Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-13 / 61. (3910.) szám
1936 március 13, péntek* 3 Pxitöu a tegnap meghalt francia divatgyáros volt az, aki öt-hat év előtt először mert támadást intézni az amerikai befolyás elten és egyike lett az elsőknek, aki az általános és mindenre kiterjedő amerikai hegemóniát megtörte.. Azóta Amerika sok mindenben háttérbe szorult, halkabb, ijedtebb lett, de 1928-ban még uralkodott Európában a pénzével, filmjeivel, életmódjával, rekordjaival, asszonyaival. A párisi nő féltékenyen érezte, hogy a görl eléje került, a vamp, a démon, a newyorki és a hollywoodi pompás széria-áru. Amerika a divatot is átformálta. 4 sportlédik nyúlánk termetére és kisportolt izmaira méretezte a ruhákat, nem tűrte többé a drapériákat, amelyek bóditóan sejttetnek, de a valóságban leplezik is a kis hibákat. Az amerikai sportoló hölgy lába és alakja gyönyörű, de nyaka, válla, háta gyakran angob szászosan csontos és csúnya. A divat tehát elfödte a felsőrészeket és megmutatta a lábat. Ez volt a rövid ruhák kora s az amerikai terror hatása alatt kénytelen-kelletlen beletört az európai nő is. A párisi is, aki letakarta, ami szép rajta, finom bőrét, vállát, nyakát, hátát s megmutatta ami csúf rajta, kis, kurta lábait. Az amerikai nő sportol, nem kövéredik, a párisi hamar hízásnak indul s tudjuk, mit jelent, ha a kövér, kis nő leplező szövet- vagy selyemfüggönyök nélkül kurta szoknyácskákban jelenik meg. A párisi nők fogcsikorgatva tűrték a newyorki diktatúrát, amíg végre hős forradalmár állt az élükre, hogy megragyog- tassa a régi dicsőséget és lerázza az igát. Taton a rövid szoknya diadalának kellős közepén a piacra dobta a hosszú szoknyát. Kinevették. Felháborodtak. De a hős divatkatona páratlan szívóssággal állt síkra eszméje mellett s a párisi nők érezték, hogy az 5 ügyükért, kurta kis lábuk ügyéért harcol. Kétéves küzdelemmel, divatlingesze gyönyörű alkotásaival megtörte a rövid szoknya uralmát, visszaszorította Amerikát a divatból. ő volt az első, aki fellázadt az újvilág ellen. Győzött. S utána sokan mások, másfajta dolgokban ugyancsak győzni tudták már. Vége lett a dollár parancsuralmának. A UUáttynősül írják önfeledt boldogsággal az angol lapok s elfelejtik, hogy más dolgok is vannak a világon, németfrancia ellentétek, locarnói bonyodalmak, genfi ügyek és olasz-abesszin konfliktusok. Nyolcadik Edvárd civUlistájánák megújítását kérte és a leiratban kijelentette, hogy ,.gondolnia kell nősülésének lehetőségére is.“ Néhány szó, bizonytalan utalás, de az angol népnek elég, hogy lángba hozza. Elvégre, ha i király igér, kötelessége, hogy megtartsa ígéretét. Az angol nép, mint amolyan jó mya, évek óta unszolja csendes szemrehányással Edvárdot, hogy házasodjék, mert micsoda angol király az, aki nem nős? Micsoda koronázás volna-, ha a canterburryi érsek ?gyedül Edvárd fejére tenné a koronát, s a királynői korona szégyenben maradna bárány vánkosán? Lehetetlen elképzelni. A ren- les angol népet a hideg rázza, ha rágondol. Az angol koronázás kettős aktus, csaknem fyan, mint a házasság, a formája, a szertárosa, a lényege két emberre szabott, a király- o, és támaszára, a királynéra. Tudjuk, hogy inglia uralkodási rendjében kivételes szegy illeti a nőt s a koronázás királyné nél- ■ül tényleg olybá tűnne Londonban, mint az ■sküvő menyasszony nélkül. Az impérium dm viselné él a szégyent s Edvárd ugyldt- zik, kénytelen meghajolni a közvélemény lőtt. Eddig ugyan vígan dalolta a Testen anült nótát „nem veszek én kölöncöt, kö- íncöt, kölöncöt a nyakamra— de most a oronázás miatt, ugylátszik, más vélemény- 9 jutott. A íocarnoi hatottnak második konferenciája Londonban Németország békefettételeinek visszavonásával fenyeget Ui hivatalos német emlékirat ■ • Készül a londoni kompromisszum • ■ „A szimbolikus megszállást kövesse szimbolikus kiürítés" ■ • Francia-angol közeledés A tanácstagok