Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-20 / 67. (3916.) szám

' 1936 március 20, péntdc. ■mmiiii'i nnwi'iii mi n iii mmmmtamsmsmmaB /^KÖZGAZDASÁG £ Jón a burgonyamonopdlium — szervezkednek a burgonyatermelők Prága, március 19. A PMH elsőnek hívta fel a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a kor­mány a korai burgonya kereskedelmét mono­polizálni szándékszik, A burgonyamonopólium­ról szóló kormányrendelet végleges tervezete közben elkészült s immár biztosra vehető, hogy 1937 januárjától kezdve csak a Gabonatársaság mintájára készülő Burgonyaértékesitő Központ utján kerülhet ujburgonya kereskedelmi forga­lomba. A burgonyakereskedelem monopolizálá- sa az irányított gazdasági rendszer újabb útsza­kaszát jelenti, az irányított gazdaságban pedig nem az egyén, hanem a kolleküvum érdekei ré­szesülnek fokozott védelemben. A burgonya- monopóliumnak is a termelés rentabilitásának biztosítása a célja s ez a cél a piaci áraié eme­lése nélkül csak a közvetítő kereskedelem ki­kapcsolásával érhető el. A burgonyakereskedők ujburgonya vételével a monopólium megvalósí­tása után nem foglalkozhatnak és nem is árusít­hatnak uj burgonyát, a terményügynökök pedig i nem közvetíthetik az üzleteket. A burgonyaérté- j kesitő szövetkezet dolga, hogy a kereskedőket j és az ügynököket bevegye a disztribúció mun­kájába, a gazdáknak azonban maguknak kell tö­rő dniök azzal, hogy a monopólium keretén be­lül megfelelő képviselethez jussanak. A rendelet tervezetének eddig nyilvánosságra jutott részle­teiből nem lehet megállapítani, hogy a korai burgonya kereskedelmének monopóliumával fel­ruházott társaság vezetőségében cseh és szlo­vák mezőgazdasági egyesületeken kívül egyéb érdekképviseletek is helyet kapnak-e. A gazdák általában tudatában vannak annak, hogy meg­megfelelő képviselethez csak akkor juthatnak, ha olyan szervezetet alakítanak, amelyet az il­letékesek nem mellőzhetnek* A csehországi né­met gazdák Saaz közelében gyűlést tartottak és ezen a készülő burgonyamonopóliumra való te­kintettel megalakították „A Csehszlovákiai Né­met Zöldség- és Korai Burgonyatermelők Or­szágos Szövetségét". Az uj szövetség azonnal belépett a Centro-Zelina nevű csehszlovák bur­gonya- és zöldségtermelő egyesületbe, amely­nek a készülő kormányrendelet a burgonyamo- nopóliummal kapcsolatban messzemenő hatás­kört biztosit. A szlovenszkói és a kárpátaljai magyar burgonyatermelők jól tennék, ha szintén megalakítanák az érdekeiket képviselő egyesüle­tet és a burgonyamonopóliumban helyet és hoz­zászólási jogot biztosítanának maguknak. (Utólagos behozatali kontingenst nem ad az állatszindikátus.) Az állatbehozatali szindikátus legutóbbi elnökségi ülésén hozott határozata szerint a szindikátus a jövőben nem ad utólagos behozatali engedélyeket. Az áprilisi kontingens a következő: 18.000 bakonysertés és 100 vagon zsir. Tojás- és vajbehozataái engedélyeket a szindikátus csak a szükséghez mérten ad ki áp­rilisban. (Nem szüntetik meg a pénzügyminisztérium revíziós osztályát.) A pénzügyminisztérium re- viziós osztályának tevékenységéről szóló rendel­kezések érvénye rövidesn lejár. A kormány, a Prager Börsen-Courier értesülése szerint, a ren­delkezések hatályát további öt évvel meghosz- szabbitja. (Törvényjavaslat készül a paprikatermelés és a behozatal szabályozásáról.) A kereskedelmi minisztérium a paprikatenmelés és a paprikabe­hozatal szabályozásáról törvényjavaslatot ké­szít. A törvényt az a körülmény teszi meq- okolttá, nogy az utóbbi esztendők folyamán több cég őrölt paprika helyett érett paprikát hozott be s az importált árut belföldön őröltet­te meg, több vállalat pedig paprikamalmot léte­sített. Az utóbbi időben heves árverseny indult meg a szlovenszkói paprikamalmok és a törté­nelmi országokban