképződés terén a helyzet az elmúlt év máso­dik felében javult. azt mondja, hogy az idei feaco *fsz a gaibo-|. namonopólium kritikus éy ^z , nY°” 1, dalmat ez a kétbetűs szór3-’ az ;,ar okozza. A szabad versenyből /rim-azó ár nem felelt ( meg a gazdák érdekein^ erre a Gabonatársa- ( ság felemelte, a felemel41 a termelés . fokozását és a fogyaszd csökkenését vonta | maga után. A Gabona^^O csak addig tart- hatja a mesterségesenárat, amíg a bel­földi fogysztás által /ónyelt mennyiség nem kisebb a termelés ál/ produkáltnál. Ebben az esetben a piacra ke/ő árut maradéktalanul le­het elhelyezni és fáj khet tenni azt a hasznot, amely többszöröser^O'ha'^adja az alaptőkét. A baj ott kezdődik, fikoT a termelés meghaladja a fogyasztást. E^n a nemkrvánt esetben ér­tékesíthetetlen fö* ^gek képződnek s ezek fel­borítják a kalkujáőt. A gabonamoi/'ólium két éve alatt Csehszlo­vákia búzában j&i elérte az autarkiát. Nem ti­tok, hogy a CJoonatársaságriak olyan látható búzakészletei ánnak, amelyekből mintegy 60 ezer vangor/ kénytelen lesz az uj gazdasági esztendőre á™144, hía csak azt a veszteséget számítjuk, a*i a Gabonatársaságot azzal éri, hogy a bűz ára a junius 30-ról julius 1-re vir­radó éjszak teoretikusan az alapárra esik visz- sza, akkorábból a fölöslegből 100 millió koro­nát meohAdó veszteség származik. A Gabona­társaság /ionban az idén sem vállalja magára ezt a vereséget és a kormányrendelet para- ! grafuser/jének résén átbújva az óbuzát tovább­ra is an3^ maximális árán fogja árusítani és a majmollak mindaddig nem ad újbúzát, amig a régi Epet tart. A legjobb esetben kevert búzát őrölhanek majd a malmok s nem lesz módjuk ahho/ hogy a fogyasztás növekedését a liszt árán/, leszállításával fokozzák. Aik a gabonamonopólium kritikus évéről be­széltek, előszeretettel idézik Feierabend nyilat­koztát, amely azt mondja, hogy a zugforgaloon hiletetlenül elburjánzott és a Gabonatársaság ta­hié tlen ül áll vele szemben. Vájjon, miért adnak gabonát a gazdák zugban s miért vesznek a áoínárok zugbuzát? Valószínűen azért, mert yalami nincs rendben a Gabonatársaság disztri­búciója körül, A zugforgalmat a cseh és német nyelvkincsből vett „fekete" szóval is szokták magyarázni. A zug forgalomból eredő szép fehér lisztnek fekete liszt lett a neve s a forgalom arányaira jellemző, hogy a zugtőzsdéken már szabályos árfolyama van a „négus-buzának“. A gazda túlságosan független és szabadság­szerető jellem, nem szereti, ha kartellbe tömörí­tik s gazdasági függetlenségét még akkor is (A gyümölcs- és zöldségkereskedők is válság- r bán vannak.) A csehszlovákiai importőrök éö ex- é portőrök gyümölcs- és zöld&égalosztálya most J tartotta idei rendes közgyűlését. A közgyűlésen 1 elhangzott fölszólalások szerint a válság anyagi- i lag annyira meggyöngitette a gyümölcs- és zöld- j ségkereskedőket. hogy több nagy cég is megin- c gott az utóbbi időben. A szakma kénytelen a 1 kormány segítségét kérni, hegy a mai válságos t helyzetből kikerüljön. 1 (A legfontosabb nyersanyaguk világpiaci árá- j n,ak alakulása.) A iLegtfoiateisaibb nyeireainyagák ^ világpiaci áramaik mutatós zárna az eilmullt hétiéin a Eoveitiketóképpen váMoizotit (1927 január = / 100): miau bába búza 34.98 (előző héten 34.33), őszi -búza 46 30 (47.24), rozs 34,03 (34.42), cseh cukor ab Hamburg 20.91 (20.91), centrifugál nádcukor aib Newyonk 49.69 (48.74), amerikai gyapot 52.73 (52.42), egyiptomi gyapot 40.67 (40.89), 64. számú taps-gyapjú 44.42 (44.44), 40. számú topé-gyapjú 41.74 (41.74), vas —.— (57.95), ráz 39.04 (39.22), pcitrólieuim 46.38 (46.38), kauceuik 23.43 (23.32), primia juta 37.19 (37.06), sanitos-kávó 27.29 (27.70), oiipőtailpbőr 68.94 (68.94), angol borjubőr 55.12 (55.14), saén 52.08 (52.09). (Jóváhagyták a Szepesi Hitelbank Rt* uj alapszabályait.) A Szepesi Hitelbank Rt. 1933 április 27-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy megváltoztatja alapszabályait. Az alap­szóból ymódositást a belügyminisztérium most jóváhagyta. (A gabona fa a hüvelyes vetemények irány­ára.) A pénzügyminisztérium a március 1-től 20-ig terjedő időszak során jegyzett árak alap­ján a következő irányárakat hirdette ki: búza 170, rozs 130, árpa 120, zab 120, kukorica 120, köles 100, borsó 190, bab H0, lóbab