Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-13 / 61. (3910.) szám

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség; Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, Hl. emelet. • • TELEFON; 3 0 3 1 1. ® ©

SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl.

Népszövetség, fel vagy le?

Pártjaink alkotmányos vezetőségei együttes ülésen manifesztálták az egységes párt megalakítását

A nemzeti eszmére, a keresztény erkölcsi felfogásra, a szociális igazságosságra és a demokráciára épül föl az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt programja --Az együttes ülés ezután szervezőbizottságot küldött ki, mely hivatva lesz a két párt szervezeti egységét kiépíteni. Ennek a bizottságnak tagjai: Dobránszky János, Esterházy János,. Füssy Kálmán, dr. Gil- ler János, Gregorovits Lipót, Jaross Andor, dr. Kmoskó Béla, dr. Pajor Miklós, Szent- lváry József, dr. Szilassy Béla, dr. Szüliő Géza, dr. Turchányi Imre Szlovenszkó részéről, Hokky Károly és dr. Korláth Endre Ruszinszkó részéről*

A szervező bizottság egyidejűleg megbízta Esterházy János és Jaross Andor bizottsági tagokat az egyesült párt szervezeti szabályzatának, valamint a szervezetek gyakorlati kiépítése tervezetének kidolgozásával, melyeket a szervezőbizottság legközelebbi ülésén terjesztenek elő.

Az ülés ünnepélyes hangulatban ért véget és utána a pártvezetőségi tagok közös vacsorán vettek részt.

Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt címen megalakult egységes párt alapelveit teljes egészében alább ismertetjük.

Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt alapeSvei

(sp) Prága, március 12.

Egyenesen paródiának hangzik, amit a külföldi hírirodák szent valóságként tálalnak az olvasó elé: Franciaország az angol Különvélemény miatt a népszövetségből való kilépés gondolatával foglalkozik, illetve kilépéssel fenyeget arra az esetre, ha az angolok nem csatlakoznak a francia felfogáshoz. Tehát most Párisi Tokió, Berlin, s legújabban Róma ellenszenve után Paris ellenszenve is felébredt Genf iránt, kizárólag azért, mert Genf nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Páris fütyül. Nagyon kilátszik a lóláb az eljárásból. Eddig Páris a népszövetségi gondolat tántoríthatatlan bajnoka volt s mély megbotránkozással ítélkezett mindenki felett, aki nem alkalmazkodott „a magasztos genfi gondolathoz", vagy nem rendelte alá érdekeit a népek kollektív együttműködésének, úgy, ahogy Genf óhajtotta és megszövegezte. Miért volt Franciaország hive a genfi gondolatnak? Mert Genf Franciaország szekerét tolta. Most történik először, hogy a népszövetség más véleményen van, egyrészt Anglia és Olaszország akadékoskodása miatt, másrészt azért, mert Németország visszatérési szándéka túl nagy csalétek és repeső örömmel töltötte el a genfi professzionistákat, akik nem tudják ridegen visszautasítani az óriási koncessziót, Páris fel van háborodva.

Biztosra vesszük, hogy a locamód hatalmak az utolsó pillanatban megegyeznek a népszövetségi közös eljárásban, de magában véve az a tény, hogy Páris junktimba állította népszövetségi tagságát álláspontja elfogadásával és kilépéssel fenyegetett, megdöntheti azoknak a hitét, akik netalán úgy vélték, hogy Franciaország egyéni érdekei fölött állónak ismerte el Genfet s tudott volna alkalmazkodni nem kedvező döntéseihez is. Ilyenekről szó sincs. Eddig is tudtuk, de most bizonyítékot kaptunk rá. Abban a pillanatban, amint a nagyhatalmak többsége, elsősorban Anglia és Olaszország, továbbá valószínűleg a népszövetség főtitkársága, másban látta az európai béke és együttmüiködés üdvét, mint a francia kormány és másfajta utakat keresett a nyugalmi állapot stabilázására, Páris ugyaqugy előtérbe állította egyéni felfogását, mint Tokió vagy Berlin s hajlandó a helyzetből ugyanolyan konzekvenciákat levonni. — Hisz, persze, végül nem teszi meg. Róma sem valósította meg fenyegetéseit és a népszövetségben maradt, annak ellenére, hogy Geaf szigorúbban és kiméletlenebbül sújtotta, mint akár Berlint, akár Tokiót. A közelmúltban gyakran csodálkoztunk, hogy Mussolini a kegyetlen elítélés és szigorú megtorlások ellenére kitart a népszövetség mellett s nem vonul vissza a társaságból, ahol kizárólag ellenségei ülnek. De Mussolini okos és előrelátó politikus. Csak most tűnik ki, hogy bámulatraméltó hidegvére mennyire helyes volt s mekkora előnyt jelentett számára. Á szankciók bevezetésének mozgalmas nap-' jaiban nem érzelmeire hallgatott, hanem értelmére, s nem hagyta ott sértődötten és tüntetőén ellenségeinek társaságát. Ma pedig a kegyeiért versengnek Genfben, a legdöntőbb tényezővé vált ott, mindent megkap, amit kíván. Ha kivonul és szakit a hatalmakkal, ma senki sem kérdezi, s az odasz-abesszin ügyet legfeljebb elhalasztják, de a genfi támogatás fejében Olaszország nem tudott volna a maihoz hasonló kedvező feltételeket kiharcolni megoldására.

