Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-27 / 73. (3922.) szám

2 %>M<ffl-MAGtARFnRLAEf 1936 március 27, péntek. latot is, ha addig az ideig letárgyalják a szudétanémet pártnak a politikai pártok jogi helyzetének szabályozása tárgyá­ban már korábban benyújtott kezdemé­nyező javaslatát. Egyébként a párt újabb határozati javaslat­ban sürgeti a politikai pártok jogi helyzeté­ről szóló törvény megalkotását. Az előadó zárszava Dr. Suchy előadó zárószavaiban röviden válaszolt a javaslat alakiságai kapcsán fel­merült aggályokra és a politikai nehézsé­gekre is. Meg van győződve arról, hogy a javaslat elfogadható, mert demokráciánk legdrágább kincseinek védelmére készült és nem irányul senki ellen, aki a demokrá­ciában hisz és aki védeni akarja a demo­kráciát. A kormánynak éppen a mai ne­héz időkben szüksége van erre a felhatal­mazásra. Az előadó végül dr. Neuwirth módosító javaslatainak elvetését indítvá­nyozza s bejelenti, hogy a belügyminisztérium már dolgozik a pár­tok jogviszonyait szabályozó javaslaton* A végleges szöveg A bizottság ezután a koalíciós pártok sza­vazataival a javaslatot a következő szöve­gezésben fogadta éli 1. §. (1) A politikai pártok és pótpártök feloszlatására vonatkozó meghatalmazás (az 1933. évi 201. számú törvény 1. §-a) és ezzel kapcsolatban egyesületek és egyéb hasonló alakulatok feloszlatására vonatko­zó meghatalmazás (ugyanezen törvény 3. §-ának 3. bekezdése és a 15. §. í. bekez­dése) 1937 január 1-ig megujittatik. (2) Ebben az időben, ami a feloszlatott pártot vagy $ pótpártot illeti, tilalmak ad­hatók ki az 1933—201. számú törvény 5. és 6. §-a értelmében s intézkedések tehe­tők e törvény 3. §-a I. és 2. s a 7, §-a szerint; 1937 január 1-én az ilyen tilalmak és intézkedések hatályukat vesztik, ameny- nyiben azokat az illetékes hivatal már ko­rábban nem vonta vissza. A szerzői jog védelméről szőlő javaslat Az alkotmányjogi bizottság a továbbiak­ban a szerzői jog védelméről szóló törvény novellájának szenátushatározatát tárgyalta. E szenátushatározathoz Ostry iparos­párti azt jegyezte meg, hogy a rádiókeres­kedőktől a szerzők szövetsége dijakat kö­vetel azért, hogy a vevőknek üzletükben bemutatják a rádióvevő készüléket s emel­lett hallgatják a közvetített dalokat vagy verseket s előadásokat. Az igazságügyi minisztérium képviselője, dr. Srb osztály- tanácsos bejelentette, hogy a legújabb megállapodások szerint a kereskedők e di­jakat már nem kötelesek fizetni. — A bi­zottság ezután a szenátushatározatot elfo­gadta. — Végül a bizottság a csehszlovák­német határegyezmény alkotmánytörvény- beiktatására vonatkozó kormányjavaslatot vita nélkül fogadta el. A zsolnai gyalogezredet Benes elnök ezredének nevezik el Prága, március 26. Több lap jelentése szerint a zsolnai 41-es gyalogezred kérelmére a köz- társasági eilnök megengedte, hogy ezt az ezre­det Benes elnök 41-as gyalogezredének nevez­zék el. Ezt az intézkedést a nemzetvédelmi mi­nisztérium is tudomásul vette. Az ezred névadá­sát ünnepi külsőségeik között rendezik meg a legközelebbi hetekben e aiz ünnepségre meghív­ják a köztársasági elnököt is. Április 21-én érkezik Budapestre a lengye' miniszterelnök Budapest, március 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Koszcial- kovszki lengyel miniszterelnök budapesti utjának végleges időpontját és programját már megállapították. A lengyel miniszter- elnök április 21-én érkezik Budapestre. Valószínű, hogy vele együtt lengyel poli­tikai és gazdasági bizottság is utazik a ma­gyar fővárosba. Szlovenszkó magyarságának mély részvéte mellett helyezték örök nyugalomra Berzeviczy Albertét az ősi családi