Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-27 / 73. (3922.) szám
2 %>M<ffl-MAGtARFnRLAEf 1936 március 27, péntek. latot is, ha addig az ideig letárgyalják a szudétanémet pártnak a politikai pártok jogi helyzetének szabályozása tárgyában már korábban benyújtott kezdeményező javaslatát. Egyébként a párt újabb határozati javaslatban sürgeti a politikai pártok jogi helyzetéről szóló törvény megalkotását. Az előadó zárszava Dr. Suchy előadó zárószavaiban röviden válaszolt a javaslat alakiságai kapcsán felmerült aggályokra és a politikai nehézségekre is. Meg van győződve arról, hogy a javaslat elfogadható, mert demokráciánk legdrágább kincseinek védelmére készült és nem irányul senki ellen, aki a demokráciában hisz és aki védeni akarja a demokráciát. A kormánynak éppen a mai nehéz időkben szüksége van erre a felhatalmazásra. Az előadó végül dr. Neuwirth módosító javaslatainak elvetését indítványozza s bejelenti, hogy a belügyminisztérium már dolgozik a pártok jogviszonyait szabályozó javaslaton* A végleges szöveg A bizottság ezután a koalíciós pártok szavazataival a javaslatot a következő szövegezésben fogadta éli 1. §. (1) A politikai pártok és pótpártök feloszlatására vonatkozó meghatalmazás (az 1933. évi 201. számú törvény 1. §-a) és ezzel kapcsolatban egyesületek és egyéb hasonló alakulatok feloszlatására vonatkozó meghatalmazás (ugyanezen törvény 3. §-ának 3. bekezdése és a 15. §. í. bekezdése) 1937 január 1-ig megujittatik. (2) Ebben az időben, ami a feloszlatott pártot vagy $ pótpártot illeti, tilalmak adhatók ki az 1933—201. számú törvény 5. és 6. §-a értelmében s intézkedések tehetők e törvény 3. §-a I. és 2. s a 7, §-a szerint; 1937 január 1-én az ilyen tilalmak és intézkedések hatályukat vesztik, ameny- nyiben azokat az illetékes hivatal már korábban nem vonta vissza. A szerzői jog védelméről szőlő javaslat Az alkotmányjogi bizottság a továbbiakban a szerzői jog védelméről szóló törvény novellájának szenátushatározatát tárgyalta. E szenátushatározathoz Ostry iparospárti azt jegyezte meg, hogy a rádiókereskedőktől a szerzők szövetsége dijakat követel azért, hogy a vevőknek üzletükben bemutatják a rádióvevő készüléket s emellett hallgatják a közvetített dalokat vagy verseket s előadásokat. Az igazságügyi minisztérium képviselője, dr. Srb osztály- tanácsos bejelentette, hogy a legújabb megállapodások szerint a kereskedők e dijakat már nem kötelesek fizetni. — A bizottság ezután a szenátushatározatot elfogadta. — Végül a bizottság a csehszlováknémet határegyezmény alkotmánytörvény- beiktatására vonatkozó kormányjavaslatot vita nélkül fogadta el. A zsolnai gyalogezredet Benes elnök ezredének nevezik el Prága, március 26. Több lap jelentése szerint a zsolnai 41-es gyalogezred kérelmére a köz- társasági eilnök megengedte, hogy ezt az ezredet Benes elnök 41-as gyalogezredének nevezzék el. Ezt az intézkedést a nemzetvédelmi minisztérium is tudomásul vette. Az ezred névadását ünnepi külsőségeik között rendezik meg a legközelebbi hetekben e aiz ünnepségre meghívják a köztársasági elnököt is. Április 21-én érkezik Budapestre a lengye' miniszterelnök Budapest, március 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Koszcial- kovszki lengyel miniszterelnök budapesti utjának végleges időpontját és programját már megállapították. A lengyel miniszter- elnök április 21-én érkezik Budapestre. Valószínű, hogy vele együtt lengyel politikai és gazdasági bizottság is utazik a magyar fővárosba. Szlovenszkó magyarságának mély részvéte mellett helyezték örök nyugalomra Berzeviczy Albertét az ősi családi