Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-25 / 71. (3920.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON; 3 0 3 1 1. • •

SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRRHR.

Uj hang a régi hegedűn

Az európai helyzet megvitatása a külügyi bizottságban

Szüllő Géza:

Csehszlovákiának és Magyarországnak meg kell értenie egymást I

Hrusuvstsy fföHitaést keltő a kisasüanfba invitálja Mapyarorszá&ot és Ausztriát és elismerőleg nyilatkozik a magyarság erényeiről

A csehszlovák szociáldemokrata párt szónoka a békeszerződés „megalázó“ kisebbségvédelmi rendelkezéseinek törlését követeli!

(f) A külügyi bizottság mai ülésén olyan beszéd hangzott el a magyarok felé, amelynek — ha nem is tartalma a hangja mindenesetre komoly figyelmet érdemel. Elsősorban azért, mert ezúttal olyantól hallottunk barátságos szavakat a magyarság erényeiről, aki eddig nem túlságosan vitézkedett a magyar dicséretben, sőt mi tagadás, mindig előljárt ott, ahol a magyarokról leszedték a keresztvizet. De figyelmet érdemel ez a beszéd azért is, mert első jelét látjuk benne egy uj szellemi kurzus kibontakozásának s mert végre-valahá- ra a köztársaság magyarjának sem kell fülét két tenyerével betapasztani, ha róla beszélnek a túloldalon állók, kihúzhatja gerincét és szemébe nézhet a mondottaknak. Igen, legyen szabad Hrusovsky képviselő ur beszéde után őszintén szólanunk arról, ami nekünk, magyaroknak sokáig fájdalmassá, majd közönyössé tette, hogy azok, <■— akiket saját soviniszta elfogultságuk ér- tetlenné tesz minden más nemzet képességei, becsületérzése, jó tulajdonságai iránt *— hogyan vélekednek rólunk s milyen átkokat szórnak felénk. A cseh és szlovák sajtó egyrészében sokáig, még a legutóbbi időben is, annyira eluralkodott velünk szemben ez a hang, hogyha jóérzésü magyar ember megpróbált szembenézni a magyarság ellen elhangzott vádaknak, már a második mondatnál olyan tömény gyülölet- gőz csapta meg orrát, hogy visszatántoro- dott minden jó szándékával, minden becsületes igyekezetével együtt. Lehetetlen volt még csak gondolni is arra, hogy ilyen hangon polemizáljunk, hogy megkíséreljük megérteni egymást, hogy érveket sorakoztassunk fel saját védelmünkben s hittel higyjük, hogy nincs olyan félreértés, előítélet, amelyet a jószándék és a józanság nevében el ne lehetne oszlatni.

"’dvözöljük ezt a hangot, amit most egy velünk sokáig élesen szembenálló képviselő ütött meg. Igen, ez az a hang, amin velünk beszélni lehet. Ezen a hangon kezdhetjük kicserélni nézeteinket, ezen a hangon eljuthatunk odáig, hogy eloszlatunk minden gátló félreértést és előítéletet. Nem kívánunk foglalkozni a beszéd tartalmával s még csak abba sem akarunk belemenni, hogy a beszéd politikai összefüggéseit boncolgassuk és keressük a politikai apropót, ami a régi húrokon ezt az uj dalt pengette ki, csupán a beszéd hangja az, ami egy pillanatra megállít bennünket. S nagyon örülünk annak is, hogy ez a beszéd éppen a külügyi bizottságban hangzott el £ éppen olyan időpontban, amikor egyre világosabban, egyre parancsolóbban figyelmezteti az idő Középeurópa népeit arra, hogy csak egymás oldalán, egymás boldogulásának elősegítésével, egymás értékeinek kölcsönös és őszinte megbecsülésével állhatják meg helyüket a népek versenyében. Most már csak az lenne a szerény óhajunk, hogy ez a hang, ez az uj stílus ne maradjon elszigetelt egyetlen kivételes alkalomra korlátozott megnyilatkozása a megértés és megbecsülés annyiszor szinre- csábitott és mindannyiszor száműzött szellemének, hanem valóban uj megtermékenyítő irányzattá fejlődjön s a magyarofobia helyett vegye át a karmesteri pálcát a tárgyilagosság és a pontos értékekkel mindig számoló felelősségtudat. Szeretnek, ha a ■félrevezetett érzések és a felkorbácsolt indulatok helyett a komoly történelemtudás, a tények tárgyilagosan hűvös ismeretté és a

Prága, március 24. A képviselőház külügyi bizottsága ma reggel Hampl elnökletével dr. Krofta miniszter jelenlétében megkezdte a külügyminiszter múlt héten tartott

—- A régi monarchiában Aehrenthal kül- ügyminisztersége alatt az első szerb konfliktuskor volt a hangulat hasonló a mostanihoz —- kezdte a szónok. — A delegációban a külügyminiszter napról-nnpra halogatta expozéjának élmondását és azt hiszem, ez taktikailag jobb volt, mint amit Krofta külügyminiszter ur tett, aki most foglalt állást szorosan a francia álláspont mdllett, amikor a francia álláspont tulajdonképpen még leszögezve sincs. Mert a francia kormány sean bevonulni nean akar, sem háborút nem akar, sem az angolokkal szakítani nem akar, sem Genfet nem akarja otthagyni, de ragaszkodik a népszövetségi paktum törvényeihez, a kőtáblákhoz,

ahogyan ezt gúnyosan emlegetik az angol diplomaták és ilyen körülmények között látja szükségesnek a külügyminiszter ur azt, hogy megkösse magát és szembeállítsa Németországgal a maga felfogását. Pedig Németország a leghatalmasabb szomszédja a köztársaságnak és most ez a Németország ajánl fel 25 esztendőre meg nem támadási szerződést.