A duce nemcsak Genf hátrányait ismeri, sőt érzi saját testén, de ismeri előnyeit is, s ezért nem szakított a népszövetséggel minden várakozás ellenére. Tudta, hogy az olasz-abesszin konfliktus nem az egyetlen a világon. Könnyen és hamar más zavarok keletkezhetnek, s akkor a Genfben lévő tanácshatalom szavazatát drága pénzen megvásárolják a többiek. Várt, tűrt, — ellenzékben volt, de nem vonult ki, — és számítása pompásan bevált. Mussolini genfi politikája azt bizonyítja, hogy bármint vélekedünk a fasizmus politikai rendszeréről, el kell ismerni,

Pozsony, március 12. Az országos keres ztényszocialista párt pozsonyi és a magyar nemzeti párt érsekujvári pártvezetőségi ülései után, amelyeken mindkét párt vezetősége egyöntetűen elfogadta a kiküldött bizottságok élted javasolt egység föltételeit, az országos kieresztényszocialista párt országos végrehajtó bizottsága és a magyar nemzeti párt országos elnöki tanácsa Pozsonyban, a Carlton-száltó egyik tanácskozótermében együttes ülésre ült össze* Mindkét alkotmányos szerv tagjai teljes számban vettek részt a manifeszíációs ülésen.

Az ülést mint korelnök dr. Szüllő Géza nyitotta meg, aki néhány markáns szóval hivatkozott az egységben rejlő mindenkori erőre és arra a politikai szükségszerűségre, mely ma pártjainkat eggyé kovácsolja, majd bejelentette, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetőlége elfogadta a kiküldött bizottság által letárgyalt és javasolt egység formáját és teljes munka- készséggel és testvéri lélekkel kíván az egységes pártban tömörült nemzetek érdekében tovább dolgozni.

Utána Szent-Ivány József, a magyar nemzeti párt vezére szólalt fel és pártja nevében bejelentette, hogy a magyar nemzeti párt a magyar nemzet érdekében állónak tekinti a javasolt egység formáját és feltételeit. A párt becsületes magyar lélekkel, teljes energiával és igazi testvéri érzéssel vesz részt az egyesülésben, mert meg van arról győződve, hogy az egységes keretben kifejtendő munka határozott mértékben meghozza gyümölcseit politikai céljaink és magyar népünk érdekében.

hogy Mussolini a kor egyik leghiggadtabb és legelőrelátóbb politikusa, akinek gyakran érthetetlen lépéseiről hamarosan kitűnik, hogy jól kiszámítottak voltak.

