Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-13 / 61. (3910.) szám

%P^Ö3-7VUíAaPH1RLAI> A szlovák néppárti megbízottak a miniszterelnöknél Prága, március 12. A szlovák néppártIkivánságokat a koalíciós pártok vezetői elé 1936 március 13, péntek. szolgáló intézmények álljanak rendelkezé­sére; b) hogy minden egyén, tartozzék a föld­művelő- és gazdatársadalomhoz, a munkás- osztályhoz, az ipari, kereskedelmi és sza­badfoglalkozásokhoz vagy a tisztviselő osz­tályhoz, a gazdasági életben a maga jogos igényeinek kielégítését Csehszlovákia többi nemzeteinek hasonló foglalkozású egyénei­vel egyenlő mértékben nyerhesse el* 3. Intézményes biztosítását annak, hogy a nemzetek tagjai anyanyelvűket a magán­életben, vallásuk szabad gyakorlásával, a gazdasági életben, valamint az állami és ön- kormányzati hatóságokkal, a hivatalokkal, továbbá a bíróságokkal való érintkezésben, mindennemű kulturális, szociális és társa­dalmi intézményeikben és megnyilvánulá­saikban szabadon és akadálytalanul hasz­nálhassák . 4. Intézményes biztosítását annak, hogy a nemzeti kisebbségek anyanemzetükkel és a más országokban kisebbségi sorsban élő testvéreikkel tisztán kulturális téren aka­dálytalanul érintkezhessenek. II. fl keresztény erkölcsi felfogás követeli: 1* a keresztény erkölcsi elvek maradék­talan érvényesülését az állami, társadalmi és gazdasági élet minden vonatkozásában. 2. A valláserkölcsi nevelést III. A szociális igazság követeli: 1. úgy az állam, mint az egyéb közületek (autonómiák) jogalkotásában és kormány­zásában a keresztény erkölcsi elveken ala­puló szociális igazságosság maradéktalan érvényesülését: 2. a szociális gondoskodás mindenkire ki­terjedő megszervezését a nemzeti érdekvé­delmi szervek keretében, a nemzeti önkor­mányzat felügyelete mellett IV. A demokrácia követeli: 1. az egyéni szabadságot 2. a teljes jogi és tényleges egyenlőséget: 3. azt, hogy az állam és egyéb közületiek (autonómiák) összes szervei minden vi­szonylatban demokratikus elvek szerint építtessenek ki és hogy úgy a jogalkotás­ban, mint a kormányzásban maradéíktalanul érvényesüljön a demokratikus elv. 4. A Csehszlovákiában élő összes nemze­tek teljes jogi és tényleges egyenlőségét, amely nélkülözhetetlen alapfeltételé a nem­zetek békés testvéri együttélésének és an­nak, hogy Csehszlovákia nemzetei harmo­nikus munkával működjenek együtt. 5. Hogy a nemzeti autonómiák szervei, kulturális,szociális, egyházi és mindennemű gazdasági intézményeik számára megfelelő részesedés biztositíassék a közjövedelmek- bőL 6. Csehszlovákia olyirányu állami veze­tését, amely az emberiség békéjének minde- nekfelett való biztosítása érdekében a nem­zetek teljes egyenjogúságának elvi alapján áll és úgy a távoli, mint a közeli szomszé­dokkal ilyen elvi alapon keresi a jó szom­szédi viszony kiépítését, Demerdzsisz a dezignált görög kormányelnök Athén, március 12. A király ma kihallgatá­son fogadta DemeTdzsiszt és megbízta őt az uj kormány megalakításával. Demerdzsisz meg­bízatása után tárgyalásikat kezdett a pártve­zérekkel és e tárgyalások eredménye után fog végleges választ adni arra, hogy elfogadja-e a kormányalakításra vonatkozó megbízatást. Rendkívüli politikai felhatalmazást kapott a jugoszláv kormány Belgrád, március 12. A jugoszláv parlament­ben 185 szóval 1 ellenébén megszavazták a költségvetést. A költségvetés záradékában fel­hatalmazást kapott a kormány három politikai természetű törvény meghozatalára. E törvé­nyek életbeléptetéséhez csak a parlament illeté­kes bizottságainak jóváhagyása szükséges. A költségvetés