sírboltba Csárszky püspök és Bujanovics Gyula búcsúztatta a magyar kultúra nagy halottját Berzevice, március 26. ... Még nyíltak a völgyben az őszi virágok... Szeptember végén búcsúzott, hagyta el örökre ősi fészkét, fenyőzugással, hervadó virágillattal tele parkját, a kőoszlopos ,,altánával“ s a „run- dellának“ nevezett toronyszobával, övezett, nemes egyszerűségében is klasszikusan szép berzevicei kúriáját a magyarság egyik legnagyobb, Sáros egyik legértékesebb fia, Berzeviczy Albert. Mintha azok az ő maga-nevelte öreg fái és bokrai is tudták, sejtették volna, hogy gazdájuk utólszor járja be hüs árnyékukkal védett parkja elnémult utait, — csendben, panasztalan, örökre búcsúzik tőlük, sok-sok sárguló levelet, megany- nyi könnyet hullajtottak jó uruk fáradt léptei alá, életében s életükben először susogták feléje a kedves megszokott „Viszontlátás^ helyett a bús „Istenvéledet“. S amikor a hintó a tágranyilt udvarkapun ki­fordult, Berzevice aggastyán ura utolsót nézett vissza, utólszor simogatta végig fáradt tekinte­tével az otthagyott kúriát, az elhagyott parkot, s alig hallhatóan, magábamerülve rebegte ő is: „Isten veeld, Isten veletek — örökre“. Szeptember végén, levelek hullása, daru távo­zása idején távozott, — március végén, rügyek fakadása, fecskék érkezése idején érkezett szülő­falujába ismét vissza az elnémult tudós, a nagy, komoly államférfiu, — a berzevicei. jóságos föl- desur. De most nem susogó fák, parkjának nyila­dozó ibolyái, csak a komor kegyúri templom hideg kőfalai fogadják, s gyászolók sötét fenyő­sora állja körül a legszomorubb virággal borí­tott ágyat, — a gyászpompába borult, bús, bo­rús, ravatalt. S a régi és az uj világ, — régi földesur, s az uj nemzedék, a munkás, derék, szorgalmas ber­zevicei nép állja körül, s egyenlően siratja jó­ságos emberét, közös rögük szülöttjét, sárosi ős nemzetség legkiválóbb sarját. Az ut Berzevice felé a tarkeői vár közelében vezet. Az utolsó torony ott integetett nemrég a vércséklakta várból a felhők borította égbe, még állott a rom, — s könnyű szél, picinyke vihar letörte, legörgette utolsó emlékét is a múltnak, — könnyű szélvihar, hirtelen támadt betegség a régi Sáros-megye utolsó szikláját, kimagasló bástyá­ját derékbe törve, országhatárokat betöltő zajjal görgeti le a legnagyobb magasból a leggyászo­sabb mélybe. S ezt a minden kulturembert közelről érintő csapást, ezt a dörgedelmes gyászi zajt felül si­kítja a legfájdalmasabb zene, a legsirámabb jajj- szó, a katolikus egyház sírba kísérő muzsikája, a mindannyiunkra váró borzalmasan szép Circum- dederunt. Világok gyásza, emberek fájdalma szomorú életünk e leges-legutolsó zeneszámába van süritve. Együtt énekeljük a pappal, — az élet utolsó programszámául ejtik az utolsó rádobott rög­gel a sírba: „circumdederunt me.:.“ HUNGARICUS VIATOR. A berzevicei temetés Eperjes, március 2ö. (Kiküldött mun­katársunk telefon jelentése.) Ma délelőtt te­mették el a kegyelet és részvét mélységes és impozáns megnyilvánulása mellett Sáros­megye nagy halottját, Berzeviczy Albertét. A temetési szertartás a berzevicei plébánia- templomban folyt le. Csodaszép, tiszta, felhőtlen ég mint min­dent befödő selyempalást kéklett a berzevi­cei templom ősi tornya fölött. Autók, foga­tok és gyalogosok százai özönlöttek távoli vidékekről is, hogy Sáros legnagyobb Bá­niak koporsója előtt meghajtsák mélységes gyászuk és tiszteletük jeléül fejüket. A fekete érckoporsó a templom főoltára előtt levő ravatalon volt elhelyezve, ame­lyet teljesen befödött a koszorúk óriási tö­mege. A templom padsorait zsúfolásig meg­töltötte a gyászoló közönség. Az első pad­sorokban mély fekete