Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-20 / 67. (3916.) szám

■BB9B2 ‘saAp n *j£ubs ^BPI!ZS

'lemond uxau 3ps9f ipig| nmnas ‘jBqispui jCSba iaqi£Sa lu^uajzsaAja Bq piaW •pzzoq uafjp au qozsid ‘jód Átfog ‘bj qozp/ítfjA ‘uiauiazs jpq uba

wawazs v

•HopuaAofSaui ucsojuod ajgia S9pnj -jazspuuaj nuiazssai9 zb jaAiauiB s jupjjgj UBquiBiip Eiquinio)! S^uiuau Apum ‘za Bfp^ -pjjzSEjeq qqBsnq;jzsE;uB,jSai qaAp iqqqjn zy ’BqpspzopuoS 3);aA jzsajaqsojgA b pq -aqauuaXtf BAjp zy *si uuqqBA|Bj ozaAujgq B ia qBjinjzsnd uBzpzsqqgx 'U?l?|Eq ajpi jaquia zpzsiuojpq hbib qouioJ B ASoq *519} -puom jze qaza s uaqpp qBjpBJBui UBUijyq ipzoq !9qBi niBj BjajaqaBq upjn Bjpajzs -BjBq y 'jinjzsndia uasaípj sí pzAupAou B mauBq ‘ngzgq qosouojfBiBi sp qpquioq jupqinA b uatuazsA'tfa ja qajunj qBzyq b qBSOinau sq ‘uaqaAujgq B uozb Hnjzsndjq sí Bj'pj}sa b tfpui qau;ap {Jaquig "tzBUilBq

•mjozoq qnfSoj UBqquniupzs ipAsnq púi -iá qaAÁuoqqapuBfE zb sp jpjosApu qBjjoz-BuiiBjn|Saui y *qa}as3aqai q9);?ui Bjpqpp -upj'B u?Asnq isapq soupp Atfoq ‘uesbuiibS -jozs sí BjqqpAoj jpqa; qopzzotfiog ‘qBifOA qujBSJBiBqunm qqBseuqBtfJozstfai b £ipA -snq i9|ÁuosoBjBq qiqB jujnsazspj qeutfoj qozB l9qqppuE|B njgAugAS y ‘qoípfdBqSaui jjoja dauun zb Ssui Atfoq ‘ASn iuapinq;azs qnltfoj ;jo[a pAsnq jaqaAÁ'uoq b jaqazg

•qBnqojBASBUi siq sbuijbS -jozs B joqiaAAugq saJiqtfE{iA 9pBiq-{BApg B zoqapupl'B jaAÁ'uoq dpzs uaAAtfa^ qpqpp -upzs BfjisVlBASaoi jsoui «sopq soupp H?za ‘pqaHaÁűpAjlaj s JBqojiBZÍBJ ‘jEqojiESBJi qapjpinqaq ’ piquapq ‘qojBjzotfiop jx

• * * qp^daq Bjqoq’BJBp iAuozssb zb sp oj9 qBHOJtfn qotfgpjQ uQjtfQJ joqqu ‘BjjoiiÁuiq 5BJB9oq u sp }J9Bzeq upjn spp-OZS9A 99 JSpspBjpj qos 'UT^ZE JOqiUI 9Q

• * • nAuuoq B juiui ‘iuzbuiibíjbi S0} }993üiq qqo} ]Bqqos BJBAuoziq jesoq

v Z9 Atfoq -BApoq90qo Atfn b^oizsbipa (}3Z’dq-9-u b Anozs9BJS9.io iszdBq y ^n.vuuoq B ASba ‘9-;9Z9q&n b quuiA ^babSblu qqpqiq

9.CÍ9J9ZS }9qiAi9in ipzoq jpsoq J?q b A^'oq l9jo} a'jzgpjpqSain 1jáuoz9Sb zb BíjpiSom jppBin B lüiuiy 'iu{B[Bipi 9Jq9J9A b z^qan rqau í[oa mou Bipnq^aia jza upjzB Joqij^-raoj SOJBZ9JIT qssD ‘jajpi ;aqaA3a jaqpi uiau uaqjazjgq sajajpuioijq zsnfj ’Boioa ;jodEq jaqas so;Bzpjji A3a jjo pjoj 8 Bq -jujui qpjguizs pioj b mnna ;soui ujej Bjaj -aqaBq ‘ami sg quz^pipja 3oj jEqpAgjjzsBí -sq SBiniBZJoq sp pzaq [npoqnui BAinm a? zpzs ASajuiui upqinA b AJáoq ‘BMOjidniip -ífauj S9pnj y ‘jupqiitA uajjajamsi uasaf -jaj s? ppoqnui uiau Spin JoqqB A3a )jazap -ajiaX s? jjnpJojSaui st upqapiA BjaJaqac'i IBApuqBqiB Bf;n (BquauiBipp saJfH *bjb| -S9í jjopuotnjq ^ojaza jaAAp zpzs qBuspp -njiBZsauua) nJiq^ppA B ‘qBUJOpups *PI°<1 -uinH aq »9zaqjaAoq db9ipibj. gAuJOzg

