Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-28 / 49. (3898.) szám

Ma^GyermekmellélUet “l"máS8gik *fdás l2n dal *7Ké 120 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.-- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Pcnská ulice 12, 11. emelet ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • ® TELEFON: 303-11. • « SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRftHfl. A magántannlf s alkonya , Kisebbségi szempontból nagy szeren­cse volt, hogy a Dérer-tervezet egyben éles egyházellenes tendenciával is bírt s ennek volt aztán köszönhető, hogy a terv megbukott, mert a kormánytöbbség katoli­kus pártja is ellene fordult s igy az ellen­zék erről az oldalról hathatós támogatást kapott. Ha nem lett volna egyházellenes tendenciájú, akkor ezt a váratlan segítséget nem kaphattuk volna meg s ma bizonnyal .törvény lenne a két Dérer-javaslatból. Ma, sajnos, olyan tanügyi javaslat van a képviselőház asztalán, amelynek éle csak a kisebbségek ellen irányul, mig az egyházel­lenes tendencia nem tűnik ki belőle s igy csakis a kisebbségek fognak harcolni elle­ne. A lex Uhlir, amelynek kisebbségellenes veszedelmeire a mai házülésen a magyar törvényhozók nevében oly nyomatékosan mutatott rá Esterházy János és Jaross Andor képviselő, egészen ártatlan kül­sővel bir. Nem beszél nemzetiségekről, csak annyit mond, hogy szabályozza az elemi és polgári iskolákban a ma­gántanulást. Úgy szabályozza, hogy az egy­értelmű a magántanulás rendszerének meg­szüntetésével. A magántanuló e törvény megvalósulása esetén olyan ritka lesz, mint a fehér holló, mert ember legyen az, aki azoknak a föltételeknek meg tudjon felelni, amelyeknek alapján kivételesen engedélyez­ni fogják a magánúton való tanulást. A já­rási tanfelügyelő szabad mérlegelésétől, he­lyesebben jóakaratától s még helyesebben a jókedvétől függ majd annak az elismerése, hogy a magántanuló otthon való taníttatása „kezességet nyújt, hogy a nyilvános népis­kolák számára előirt oktatási célt eléri." A járási tanfelügyelő beleavatkozási jogot kap annak firtatására, hogy a gyermek az anya­nyelvén kapja-e az oktatást s ezzel bizonyá­ra ismét alkalmazást nyernek az anyanyelv megállapításának különféle úgynevezett ob­jektív jegyei, amilyeneket a népszámlálás | nemzetiségi rovatának kitöltésénél láttunk sl amelyek annyi sok vitára és visszásságra adtak alkalmat. A tanfelügyelőség jogot kap annak a firtatására is, hogy otthon kellő gondoskodás történik-e a gyermeknek erköl­csi és állampolgári szempontból való neve­léséről. Mivel az ortodox kormánytámogató körök például az ellenzékiséget általában nem igen tartják állampolgári szempontból kielégítő álláspontnak, sejthető, hogy pél­dául egy Kurtyák-párti politikus fia nehe­zen kaphatná meg a magántanulás kedvez­ményét. Mivel azonban a tanfelügyelőség maga nem tarthat kartotékrendszert a szü­lők állampolgári minősitéséről, az úgyneve­zett „megbízhatóságról", ezért a politikai hatóságoknál kell majd kérnie a bizalmas fölvilágositást és mivel Szlovenszkón és Kárpátalján ilyen kényes kérdésekre rend­szeriül a csendőrség szokotí felvilágosítást A harmmchatórás államcsíny A (apán zcndflWk mcghOdoUaK Urak! tábornak k3?ve'iteii > Haditanács a müsidSnál »■ További vérontásra nem került sor A hadsereg a helyset ura Agresszív katonai ko következik? Shanghaf, február 27, A zendulő Japán katonatisztek és katonák megadták magu­kat, de a japán politika ismerői azon a vé­leményen vannak, hogy végeredményben mégis elérték céljukat. A puccs és a krizis után a mikádó valószínűleg hozzájárul az úgynevezett „nemzeti kormány" megalakí­tásához és a katonák befolyásának kimélyi- téséhez a kül- és belpolitikában, A fölkelő­ket hadbíróság elé állítják, de valószínűleg enyhe büntetést kapnak, mert az uralkodó japán körök véleménye szerint „félreérté­sekkel telten, de mégis a haza érdekében cselekedtek". Japán történelmében különö­sen az elmúlt években nem ritka az enyhe büntetés, amellyel a merénylőket sújtják. Nemcsak a fiatal tisztek, hanem a hadsereg legnagyobb része a fiatal zendülők pártján áll. A fiatal tisztekkel együtt követelik a parlament és a hivatásos politikusok elmoz­dításét, a közgazdaság állami kézbe helye­zését és a Samurai régi elveinek érvényesí­tését, A hadsereg külpolitikai programja megegyezik a belpolitikai programmal, A tisztek szerint a nagyiparosok, a kapitalis­ták és a hivatásos politikusok befolyásuk­kal eddig arra tör eked tele, hogy saját anya­gi érdekeik miatt megakadályozzák a ka­tonaság mandzsuriai és ázsiai tervének ke­resztülvitelét és ezzel lehetetlenné tegyék a szegény japán nép kivándorlását és anyagi jólétének megalapozását. Araki és Mazaki tábornok, a katonai klikk vezérei a császárt a puccs után arról akarják meggyőzni, hogy