megszavazása után nyomban letárgyalták a mentelmi bizottság javaslatát és a Sztojadinovics miniszterelnök ellen elkövetett merényletben való résztvétel miatt tíz képviselő­nek függesztették fel a mentelmi jogát. Ezzel a képviselőliázat bizonytalan időre el­napolták. megbízottai ma folytatták dr. Hodza minisz­terelnökkel már régebben megkezdett tár­gyalásaikat. A mai megbeszélések folyamán a néppárti megbízottak a szlovenszkói minisz­tériumra vonatkozó kívánságaikat konkreti­zálták. A miniszterelnök kijelentette, hogy e Prága, március 12. A képviselőház népjóléti bizottsága ma délelőtt tartott ülésén a volt nagy­birtokok alkalmazottainak nyugdíjpótlékáról szó­ló kormányjavaslattal foglalkozott s azt kisebb módosításokkal a plénumnak elfogadásra ajánlot­ta. A módosítások legfontosabbika az eredeti javaslat 1. paragrafusa utolsó mondatának: „e segélyre senkinek sincs jogigénye” — törlése. Vagyis ezzel a bizottság kifejezést ad annak az aka­ratának, hogy a törvényhozó a jogigény meg­állapítását kívánja, A másik módosítás az, hogy az egész törvény- javaslatban mindenütt s a címben is „segély” helyett „pótlék” szó teendő, vagyis a nyugdíja­sok nem kapnak különleges segélyt, hanem egy­szerűen pótlékot a nyugdíjhoz. A harmadik je­lentős rendelkezés az, hogy a nyugdíjpótlék igénylése iránt beadott kérvé­nyek s mellékleteik bélyeg- és illetékmentesek. A negyedik fontos módosítás a 2. paragrafus második mondatának uj szövegezése, amely ki­mondja, hogy: „a nyugdijpódék legkisebb összege azonban 1800 korona; özvegyek és árvák legkisebb nyugdíjpótléka az éppen megállapított összeg töredéke, amelyet ugyanolyan módon hatá­roznak meg, mint az özvegyi járandóságokat és nevelési dijakat, az 1921—130. számú tör­vény 6. és 7. paragrafusa intézkedéseinek fi­gyelembevételével.” — A bizottság törölte a segély, illetve a nyugdijpótlék maximális ösz- szegére vonatkozó intézkedését, A népjóléti bizottság ezenkívül határozati javaslatokkal hívta föl a földművelésügyi mi­nisztérium figyelmét az állami mező- és erdő- gazdaságok volt alkalmazottainak s ezek özve­gyei és árvái nyugdijaira és nyugbéreire s kíván­ja, hogy ezek járandóságát a minisztérium az 1930. évbeli összegre emelje föl. Egy második határozati javaslat a kormánytól azt követeli, hogy mielőbb terjessze be a mező- és erdőgaz­dasági munkások balesetbiztosítási kötelezettsé­géről szóló törvényjavaslatot. Építkezési mozgalom A bizottság ezután az építkezési mozgalomról szóló kormányjavaslat tárgyalásához látott. Láng előadó kifogásolta, hogy az építkezési mozgalomról szóló törvényekben eddig sem volt és a mai javaslat sem hoz bün­tető szankciókat különösen oly esetekre, ami­kor a szegények és legszegényebbek számára épített lakásokat tehetősek s módosak foglal­ják el s használják, A vitában Dubicky agrár kimutatja, hogy az építkezési mozgalom komoly megindulása mint­egy 300 ezer munkásnak adna keresetet, kenye­terjesarti. Politikai körökben úgy tudják, hogy a szlovák néppárt erősen igyekszik alkalmaz­kodni a koalíció kívánságaihoz, hogy a kor­mánytöbbséghez való csatlakozás mielőbb megtörténhessen. rét s az állam és az önkormányzatok is hasznát látnák a növekvő adókban. A javaslatnak az építkezési telkek kisajátítá­sáról szóló első része fölösleges, mert telek van bőven. Ha az első fejezetet nem törlik, úgy pótolni kell azzal, hogy elsősorban állami és önkormányzati telkeket kell kisajátítani építkezési célokra. So­kalja a 300 millió újabb állami jótállás-vállalást, mert eddig az állam már 7 milliárd koronáért vál­lalt garanciát különféle