Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-27 / 73. (3922.) szám
Ma; Gyermekmelléklet ........... . | ^ 12 oldal. Ara Ké 1.20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. • • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. Megújítják a pártföloszlatási törvényt Meghosszabbítás helyett megújítás ■■ Az alkotmányjogi bizottság megszavazta a javaslatot ■ A pártok működésének Kifüggesztésére a kormány nem kap fölhatalmazást ■■ A belügyminisztérium már dolgozik a pártok jogviszonyait szabályozó törvény tervezetén ■■■ Anglia békeszeretete (*) Anglia nem akar hallani sem háborúról és semmiről, ami vele összefügg, csökönyösen ragaszkodik békeszempontj'aíhoz, kitart az emberiség e nagy és csábos vágyálma mellett. Az angol nép mindenekelőtt és félreérthetetlenül Békét akar. A militarista lapok rosszalóan csóválják fejüket, de azért nyíltan nem merik azt mondani, hogy az angol nép rossz utón jár, csak célzásokat tesznek egy alaposan elkopott jelmondatra, amit a hajdani monarchia népe a bécsi hadügyminisztérium homlokzatáról olvashatott le a ráérő őgyelgésre csábító derűs jólét napjaiban. Si vis pacem, para bellum. Az angol népnek azonban beszélhet a sajtó, az angol nép nem bánja, ha a hadvezetőség a maga módján készül a háborúra, ha motorositja a hadsereget, ha hivatalosan háromszáz, de valójában legalább ötszázmillió fontot költenek a hadsereg modernizálására és tökéletesítésére, de a maga részéről a békének él, civilmódon és egykedvű polgári derűben. A világ leghatalmasabb birodalmának katonagondjai vannak. Az angol lapok nap-nap mellett cikkeznek az angol közszellem „kínos ielpolgárosodásáról“ amit úgy kell érteni, 'Hogy nem áll oda a sorozómérce alá,, hogy a London minden forgalmasabb pontján működő toborzóbizottságoknak kisebb és szánalmasabb közönségük van, mint a másik sarkon ugyancsak zászlókkal, kürtökkel és ájtatos melódiákkal agitáló üdvhadseregnek. Hivatalos jelentések számolnak be arról, hogy a világ e legfélelmesebb katonai hatalmának milyen fejfájást okoz a ka- itonaitoborzás, de azért arra senki nem gondol, hogy megkíséreljék bevezetni az általános hadkötelezettséget. Egyszerűen azért nem, mert az angolok, amilyen jó katonák, ha vállalják az angyalbőrt, annyira érzékenyen őrködnek polgári kényelmük fölött. A „Daily Mail“ tízezer fontot ígér annak, aki a leghatásosabb jelszót találja ki, amivel katonát lehet szervezni az angol hadseregnek. Az összes jelszavak csődöt mondtak, pedig ha a hajdani osztrák ármádia kürtjeleit Haydn komponálta, akkor az angol katonaélet csábdalairól Rudyard Kip- ling gondoskodott. Az angol munkásnak munkátlanul is jobb dolga van állítólag, mint mifelé annak, aki munkában van, de talán nem ez az egyedüli magyarázata, hogy hivatalos jelentés szerint a toborzáson jelentkezők hatvanöt százalékát az orvosi vizsgálat kirostálja. Arról is hivatalos jelentés számol be, hogy az értékes angol emberanyagnak csak a gyengéje vetődik katonai pályára, legyengült, csenevész emberkéket terelnek a toborzóbizottságok a katonaorvos elé, aki fejcsóválva, de lelki- ismeretes könyörtelenséggel hazakergeti őket. Az angol Tommykról filmek és olvasmányok után igazán azt képzelte az ember, hogy az egészség, a derűs és férfias erő díszpéldányai. A század nyitányába beledübörgött az angol hadsereg felvonuló ezredéinek lábdobogása és kürtrikoltása, amikor felgördült e véres század színpadán a függöny, marcona angol katona állofí szemben a búr harcossal. A legújabb kor története elválaszthatatlanul összeolvasztotta Anglia fogalmát a militarizmus fogalmával. S most kiderül, hogy ennek a katonai