A népszövetség öncél vagy eszköz?

— A külügyminiszter ur expozéja mint tudományos mü rendkívül világos. Teljesen egyetértek vele abban, hogy az adott szó — adott szó, a szerződés —- szerződés;

megbékélésre törekvő jóindulat adná az érveket ezentúl azoknak a szájába, akik bármilyen oknál fogva ellenünk fordulnak.

Mindezt, amit elmondottunk Hrusovsky beszédével kapcsolatban, nem óhajítjuk vonatkozásba hozni a külügyi bizottságban elhangzott világpolitikai fejtegetésekkel, csak le akarjuk szögezni, hogy már korábban is el lehetett volna kezdeni velünk ilyen hangon beszélni. Természetes, hogy az ittélő magyarság tudatában van hivatásának, tudatában van gazdasági, politikai és kulturális egzisztenciájával járó kötelezettségeiknek s nem csupán azon a

expozéjának vitáját.

A külügyi vita első szónoka dr. Szüllő Géza képviselő volt, aki szlováknyelvü beszédében a következőket mondotta:

azonban az a felfogás, amely az expozéból kitűnik, hogy a népszövetség fentartása az emberiség célja, semmiképpen sem helytálló.

A népszövetség is csak eszköze annak, hogy az emberiség boldoguljon, de nem célja az emberiségnek.

— Bizonyos, hogy a francia politika görcsösen ragaszkodik a népszövetség gondolatához. Ennek nyomában kullog a kisan- tant is, s most a népszövetségért él-hal a szovjet is. Ha kérdezzük, miért, a felelet egész egyszerű, mert a népszövetség mai összeállításában instrumentuma az erőseknek a gyengékkel szemben.

Formalizmus a francia politkában

— A népszövetség egész mai struktúrája nem a béke lényegét, hanem a formáját használja föl a mozgó élet megnyilvánulásaival szemben,

— A népszövetség, mely össze van kötve a versaillesi békével, azon fáradozik, hogy megmerevitse a világot és a népszövetség egész eszejárása már teljesen talrnu- divá vált és igy érthető, hogy Litvinov áltál helyesnek tartatik, de hogy a demokráciát hirdetők a formát keressék szemben a józan ésszel, a common sense-szal, ez megbosszulja magát.

A formalizmus megöl minden fejlődést, a formális jog ellentétben áll az élettel.

hangon múlik, amivel hozzánk fordulnak, hogy mi milyen magatartást tanúsítunk az állammal s a többségi nemzettel szemben. Mi el tudtuk viselni a ridegebb hangot is és mint ezt az elnökválasztás tényei is bizonyítják, elhatározásainkat söha nem mértük csakis sérelmeinkhez. Soha nem tettük sorsdöntő pillanatokban mérlegre a kapott simogatásokát és az elszenvedett pofonokat. A magyarság, emlékezhet rá Hrusovsky Igor, nem egyszer adta tanujelét emelkedett és nagy, egyetemes célok felé tekintő politikai ítéletének. Ezentúl sem fogunk letérni arról a korrekt és becsületes útról,

A latin legis actio és formulák keresése ta* Ián bizonyítéka annak, hogy a franciák latinok, de nem bizonyítéka annak, hogy jó politikusok.

A merev formalizmus jellemezte Barthou* Paul Boncour és most Flandin politikád ját.

De a mozgó élet megakadályozása mindig megbosszulja magát, mert a szabadság benne van az emberi lélekben, ha elnyomják, sokszor értékek megsemmisítésével, de életre tör.

Hodza dunai politikája

— A külügyminiszteri expozé nem nyújt alkalmat arra, hogy a csehszlovák külpolitikának gazdaságpolitikai részével foglalkozhassunk. Erről szólni megfeledkezett külügyminiszterünk. Ehelyett Hodza miniszterelnök ur nyilatkozik meg és

egyenletet akar megteremteni két ismeretlen mellett. Ez még Archim ed esnek sem sikerült és ez az oka annak, hogy a dunai paktum délibábja sohasem tud megvalósulni.

Mindezeknek a nehézségeknek azonban okait kell keresnünk és ezek abban rejlenek, amit a legjobban már a rómaiak jellemeztek, hogy non est pax sine justitia —' igazság nélkül nincsen béke; a háború után létrejött békékben pedig sok a formalizmus, de nincs bennük igazság. Minden bajnak ez az oka.

Krofta bemutatkozása

— Mielőtt Krofta külügyminiszter ur külügyminiszterré lett, mint tudós egyetemi tanár és mint magasállásu állami hivatalnok működött. Ezeket a kvalitásokat magával hozta a miniszteri székbe. A politiamin eddig is jártunk s amely a sorsfordulókon mindig arra figyelmeztette a többségi nemzetet, ami erény és tisztelnivaló a magyarságban és soha azokra a költött rossz tulajdonságokra, amiket időnként ellenfeleink fejünkre szoktak olvasni. Nekünk elégtétel az, hogy amikor döntő kérdésekről van szó, még azoknak is eszébe jut. hogy „a magyarság szép és nemes tulajdonságokkal" rendelkezik, akik hétköznap nagyon szívesen feledkeznek meg ezekről a nemes magyar tulajdonágokról. 'Reméljük, a régi hang, a régi dallam nem fog visszatérni.

Szüllő Géza beszéde