*qo^osp;9;pi BiraojB^nf tonnás sautn Bq ‘sí JOqqB qo;zo3íop iboiuioibÍíjozs uaAijui *BíJBqB ;u;pi jjam ‘ajoja ja B^njp uiau u^zb jpqppupzs •BzzoqapupfBJoaui 1901 -sí JoqjaAsnq iBqOJeASBiu siq sbuijeSjozs b A3oq ‘B;zoJE;Bqia upj'puiui uyjn Auosapj -b>j •|EqundBi siq qajyna) pqqasauizs jaq -qaAiauiB jaqqa^iaAupAjjaJ sp iaqqa;jasjaA ‘[Bqqo}iBz|'BJ aApaSpia v.oa Saul s jBqojoSps -spqunui ajjaASij ub9pubH9 !Soyq soupp

*>ia;qau Sara mo Bqji jsora qBsa sj up ;jaza ‘syiadaiSaui b zsai ;in ASoq ‘ja e^iup jsoui qcs3 'BjqojouiBZS ója pzspq jspjadaiSaui ASbu BJjpAsnq ‘EfjpjBq ASbu ajuizso qoJBASBUi siq b ‘isopq sou -Bf ASoq ‘ua^pq )[nui b qajqau uiB^JiSaw

(jqgjaA soiB{pposa B ZB pJBqjBIB} |0q :iUUQl BjpuiOAU H9J9-I3 sp 19C993U9JoZS AJobo qBaiBp^zsaiozs bijo[ -^Bq^aiu ‘í9A{9Au qa.i9A AupJoa-zs b B^pAiq inz9ono3 iqB ‘Auozssb^9JQ zb Bjpqosiuajq

‘^OpojoBpZBJoicíaUl UOA^BU JB(I Sa.iQ 3op]oq b s iq í}9p999jp uiasBqos JBsoq -gasouiq soiB[pposo b ASoqASn ‘•traqjíaspq náj?9?9qjU9uiiq aqqnAjaq qa^of qBfn j^msi apui qoqjpsoq b iBqo^op Bápjp b q^uaAiq ;Ál9qipi 'jaunuaAias 99 [eqqaiazsqg ‘pjiapíjo •IbAuubjb zb hoa OAia-} ajqpSpSBJoAnoA^ 99 ajqpuiQjQ AJö'bu s jBJBSűq s qpjjojjAo

•ZH09Z

S3A9 f\ ‘souyp saiAonrsH

•jgjuiajax soSpspí y pfaiaj uiau |a zy jgzaui b ‘»ppja zy Ufaiaí uiau ia zy •jjppEin uippiA qos y rapu 3Aizs qaui>i ‘jfyq b tifugAugA3 y ízig 3Aiz8 qauj^ •uaqSpi B’qBUjoiBa IBApzsqaup soSubh ‘uaqSpi b qtupgjnj qBjBpBUisiq uiypiA "napúim pzaq Eqyquu^ uaqpAipui opja zy •uapuiui jaq aJiaig uaqafpuasa opja zy •uo3ysBU9J ‘uaajpq y Suaisp pg>i mofBj izssaiu y * JBuaaap pg^[

*ZSVAV1 V

TiiBj{rqonoii

‘S9A9 oi ‘JEpBA;x uzaSaq

•qBUjyA jajjajajazg uiia nzs 9f up zb [oqy ‘qBuuiEqnAuy sapg raazsjA BZEq s qo^gq ;ojqosQ •joSyjiA9q sjq y ‘sj jysjyj Jyqa| uiajajazg

