Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-20 / 67. (3916.) szám

—

A

Ma^G^ermeknii^lékE^

J. 0 12 oldal. Ara Ké 1.20

J|JÍ M ^ ®v** ^7- (3916) szám • Péntek • 1936 március 20

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszköi és ruszinszköi magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet • • TELEFON; 30311. ® ®

SÜRGÖNYÖM; HÍRLAP, PRAHA.

Anglia és Franciaország

(sp) Prága, március 19.

A locarnói szerződés körül valahogy mégis belső bajok lehetnek. A ,,locarnói hatalmak'*, amelyek — természetesen Németország nélkül —' Hitler március 7-i bejelentései után Londonban összejöttek, hogy „megbüntessék a szerződésszegőt", -két hét alatt alig tudták nézeteiket összeegyeztetni s ez egyszer az egyébként csigalas- suságu népszövetségi tanács is gyorsabban cselekedett, mert a versaillesi békeszerződés megszegését előbb állapította meg, mint ahogy a locarnóiak a saját ügyükben dönteni tudtak. Az ember úgy vélte, hogy Londonban minden automatikusan fog menni. Az érdekelt hatalmak összejönnek, negyedóra alatt megállapítják, hogy a birodalom Vétett a szerződés ellen, negyedóra alatt megállapítják, hogy a rajnai paktumért jótálló hatalmak, tehát Anglia és Olaszország kötelesek a sértett aláíró fél segítségére sietni, azaz Franciaország és Belgium oldalán azonnal erélyes lépéseket foganatosítani Berlinben. Ez lett volna az eljárás — ha a locarnói szerződésben vállait kötelezettségeknek minden aláíró automatikusan eleget tesz. Ezzel szemben az történt, hogy Anglia és' Olaszország korántsem sietett eleget tenni e kötelességnek, amire pedig az aláírás ugyanúgy kötelezte őket, mint Németországot a szerződés betartására. Az ember csodálkozik s nem érti a dolgot. Miért követett el szerződésszegést Németország, amikor bevonult a Rajna-vidék- re, miért nem követett el szerződésszegést Anglia vagy Olaszország, amikor megtagadta Franciaországtól azt a közvetlen segítséget, amire mint jótálló hatalmakat a szerződés kötelezi őket?

A válasz nem lehet más, mint az, hogy Anglia és Olaszország nem tartják százszázalékosan hibásnak Németországot. A forma szerint annak tartják természetesen s kezdettől fogva bizonyos volt, hogy önhatalmú szerződésszegése miatt szigorúan megróják, de valahogy belsőleg, mondjuk: emberileg nagyon megértik Németország cselekedetét s igyekeznek tultenni magukat a rideg paragrafusokon. Ezért mutattak tartózkodó magatartást Franciaország és Szovjetoroszország óriási felháborodása ellenére s nem siettek gáránsi kötelességüknek eleget tenni. Ahelyett, hogy mint szövetségesek léptek volna fel, a közvetítő szerepét vállalták Paris felé. Az angolok abból indulnak ki, hogy a rajnai terület német katonai megszállása szerződésszegés ugyan, de semmiesetre támadó cselekedet, már pedig a szerződések segítséget és megtorlást csak a határozottan megállapított támadó cselekedet esetére Írnak elő, mint amilyen eset például az olasz-abesszin konfliktus kitörése volt. Már pedig, mondják gúnyosan az angolok, ki volt az utóbbi esetben az, aki megakadályozta Angliát, hogy a támadó féllel szemben erélyesen járjon el? Franciaország. Ha tehát Franciaország a legnyilvánvalóbb támadás és szerződésszegés esetében „emberi valóságokra" hivatkozva nem mutatott hajlandóságot Anglia teljes megsegítésére, hogyan kívánhatja most Londontól a „feltétlen" segítséget, amikor a támadás nem is annyira nyilvánvaló, mint előbb? A franciák elpackázták Angliának az abesszin ügyet, az angolok most sietve visszaadják a kölcsönt