H0, pe- luska 190, nyári bükköny 160 és rizs 210 koro­na. Az irányárak áprilisra érvényesek. (A miitrágyafogyasztás adatai.) A statisztikai hivatal ma tette közzé a mütrágyafogyasztás 1935. évi adatait. A kimutatás métermázsás té­telekben a következő adatokat tartalmazza: nit­rogéntartalmú műtrágyák: a) nitrát alakban 1410.654 (1934-ben 419.849), b) amoniákalak­j bán 796.998 (726.109). Foszfáttrágyák: a) víz­ben oldódók 1,560.670 (1,438.530), b) egyebek 1,461.532 (1,200.013). Káli-műtrágyák: a) kai- nit 281.217 (243.768), b) 40 százalékos kálisó 557.736 (451.410), c) káliumszulfát 5.027 (2.921), d) kénsavas kálimagnézium 1.108 (1.544). összetett műtrágyák (nitrogén-, fosz­for- és nitrogén-foszfor-kálhim tartalmúak): 57 ezer 661 (24.520). Egyéb szerves műtrágya 48 ezer 782 (56.475). (Csehszlovákiai cukor csak bor ellené­ben szállítható Görögországba.) Athéniból jelentik: A görög kormány rendeletet adott ki, mely szerint csehszlovákiai cukor a jö­vőben csak kompenzációs alapon, bor elle­nében szállítható Görögországba. A cukor­export maximuma 50.000 hektoliter bornak megfelelő mennyiségben van meghatározva. (Magyar telefon jugoszláv talpfa ellenében.) Belgrádi jelentés szerint Magyarország és Jugo­szlávia között egymilliópengős kompenzációs üz­let jött létre. Jugoszlávia talpfát szállít a MAV- nak, a magyar villamossági vállalatok pedig tele­fonkészülékeket szállítanak Jugoszláviába. (xx Gazda-tanácsok.) Ha lesántult a hízója, keverjen néhány kávéskanál Pekk-et a takar­mányhoz. Már néhány nap múlva javulást lát és 1—2 bét után lábon megy a hízó a vályúhoz. Jobb azonban megelőzni a bajt. A Pekktől ma­lacaink erőteljesebben fejlődnek, a süldők, a hí­zók jobban esznek és erős csontot kapnak. Ad­junk a kocáiknak Pekket és erőteljesebb mala­cokat ellenek. — Fia a tehén takarmányához keverjük a Pekket, értékesebb, mert viíamáuos tejet ad. Gyermekeink ilyen tejtől jobban fej­lődnek, egészségesebbek lesznek. — Hogyan védekezziék a métely ellen? Distolt adjon be a beteg állatnak. Egészen biztosan meggyógyul. Ne várjon addiig, míg egészen lesoványodik és elgyengül. A VILÁG LEGKISEBB KÉTÜTEMŰ MOTORJ Egy newyorki kiállitáson mutatták be ezt a lé. hütéeü motort, amelynek magassága akkora, mi: egy cigarettáé. A motor minden részletében ti kéletes ée percenként 5000 fordulatot végez. BS *Ü* Paieíia«si» n@m@s gssiScorEca. Államilag1 kiválónak elismert nemesítés. Korán beérik. Óriási termést hoz. Korai fagyot és szárazságot kár nélkül bírja. Nagy fehérszemü kettős, csöve 12-14 soros. Csalamádénak is elsőrendű. Me^rendelhetS; Pecenady Uradalomban, Peíenady. Posta: Vel’ké-Kostolany. — Vasútállomás: Leopoldov* Vételára: Monopol ár és 50°/o nemesitési felár. Vasúti tarifa 40°/0-os kedvezménnyel. Május fiiiii nyújthatják Is a kisgazdák foraafmiadMasuásukat rr T Y^jVVAGkARHlTUiAE? 15 Mit kapunk a valutákért 1 Prága, március 28. Ké 100 pengőért ....... 483.50 100 schillingért .......................... 473.50 100 zlotyért . .......................... 458.— 10 0 lejért .................................... 18.10 10 0 márkáért............................... 693.— 100 ezüstmárkáért..................... 795.— 100 dinárért ............................... 54.80 10 0 svájci frankért..................... 738.50 10 0 francia frankért .... 160.70 100 Belgáért ............................... 408.50 10 0 Hráért.................................... 179.40 10 0 holland forintért........................ 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért ...... 120.25 Mit fizetőnk a valutákért' Prága, március 28. K5 100 pengőért ....... 486.50 100 schillingért .......................... 476.50 100 zlotyért ................................... 461.­10 0 lejért .................................... 18.4 100 márkáért................................... 697.­10 0 ezüstmárkáért..................... 805. 100 dinárért ....... 55.2 100 svájci frankért......................... 79L.r 10 0 francia frankért......................... 161.1 100 Belgáért . .......................... 410.' 10 0 Hráért .................................... 180 10 0 holland forintért..................... 1649. 1 amerikai dollárért .... 24.3 1 angol fontért 0 . . * « . 121.25

Next

/
Thumbnails
Contents