atban London íeíé Berlin, március 12. A német kormány ma hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben a francia biztonsági rendszer bemutatása után ismét hangsúlyozza, hogy német részről senki sem gondol Franciaország megtámadására. A katonamentes terület megszállása csak szimbolikusan történt és a tárgyalások alatt Németország nem változtatja meg az eddigi állapotot. A német szuverénifcás jogáról azonban a tárgyalások folyamán a birodalom semmiesetre sem mondhat le, mert ez Németország újabb diszkriminálását jelentené. A nyilatkozat azzal az utalással zárul, hogy a birodalmi kormány békejavaslatait visszavonja, ha a többi hatalom nem osztja felfogását. A nagyfontosságu német nyilatkozat mindenekelőtt megállapítja, hogy Franciaország a locarnói szerződés előtt határait már több katonai szerződéssel biztosította, így A továbbiakban a német memorandum az orosz—francia szerződés kialakulásának körülményeiről beszél' s megállapítja, hogy Franciaország biztonságát jelenleg csaknem az egész világ védelmezi, három millió békekatona és legalább harminc millió mozgósítható katona háború esetén. Ezenkívül a világ legerősebb erődöve veszi körül Franciaországot, nevetséges tehát a francia biztonság veszélyeztetéséről beszélni akkor, amikor 19 zászPóalj német katona bevonult a Rajna-vidékre. A birodalom csak szimbólikusan szállta meg a Rajnavidéket és addig, amig a tárgyalások tér-| tanak, nem erősiti meg a helyőrségeket. Viszont | számításba kell venni, hogy Németország a le-1 hető legnagyobbarányu javaslatot tette az euró-1 a francia—belga, a francia—csehszlovák és a francia—lengyel szerződéssel. Mivel ezek a szerződések defenzív jellegűek voltak és Németországnak nem áll szándékában Franciaországot megtámadni, a birodalom minden további nélkül elfogadta e szerződéseket. Franciaország a békeszerződések óta határait óriási erődökkel védte meg. Ezekről az erődökről a világ valamennyi katonai tekintélye azt állítja, hogy bevehetetlenek és a támadás ellenük egyenesen nevetséges volna. Mivel Németországnak nincs agresszív szándéka, az erődök fölépítését nem kifogásolta. Legújabban Francia- ország katonai szövetséget kötött Szovjetoror / országgal. E szövetség nem függ többé a nép- jj szövetség megállapításaitól, hanem automaíiku-1 san működik. Az orosz rendszer ezenkívül nemi békés jellegű, hanem nyíltan a világforradalmat S hirdeti, azaz imperialista és támadó szándékai j vannak. Franciaország épségét a katonai szerződéseken és a francia birodalom százmilliós gyarmatán kívül tehát a 175 millió lakosú Szovjet- oroszországgal is garantálta. A világtörténelcKn- ben még soha nem fordult elő, hogy egy hatalom Üy óriási apparátussal biztosítsa területi szuverenitását* pai béke végleges megszervezésére és biztosítására. Eljött az ideje annak, hogy a hatalmak összeüljenek és megbeszéljék azt a Versailles óta legnagyobb tervezetet, amely az európai rend biztosítására irányuk A német birodalom őszintén békepárti és nevetséges támadó szándékokkal vádolni akkor, amikor Franciaország biztonságát csaknem az egész világ védi. A birodalom nem akarta nyomasztó fait ac- comp’i elé állítani a rajnai megszállással a francia néplelket s a megszállást csak azért végezte el, hogy inditó okot adjon a tárgyalásokra. A szimbolikus megszállás fejében a birodalom hajlandó egy negyed századra garantálni Európa békéjét és az európai jogrendet. Ha szándékát nem értik meg és a szimbolikus megszállás miatt elítélik, akkor visszavonja békefeltételeit és inkább választja a becsületes egyedülséget, mint a megaláztatást a népek között ' egységes állásfoglalása csak pénteken vagy szombaton kristályosodhat ki, úgyhogy egyes körökben már a szombati tanácsülés elhalás ztá- i sáról beszélnek, de ez aligha történhetik meg, mert a tanácstagok útban vannak London felé. A kompromisszum: a „szimbolikus megszállás11 