Mussolini példája fölöttébb aktuális ma, amikor a népszövetség léte uj fázisba kerül. Vagy végleg felbomlik, mint Chamberlain jósolta, s Franciaország kilépésével körülbelül elveszíti létalapját, vagy túléli a krízist és Németország ujrabelépésével s a békeszerződéstől való füg- getlenitéssel tényleg az európai kollektív biztonság őre lesz, amely újfajta és általános szervezetével meggátolhatja a háborúk kitörését. Mussolini előrelátása és kitartása Genfben példát adhat a többi hatalomnak, elsősorban Francia- országnak: ki kell bírni a legnagyobb kellemetlenséget, a genfi eszme megéri, mert a haszon, amit jelent, nagyobb lehet, mint a pillanatnyi kár. Szemmelláithatóam Anglia és a genfi főtitkárság ilyen véleményen van. Ha sikerül Franciaország haragját lecsiLl api tani és rábeszélni, hogy a flagráns német szerződésszegés ellenére

Az egyesült párt célja

a Szlovenszkón és Kárpátalján élő magyar, szlovák, német, ruszin és román nemzetek egy pártba tömörítése abból a célból, hogy Szlovenszkó és Kárpátalja területi autonómiáját és ezeken bel'iil az őslakos nemzetek részére nemzeti autonómiákat vívjon ki.

Az egyesült párt a legélesebben harcol minden elnemzetlenitési törekvés ellen. A nemzetek népi, szellemi és gazdasági, kulturális erőállományának megtartását és fejlesztését első kötelességének ismeri.

Az egyesült párt pillérei:

L a nemzeti eszme;

EL a keresztény erkölcsi felfogás;

III. a szociális igazság;

IV. a demokrácia.

ne ragadtassa magát szélsőséges lépésekre (mint ahogy Mussolini higgadt maradt Genfben az elképzelhető legnagyobb sértés ellenére), vagy legalább sikerül olyan kompromisszumot találni, amely kielégíti Franciaországot és mégis lehetővé teszi a Németországgal való tárgyalást, akkor Genf napja felvirradhat s az uj palota lakói tényleg hozzákezdhetnek a nagy és döntő műhöz: a kollektív európai biztonság megszervezéséhez.

A kompromisszum körvonalai már-már kibontakoznak a londoni láthatáron. Németország ne vonja vissza teljesen a Rajna-vidékre küldött csapatait, javasolják a közvetítő bölcs angolok, de jószándéka bebizonyítására legalább átmenetileg rendelje vissza a kiküldött csapatoknak nyolcvan-kilencven százalékát, azaz a megszállást tegye tényleg „szimbolikussá", mint Ígérte. S a rendes megszállás csak akkor történjék meg, ha Genf beleegyezik, s a hatalmak megállapodtak a birodalommal a kollektív biztonság megszervezésében. .Mert amig a megálla

. I. A nemzeti eszme

követeli:

1. Szlovenszkó és Kárpátalja számára a területi autonómiákon belül1 a nemzeti önkormányzatot annak az elvnek teljes érvényesülése mellett, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai nemzetek úgy összességükben, mint egyedeákben teljesen és tökéletesen ugyanazon jogi és tényleges egyenlőséget kell, hogy élvezzék az állam többi nemzeteivel és azok egyedeivel az állami kulturális és gazdasági élet minden vonatkozásában.

2. Nemzeti önkormányzatok felügyelete alatt működő érdekvédelmi szervek kiépit- hetését abból a célból, hogy

a) a nemzetek szellemi kultúrájának minden társadalmi réteget egyforma mértékkel

podás nem történt meg, Németország nem követelhet fegyverkezési egyenrangúságot, mint a törvényeiket be nem tartó bűnös nem követelheti, hogy ugyanolyan fegyvereiket kapjon, mint a csendőr, aki a rendre vigyáz. A szerződéseket betartó és a szerződésieket megszegő hatalmak között nem lehet egyenrangúság, s akinél a tapasztalatok alapján attól kell félni, hogy adott szavát be nem tartva rálő embertársára, attól e! kell venni a revolvert. Ha tehát a birodalom jót akar, adja tanujelét engedékenységének s a genfi belépés, a kollektív biztonság szervezőmunkája fejében később feloldják a locarnói terhek alól.

Bizzunk a kompromisszumban, ahogy Genf is bízik benne. Az érzésünk az, — s ebben a legtöbb komoly európai újság osztja véleményünket, — ha átvészeljük a locarnói krízist és sor kerül a Németországgal való általános tárgyalásra, a világhelyzet csak javulhat és a világ hét kritikus sovány esztendeje után uj. nvugod- tabb évek következnék. A helyzet haszonéi ve.tője pedig a népszövetségi gondolat volna.

Ma: Gyermekmelléklet-ciTO -------------------------------------—

| X

V. évf. 61. (3910) szám • P&nfelC • 1936 március 13