sírboltba Csárszky püspök és Bujanovics Gyula búcsúztatta a magyar kultúra nagy halottját Berzevice, március 26. ... Még nyíltak a völgyben az őszi virágok... Szeptember végén búcsúzott, hagyta el örökre ősi fészkét, fenyőzugással, hervadó virágillattal tele parkját, a kőoszlopos ,,altánával“ s a „run- dellának“ nevezett toronyszobával, övezett, nemes egyszerűségében is klasszikusan szép berzevicei kúriáját a magyarság egyik legnagyobb, Sáros egyik legértékesebb fia, Berzeviczy Albert. Mintha azok az ő maga-nevelte öreg fái és bokrai is tudták, sejtették volna, hogy gazdájuk utólszor járja be hüs árnyékukkal védett parkja elnémult utait, — csendben, panasztalan, örökre búcsúzik tőlük, sok-sok sárguló levelet, megany- nyi könnyet hullajtottak jó uruk fáradt léptei alá, életében s életükben először susogták feléje a kedves megszokott „Viszontlátás^ helyett a bús „Istenvéledet“. S amikor a hintó a tágranyilt udvarkapun kifordult, Berzevice aggastyán ura utolsót nézett vissza, utólszor simogatta végig fáradt tekintetével az otthagyott kúriát, az elhagyott parkot, s alig hallhatóan, magábamerülve rebegte ő is: „Isten veeld, Isten veletek — örökre“. Szeptember végén, levelek hullása, daru távozása idején távozott, — március végén, rügyek fakadása, fecskék érkezése idején érkezett szülőfalujába ismét vissza az elnémult tudós, a nagy, komoly államférfiu, — a berzevicei. jóságos föl- desur. De most nem susogó fák, parkjának nyiladozó ibolyái, csak a komor kegyúri templom hideg kőfalai fogadják, s gyászolók sötét fenyősora állja körül a legszomorubb virággal borított ágyat, — a gyászpompába borult, bús, borús, ravatalt. S a régi és az uj világ, — régi földesur, s az uj nemzedék, a munkás, derék, szorgalmas berzevicei nép állja körül, s egyenlően siratja jóságos emberét, közös rögük szülöttjét, sárosi ős nemzetség legkiválóbb sarját. Az ut Berzevice felé a tarkeői vár közelében vezet. Az utolsó torony ott integetett nemrég a vércséklakta várból a felhők borította égbe, még állott a rom, — s könnyű szél, picinyke vihar letörte, legörgette utolsó emlékét is a múltnak, — könnyű szélvihar, hirtelen támadt betegség a régi Sáros-megye utolsó szikláját, kimagasló bástyáját derékbe törve, országhatárokat betöltő zajjal görgeti le a legnagyobb magasból a leggyászosabb mélybe. S ezt a minden kulturembert közelről érintő csapást, ezt a dörgedelmes gyászi zajt felül sikítja a legfájdalmasabb zene, a legsirámabb jajj- szó, a katolikus egyház sírba kísérő muzsikája, a mindannyiunkra váró borzalmasan szép Circum- dederunt. Világok gyásza, emberek fájdalma szomorú életünk e leges-legutolsó zeneszámába van süritve. Együtt énekeljük a pappal, — az élet utolsó programszámául ejtik az utolsó rádobott röggel a sírba: „circumdederunt me.:.“ HUNGARICUS VIATOR. A berzevicei temetés Eperjes, március 2ö. (Kiküldött munkatársunk telefon jelentése.) Ma délelőtt temették el a kegyelet és részvét mélységes és impozáns megnyilvánulása mellett Sárosmegye nagy halottját, Berzeviczy Albertét. A temetési szertartás a berzevicei plébánia- templomban folyt le. Csodaszép, tiszta, felhőtlen ég mint mindent befödő selyempalást kéklett a berzevicei templom ősi tornya fölött. Autók, fogatok és gyalogosok százai özönlöttek távoli vidékekről is, hogy Sáros legnagyobb Bániak koporsója előtt meghajtsák mélységes gyászuk és tiszteletük jeléül fejüket. A fekete érckoporsó a templom főoltára előtt levő ravatalon volt elhelyezve, amelyet teljesen befödött a koszorúk óriási tömege. A templom padsorait zsúfolásig megtöltötte a gyászoló közönség. Az első padsorokban