•qoJEf uopja zb bh

‘jyAioqi qpq b inaiaJazg

•Npaaa

•Auoszoj

‘SSA^ gl ‘jipg ABAuBJBg

•iu;b*Aioj uiopnj uia^

J8UI3SJ3A siq B piám

‘jujrz ;cuxibjos fBzsmu upjzB jyui ísoj\i *ej3ea b ‘Ajbab; ínii\[ ‘quBoJBr jupgjnj sg ‘bu[oa poSjop gf jzstg ^apiajnzs Saui pj?>í •BjppyqBA y a-jpu;sqgfp ASoj-j :bujoa uiasajpq A3Bfq ‘uiyqisnx siq sapg

•>íVNy>nsnx

ipA^ps *PIz89T jo*bt

qnjg qauuaAS napom ‘zsbab; dpzs b uba Hl 'ISAjri 9SubSjps ‘loqpqjnj quiBinS y

•ajpjuaui BoSyjjA qB^Bd soiapjypBW Pinpioz y jyAinS B qpÍJfBiUM

•pBuiyj uioibüia ‘sí qp| b qauinpiQZ *qB3y zb qauzaAXna ‘zsbab; dpzs b uba Hl

‘zsvavx ismva

<S9Ap oi ‘9MÍPII H3?2joj •jBUiyqiJBi^ BSyjQ assaq? aqua;si ‘iBuyq uafjp asqos

*paqpísl uioupAiq HV •uoSpijA zsp)öa zy qqBSop^qaai b A3pg ‘uofpiy uajsi 9{ y uiajpAisa) t>iq sapg — iBJyfuBusp^inzs jgj pJbui uiojugzsoq A3[

•Buxyui zsaj saAp^BH inpqjpA^sa^ ö;q up zy

"Q.LNCFSQMiad

•ppAu9qi9<{ ‘aquaq f'UEg

'9dB!px u?a non? ínzssog ‘9q b Hasa ‘ipzs b Hlí^Hld

jqajzsajq iqaizsaíq nfnj IoAJSbu sg

iqajqau jzsbabj up qopB pfBW iqanasjaAiq UBqqo;odBl

‘qc;annJÖ ‘iuBnnpui ASog ^qaHaAauiq uiaSua i» JPH ‘qaqaiaAS zssoj anaA-ajpazg

’9öbipx upA nnpJO^zssiA ‘pq b Hasa ‘.pzs B MD^DJ “Hnaoq yqiaj aa3p sodBM ‘nnuija JBUiBq qunuiojg 3Q

*5íníPaiaiia Jsl3J U?A V ‘qunH-aS-iaui uaqsp;nsdBísi 'SaJ:sqauiJ3A3 b jbui HQjQ 3oí9U1 B H9Í HOpOZSBABX

•qunjAuBq >aA'Hü qBupdslpX ‘qun^jyA jzscABq uaqqunuioJQ ‘9^3ipx upA Hopoqznsong ‘pq e jpBAio ‘dBu b H9;ns

•vrazssoa pdvaax

— m —

IWSWISI XOUVADVN SÍM

— Z9P —

j;o;ei6aui qqo{0 |0AA0 zbzs sqpn^azsauiaai e ;tuiY

■-------------------»o

zoq qoiexseui siq seuijeSJOzs qun)zso )9AXuoq daztjSf|iA usaxSsn

• 3s$pa3|S3iu qpAsnq js^eq soupc e atuoio ASbu qojeASeui sj>i----—♦♦♦------— 458 —

Két izlandi és egy japán mese

A kormorán és a sas viszálykodása

A kormorán és a sas haragudtak egymásra, mert mindegyik szeretett volna tollat a nyakára, de nem volt, csak annyi, amennyi egynek elég. Addig-addig veszekedtek, amig végül megegyeztek, hogy aki másnap reggel előbb jelenti a nap felkeltét, azé lesz a toll.

A kormorán nem volt megelégedve ezzel a megállapodással, mert tudta jól magáról, hogy nagyon mélyen alszik, s nehezen fog felébredni virr.adat előtt.. Elhatározta hát, hogy inkább ébren marad, csakhogy idején meglássa a napfelkeltét. Gubbasztott is ébren egész éjszaka, hol jobbra, hol balra bólogatott egyet és 6zivből irigyelte a sast, mert az nyugodt lélekkel aludt.

A szegény kormorán egyre álmosabb lett és egyre türelmetlenebb. Égy darabig még küzdött az álommal, aztán úgy megörült a hajnal első derengésének, hogy örömében elkiáltotta magát: Jaj, de }ó, már hajnalodik !

Természetes, hogy a sas erre felébredt és el sem aludt többé, mert hiszen eleget pihent az éjszaka. De bezzeg elaludt a kormorán! Úgy elaludt egy perc alatt, hogy fel 6em ébredt előbb csak mikor a 6as hangos boldogsággal felrikkantott:

Hegy fölött a nap korongja!