címeken. Ehelyett ér­vényesítenie kellene az államnak a régebben nyújtott építkezési segélyekre a visszkereseti jogát s ezekből az összegekből szépen segít­hetné az újabb építkezési mozgalmat anélkül, hogy magát újabb jótállás-vállalásokkal ter­helné meg. Erélyes beavatkozást követel a kormánytól az építkezési anyagok drágítása ellen. A szónok ke­vesli az adókedvezményeket. A régi házak tulajdonosainak helyzete egye­nesen katasztrofális, a bankok házjavitásra egy fillért nem kölcsönöznek. Haladéktalanul elkészítendő a lakásvédelem teljes megszünte­téséről szóló törvényjavaslat és gondoskodni kell a szegény sorsba jutott háztulajdonosok megsegélyezéséről. Az építkezési mozgalom segélyezése és a lakásvédelmi törvény között szoros összefüggés van. Mindkét javaslat in­tézkedéseiben előzetesen meg kell egyezni s csak azután láthatunk alkotmányos megtár­gyalásukhoz. Taub német szociáldemokrata kijelenti, hogy egyáltalán nem áltatja magát nagy illúziók­kal az építkezési mozgalom föllendülését illetően. A leghatározottabban kijelenti, hogy a lakás­piacon a kötött gazdálkodás ma nem enyhít­hető. A lakók föltétlenül nagyobb védelemre szorulnak ma, mint a háztulajdonosok. Chmelik szerint a törvényjavaslat oly későn jött, hogy az idei tavasz az építkezési munkála­tok szempontjából .már elveszett. Zajicek német keresztényszocialista szerint az utóbbi években az állami jótállás csak pa­píron virul. A takarékpénztárak már semmit sem adnak az állami jótállást igazoló iratra, okulva a múltak tapasztalatain. A dtéiluiháin. folytaitól tt vitában Carvojisky szlo­vák néppárti Sz4ove.niezíkió számára rendkivUli líaikáagoindoskoidiáat; követel, mert Szloven.sz.ko e tóira nagyon eilmairadit. Több ihoazáeizólás után a (késő esti órákban szavazásra került sor. A bizottság a javaslatot elfogadta, de hat nyitott kérdést hagyott s e pontokról jövő hét szerdáján szavaznak a kormánnyal való megegyezés alapján. így elintézetlen az adó­kedvezmény kérdése. A koalíció ugyanis hosszabb adómentességet követel, minit amilyet a javaslat ígér és igénylik a községi lakbéradó alól való mentesítést is. Áz ad okod vízimén yeik kérdésében a pénzügymmisz-- tóriumánál kelti megegyezni. Ezen kívül az épít­kezési egyesületieket 'teljesen kizárják a iked- veziményefcből, E kérdésben is egyezik,edni kell. A lakásvédelem kérdésében még mindig nincs megegyezés. Egyes pártok a két javaslatot junkítiimba akarják hozni. Ezzel szerabén meg- biiaható értesülésünk szerint a kormány ra­gaszkodik ahhoz, hogy a lak ás kérdés ben ' áz •éffledieti megállapodások maradjanak meg, mint: azokat már nyilvánosságra baztáík. A népjóléti bizottság legközelebbi ülését Írás­ban hivjálk össze, valószioüleg a jövő hét köze­pén. Miniszteri válasz a párbérjirandáságra kivetett egyenériék kérdésében Pozsony, március 12. Petrásek Ágoston nem­zetgyűlési képviselő még a múlt év no ve lóhe­rében írásbeli panaszt nyújtott át a pénzügymi­niszternek a lelkészek és tanítók párbérjárandó- ságára kivetett ekvivalens ügyében. E panaszra végre többszörös sürgetés után e napokban 3202/35. szám alatt a következő választ kapta a képviselő a minisztertől: — Az érvényben lévő törvényes előírások ér­telmében’ a javadalmasok kötelesek illetékegyen- értéket fizetni nemcsak ingatlan, hanem ingó vagyon után, is, amilyennek számítanak az ekvi­valens kivetésénél olyan járandóságok is, ame­lyek az ekvivalenst fizető személyt illetik. A ja­vadalom vagyonát alkotják tehát nemcsak az ösz- szes anyagi javak (ingó és ingatlan), hanem a nem anyagiak is (jogok stb.), amelyek