mély fekete fátyolba burkoltan a gyászoló család tagjai foglaltak helyet, az oltár két oldalán a papok ültek. Délelőtt tíz órakor vonult be nagy papi kisér ett el CsárSzky József kassai püspök, aki a gyászszertartást végezte. Kíséretében volt Tost Barna kassai plébános, prdátus- kanonok, Dobránszky János pápai kamarás, sóvári esperes, Jaczkó János berzevicei plébános, Zelenyi Menyhért volt berzevicei plébános, Petrenkó Demeter balázsvá- gási görögkatolikus esperes és a környék papjai, akik valamennyien segédkeztek a A francia-isehszlováh barátság ünneplése vnlt az uj prágai francia követ megbizóleveiének átadása Benes és Lacroix nyilatkozatai Prága, március 26. A prágai vár tükörtermében csütörtökön délelőtt adta át megbízó levelét a köztársasági elnöknek LeopoLd Victor de Lacroix, az uj prágai francia követ. A megbizó- irait átadásának ceremóniájánál jelen volt Krof- ta külügyminiszter és Sárnál kancellár is. A francia követet a szokásos ünnepélyes fogadtatás után Strimpl követ, Bláha tábornok, Kucera követségi tanácsos és Kvapil ezredes, a vár parancsnoka kisérte az elnökhöz. Lacroix megbízólevele átadása előtt beszédet mondott. — Kormányom kitűnő feladatot osztott rám, amikor azzal bízott meg, hogy Franciaországot a csehszlovák köztársaságban képviseljem — mondotta többek között. — Nemzeteink között régi a jóviszony és az országunkat összekötő barátságot és bizalmat a demokrácia közös ideálja erősiti meg. Nemzetközi téren közös törekvésünk, hogy a népszövetség alapelveire támaszkodva a jogot és a becsületes békét, valamint a biztonságot szolgáljuk. Amikor Prágában hivatalba lépek, örömömnek és büszkeségemnek akarok kifejezést adni. Minden törekvésem az lesz, hogy Franciaország és Csehszlovákia között jóviszonyt, amennyiben ez egyáltalán még lehetséges, kimélyitsem és megerősítsem. Előre köszönöm Excellenciádnak és a csehszlovák kormánynak a biztos segítséget. ExceUen- ciád kimagasló személyisége, amelyet különösen Franciaország méltányol, megbecsülhetetlen értéket ad e támogatásnak. A francia követ beszédére a köztársasági elnök ugyancsak beszéddel, válaszolt: — Ölömmel hallgattam végig szavait, — mondotta, — amelyekből látom, hogy küldetését nagyra értékeli a ez mát biztosítéka a sikernek. Az országaink közötti évszázados jó viszony a háború után még jobban kimélyüít és a jelenlegi nyugtalan időben erős, biztos és változatlan tényezőt jelent. Külpolitikánk rendszere egyrészt a népszövetségen, másrészt baráti és szövetségi szerződéseinken alapszik s ez az irány a jövőben is változatlan marad. Külpolitikánk a béke iránti szeretetnek és az igazságra való törekvésnek kifejezése és biztos alapot jelent arra, hogy a jelenlegi nehézségeket is legyőzzük. Mint francia követ, előre rokonszen- vet élvez minálunk. A közeljövőben bizonyára érezni fogja ezt. A hivatalos aktus után a köztársasági elnök és az uj francia követ még sokáig barátságosan elbeszélgettek. Az uj követ pályafutása Lépőid Victor de Lacroix, az uj francia követ hivatásos diplomata. 1878-ban született és pályafutása elején követségi titkár volt Konstantinápolyban, majd Berlinben. A háború elején Viviani külügyminiszter mellé osztották be, majd követségi tanácsos lett Bernben. 1923-ban a párisi központba rendelték és az európai ügyek osztályának helyettes főnöke lett. 1924- ben bolgár követté nevezték ki, de nem utazott Szófiába, mert köziben a francia külügyminiszter személyi osztályában vállalt vezető szerepet. 1926-tól 1929-ig a nemzetközi Duna-bizottság francia delegátusa lett és ebben a minőségben jól megismerhette a középeurópai helyzetet. 