nagyhatalomnak, amelyről hindu hazafiak, japán nacionalisták és kinai forradalmárok telekiabálták fülünket, hogy szuronya hegyén balanszírozza a világmindenséget — nincs elég katonája. Hogy a hivatalosan megállapított Prága, március 26. A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ma délelőtt tartott ülésén folytatta a páritifeloszlatási törvény javaslatának egy régebbi ülésen megkezdett vitáját. Dr. Sudhy előadó ismertette a kormányjavaslat kapcsán felmerült jogi természetű aggályokat, nevezetesen, hogy a december 31-én hatályát vesztett törvény hatályát tulajdonképpen nem lelhet meghosz- szabbitani, ezért az illetékes minisztériumokkal egyértélemben a javaslatot úgy dolgozta át, hogy a pártföloszlatási törvény hatályát nem meghosszabbítással, hánem fölujitásisal élesztik föl. A törvény az év végéig lesz érvényben. A törvény alapján kiadott tilalmak 1937 január 1-én hatályukat vesztik. A törvény kihirdetése napján lép hatályba s azt a kormány valamennyi tagja hajtja végre. A pártok működésének beszüntetésére vonatkozó meghatalmazást nem újítják meg. A vita A hatálytujitó uj javaslat vitájában dr. Köílner szudétanémetpárti elismeri az államnak a pártok feloszlatására vonatkozó jogát, hogy az államnak joga van védekezni erősen és erélyesen a támadások ellen, bárhonnan is jöjjenék és ha a pártok tevékenysége az államot veszélyezteti. Úgy véli azonban, hogy más alkotmányos ut is adódhatnék, amely ugyanezt a célt jobban szolgálná. Svérma kommunista szerint az alaki szempontból átdolgozott javaslat sem felel meg a jogi logikának és feltétlenül szükséges, hogy a kormány teljesen uj javaslatot terkereteket egyetlen egy angol hadseregnél sem sikerüli emberanyaggal teljesen kitölteni. Mindenütt hiányzik néhányezer ember, — azért, mert nem akadt jelentkező. Mert az angol nép szereti a kalandokat, szereti a veszélyes sportokat-is, de mégis legjobban és kihangsulyozot- tan a békét szereti. Minden oka megvan rá, hogy szeresse. Angliában néhány év óta meleg, egyenletes gazdasági hőhullám dagasztja a polgári élet vetéseit, minden érik, minden nő, mindenki sütkérezik az angol napsütésben. Értelmetlennek és hiábavalónak tetszik egy angol ember szemében, hogy európai nemzetek jelszavak és diplomáciai bonyodalmak miatt egymás hajának essenek és főleg, hogy az angol polgár kivegye fogai közül a pipát, kimásszon a gazdasági fellendülés keljesszen be, amely régi törvényeket nem is emlegetne. Ez annál inkább szükséges, mert tulajdonképpen a pártfeloszlatáí-v meghatalmazás sokkal erősebb és terjedelemesebb, mint a régi törvényben, E törvényjavaslat elfogadása azit jelenti, hogy millió választó polgárt is megfoszthatnak a pártjától, vagyis a parlamenti viszony okát önkényesen szábály ózhatják. Az ilyen törvényekkel erősen visszaéltek Olasz- és Németországban és elveti azt az érvet, mintha a törvényt a szudétanémet párttál szemben akarnák igénybevenni. E pártnak nem kell félnie feloszlatástól. Az ilyen intézkedésekkel egyébként sem szüntethetők meg a tömeges irredentizmus jelenségei, mert az irredentizmus a nyomorból s a nemzeti elnyomatásból nő. A kommunista pártnak nincs oka félni e törvénytől, mert a kommunizmus demokratikus, amint Szovjetoroszország példájából is lát- | ható, amely ma a szindemokráciát valósítja meg. A szónok a szocialista pártokat teszi felelőssé, ha e javaslatból törvény lesz. Dominik fasiszta ugyancsak azon a nézeten van. hogy teljesen uj javaslatot kellene beterjeszteni. A javasolt törvény hallatlan módon nyúl bele a polgári szabadságjogokba. Az állam önvédelme is csak bizonyos keretekben foganatosítható s a