létesített malmok között. A készülő törvény elsősorban ezt a küzdelmet akarja az árak szabályozása révén megszüntet­ni. A javaslat olyan rendelkezéseket is tartal­maz, melyek a behozatalt szabályozzák és meg­határozzák a paprikaimportőr fogalmát. — Csehszlovákia főképpen Magyarországról és Spanyolországból importál paprikát. (Hanyatlik a bolgár tojáskivitel.) Szó­fiából jelentik: Bulgária külkereskedelmi forgalmának 1935. évi adatai most váltak ismeretessé. A statisztikai hivatal jelenté­séből kitűnik, hogy a tojáskivitel az elmúlt esztendőben visszaesett. A visszaesés oka a tojás árának olcsóbbodása, továbbá a Németországban bevezetett kontingens­rendszer. 1935-ben Bulgária 12.774 tonna tojást exportált külföldre, vagyis közel 2000 tonnával kevesebbet az 1934. évi ki­mutatásban közölt 14.534 tonnánál. Érde­kes, hogy a tojáskivitel csak mennyiség­ben esett vissza, mert amig a bolgár tojás­exportőrök 1934-ben 34 millió lévát bevé­teleztek, addig a tavalyi export ellenérté­ke 404 millió lávára rúg. A tojásexport rentabilitása a kivitel mégorganizálása kö­vetkeztében fokozódott. Ennek tulajdonít­ható, hogy az exportőröket az elmúlt esz­tendőben nem érték olyan veszteségek, mint 1-9,34-ben. A tojás Bulgária egyik leg­fontosabb exportcikke. A bolgár tojás leg­nagyobb piaca Németország és Svájc, A külkereskedelmi mérleg országonkénti adatai Prága, Aárcius 19. Csehszlovákia februári kül­kereskedelmi mérlegének országonkénti adatai ezerkoronás tételekben a következők: Február Jan -Febr. Bek, Kiv. Beih. Kiv. Németország 99.778 95 179 190.136 178.865 Hamburg 12.555 . 2.143 26.997 4.252 Ausztria 24.562 58.200 45.054 116.900 Lengyelország 21.596 10.122 44.402 18.610 Magyarország 12.346 8.396 21.570 14.906 Románia 22.293 41.771 49.060 49 600 Jugoszlávia 22.254 35.066 37.722 60.258 Bulgária 870 3.539 2.671 6.267 Belgium 20.030 15.601 37.215 26.135 Nagybrifannia 32.122 48.958 63.431 88.793 Franciaország 36.290 21.405 67.604 40.973 Hollandia 21.748 19.087 40.055 36.004 Spanyolország 6.2G3 5.098 12.983 9.324 Svájc 16.890 19.451 33.308 37.637 Dánia 4.095 2.236 7.471 5.507 Norvégia 4.783 6.748 10.037 11.8'0 Svédország 6.866 14.054 14.183 26 479 Finnország 567 4.343 1033 7.345 Litvánia 3.410 2.775 8.590 4.610 Görögország 10.345 3.953 24.275 7.982 Oroszország 4.399 22 332 13.376 45.687 Törökország 1.301 9.980 3.373 141C6 Kina 2.693 1.226 3.98S 5081 Irak és Afganisztán 635 19.373 1.318 24.723 Japán 3.916 3.060 6.588 5.545 Palesztina 2.381 4.568 3.754 8.355 Britrlndia 15.205 5.015 33.554 10.791 Holland-India 13.225 1.356 23.848 2.533 Egyiptom 14.977 4.095 27.217 7.497 Délafrika I 1.316 4.966 2.731 11.607 Kanada , 168 3.800 1.354 6.590 USA 36.689 54.935 77.496 106.502 Argentína 13.160 5.844 19.994 13.298 Brazília 5.414 2.683 8 677 5.682 Ausztrália 7.284 2.396 12.904 5.432 (Javult a világ kereskedelmi forgalma, de még mindig csak 37.4 százaléka az 1929. évi­nek.) A Népszövetség statisztikai jelentései­nek februári füzete részletes adatokat tartal­maz a világkereskedelem alakulásáról. Esze- rinit a világkereskedelimd forgalom értéke aranyban számítva 19*2.9. óta a mailt évben mutat első iziben kisebb, mintegy 1.7 %-os javulást, azonban az 19*29. óv forgalmához arányitva annak még mindig csak 37.4%-át éri el. A mennyisétget tekintve, 1932-ben a forgatom az 1929. évinek mintegy 74% -át érte el, 1933-ban és 1084-ben kissé emelkedett, majd 1035-ben 7%-kai haladta meg az 1982. évi forgalmat. (Dohányból készít citromsavat a szovjet.) Moszkvából jelentik: Szovjetorosz vegyé­szeknek olyan eljárást sikerült találniok, amely lehetővé teszi a dohányból való cit­romsav készitését. Az orosz vegyészek megállapították, hogy az úgynevezett ma- chorka-dohány 7—8 százalék citromsavat tartalmaz, vagyis