1929-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré lépett elő és tagja volt az egyiptomi adósság-bizottságnak. Egyiptomból került Prágába. szertartásnál. A papság sorában ott láttuk még Zaborovszky Béla pápai prelátust, Balázs Tivadar főesperest, Mécs László premontrei kanonokot és több más egyházi személyiséget. Tizenhét pap állotta körül a koporsót. A közigazgatási hivatalok is képviseltették magukat. A járást Kapralcsik János járási főnök képviselte, Eperjes város küldöttségében Rovó Gyula alpolgármester, Magyar József és Flórián Károly volt polgármesterek, Matherny Gusztáv városi tanácsnok, dr. Rosenberg Mór, Németh Jenő és Sebesi Ernő jelentek meg. A közönség soraiban képviselve voltak a Berzeviczy, Kuzonik, Szmrecsányi, báró Szalay, báró Szalay-Berzeviczy, Lakner, Maiéter, Schell, Tahy, Máriássy, Kőszeghy, Bánó, Both, Bujanovics, Bernáth, Becker. Csatáry, Do- bay, Dessewffy, Ferenczy, Gurkó, Ghillá- nyi, Holénia, Kirchmayer, Kissóczy, Koós, Körtvélyessy, Kádas, Meliorisz, Martényi, Praesensky, Péchy, Pillér és Szepesházy családok. A templomot betöltötte a falu népe, amelynek öregje, fiatalja megjelent a volt földesur végtisztességén. A gyászszertartást Csárszky József püspök végezte nagy papi segédlettel. A nagymisét Tost Barna pápai prelátus mondotta, majd evangéliumkor Csárszky püspök a szószékről szlovák és magyar nyelven klasszikusan szép, magasszárnyalásu beszédben búcsúztatta a nagy halottat. A püspök kiemelte, hogy a katolikus egyház szokásai szerint nem szoktak szószékről gyászbeszédet mondani, de az elhunyt nagysága megköveteli, hogy ezúttal kivételt tegyenek. Nemcsak egy megye, egy ország, hanem egész Európa egyik legnagyobb tudósát vesztettük el — mondotta —, aki mint hitbuzgő katolikus, hűséges kegyur és a legjobb családfő kimagasló példa lehet A koporsó újbóli beszentelése után végső nyugovóra helyezték az elhunyt földi maradványait. A sírbolt bejáratánál Bujanovics Gyula, Sáros-megye volt főispánja búcsúzott cl a nagy halottól Sáros-megye magyarsága nevében. — Államférfim nagyságáról ezúttal nem teszek említést — mondotta egyebek között —de mint a sárosiaknak, ennek a nagy családnak fejét és büszkeségét méltat tóm, akinek jóságos szivéhez minden tanácsra és segítségre szoruló megtalálta az utat. Áldja meg haló poraiban is a Mindenható, ne feledjük el őt sohasem! A szenátus ülése Prága, március 26. A szenátus mai ülésén vita nélkül fogadta el a ciángázokkal való féregirtást szabályozó javaslatot. Majd az építkezési mozgalomról szóló képviselőházi határozatot és a lakásgondoskodási javaslatot megszavazták. A szenátus holnap tíz órakor tartandó ülésén az ostrau—friedlandi vasait államosítását, a nagybirtok-alkalmazottak nyugdíjemelését és a rokkantak illetményeinek rendezését tárgyalja, A közigazgatási bíróság megsemmisítette a szigetvári választást Budapest, március 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefoajelemt-ése.) A közigazgatási bíróság ma hirdette ki Ítéletét a szigetvári kerület választása ellen benyújtott petíció tárgyábán. A közigazgatási bíróság a szigetvári kerület választási eredményét érvénytelenítette. A bíróság visszautasította azit a kérelmet, hogy a választás eredményét Biedermann képviselőjelölt javára kiigazítsák. Ismeretes, hogy a kerületben gróf Feste- tich Domonkos egységespárti jelöltet választottak meg képviselővé. A választást azonban ejlenjelöltje, Biedermann petícióval támadta meg. Gróf Festeti eh Domonkos, mint azt tegnap jelentettük, még mielőtt a Uözr. igazgatási bíróság meghozta volna Ítéletét, lemondott mandátumáról.