Megtörtént a döntés Londonban

A népszövetségi tanács egyhangúlag

elítélte Németországot

Ríbbentrop és Flandin szccsatája a szavalás titán - A locarnói hatalmak megegyeztek az uj egységes biztonsisi tervben - Cseh német katonamentes sávit kívánnak

A német delegátus nagy védőbeszéde a fanács előtt

London, március 19. A népszövetségi tar nács ma délutáni ülésén egyhangúan elfogadta a francia—belga határozati javaslatot, amely kimondja, hogy Németország megszegte a versaillesi szerződés 43. cikkelyét és a locarnói szerződést Chile és Ecuador képviselője tartózkodott a szavazástól. Rib- bentrop természetesen a javaslat ellen szavazott, de szavazata nem számit.

A szavazás előtt Bruce, a népszövetségi tanács elnöke a következő nyilatkozatot tette:

^ Figyelmesen végighallgattam a délelőtti ülésen Ríbbentrop érvelését, de szavai nem téríthettek el eredeti meggyőződésemtől. Ausztrália is amellett szavaz, hogy Németország megszegte a szerződéseket. A szavazással a népszövetségi tanács feladata nem merül ki és további kötelessége az, hogy mindent megtegyen a biztonság fenntartására, E célból a béke érdekében úgy intézkedhet, ahogy jónak tartja és ezután a népszövetségi paktumot aláíró egyetlen hatalom sem tagadhatja meg a paktumból származó kötelezettségek teljesítését és azt kell cselekednie, amit a népszövetség elhatároz.

A szavazás után Ríbbentrop szólásra emelkedett.

— Németország meggyőződése teljes erejével utasítja vissza a határozatot, mert nem Németország volt az, amely a szerződéseket be nem tartotta — mondotta.

Ríbbentrop után Flandin emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy nem nyilatkozott volna, ha Ríbbentrop felszólalása nem teszi szükségessé a választ. Flandin szerint senki sem lehet biró a saját ügyében. Ha Németország úgy érzi, hogy igazságtalanság történt, a legfőbb fórumhoz, a hágai döntőbírósághoz fordulhat az ügyben.

Ezután délután négy órakor angol időszámítás szerint a tanács történelmi fontosságú ülése véget ért.

A problematikus „katonamentes övezet"

Hivatalos francia körök azt a hirt terjesztik, hogy a locarnói hatalmak csütörtök délutáni külön értekezletén alapvető megegyezés történt a további lépések kérdésében. A hatalmak a következő három pontot állították föl: 1. A locarnói szerződés és a szovjetorosz paktum viszonyát a hágai döntőbíróság tisztázza. 2. A határ mentén kis katonamentes övezetet létesítenének, amelyet nemzetközi rendőrség ellenőriz. 3. Anglia és Franciaország vezérkarai érintkezésbe lépnek és közös tervet dolgoznak ki minden elképzelhető katonai eshetőségre.

Általános föltünést keltett, hogy a jelentés nem tisztázza a nemzetközi zóna kérdését* A franciák azt állítják, hogy csak német területet fegyvertelen itenek, mások viszont azt álliiják, hogy szimbolikusan fegyvertelenitik azt a francia határmenti sávot is, amely a határtól a Maginotvonalig ér és amely egyes helyeken alig 500 méter, de a legszélesebb helyeken legföljebb 8 kilométer széles.

A határozat, amelyet a népszövetségi tanács ma egyhangúan elfogadott, a következőképpen hangzik: „A népszövetségi tanács Belgium és Franciaország március 8-i kérése alapján úgy találja, hogy a német kormány megsértette a versaillesi szerződés 43. cikkelyét, amennyiben 1936 március 7-én elrendelte, hogy katonaság vonuljon be a katonamentes övezetre és ott állandóan letelepedjék. Ezt az eljárást a versai!- lei szerződés 43. cikkelye és az azt követő cikkelyek, valamint a locarnói szerződés megállapodásai megtiltják. A tanács utasítja a főtitkárt, hogy a locarnói szerződés 4. cikkelyének 2. bekezdésen lapján haladéktalanul értesítse a nép- szövetségi tanács határozatáról a locarnói szerződés valamennyi aláíró hatalmát."

