Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-27 / 73. (3922.) szám

Ma; Gyermekmelléklet ........... . | ^ 12 oldal. Ara Ké 1.20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. • • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. Megújítják a pártföloszlatási törvényt Meghosszabbítás helyett megújítás ■■ Az alkotmányjogi bizottság megszavazta a javaslatot ■ A pártok működésének Kifüggesztésére a kormány nem kap fölhatalmazást ■■ A belügyminisztérium már dolgozik a pártok jogviszonyait szabályozó törvény tervezetén ■■■ Anglia békeszeretete (*) Anglia nem akar hallani sem hábo­rúról és semmiről, ami vele összefügg, csö­könyösen ragaszkodik békeszempontj'aíhoz, kitart az emberiség e nagy és csábos vágy­álma mellett. Az angol nép mindenekelőtt és félreérthetetlenül Békét akar. A milita­rista lapok rosszalóan csóválják fejüket, de azért nyíltan nem merik azt mondani, hogy az angol nép rossz utón jár, csak célzásokat tesznek egy alaposan elkopott jelmondatra, amit a hajdani monarchia né­pe a bécsi hadügyminisztérium homlokza­táról olvashatott le a ráérő őgyelgésre csá­bító derűs jólét napjaiban. Si vis pacem, para bellum. Az angol népnek azonban be­szélhet a sajtó, az angol nép nem bánja, ha a hadvezetőség a maga módján készül a háborúra, ha motorositja a hadsereget, ha hivatalosan háromszáz, de valójában leg­alább ötszázmillió fontot költenek a had­sereg modernizálására és tökéletesítésére, de a maga részéről a békének él, civilmó­don és egykedvű polgári derűben. A világ leghatalmasabb birodalmának katonagond­jai vannak. Az angol lapok nap-nap mel­lett cikkeznek az angol közszellem „kínos ielpolgárosodásáról“ amit úgy kell érteni, 'Hogy nem áll oda a sorozómérce alá,, hogy a London minden forgalmasabb pontján működő toborzóbizottságoknak kisebb és szánalmasabb közönségük van, mint a má­sik sarkon ugyancsak zászlókkal, kürtökkel és ájtatos melódiákkal agitáló üdvhadse­regnek. Hivatalos jelentések számolnak be arról, hogy a világ e legfélelmesebb kato­nai hatalmának milyen fejfájást okoz a ka- itonaitoborzás, de azért arra senki nem gon­dol, hogy megkíséreljék bevezetni az álta­lános hadkötelezettséget. Egyszerűen azért nem, mert az angolok, amilyen jó katonák, ha vállalják az angyalbőrt, annyira érzéke­nyen őrködnek polgári kényelmük fölött. A „Daily Mail“ tízezer fontot ígér an­nak, aki a leghatásosabb jelszót találja ki, amivel katonát lehet szervezni az angol hadseregnek. Az összes jelszavak csődöt mondtak, pedig ha a hajdani osztrák ármá­dia kürtjeleit Haydn komponálta, akkor az angol katonaélet csábdalairól Rudyard Kip- ling gondoskodott. Az angol munkásnak munkátlanul is jobb dolga van állítólag, mint mifelé annak, aki munkában van, de talán nem ez az egyedüli magyarázata, hogy hivatalos jelentés szerint a toborzá­son jelentkezők hatvanöt százalékát az or­vosi vizsgálat kirostálja. Arról is hivatalos jelentés számol be, hogy az értékes angol emberanyagnak csak a gyengéje vetődik katonai pályára, legyengült, csenevész em­berkéket terelnek a toborzóbizottságok a katonaorvos elé, aki fejcsóválva, de lelki- ismeretes könyörtelenséggel hazakergeti őket. Az angol Tommykról filmek és ol­vasmányok után igazán azt képzelte az em­ber, hogy az egészség, a derűs és férfias erő díszpéldányai. A század nyitányába beledübörgött az angol hadsereg felvonuló ezredéinek lábdobogása és kürtrikoltása, amikor felgördült e véres század színpadán a függöny, marcona angol katona állofí szemben a búr harcossal. A legújabb kor története elválaszthatatlanul összeolvasztotta Anglia fogalmát a militarizmus fogalmával. S most kiderül, hogy ennek a ka­tonai