London, március 12. A brit kabinéit egymásután tartja üléseit. A csütörtök délelőtt 11 órakor kezdődött rendkívüli tanács- 1 kozás után az illetékesek azon a vélemé- | nyen voltak, hogy Nagybritannia közeledik I a francia fölfogáshoz és egyre inkább hajlandó „leplezett szövetséget" kötni Francia- országgal. A Reuter-iroda megállapítja, hogy a brit kabinett szerda esti ülésén nem hozott döntést. A brit miniszterek egyelőre nem haladhatnak előre a megoldás előkészítésében, mert Franciaország csökönyösen kitart eredeti álláspontja mellett és a Rajna-vidék azonnali kiürítését, vagy a szankciók alkalmazását követeli. Edén külügyminiszter és törd Halifax az angol minisztertanácson hangsúlyozták a francia álláspontot és a miniszterek elhatározták, hogy a locarnói ha- j tallmak csütörtök délután kezdődő újabb tanácskozásáig keresni fogják azokat a módokat, amelyek a német és a francia álláspont összeegyeztetésére szolgálhatnak. A Morningpost diplomáciai munkatársa azt írja, hogy a brit kormány szerda esti ülésén amellett döntött, hogy támogatni fogja Franciaországot a rajnai katonám en- tes sáv kiürítésére irányuló törekvésében. A kiürítést Anglia is a további tárgyalások kiindulópontjának tekinti. A brit külügyminisztériumhoz közelálló Daily Telegraph szerint a konfliktus megoldásának két legnagyobb akadálya a lo- camói paktum megszegése és az a tény, hogy a németek rendkívül nagyszámú csapattal szállták meg a Rajna-vidéket. Hitler ugyan szimbolikus megszállásról beszélt, de ami tényleg bekövetkezett, sokkal nagyobb- arányu, mint a szimbolikus megszállás. A helyzetet Németország esetleg csak úgy mentheti meg, ha a megszállást tényleg szimbolikussá változtatja, azaz a Rajna-vidékre vezényelt csapatok nagy részét visz- szarendeli. Ezzel gyakorlati tanujelét adná az európai béke megszilárdítására irányuló törekvésének és igy esetleg megszülethetne a német és a francia álláspontot közös nevezőre hozó kompromisszum. Anglia kénytelen Franciaországhoz közeledni A német távirati iroda a következőkben fogllalja össze a szerdai és a csütörtöki nap eseményeit: — Az angol minisztertanácsok után a londoni lapok egyöntetűen azt jelentették, hogy Edén és Halifax meggyőzték az angol kormányt a francia álláspont megváltozha- tatlanságáról és igy a miniszterek kénytelenek voltak a helyzetet rendkívül komolynak minősíteni. Franciaország elvileg hajlandó tárgyalni Hitler javaslatairól, de fel- tétel'e az, hogy a rajnai Katonamentes sávra küldött csapatokat, vagy azoknak legnagyobb réezét a birodalom azonnal visszarendelje. Ha Németország nem hajlandó a francia kívánságnak eleget tenni, akkor Franciaország a kisantant, Szovjetoroszor- szág és Belgium segitségével a népszövetségi tanácstól német-ellenes gazdasági szankciókat fog követelni. Ha a népszövetség nem teljesíti a francia kívánságot, Franciaország kilép a népszövetségből, mert a kollektív biztonság ebben az esetben ösz- ] szeomlik. A merev francia álláspont követMunkában a locarnói delegátusok London, március 12. Az angol főváros közvéleménye teljesen a délután öt órakor kezdődött locarnói konferencia hatása alatt áll. A konferencián Edén elnökölt, mig a fődelegátusok, Fián din, Grandi és van Zeeland voltak. Az eddig kiszivárgott hírek szerint Anglia azt követelte, hogy a hatalmak elégedjenek meg a Rajna-vidék szimbolikus megszállása után az ugyanilyen szimbolikus ki ürítéssel s közben kezdődjenek meg a tárgyalások. Franciaország feladta eddigi legridegebb álláspontját és bizonyos fenntartások mellett hajlandó tárgyalni, de a francia követelmények német szempontból még mindig elfogadhatatlanok. Az elleatét Anglia és Franciaország, de főleg Olaszország és Francia- ország között nagy volt. A locarnói hatalmak A NÉPSZÖVETSÉG LONDONI HAJLÉKA Ab ódon Szt. Jamec-palota, ahol ülésezni fog a népszövetség tanácsa „Tizenkilenc zászlóalj fenyeget 30 millió katonát!"