aránylag többet, mint a citrom. A fölfedezés kiaknázása céljából Moszkva közelében állami üzemet létesítet­tek, amely machorka-dohányból havonta mintegy 1100 kg citromsavat készít. A gyártás során rájöttek arra, hogy machor­ka-dohányból almasavat is lehet készíteni, a machorka ugyanis 3—4 százalékban al­masavat is tartalmaz. Az orosz kormány elhatározta, hogy további két gyártelepet létesít a citromsav és az almasav készíté­sére és beszünteti a külföldi áru importját. (Megszilárdult a pengő és a líra.) A mai prá­gai devizapiacon Brüsszel 0.125, Buenos Aires 1, Zürich 0.25, London 0.025, Montreal 0.01, Newyork 0.02 és Oslo 0.50 koronával megszi­lárdult. A berlini kifizetés árfolyama 1 koroná­val lanyhult. A valutapiacon a magyar pengő árfolyama 3.50 koronával emelkedett. Az olasz líra 2.50, a holland forint 2.50. a francia frank 0.25 és az amerikai dollár 0.05 koronával ja­vult. Egyedül a román lej gyöngült 0.10 koro­nával. (Idényszerűen ©sokként a magyar gépjár­műállomány.) Budapestről jeleuttk: A gép­járműállomány több, mint egy éven át ta­pasztalt állandó emelkedése most pár hónap­ja megtorpant. Azóta —• valószínűleg a téli hónapok következtében és átmenetileg — kisebb mértékben visszaesett az autók száma, így januárban 224 személy és 104 teherkocsit, továbbá 162 motorkerékpárt állítottak le. Azonban még ennek figyelembevételével is az összes géperejű jármüvek száma 1930 da­rabbal több, mini egy évvel ezelőtt volt. A többletből 1048 darab Budapestre esik. (Rendbejönnek Jugoszlávia pénzügyei.) A dinár már hónapok óta stabil. Zürichben kö­rülbelül 7 svájci frankot adnak 100 dinárért és a kínálat olyan csekély, hogy alig fedezi a keresletet. Az állami pénzügyek annyira meg­javultak, hogy a következő költségvetési évre több mint egymilliárd dinár beruházást ter­vez a jugoszláv kormány. Ebből 500 millió dinár a vasúti park felújítására, további 500 millió dinár pedig vasúti sínek: és az alépit- iméinyek modernizálására van előirányozva. (Keletszlovenszkón és Kárpátalján megélén­kült a vasúti forgalom.) A kassai vasutigazgató- ság most közzétett 1935. évi üzleti jelentése részletesen beszámol a Csacától Kőrösmezőig terjedő hatszázkilométeres útszakasz forgalmi adatairóí. A beszámoló szerint az utasforgalom a köztársaság keleti felében az elmúlt esztendő­ben erősen megélénkült, amennyiben a kassai igazgatóság körzetében közlekedő utasok szá­ma az 1934. évi kimutatásban közölt 11,816.679- röl 12,467.061-re emelkedett. Az utasforgalom­ból eredő bevétel összege 1934-ben 65.3 és 1935-ben 70.3 millió korona volt, a bevétel te­rén tehát 7 százalékos javulás észlelhető. A 40 százalékig terjedő kedvezményt biztositó kör­utazási jegyek rendszere megnyerte a közönség tetszését, amit az a körülmény bizonyít a leg­jobban, hogy a körutazási jegyek sázma egy év alatt 1730-cal emelkedett és tavaly 19.615-öt tett kL A vasárnapi térti jegyek száma ezzel szemben 393.500-zal 652.033-ra esett vissza. A visszaesés azzal magyarázható, hogy a hétvégi tértijegyek érvényét az államvasut erősen kor- látottá az elmúlt esztendőben. A kassai igazga­tóság vonalaira érvényes bérletjegyek száma 2659 volt. Személypodgyászt és gyorsárut ősz- szegen 2,821.793 kg súlyban szállított a vasút és ezért 823.520 koronát bevételezett. Az 1934. év adataihoz viszonyítva ez az összeg 96.364 koronás bevételi többletet tartalmaz. A teher- áruszállitás 17 százalékkal emelkedett. A több­let 94.040 vagonra rúg. A faüzlet élénkülésére vall, hogy a fát szállító vasúti kocsik száma erősen növekedett. A vasút 17.483 (1934-hez viszonyítva —j— 8287) vagon gömbfát, 31.047 (-j-8186) vagon bányafát és építési fát, 4980 (—939) vagon fűrészárut, 40.165 (-{-1137) vagon tűzifát és 28.507 (—j— 2125) vagon cellu- lózegyártásra alkalmas