Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-25 / 71. (3920.) szám

■iini iiiiiiii hm írni■ ini■ i [■1111 2 1936 március 25, szerda. 1863 ÓTA VILÁGMARKA 70 ev óta kipróbált, ártalmatlan, természetes hashajtó. Elég te. pohárral, kapható klsiivogben Is. kában mindig lényeges az, hogy valamit „ki" mond és nem az, hogy ,,mit“ mond, mert az ember egyéniségétől függ a pofli~ tikénak értéke. A külügyminiszter ur mint professzor müveiben a magyarság európai hivatását igyekezett lecsökkenteni, a ma­gyarsággal szemben tanúsított magatartá­sa nem volt objektív, amit bizonyít az, hogy az ő tanítása a magyarságról ellen­tétben áll Macurek professzor ur tanításá­val!. A miniszter ur tehát mint tudós nem volt barátja a magyarságnak, diplomáciai sze­replésében pedig annak az iránynak volt] a hive, mely a respublikának sorsát nem a szomszédokkal való megértésre, hanem a szomszédok meggyengítésére építette fel. Azonban a feledés miniszter mindig más­képp cselekszik, mint amit a professzor ír, vagy amit a hivatalnok tesz. Erre sok pél­dánk van. Az ő szerepe most rendkívül nehéz és különösen nehéz azért, mert nehéz vala­kinek külügyminiszternek lenni olyan előd után, amilyen Benes elnök ur volt. Ezt legjobban bizonyítja Hodza miniszter- elnök ur példája, aki pár hetes külügymi- nisztersége után immár visszalépett. Hodza miniszterelnök urnák a külpoli­tikája annyiban érintett kellemesen, hogy ő a szomszédokkal való megértést hir­dette, de miután visszalépett, nem tudom, hogy ez a politika megbukott-e vagy sem? kisebbségei is hozzájárulhatnának, tehát a csehszlovákiai magyarok i®. A mi álla­munk és Magyarország s a magyar nem­zet érdekében való volna ez a munka. Ezért ezekben a komoly órákban apellá­lunk a magyar nép józan eszére s a ma­gyar nép természetének minden szép vo­nására, hogy kezdjék meg e szép hiva­tásuk gyakorlását, melyet a sors rendelt számukra: legyenek hid a magyar nem­zet s a szomszédos államok között. Hrusovsky a továbbiakban a gazdasági kisantantnak kíván nagy sikert, elítéli a kisállamok autarkiatörekvéséit, amelyek teljes megsemmisülésüket idézhetik eílö * beszédét a közép- és keleteurópai nemze­tek szoros összefogására irányuló felhí­vással fejezi be. Svötiík kanonok helyesli a szovjettel való szövetséget Svétlík kanonok, cseh néppárti képviselő a német fegyverkezésről közöl adatokat, forrás megjelölése nélkül, majd Hitler kan* cellárnak 25 éves megnemtámadási javas* latára azt mondja, hogy néhány év múlva, amikor a németeknek kedvező lesz, isméit „egyszerű jogi álláspontnak" és „paragra- fuserdőnek" nyilváníthatják a szerződése* két. A kisantant, balkánszövetség, a szov* jetkormánnyal való szerződések, mind Né­metország expanzív politikájának követ­kezményei. Nem kétséges, hogy Németor­szág most sem nyugszik meg és hogy csak­is területi engedmények állíthatják meg. És megnyugszik gyarmatai visszaadásával? Hitler megerősíti a rajnai övét, hogy sza­bad keze legyen keletre, különösen egy orosz-japán konfliktus esetén. Olaszország féltékenyen nézi a középeurópai eseménye­keit. Ugylátszik, Ausztria visszatér Musso­lini védőszárnyai alá. Reméli, hogy a kritikus órák és napok elmúl­nak és hogy el óbb-utóbb sor kerül a csehek és németek együttműködésére. Csehszlovákia és Magyarország közös érdeke — Én mindig azt az álláspontot képvise­lem, hogy Magyarországnak és Csehszlo­vákiának mint két nembalkáni államnak gazdasági és politikai téren közös érdekeik vannak, tehát meg kell érteniök egymást, de nem úgy, hogy ez az egyenlőség és az egyenjogúság nélkül történjék. Minden­esetre a jóviszony