nagyhatalomnak, amelyről hindu haza­fiak, japán nacionalisták és kinai forradalmá­rok telekiabálták fülünket, hogy szuronya he­gyén balanszírozza a világmindenséget — nincs elég katonája. Hogy a hivatalosan megállapított Prága, március 26. A képviselőház alkot­mányjogi bizottsága ma délelőtt tartott ülé­sén folytatta a páritifeloszlatási törvény ja­vaslatának egy régebbi ülésen megkezdett vitáját. Dr. Sudhy előadó ismertette a kor­mányjavaslat kapcsán felmerült jogi termé­szetű aggályokat, nevezetesen, hogy a de­cember 31-én hatályát vesztett törvény ha­tályát tulajdonképpen nem lelhet meghosz- szabbitani, ezért az illetékes minisztériu­mokkal egyértélemben a javaslatot úgy dolgozta át, hogy a pártföloszlatási törvény hatályát nem meghosszabbítással, hánem fölujitásisal élesztik föl. A törvény az év végéig lesz érvényben. A törvény alapján kiadott ti­lalmak 1937 január 1-én hatályukat vesz­tik. A törvény kihirdetése napján lép hatály­ba s azt a kormány valamennyi tagja hajtja végre. A pártok működésének beszüntetésére vonatkozó meghatalmazást nem újítják meg. A vita A hatálytujitó uj javaslat vitájában dr. Köílner szudétanémetpárti elismeri az ál­lamnak a pártok feloszlatására vonatkozó jogát, hogy az államnak joga van védekez­ni erősen és erélyesen a támadások ellen, bárhonnan is jöjjenék és ha a pártok tevé­kenysége az államot veszélyezteti. Úgy véli azonban, hogy más alkotmányos ut is adódhatnék, amely ugyanezt a célt jobban szolgálná. Svérma kommunista szerint az alaki szem­pontból átdolgozott javaslat sem felel meg a jogi logikának és feltétlenül szükséges, hogy a kormány teljesen uj javaslatot ter­kereteket egyetlen egy angol hadseregnél sem sikerüli emberanyaggal teljesen kitölteni. Min­denütt hiányzik néhányezer ember, — azért, mert nem akadt jelentkező. Mert az angol nép szereti a kalandokat, szereti a veszélyes spor­tokat-is, de mégis legjobban és kihangsulyozot- tan a békét szereti. Minden oka megvan rá, hogy szeresse. Ang­liában néhány év óta meleg, egyenletes gazda­sági hőhullám dagasztja a polgári élet vetéseit, minden érik, minden nő, mindenki sütkérezik az angol napsütésben. Értelmetlennek és hiábavaló­nak tetszik egy angol ember szemében, hogy európai nemzetek jelszavak és diplomáciai bo­nyodalmak miatt egymás hajának essenek és fő­leg, hogy az angol polgár kivegye fogai közül a pipát, kimásszon a gazdasági fellendülés kel­jesszen be, amely régi törvényeket nem is emlegetne. Ez annál inkább szükséges, mert tulajdonképpen a pártfeloszlatáí-v meghatalmazás sokkal erősebb és terjedelemesebb, mint a régi törvényben, E törvényjavaslat elfogadása azit jelenti, hogy millió választó polgárt is megfoszt­hatnak a pártjától, vagyis a parlamenti viszony okát önkényesen szábály ózhatják. Az ilyen törvényekkel erősen visszaéltek Olasz- és Németországban és elveti azt az érvet, mintha a törvényt a szudétanémet párttál szemben akarnák igénybevenni. E pártnak nem kell félnie feloszlatástól. Az ilyen intézkedésekkel egyébként sem szün­tethetők meg a tömeges irredentizmus je­lenségei, mert az irredentizmus a nyomor­ból s a nemzeti elnyomatásból nő. A kom­munista pártnak nincs oka félni e törvény­től, mert a kommunizmus demokratikus, amint Szovjetoroszország példájából is lát- | ható, amely ma a szindemokráciát valósítja meg. A szónok a szocialista pártokat teszi felelőssé, ha e javaslatból törvény lesz. Dominik fasiszta ugyancsak azon a né­zeten van. hogy teljesen uj javaslatot kel­lene beterjeszteni. A javasolt törvény hal­latlan módon nyúl bele a polgári szabad­ságjogokba. Az állam önvédelme is csak bizonyos keretekben foganatosítható s a ja­Dr. Neuwirth szudétanémet