fát szállított az elmúlt esztendőben. A kővel és cementtel megrakott teherkocsik száma szintén emelkedett, a tégla- szál'litás azonban lanyhult. (A budapesti mezőgazdasági kiállítás ünne­pélyes megnyitása.) Budapestről jelentik: A mezőgazdasági kiállításra már megérkeztek hosszú vonatsorokban a magyar agirárkkicsek, amelyeknek szakszerű elrendezése gyors tempóban most folyik. A kiállítás kapui ma nyílnak meg a látogatók előtt, ugyancsak ma zajlanak le a bírálatok és a díjazások. A 'ki­állítás ünnepélyes megnyitása holnap lesz. A mezőgazdasági kiáll i fást vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó nyitja meg, a kor­mány tagjainak, továbbá a diplomáciai, tár­sadalmi és gazdasági testületek képviselői­nek jelenlétéiben. A kormányzót Darányi Kálmán földimivelésügyi miniszter, az OMGE elnöksége és a rendezőbizottság vezetősége élén fogadja. Március 20-tóil 25-ig, tehát hat napig marad nyitva a kiállítás, amely reggel nyolc órától este hét óráig lesz nyitva. (Olasz ipari konjunktúra.) Rómáiból jelen­tik: Minthogy az ipari termelésre vonatkozó adatokat már hónapok óta nem teszik közzé, ezeknek a kimutatásoknak a pótlására időn­ként az olasz iparos-szövetség nyújt rövid át­tekintést az olasz ipar helyzetéről. A leg­utóbbi ilyen tájékoztatásiban közli, hogy a gyáraknak a legutóbbi hónapokban szinte lázas foglalkoztatása után bizonyos nyugalom állott elő, ami azonban egyes iparágakat ki­véve, nem jelenti a helyzet rosszabbodását. Különösen élénk munka folyik a pótanyago­kat gyártó iparban. A műszaki üzennek to­vábbra is a hadseregnek dolgoznak. Ugyan­csak erősen dolgozik a hadsereg részére az élelmiszeripar is, amelynek egyes ágaiban az áremelkedések alig kerülhetők el. A textil­iparban a konjunktúra kizárólag a iniüirosé- keinideriparnak válik hasznára, miig a kivitel­re dolgozó textilipar nehézségekkel küzd. A nyersanyag hiánya miatt néhány, nem a had­sereg részére, dolgozó iparágnak be kellett szüntetni az üzemet és ugyanez a helyzet a bőriparban is;- Az építési ipar foglalkoztatása kielégítő. (Milyen utazási kedvezményeket adnak az egyes országok a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói­nak?) Budapestről jelentik: A május 8. és 18. kö­zött tartandó Budapesti Nemzetközi Vásárra utazó látogatók Magyarországon 50%, Ausztriában, Cseh­szlovákiában 33%, Romániában, Jugoszláviában, Bulgáriában, Görögországban és Törökországban 25% menetiijmérséklést élveznek. Ezenkívül Olasz­országban 30%, Svájcban, Németországban, Bel­giumban, Hollandiában, Franciaországban 25%, Spanyolországban, Angliában, Lengyelországb-n, Litvániában 33%, Lett-, Észt- és Finnországban 25 százalék vasúti kedvezményt sikerült a vásárláto­gatók számára biztosítani. (Magyarország bankjegyforgalma: 848 mil­lió pengő.) Budapestiről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a március 15-iki kimutatás szerint a március 7-iki for­galommal szemben 14.2 millió pengővel 348 millióra csökkeni. A csökkenést zsirószárn­iuk ra történt befizetések és váltóvisszaváltá­sok idézték elő. Az állami zsiirósaámlákra 4.2 millió, egyéb számlákra pedig 2.4 millió pen­gő folyt be, úgyhogy végeredményben a zsíró- követ elések állománya 643 millió pengővel emelkedett. A váltóeeedéikességek összege a II vált óben yujtások összegét 12.1 millió pengő, vei haladta meg. Az éirckésalet lényegtelen összeggel emelkedett. ÉRTÉKTŐZSDE Prága ellanyhult Prága, március 19. (Pragoradio.) Az érték-* tőzsde tegnapi forgalmában megnyilvánult szi­lárd irányzat nem terjedt át a mai tőzsdenapra. A forgalom vontatott ütemben bonyolódott le és az irányzat lanyhulása következtében a pa­pírok árfolyama mérsékelten visszament. A tőzsdeközönség a külpolitikai helyzetet nyugod­tan ítéli meg és a belpolitikai események közül élénken kommentálja Hodza miniszterelnök teg­napi nyilatkozatát, amely szerint a kormány to­vábbra is ragaszkodik ahhoz a pénzpolitikához, amelyet a kabinetben Trapl miniszter képvi­selt. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat elvesztette egységes jellegét, az árfolyamveszte­ségek száma azonban többségben maradt. Olcsóbbodtak: Bánya és Kohó 10, Brünnl Gépgyár 9, Cseh Kereskedelmi 20, Cseh Cukor 7, Budweisi Sör 30, C-seh-Morva Gépgyár 5, Dux-Bodenbachi 5, Horvát Cukor 7, Kábel 7, Schönprieseni Cukor 9, Krizsik 5, Malom Rt 10, Brüxi Szén 5, Poldi 5, Prágai Vas 5, Rakó 28, Rothau Neudeck 12, régi Északi Vasút 15, Északcseh Szén 10, Schoeller 12, Csehszlovák Solo 20, Hengerművek 6 és Walter 6 koroná­val. Drágultak: Ringhoffer 27, Brosche 20, Hell- mann 7, Kodini Szesz 35, Rézmüvek 5, Nesto- mitzi 6, uj Északi Vasút 25 és Aussigi Finomító 10 koronával. A szilárdkamatozásu értékek piacán tartott irányzat uralkodott: a jutalomkölcsön árfolya­ma 5 fillérrel javult. Nemhivatalos kuliszban Dráva 35, Zsolnai Cellulózé 7 és Cseh Fegyvergyár 5 koronával olcsóbbodott, amig Bolgár Cukor 3, Cupria 10, Rossitzi 4 és Sphinx 2.50 koronával megszilár­dult. A nemuhivatalos kulisz szilárdkamatozásu ér­tékei közül a Frankra szóló Skoda-obligáció ár­folyama 20, az osztrák C. C. aranyjáradéké 2.50 és a magyaré 0.50 koronával emelkedett. A bankrészvények magánforgalmi piacán 5 koronával javult a Zsivnó. A m agán 1 ombardkölcsönök kamatlába nem változott. BUDAPEST KEDVETLEN Budapest, március 19. Noha a forgalom nyu­godt hangulatban kezdődött, már a tözsdeido ©lején lanyha irányzat vált ósztelhefövé és a forgalomba került papírok árfolyama mérsé­keltem visszament. A tőzsdeidö későbbi folya­mán a különben favorizált papírok árfolyama iö 'lanyhult. A forgalom szűk keretek között moz­gott és kedvetlen hangulatban ért végeit. A szi- 'lárdkamatozásu értékek piacán a forgalom ba­rátságos irányzat mellett kezdődött, de a lany­ha irányzat csakhamar átterjedt erre aiz érték­piacra is. BÉCS SZILÁRD Bécs, március 19. Az értéktőzsde maii for­galmát is szilárd irányzat mellett bonyolította le. Kuliszban Alpesi kivé telié veti valamennyi papír árfolyama megjavult. Zárlat előtt az irányzat kissé el lanyhult és a föl javult árfolya­mok egyrésze visszaesett. Nagyobb mértékben csupán a Duna-Száva prioritás árfolyama gyön­gült. Korlátban az árfolyamemeilkediésefc sízáma többségiben van. A szövőipari és a papíripari Mit kapunk a valutákért ? Prága, március 19. KC 100 pengőért ....... 476.— 100 schillingért ........................ 473.50 10 0 zlotyért .............................. 458.50 10 0 lejért ................................. 14.85 10 0 márkáért............ 683.— 10 0 ezüstmárkáért . - . . 755.— 100 dinárért ............................. 53.425 10 0 svájci frankért.. 788.50 10 0 francia frankért... 15S.70 10 0 Belgáért ........................ 408.— 10 0 líráért .................................. 166.90 10 0 holland forintért .... 1642.50 t amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért....... 119.50 Mi t fizetünk a va’y'ákért? Prága, március 19. Ke 100 pengőért ............................. 479.— 10 0 schillingért ........................ 476.50 10 0 zlotyért ............................. 461.50 10 0 lejért ................................. 15.15 10 0 márkáért............ 687.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 765.— 100 svájci frankért... 791.50 10 0 dinárért ............................. 53.825 10 0 francia frankért... 160.30 10 0 Belgáért ............................. 410.— 10 0 líráért .................................. 168.10 10 0 holland forintért .... 1648.50 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért 120.50

Next

/
Thumbnails
Contents