helyreállításához első­sorban az is szükséges, hogy a csehszlovák külügyminiszter ne csak hirdesse az aláirt szerződések kötelező szentségét, de gyakor­latban is kövesse a szerződések teljesítését, mert innen akarom kijelenteni újból azt, hogy mindeddig a St. Germain en Laye- ben kötött kisebbségvédelmi szerződést ve­lünk szemben nem tartják be sem kulturá­lis, sem gazdasági, sem politikai tekintet­ben. itt most részleteket nem hozok fel, de ha kívánják, tudok azzal is szolgálni. — A világ most telve van háborús zaj­jal. Az angol népszövetségi ligának díszei- nöke, Lord Róbert Cecil dobta bele a vi­lágba a kiáltást, hogy „no moore war" — soha többé háborút •—ezzel szemben az elnyomottak azt kiáltják, hogy „no moore injustice" -— ne legyen többé igazságtalan­ság. Ha a miniszter urnák az lesz a politikája, hogy az igazságtalanságokat ki akarja küszöböltetni, ebben a tekintetben szá­míthat támogatásunkra, ha azonban olyan külpolitikát akar követ­ni, mely a formalizmusban merül ki s el­fogult lesz az ittlevő nemzetiségek iránt, akkor a legellenzékibb álláspontot fogjuk politikájával szerűben elfoglalni. Hrusovsky Magyarországot és Ausztriát a kisantantba invitálja Hrusovsky cseh nemzeti szocialista a csehszlovák külpolitika békés szándékait hangsúlyozza. Részletesen ismerteti Né­metország és Szovjetoroszország kapcso­latait a génuai konferenciától kezdve. A kellemes kapcsolatokat — szerinte —• a nemzeti szocializmus uralomrajutása bon­totta meg. De a német bankárok még ma is minden hivatalos ellenségeskedés elle­nére tovább támogatják hitelekkel a szov­jetszövetséget. Tanács-Oroszország hatá­rozottan s nyíltan ellenzi a német Mittel- europa elgondolást s ez késztette a szovjet- kormányt arra, hogy ama hatalmak felé forduljon, akik ugyancsak más nézeten vannak. A locarnói szerződés felmondása valóban támadási szándékokat árul el. A német vezérkar távolról sincs elragad­tatva a német kormány eljárásától. Mert amig Locamo érvényes volt, addig a né­met hadilónak csak a lába látszott ki, ma nyíltan látni az egész lovat. A szónok Oroszország legyőzhetetlenségét fejtegeti. A világban aggodalmakat kelt nemcsak a német fegyverkezés, hanem a fajgyűlölet hirdetése. Ezzel szemben Fran­ciaországban s Angolországban is elhatá­rozott a szándék, hogy a kisantantot min­denképpen megerősitsék s Ausztriával, Ma­gyarországgal, Bulgáriával és a balkáni szövetséggel egybekapcsolják, mert csak úgy akadályozható meg a háború, ha az egész világ szembeszáll az elszigetelt Né­metországgal. A szónok reméli, hogy Olaszország is ebbe a harcvonalba áll. Vi­lágos, hogy emellett igen fontos feladat az osztrák csatlakozás megakadályozása. Az a terv, hogy az ansluszt a Habsburg res­taurációval akadályozzák meg, nagyon gyerekes gondolat. Ezt úgy akadályozhat­juk meg legjobban, ha Ausztriát fölvesszük a kisantantba. Ez természetesen elsősorban magától Ausz­triától függ. Ha Ausztria belép a kisantantba, akkor Magyarország kormányának is meg kell értenie, hogy ugyancsak be kell lépnie a kisantant keretébe. Ez csak Magyarország és a magyarok ja­vára volna. Hát a magyarok nem értik meg, hogy a régi Magyarország feltámasz­tása évről-évre politikai, jogi, kulturális, műszaki és pszichológiai szempontból egyre nagyobb lehetetlenséggé válik? Saj­nos, ma a magyar politika válaszúton van, éppen úgy, mint I9l4-ben volt. Az egyik ut Németország fegyverhordozójának sze­repéhez vezet és ahhoz, hogy Magyaror­szág sorsa egyszersmindenkorra, végérvé­nyesen Németország sorsához kapcsolódik. Német győzelem eseté* visszanyerhető volna talán a volt Magyarország