a javadalomhoz tartoztak. A javadalom ilyen vagyoni jogaként tekintendők a patronusok és hívek természetbeni adományai, amelyeket ezek nyújtanak a lelké­szeknek mint a javadalom élvezőinek és lehet ezeket illetékegyenértékek alá vonni tőkésített értékükben, mint a javadalom vagyonának tar­tozékát, amidőn ezen járulékok jogi tituluson alapszanak, — pl. ezen kötelezettséget magában foglaló alapitólevelen, ellátáson, telekkönyvi betáblázáson, azonban semmi esetre sem akkor, ha ezek önként, törvényes kötelezettség nélkül adatnak akár hosszú éves szokás alapján is. Az illetékegyenérték tárgya tehát a jogigény ezen járandóságokra, mint a javadalom vagyonának tartozéka és semmiképpen nem a jövedelem, amely a javadalmast ezen jogból illeti. — A mondottaknál; fogva nem rendelhetem el Szlovenszkón a pénzügyi hivataloknak, hogy ne követeljék az ekvivalenst a patronusok és hí­vek természetbeni járandósága után, amelyeket a lelkészeknek mint a javadalom élvezőinek nyúj­tanak s amelyek törvényes tituluson alapulnak. Megjegyzem azonban, hogy a pénzügyminiszté­rium elrendelte, hogy azon esetekben, amikor a folyó tíz évben az ekvivalens ki volt róva tálán szintén a patronus és hívek által a javadalma- soknak szolgáltatott természetbeliek után, — de csak önként akár hosszú éves szokás alapján kö­telezettség nélkül szolgáltatott természetbeliek után, — a lelkész fellebbezése vagy kérvénye alapján az igy kirótt ekvivalens leírassák, illetve visszaadassék. — Ami a tanítói javadalmak természetbeni járandóságát illeti, ezek Szlovenszkón ' mentesek az illetékegyenérték alól az 1018. évi XI. t. c. 107. §.-ának 6. pontja alapáán mint a tanítók töb­bi ingó vagyona. Dr. Trapl s. k. A LELKÉSZEK ÉS TANÍTÓK FIGYELMÉBE Petrásek képviselő főleg a besztercebányai pónzügyigazgatóság kerületébe tartozó lelkészek panasza folytán még decemberben eljárt a pozso­nyi vezérpónzügyigazgatóeágnál is, ahol az illeté­kes referens körülbelül hasonló véleményt nyil­vánított az ekvivalens-illetékről. A képviselő nézete szerint legalább is egyelőre nincs más megoldás, mint a párbérre kivetett ekvivalenst minden esetben megfellebezni, végig a legfelső közigazgatási bírósághoz intézett panaszig, ahol ez ügyben már több panasz várja elintézését. A fellebbezések főbb indokai ezek volnának: A párbér nem vagyon, nemis patronátusi jog, hisz éppen a patronusok sehol sem fizetnek pár- 'bórt (ha még egyáltalán van posszibilis patvo- nus), hanem nagyon is a levegőben lógó jövede­lem, amely különben is meg van adóztatva. Amennyiben jövedelem, ingatlan vagyonnak te­hát éppen nem, de még ingó jövedelemnek is alig nevezhető, hanem a legtöbb helyen inkább uzus alapján bevezetett gráciáiénak tekinthető. Ekvi­valens alá tehát nem esik. Reméljük végül, hogy több panasz folytán az egyházi hatóságok is tet­tek valamelyes intézkedést ebben az ügyben. Letartóztatták a spanyol hsdssíag főfelügyelőiét Madrid, március 12. Lope Ohao tábornokot, a hadsereg főfelügyelőjét, aki az 1934-e.s asz tú­ri ai októberi forradalom alkalmával Ovideóban ítélet nélkül agyonlövetett néhány forradalmárt, szerdán letartóztatták, őrizetbe helyezték ezen- kívüli Nilotello tábornokot is, a polgári gárda parancsnokát* A LOCARNOI HATALMA’! TÁRGYALÁSAI a párisi Qttaí d’Orsay-n. Balra; Cerutti olasz nagykövet, jobbra: Éden angol külügyminiszter, Az agrár-szocialista ellentétek miatt megakad az építkezési novella tárgyalása? Lényeges módosításokat eszközölt a népjóléti bizottság a nagybirtok-nyugdíjasok nyugdijáról szóló javaslatban 2

Next

/
Thumbnails
Contents