így hát valóban a sas kapta a tollat, a kormoránnak pedig nemcsak, hogy toll nem jutott, hanem még a hangját is elvesztette, mert nem tudott hallgatni, amikor kellett volna.

A hold és a vajaskenyér

Skard faluban egy estén olyan szépen világított a hold, éppen az egyik hegy csúcsa fölött, hogy a derék falusiak azt hitték, ha valaki mo6t odaállna a hegytetőre, csak a kezét kellene kinyújtania érte, bizonyára elérné. Milyen nagyszerű lenne, mondták, aki megfogja, lehozná ide a faluba, akkor aztán világitana egész télen, nem volna olyan nagy baj, ha egyszer-egyszer ki is fogy a lámpából az olaj.

összeálltak hát a faiu legügyesebb fórfiai s elindultak a hegyen felfelé. Másztak, másztak, jó időbe telt, míg felértek a hegytetőre, bizony, addigra a hold magasan járt, az égen s onnan a hegytetőről úgy látszott, hogy éppen a másik hegy fölött van. No, ha ott van, csak utána! Lejöttek nagy sebtében az egyik hegyről, felmásztak a, tná- sikpa, de mire oda. is feljutottak a hold Lassan-lassan lejebb jött. Csakhogy nem %

ám az ő fejük fölött, hanem éppen az ellen* kező oldalon.

Nagyon szégyelték magukat az atyaiak, hogy a hold ilyen csúfot üz belőlük. Testeitek is hazamenni üres kézzel a falujukba s ezért egyik helyről a másikra rohantak, hátha még elcsípik valahogyan azt a szép ezüstlámpá6t. Micsoda diadallal vitték volna haza!

Hanem hát akárhova mentek is, a hold mindig másutt volt, mint ők. így végül is arra a gondolatra jutottak, hogy talán fél tőlük s ezért menekül. Elkezdték csalogatni, hízelegtek neki, ígértek füt-fát, csakhogy lejöjjön hozzájuk.

Holdapó, Holdapó, ezüstfejü jó öreg Ide gyere a zsebembe, kapsz ám vajaskenyeret!

Ezt énekelték neki, de a hold sehogysem akart lejönni az égről s igy a jó Skard- beliek bajnaltájban mégis kénytelenek voltak üres kézzel hazamenni.

Mit is tehettek volna mást, ha Holdapó nem szereti a vajaskenyeret?

A nyelvnélküli veréb

Egv zsémbes öregasszony éppen a mosó- teknőjénél foglalatoskodott, mikor szomszédjának kedvenc verebe az összes keményítőjét megette. Az öreg asszonyság any- nyira dühös lett emiatt, hogy kivágta a veréb nyelvét, mire a szerencsétlen madár egy távoli hegyre repült.

Mikor az az öreg házaspár, akié a veréb volt. a történtekről értesült, elhagyta otthonát és messzi útra indult, mígnem szerencsére rátaláltak a kedvencükre.

A veréb szintén nagyon megörült, hogy a gazdáival találkozott és behívta őket az ő hajlékába. Ott. aztán bőségesen megvendégelte őket ballal. $ veréb felesége, gyermekei és unokái gondosan kiszolgálták őket s még nem elégedve meg ezzel a vendégszeretettel sem, a tollas házigazda eltáncolta vendégei előtt a „veréb-táncot“ is.

Mikor eljött az ideje, hogy az öreg házaspár hazafelé induljon, a veréb két vesszőkosarat hozott elő és igy szólt vendégeihez:

— Az egyik kosár nehéz, a másik köny- nyti. Melyiket akarjátok?

— Oh a könnyüt — felelték az öregek-— mert bizony mi már erőtlenek vagyunk, az ut pedig igen hosszul

Mikor az öreg házasok hazaérkeztek, ki— 463 —

HÓKA

csípős tévedés.

Az édesanya kisfiával előkelő nyaralóhelyen tartózkodik. A kisfiút egy kirándulás alkalmával megcsípi valami s a kirándulók előtt panaszkodik édesanyjának:

— Anyukám, valami nagyon csip.

— Ugyan már. Az valami tévedés lehet.

Kis idő múlva:

— Anyukám, újra megcsípett valami tévedés.

TUDÓS FELELET.

Tanító: Meg tudnád-e nekem mondani,

hogy mi is az a tengeri betegség?