feltá­masztása, de mindenesetre elveszti függet­lenségét és teljesen alttól kerül függő hely­zetbe, hogy a németek mint tartják be szer­ződéses kötelezettségeiket és mennyire ér­vényesítik „a hatalom a jog előtt" elvet. A második esetben, vereség esetén nem vár­hatnak egyebet újabb Trianonnál. Ha Magyarország fenn akarja tartani függetlenségét, be kell lépnie a közép- és keleteurópai nemzetek szövetségébe. Itt Magyarország ragyogó kulturális, politi­kai és gazdasági szerepet játszhatik. Ma­gyarországot erre a helyes útra juttatni — ehhez talán az utódállamok magyar A szociáldemokrata szónok kiseöbséselienes kívánságai Stivin szociáldemokrata elmondotta, hogy a közelmúltban személyesen járt Ausztriában s azt tapasztalta, hogy ha Csehszlovákiát joggal nevezik az európai rend és béke szigetének, úgy Ausztria amolyan középeurópai Helgoland. Az uralkodó rezsimet a nácizmus és a forradalmi szocializmus morzsolja le. Még nem múlt el az abesszimiai háború, máris ujább veszélyek fenye­getik a beikét. A béke legtartósabb pillérje a munkásmozgalom. Követeli, hogy a kormány tegyen megfelelő lépéseket, hogy a békeszerződésekből törüljék a megalázó kisebbségvédelmi rendelkezéseket. Hogy a munkásmozgalmak a nemzetek szövet­ségével szemben is őszinte és rokonszenvező ál­láspontot foglalnak el, az kitűnik a szovjetkor­mány eljárásából, amely szükségesnek. tartotta a csatlakozást. — Ha Hitler uj Locamót ajánl fel, kérdés, hogy akar-e s milyen biztosítékot tud adni, hogy a jövőben a szerződéseket be­tartja. Mit mond a szélső jobboldal? Holecek, a cseh nemzeti egyesülés pártjának képviselője üdvözli, hogy Neuwirth elvetette a pangermanizmus eszméit, de biztosítékot kiván abban az irányban, hogy adott esetben döntő pillanatokban is ugyanez lesz a szudétanémet álláspont s nem mennek át Hitler oldalára. Herriot patetikus mondását idézi: Nem, Fran­ciaország soha nem engedi meg Németország fegyverkezését. És öt hét sem telt el és Francia- ország Genfben elismerte a fegyverkezési egyen­jogúságot. Majd Tardieu ama megállapítását említi, hogy a nemzetek szövetsége tényleg már nem létezik. Németország tovább megy a maga utján, melynek legvégén ott a háború. A szónok követeli a nyílt diplomáciát. Neuwirth szudétanémet párti szerint ha jogilag nem is, de facto mégis a francia-csehszlovák- orosz paktum váltotta ki a március 7-i esemé­nyeket. A külügyminiszter joggal utalt a francia­orosz és a csehszlovák-orosz paktum különbö­zőségére. Nem engedhető meg. hogy külpoliti­kai történéseket a szudétanémet párttal szem­ben való ellenséges konzekvenciák levonására használjanak ki. A ds‘u?án! vita A délutáni ülésen Witte német szociálde­mokrata felszólalásában azt hangoztatta, hogy Európa a közelmúltban komoly háborús ve­szedelem előtt állott. A felszólaló hibás önámitásna'k tartja azt hinni, hogy a háború veszélye teljesen elmúlt volna. Kopecky kommunista szemrehányásokat tett amiatt, hogy a parlament csak tizennégy nap elteltével nyilatkozhat Hitler beszédéről. Az ipa­rospárti Benes felszólalása után a külügyi vita Kroffca külügyminiszter zárószavaival végződött. Krofta zárszava Krofta külügyminiszter röviden válaszolt a vita folyamán elhangzott kifogásokra. Hang­súlyozta, hogy expozéjában szándékosan csak a március 7-iki események kihatásával foglal­kozott, mert rövidesen alkalma lesz a képviselőház plénu­ma előtt összefoglaló helyzetjelentést tenni. Visszautasitotta azt a kommunista oldalról jött vádat, hogy a külügyminisztérium nem illetékes tényezők befolyása alatt állana. Ha ilyesmi fennforogna, rögtön levonná ennek