jaDr. Neuwirth szudétanémet Rasin szavai kapcsán megállapítja, hogy az úgynevezett Patscheider-per elitéltjei közül egyetlenegy sem volt a szudétanémet párt tagja, hanem csak oly outsider, amilyet a párt nagy méretei mellett ellenőrizni nem lehet. Csodálkozik, hogy az előtte szóló oly határozottan állítja, hogy a törvény csak a szudétanémet és kommunista párt ellen irányulhat. lemes gőzfürdőjéből és átm énjén az iszapos, csata-kos európai kontinensre nem angol érdekekért veszekedni. Norman Angel'ltől olvastam a minap egy cikket, amelyben a háború nagy ellenfele azt fejtegeti, hogyha az embereknek olyan kezdetleges fogalmaik lennének a földrajzról, mint általiéban a társadalomtudományról ' és 'közgazdaságról, akkor még ma is arra esküdnénk, hogy a föld lapos. Norman Angell Hen- dersonnal együtt kapta meg két évvel ezelőtt a békedijat néhány remek könyvért és többezer cikkért, amelyekben kivétel nélkül egyetlen tételt igyekezett igazolni: rossz üzlet a háború. Kevesen hitték el neki — de az angolok mintha kezdenének rájönni, hogy ennek a „mániákus békeapostolnak" igaza van. Az angol nép nem akar bábomról hallani, semmiféle yonatkozásvaslat e kereteket túllépi. A lakosság jelentős csoportjait a javaslat megfosztja a parlamenti képviselettől akkor, amikor egész közéletünk a viszonylagos képviselet elve alapján épült. A javasolt törvény következetek végrehajtásával a paralmenti kisebbségből parlamenti többség csinálható. Dr. Rasin, a cseh nemzeti egyesülés képviselője aggodalmának ad kifejezést, hogy a mai szövegezés mellett az 1. paragrafus felujitja-e az 1933. évi törvény többi intézkedését is vagy nem. így kérdés, hogy az eredeti törvény 20. paragrafusában szabályozott szankciók is ujraélednek-e. Az előadó szavai szerint ítélve csakis a párt- feloszlatásra vonatkozó puszta felhatalmazás ujittatnék meg. • Az eredeti törvény nem vált be,_a kormány már nem is merte igénybevenni, amikor még hatályos volt. A szudétanémet és a kommunista pártnál adva voltak a feloszlatás föltételei. A kémpe- rék története azt tanítja, hogy a perek élén mindig a szudétanémet párt funkcionáriusai vannak. A kommunista pártról pedig a legfelső bíróság is kimondotta ismételten, hogy az állam ellen, az állam demokratikus berendezkedése, integritása ellen irányul. Ezért a szónoknak nagy kételyei vannak a kormány objektivitását illetően pozitív és negatív irányban is. A szónok pártja teljes megértéssel viseltetik az állam szükségleteivel szemben nehéz időkben is, ám úgy véli, hogy az állami biztonság és az állami szükségletek más, a demokratikus alkotmány szellemének jobban megfelelő eszközökkel is biztosítható volna. Hogy ezirányu feltétlen jóakaratát igazolja, bejelenti, hogy a szudétanémet párt 1936 október 1-ig terjedő hatállyal elfogadja a mai javasban, nem latolgatja a jövő eshetőségeit és elhessegeti magától a múlt rémképeit. Békekon- junktura van Angliában. Szenvedélyesen és következetesen követeli a nép a kormánytól, hogy tartsa meg a békét és ne vegyen részt olyan kötelezettségekben, amelyek háborús rizikóval járnak. Igen, az helyes, ha minden eshetőségre felkészül a birodalom, de lehetőleg intézze el a dolgot polgári módon, he'roizmus nélkül, pénzzel, technikai ügyességgel. Ahol kevés ember van, oda toljanak gépeket. Motorizáljunk, mondja az angol közvélemény, mert a gépek sok mindent elvégezhetnek helyettünk s az embert kíméljük. Angliában valóságos békepszichózis uralkodik. S ezt mindig számba kell venni, valahányszor úgynevezett meglepetések érik Európát a csatorna túlsó oldaláról. A szudétanémet párt kikötéssel hajlandó elfogadni a javaslatot