Feri: Tengeri betegség ... — dadogja

fé’énken, aztán elakad.

Tanító: Nos, mitől kapni a tengeri betegséget?

Feri: A főtt tengeritől

TÖRTÉNELEMISMERET.

Egy társaságban, ahol a kis Pali is jelen volt, Napóleonról beszélgettek. Egy ur tréfásan Palihoz fordul és megkérdi:

— Hogy is hivták Napóleont és mi volt a foglalkozása? Fekete, Fehér, vagy talán va’ami szabó volt a fő-uccán?

Pali: Igen. igen, szabó volt, összeszahdalta az angolokat.

KIS LEVELEK

Csery Ilus, Koltay Magda. Nem értem, hogyan kaptátok vissza beküldött előfizetéseteket, mert a kiadóhivatalban nem tudnak róla,, hogy beérkezett volna. Valószínűleg rosszul címeztétek föl az utalványt s a posta azért küldte vissza 6 levonta belőle a portót. Máskor az utalványt Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala, Praha II., Panská ul. 12. III. p. címmel lássátok el s oldalt jegyezzétek meg, hogy a KÍ6 Magyarok Lapjára külditek. — Putnik Éva. Örülök, hogy újra jelentkeztél. Dolgozzál ezután is szorgalmasan, mint azelőtt,. — Hámorszky Erzsébet, Hámorszky Olga, Csifíáry Ilona, Soós Katinka. Fölvettelek kis munkatársaim táborába. írjátok meg pontos címeteket. — Líikő Emma. Téged már rég besoroztalak kis magyarjaim közé. — Sziklay SanyL Beküldött versed nagyon szép, de a leveledben jelzett ok miatt nem közölhetem. — Több kis magyarnak. A hármas kérdésre vonatkozó feleleteket ezen a héten nem közlöm, mert csak néhány kis magyar felelete érkezett be. Ha több érkezik, mindet leközlöm.

MEGFEJTÉSEK

Az 57. szám rejtvényeinek helyes megfejtése:

Keresztrejtvény: Mókus, tej, ka, éj, Kelemen al. re, ser, jóság, tó, kerekes, uj, takar, Dénes, kel, jer, só. rá — Földes Évi rejtvénye: Lapát. — Farkas Janki láncrejtvénye: Gép. pék, kár, rák, kas, sir, rög, gőg. — Mágory Juci sarokrejtvénye: Talár, agár, Iát, ár. r. — Kovács Gyula szélmalomrejtvénye: Itt a tavasz nemsokára. —- ifj. Nl- kischer Árpád fésürejtvénye: Tanulj, hogy tudj! — Matina László hullámrejtvénye: Kétszer kettő négy, mindig rendes légy!

A rejtvényeket helyesen fejtették meg:

Altstadter Magda;

Baán Jolán, Baranyay Edit, Babják Gyurka, Babják Márta;

Csery Ilus, Czintula Géza, Csiffáry Hona;

Duba Sándor;

Farkas Janki, Farkas Marci;

Gyurián Ferenc, Gönczy Éva;

Hurin Géza, Herczeg Babci;

Janda Lóránd, Jankovich Imre, Janko- vich Médi;

Karsay Tibor, Kemény Zoltán. Koltay Magda. Korponay János. Kenessey Ildikó, Kucs Gyula, Kuc6 Rózsi; ,

Legeza Tivadar, Lükő Emma; i _J

Mágory Juci, Molnár Jolán, Minarovits Sasa, Matina László, Meisels István, Mei- sel6 Márta, Molnár Ilonka, Mikus László;

ifj. Nikischer Árpád. Namesánszky Aliz, Nagy-Csomor István, Négyeev Sarolta, Nisz- ler Érzsébet;

Pálka Magda. Putnik Éva, Polányi Gyurka, Polányi Imre, Pethő Sándor, Pethő Irén- ke, Pongrácz Gyurka;

Riszner Jenő, Rozlosnik Bözsi, Riszner Kíircsi'

Sebők Évi, Sebők Judit;

Szabó Klára, Szecsey Klára, Sziklay Sanyi. Szklár Évike;

Tímár József, Tóth Honka;

Vácz Nóra;

Zircz Hugó, Zirkelbach Dóra, Zirkelbach Tibor.

Sorshúzás utján az első dijat Mikuí László, Payeken „Vörös kém“ cimü könyvét, a. második dijat Zirkelbach Dóra, Rákosi „Elnémult harangok^ cimü könyvét nyerte.

w