fátyolba burkoltan a gyászoló család tagjai foglaltak helyet, az oltár két oldalán a papok ültek. Délelőtt tíz órakor vonult be nagy papi kisér ett el CsárSzky József kassai püspök, aki a gyászszertartást végezte. Kíséretében volt Tost Barna kassai plébános, prdátus- kanonok, Dobránszky János pápai kama­rás, sóvári esperes, Jaczkó János berzevicei plébános, Zelenyi Menyhért volt berzevi­cei plébános, Petrenkó Demeter balázsvá- gási görögkatolikus esperes és a környék papjai, akik valamennyien segédkeztek a A francia-isehszlováh barátság ünneplése vnlt az uj prágai francia követ megbizóleveiének átadása Benes és Lacroix nyilatkozatai Prága, március 26. A prágai vár tükörtermé­ben csütörtökön délelőtt adta át megbízó leve­lét a köztársasági elnöknek LeopoLd Victor de Lacroix, az uj prágai francia követ. A megbizó- irait átadásának ceremóniájánál jelen volt Krof- ta külügyminiszter és Sárnál kancellár is. A francia követet a szokásos ünnepélyes fogadta­tás után Strimpl követ, Bláha tábornok, Kucera követségi tanácsos és Kvapil ezredes, a vár pa­rancsnoka kisérte az elnökhöz. Lacroix megbízólevele átadása előtt beszédet mondott. — Kormányom kitűnő feladatot osztott rám, amikor azzal bízott meg, hogy Franciaországot a csehszlovák köztársaságban képviseljem — mondotta többek között. — Nemzeteink között régi a jóviszony és az országunkat összekötő barátságot és bizalmat a demokrácia közös ideálja erősiti meg. Nemzetközi téren közös tö­rekvésünk, hogy a népszövetség alapelveire tá­maszkodva a jogot és a becsületes békét, vala­mint a biztonságot szolgáljuk. Amikor Prágá­ban hivatalba lépek, örömömnek és büszkesé­gemnek akarok kifejezést adni. Minden törekvé­sem az lesz, hogy Franciaország és Csehszlová­kia között jóviszonyt, amennyiben ez egyáltalán még lehetséges, kimélyitsem és megerősítsem. Előre köszönöm Excellenciádnak és a csehszlo­vák kormánynak a biztos segítséget. ExceUen- ciád kimagasló személyisége, amelyet különösen Franciaország méltányol, megbecsülhetetlen ér­téket ad e támogatásnak. A francia követ beszédére a köztársasági el­nök ugyancsak beszéddel, válaszolt: — Ölömmel hallgattam végig szavait, — mondotta, — amelyekből látom, hogy küldeté­sét nagyra értékeli a ez mát biztosítéka a siker­nek. Az országaink közötti évszázados jó vi­szony a háború után még jobban kimélyüít és a jelenlegi nyugtalan időben erős, biztos és vál­tozatlan tényezőt jelent. Külpolitikánk rendsze­re egyrészt a népszövetségen, másrészt baráti és szövetségi szerződéseinken alapszik s ez az irány a jövőben is változatlan marad. Külpoliti­kánk a béke iránti szeretetnek és az igazságra való törekvésnek kifejezése és biztos alapot je­lent arra, hogy a jelenlegi nehézségeket is le­győzzük. Mint francia követ, előre rokonszen- vet élvez minálunk. A közeljövőben bizonyára érezni fogja ezt. A hivatalos aktus után a köztársasági elnök és az uj francia követ még sokáig barátságosan el­beszélgettek. Az uj követ pályafutása Lépőid Victor de Lacroix, az uj francia kö­vet hivatásos diplomata. 1878-ban született és pályafutása elején követségi titkár volt Konstan­tinápolyban, majd Berlinben. A háború elején Viviani külügyminiszter mellé osztották be, majd követségi tanácsos lett Bernben. 1923-ban a párisi központba rendelték és az európai ügyek osztályának helyettes főnöke lett. 1924- ben bolgár követté nevezték ki, de nem utazott Szófiába, mert köziben a francia külügyminisz­ter személyi osztályában vállalt vezető szerepet. 1926-tól 1929-ig a nemzetközi Duna-bizottság francia delegátusa lett és ebben a minőségben jól megismerhette a középeurópai helyzetet. 