következmé­nyét. A külügyi bizottság a miniszter zárszava után tudomásul vette az expozét. Magyarország elbúcsúzott nagy halottjától: Berzeviczy Alberttól A Magyar Tudományos Akadémia elő­csarnokában volt a gyászszertartás Budapest, március 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelenitése.) A Magyar T udományos Akadémia előcsarnokában kedden délelőtt ravatalozták fel Berzeviczy Albert holttestét. A beszemtelési gyászszer­tartás kedden délután négy órakor volt, amelyen megjelent Horthy Miklós kor­mányzó is. A gyászszertartást Christon Endre püspök, egri nagyprépost végezte. Utána dr. Honnan Bálint kultuszminiszter a magyar kormány képviseletében, dr. Ba­logh Jenő az Akadémia részéről, Herczeg Ferenc a Kisfaludy Társaság nevében, Horánszky Lajos pedig a Tisza István Társaskör megbízásából búcsúzott el a ha­lottól. Berzeviczy Albert földi maradványait a családi birtokra, a sárosmegyei Berzevicé- re szállítják és ott helyezik örök nyuga­lomra. A gyászszertartás után nagy tömeg ki­sérte ki a pályaudvarra Berzeviczy Albert koporsóját. A sárosmegyei Berzevicén a temetés csütörtökön lesz. Magyar osztály létesül a csehszlovák külügyminisztériumban ? A budapesti csehszlovák követség sajtófőnöke különleges missziót kap? Budapest, március 24, (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A budapesti reggeli sajtó azt az érdekes hirt közli, hogy a budapesti csehszlovák követség sajtóosztályán néhány na­pon belül jelentős változás fog bekövetkezni. A hir szerint dr. Straka Antal sajtóattasé, aki ti­zenegy esztendeig teljesített mint sajtófőnök a követségen szolgálatot, megválik eddigi hivata­lától és április l-én Prágába, a külügyminiszté­riumba kerül. Hir szerint Krofta külügyminiszter Hodza miniszterelnök ajánlására az újonnan lé­tesítendő magyar osztály megszervezésével bízza meg Strakát a prágai külügyminisztériumban. Straka helyére dr. Milec Iván kerül Zsolnáról, de azt mondják, hogy csak rövid ideig teljesít majd Budapesten szolgálatot, mert hat hónap múlva Straka magasabb megbízatással újból visszatér Budapestre és cseh nemzetiségű sajtó­főnököt hoz majd magával A szenátus ülése rövid Prága, március 24. A szenátus ma délben rövid ülést tartott, melyen vita nélkül elfogadta a csehszlovák-lengyel ke­reskedelmi egyezmény egy pótjegyzőkönyvét. A szenátus dr. Turcliányi Imre felszólalása után a mentelmi bizottság javaslatára kiadta Hokky Károly szenátort a viski kormánybiztossal szem­ben felmerült ismert ügyében. Keil szudétanémet szenátor kiadását a plénum megtagadta. A szenátus március 26-án, csütörtök 12 órakor tartandó ülésén egyebek között az építési törvény javaslatát és a lakásvédelmi novellát, továbbá a féregirtási javaslatot tárgyalja­Dzsidzsiga újabb bombázása Róma, március 24. Badoglio 163. sz. harctéri jelentése szerint a helyzet a szomáli és az erit- reai fronton változatlan. Az egyik olasz repülő­gép lezuhant és négy tagból álló személyzete szörnyethalt. Addis Abeba, március 24, Dzsidzsigát kedden reggel az olasz repülőgépek harmadszor is bom­bázták. Az első két légi támadás alatt az angol Szomáliföldről érkezett jelentések szerint 33 em­ber meghalt és 140 megsebesült. A kínai kommunisták előlörése P e k i n g, március 24. A legújabb hírek szerint a hopeji kommunisták elfoglalták Hungtung városát. Ha a város tényleg ele­sett, akkor Dél*Sansd tartomány súlyos hely­zetbe került, mert a kommunisták megsza­kították az összeköttetést a szomszédos tar­tományokkal. A japánok kénytelenek lesznek érdekeik megvédése miatt erélyesen beavat­kozni a küzdelembe.

Next

/
Thumbnails
Contents