Rasin szavai kapcsán megállapítja, hogy az úgynevezett Patscheider-per elitéltjei közül egyetlenegy sem volt a szudétanémet párt tagja, hanem csak oly outsider, amilyet a párt nagy mé­retei mellett ellenőrizni nem lehet. Csodál­kozik, hogy az előtte szóló oly határozot­tan állítja, hogy a törvény csak a szudéta­német és kommunista párt ellen irányulhat. lemes gőzfürdőjéből és átm énjén az iszapos, csa­ta-kos európai kontinensre nem angol érdekekért veszekedni. Norman Angel'ltől olvastam a mi­nap egy cikket, amelyben a háború nagy ellen­fele azt fejtegeti, hogyha az embereknek olyan kezdetleges fogalmaik lennének a földrajzról, mint általiéban a társadalomtudományról ' és 'közgazdaságról, akkor még ma is arra esküd­nénk, hogy a föld lapos. Norman Angell Hen- dersonnal együtt kapta meg két évvel ezelőtt a békedijat néhány remek könyvért és többezer cikkért, amelyekben kivétel nélkül egyetlen té­telt igyekezett igazolni: rossz üzlet a háború. Kevesen hitték el neki — de az angolok mintha kezdenének rájönni, hogy ennek a „mániákus békeapostolnak" igaza van. Az angol nép nem akar bábomról hallani, semmiféle yonatkozás­vaslat e kereteket túllépi. A lakosság jelen­tős csoportjait a javaslat megfosztja a par­lamenti képviselettől akkor, amikor egész közéletünk a viszonylagos képviselet elve alapján épült. A javasolt törvény követke­zetek végrehajtásával a paralmenti kisebb­ségből parlamenti többség csinálható. Dr. Rasin, a cseh nemzeti egyesülés kép­viselője aggodalmának ad kifejezést, hogy a mai szövegezés mellett az 1. paragrafus felujitja-e az 1933. évi törvény többi in­tézkedését is vagy nem. így kérdés, hogy az eredeti törvény 20. paragrafusában sza­bályozott szankciók is ujraélednek-e. Az előadó szavai szerint ítélve csakis a párt- feloszlatásra vonatkozó puszta felhatalma­zás ujittatnék meg. • Az eredeti törvény nem vált be,_a kormány már nem is merte igénybevenni, amikor még hatályos volt. A szudétanémet és a kommunista pártnál ad­va voltak a feloszlatás föltételei. A kémpe- rék története azt tanítja, hogy a perek élén mindig a szudétanémet párt funkcionáriusai vannak. A kommunista pártról pedig a legfelső bíróság is kimondotta ismételten, hogy az állam ellen, az állam demokratikus berendezkedése, integritása ellen irányul. Ezért a szónoknak nagy kételyei vannak a kormány objektivitását illetően pozitív és negatív irányban is. A szónok pártja teljes megértéssel viselte­tik az állam szükségleteivel szemben nehéz időkben is, ám úgy véli, hogy az állami biz­tonság és az állami szükségletek más, a de­mokratikus alkotmány szellemének jobban megfelelő eszközökkel is biztosítható volna. Hogy ezirányu feltétlen jóakaratát igazol­ja, bejelenti, hogy a szudétanémet párt 1936 október 1-ig terjedő hatállyal elfogadja a mai javas­ban, nem latolgatja a jövő eshetőségeit és el­hessegeti magától a múlt rémképeit. Békekon- junktura van Angliában. Szenvedélyesen és kö­vetkezetesen követeli a nép a kormánytól, hogy tartsa meg a békét és ne vegyen részt olyan kö­telezettségekben, amelyek háborús rizikóval jár­nak. Igen, az helyes, ha minden eshetőségre fel­készül a birodalom, de lehetőleg intézze el a dol­got polgári módon, he'roizmus nélkül, pénzzel, technikai ügyességgel. Ahol kevés ember van, oda toljanak gépeket. Motorizáljunk, mondja az angol közvélemény, mert a gépek sok mindent elvégezhetnek helyettünk s az embert kíméljük. Angliában valóságos békepszichózis uralkodik. S ezt mindig számba kell venni, valahányszor úgynevezett meglepetések érik Európát a csa­torna túlsó oldaláról. A szudétanémet párt kikötéssel hajlandó elfogadni a javaslatot

Next

/
Thumbnails
Contents