1929-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré lépett elő és tagja volt az egyiptomi adósság-bizottságnak. Egyiptomból került Prá­gába. szertartásnál. A papság sorában ott láttuk még Zaborovszky Béla pápai prelátust, Balázs Tivadar főesperest, Mécs László premontrei kanonokot és több más egyházi személyiséget. Tizenhét pap állotta körül a koporsót. A közigazgatási hivatalok is képviseltet­ték magukat. A járást Kapralcsik János já­rási főnök képviselte, Eperjes város kül­döttségében Rovó Gyula alpolgármester, Magyar József és Flórián Károly volt pol­gármesterek, Matherny Gusztáv városi ta­nácsnok, dr. Rosenberg Mór, Németh Jenő és Sebesi Ernő jelentek meg. A közönség soraiban képviselve voltak a Berzeviczy, Kuzonik, Szmrecsányi, báró Szalay, báró Szalay-Berzeviczy, Lakner, Maiéter, Schell, Tahy, Máriássy, Kőszeghy, Bánó, Both, Bujanovics, Bernáth, Becker. Csatáry, Do- bay, Dessewffy, Ferenczy, Gurkó, Ghillá- nyi, Holénia, Kirchmayer, Kissóczy, Koós, Körtvélyessy, Kádas, Meliorisz, Martényi, Praesensky, Péchy, Pillér és Szepesházy családok. A templomot betöltötte a falu népe, amelynek öregje, fiatalja megjelent a volt földesur végtisztességén. A gyászszertartást Csárszky József püs­pök végezte nagy papi segédlettel. A nagy­misét Tost Barna pápai prelátus mondotta, majd evangéliumkor Csárszky püspök a szószékről szlovák és magyar nyelven klasszikusan szép, magasszárnyalásu be­szédben búcsúztatta a nagy halottat. A püspök kiemelte, hogy a katolikus egyház szokásai szerint nem szoktak szószékről gyászbeszédet mondani, de az elhunyt nagysága megköveteli, hogy ezúttal kivé­telt tegyenek. Nemcsak egy megye, egy or­szág, hanem egész Európa egyik legna­gyobb tudósát vesztettük el — mondotta —, aki mint hitbuzgő katolikus, hűséges kegyur és a legjobb családfő kimagasló pél­da lehet A koporsó újbóli beszentelése után vég­ső nyugovóra helyezték az elhunyt földi maradványait. A sírbolt bejáratánál Buja­novics Gyula, Sáros-megye volt főispánja búcsúzott cl a nagy halottól Sáros-megye magyarsága nevében. — Államférfim nagyságáról ezúttal nem teszek említést — mondotta egyebek kö­zött —de mint a sárosiaknak, ennek a nagy családnak fejét és büszkeségét méltat tóm, akinek jóságos szivéhez minden ta­nácsra és segítségre szoruló megtalálta az utat. Áldja meg haló poraiban is a Minden­ható, ne feledjük el őt sohasem! A szenátus ülése Prága, március 26. A szenátus mai ülésén vita nélkül fogadta el a ciángázokkal való féregirtást szabályozó javaslatot. Majd az építkezési mozga­lomról szóló képviselőházi határozatot és a la­kásgondoskodási javaslatot megszavazták. A szenátus holnap tíz órakor tartandó ülésén az ostrau—friedlandi vasait államosítását, a nagy­birtok-alkalmazottak nyugdíjemelését és a rok­kantak illetményeinek rendezését tárgyalja, A közigazgatási bíróság megsemmisítette a szigetvári választást Budapest, március 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefoajelemt-ése.) A közigaz­gatási bíróság ma hirdette ki Ítéletét a sziget­vári kerület választása ellen benyújtott petí­ció tárgyábán. A közigazgatási bíróság a szi­getvári kerület választási eredményét ér­vénytelenítette. A bíróság visszautasította azit a kérelmet, hogy a választás eredményét Biedermann képviselőjelölt javára kiigazít­sák. Ismeretes, hogy a kerületben gróf Feste- tich Domonkos egységespárti jelöltet válasz­tottak meg képviselővé. A választást azon­ban ejlenjelöltje, Biedermann petícióval tá­madta meg. Gróf Festeti eh Domonkos, mint azt tegnap jelentettük, még mielőtt a Uözr. igazgatási bíróság meghozta volna Ítéletét, lemondott mandátumáról.

Next

/
Thumbnails
Contents