Teljes megegyezés az „uj Locarno" kérdésében

London, március 19. A három locarnói Idás után kidolgozzák az „uj Locarno" tervét, hatalom jogi tanácsadói csütörtökön délelőttlA délelőtti tanácsülésen csak Ríbbentrop be- összeültek, hogy az éjszakai elvi megállapo-| szélt és a tanácstagok nem válaszoltak fejtegetéseire. Délután a locarnói hatalmak újból összegyűltek, hogy még egyszer fölülvizsgálják az éjszaka kidolgozott közös javaslatot, amelyet még bemutattak Németországnak. A 14 órától 15 óra 24 percig tartó tanácskozás után a Reuter-iroda a következő jelentést adta ki: „A locarnói egyezmény Londonban tárgyaló négy aláíró hatalma, tehát Franciaország, Belgium, Anglia és Olaszország között teljes megegyezés jött létre a rajnai egyezmény kérdésében és egységes tervet dolgoztak ki az uj megoldásra."

A népszövetségi tanács hivatalos jelentés szerint csütörtökön késő délután újból ülést tartott és elfogadta a néhány nap előtt benyújtott belga—francia határozati javaslatot, amely kimondja, hogy Németország megszegte a versaillesi békeszerződés 41. cikkelyét.

Ríbbentrop beszéde

a tanács ülésén

London, március 19. A népszövetségi tanács csütörtök délelőtti nyilvános ülését féltizenegykor angol időszámítás szerint (fél tizenkettő középeurópai idő szerint) megnyitották. Ríbbentrop német delegátus a patkóalaku asztal jobbszél’én foglalt helyet. Dieckhoff minisztériumi igazgató és a német delegáció többi tagja mögötte ül. A tanács elnöke azonnal a megnyitás után Ribbentropnak adta át a szót.

A német delegátus beszéde elején kifejtette, hogy a német delegáció csak azért jött Londonba, hogy hozzájáruljon a politikai helyzet tisztázásához. Az elvi és*,a formális meggondolásokon túl a németek eljöttek annak ellenére, hogy nem a népszövetség tagjai és résztvesznek abban a vitában, amely arról a szerződésről szól, amely nem Németország hibájából szűnt meg létezni. Rib- bentrop leszögezte, hogy megbízatását örömmel vállalta, mert reméli, hogy a nép- szövetség és a Németország közötti viszony

(FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN)

és elpackázzák Párisnak a locarnói dolgokat.

A rajnai megszállás szerződésszegés, de amellett nemcsak nem támadás, hanem esetleges kiindulópontja lehet a hosszú, hu- szonötévcs megbékélésnek. Az alkalmat Anglia szerint bűn volna elszalasztani. Németország eddig hallani sem akart a2 úgynevezett „kollektív európai rend" megszervezéséről. Arra hivatkozott, hogy amig nem szuverén a saját területén és nem gondoskodhat lakossága anyagi és szellemi jólétéről, öngyilkosság volna részéről leülni a tárgyalási asztalhoz. Most szívesen leül, ígéretet tett rá, sőt pozitiv javaslatokkal lépett elő. Igaz. „befejezett tények" árán jutott ennyire, de az angolok úgy vélik.

’ hogy a locarnói szerződésen végrehajtotta I elszánt műtét nélkül tényleg sohasem érik! meg a helyzet a tárgyalásra. Flandin álla- 3 pitotta meg a locarnói hatalmak tegnapi ta- I nácskozásán, hogy befejezett tények nélkül] lehetetlen Európában eredményt elérni. A| [pílulát le kell nyelni, ha az ember megj

akar gyógyulni. A pilula ártalmatlan s elvi okokból tiltakozni ellene — nevetséges.

A francia biztonság nincs veszélyben, hiszen harmincmillió katona őrzi, de ha a kényes franciáknak ez sem elég, Anglia szívesen köt szorosabb, külön megállapodást Parissal Strassburg védelmére. A feltétel egyedül az, hogy Németországot bevon;ák a biztonsági rendszerbe. Kinek árihat a birodalom? Egyedül van s ha feltételezzük is, hogy a német katona és a német ágyú háromszor annyit ér, mint minden más kato-