a hadsereg és a hazafias osztályok az anti­kapitalista, antidemokratikus, fasiszta és imperialista eszmék érvényesítését követelik, A puccs leszerelése Tokio, február 27. Hivatalosan jelentik: A zendülőket sikerült meggyőzni arról, hogy a I leghelyesebb dolog, ha visszatérnek kaszár­nyáikba. A zendülés tehát mindössze harminc­hat óráig tartott. A három miniszter meggyil­kolásán kívül más véres esemény nem történt. Csütörtökön délelőtt a tokiói öbölben újra ten­gerészkatonák szálltak partra. A császári pa­lotában délelőtt ülésezett a japán haditanács. Miután a zendülők megadták magukat a kor­mány csapatainak, kiürítették a rendőrigazgató­ságot is. Miashida eddigi kereskedelemügyi mi- ntei tort pénzügy jniszterré nevezték ki. A bel­ügyminiszter közölte a belügyminisztérium hi­vatalnokaival, hogy ismét elfoglalhat iák hiva­HIROHITO, A JAPÁN MIKÁDÓ falaikat a minisztérium épületében, mert a zen­dülők eltávoztak. A vidékről néhány gyalogez­red érkezett a fővárosba a helyőrség megerősí­tésére. Jól informált angol körök véleménye szerint a japán császár a jelenlegi krizis meg­oldására meghallgatja Sajondsi herceg tanácsát is. A herceg lakhelye a tengerparton van négy órányira Tokiótól, úgyhogy a császár valószí­nűleg külön megbízottakat küld hozzá, mert nem akarja, hogy Sanjodsi Tokióba jöjjön é3 ífjesi ^elmeknek tegye ki magát. Mint ismeretes, a felkelők elsősorban a mérsÓKelt és felvilágo­sult politikájáról ismeretes Sajondsi herceget akarták meggyilkolni. T o k i o, február 27. A helyzet a japán fővárosban áttekinthetetlen. A katonai ha­tóságok az első pillanattól kezdve nem igen mutattak hajlandóságot az erélyes fellépésre a zendülők ellen, akik megszállva tartották a fontosabb kormányépüleíekeí és a rend­őrelnökséget. Kashij tábornok, a tokioi helyőrség parancsnoka átvette a felelőssé­get a főváros nyugalmáért és a tábornokot ma Tokio kormányzójává nevezték ki. Goto helyettes miniszterelnök egyelőre hivatalá­ban van, de a többi miniszter, amennyiben nem gyilkolták meg, lemondott. Bebizonyo­sodott, hogy Takahashi, a 73 éves pénz­ügyminiszter belehalt súlyos sebesülésébe, Állítólag Suzuki tábornok, főudvarmestert szintén meggyilkolták, A főpecséiőr sorsá­ról egyelőre nem érkezett jelentés, de való­színű, hogy a zendülők hatalmában van túszként szerepel. Csütörtök délelőttig a helyzet nem válto­zott meg. A zendülők megszállva tartották a kormányépületeket, amelyeket kintről síi­ÜWIMH—■ adni, ezért e ponton az iskolaügyben a csendőrségi relációk is szerepet nyerhetnek. S igy a taníttatás, amely eddig csak iskolai ügy és családi ügy volt, egy csapásra politi­kai üggyé is válik. Az iskolázás depolitizá- lása helyett agyonpolitizálást kapunk. Foly­tassuk még tovább a lex Uhlir rendőrszelle- mü bölcsességeinek ismertetését? Hisz ezek után a lehetetlenitő kikötések után szinte fölösleges az a további megkötés, hogy a tanfelügyelőségnek bármikor joga van meg­győződni alkalmas módon az otthoni tanít­tatás eredményeiről. Szóval joga van fölül­vizsgálni bármikor a tanulót és a házi taní­tót egyaránt s kifogást emelhet a tanuló és a tanító ellen. De minek akkor az évvégi vizsga? Hiszen, ha az évvégi vizsgán a ta­nuló átmegy, az éppen elég bizonyíték arra, hogy a magántanuló és a magántanitó be­csületesen végezte a munkáját. De a lex Uhlirnek nem a tanulási eredmény a célja. Egyedüli célja az, hogy ezzel az évközi ve- xaturával eleve lehetetlenné tegye a magán- tanulási* Ne értessünk félre: mi is a nyilvános is­kolában való tanítást tartjuk a legészsze- rübbnek, legcélravezetőbbnek. De vannak, és pedig igen magas százalékban vannak esetek, ahol nemcsak külső okok —• például helyi iskola hiánya, kíméletet igénylő gyen­ge testalkat, vagy családi szempontok — szólnak az otthoni tanittatás mellett, hanem egyenesen pedagógiai észszerüség kívánja meg az individuális, egyéni oktatást, amely eredményesebb a tömegoktatásnál. De ve­gyük csak az első esetet, amikor az iskola­hiány kívánja meg a magánoktatást. Szá­mos magyar község van, ahol nincs ma­gyar elemi iskola s még több olyan vegyes- ajkú község, ahol a magyarok gyermekei csak másajku iskolát látogathatnak. Ilyen helyeken óriási jelentőségű volt a magán- tanitás eddigi szabadsága. A szülők a gyer­meket valamelyik közeli magyar iskolába írathatták be magántanulónak és a gyer­mek anyanyelvén végezhette el az elemi és polgári iskolát. Ha most a lex Uhlir életbe lép, akkor ezek a gyermekek mind arra fog­nak kényszerülni, hogy a helyi nem-magyar iskolába iratkozzanak be rendes tanulóknak és igy a jelentékeny százalékot kitevő ma­gyar tanulósereg elveszti az anyanyelven való tanulás szent jogát. S ezzel a lex Uhlir az elnemzetlenités egyik hathatós tényezője lesz és komoly támadás a tanszabadság el­len. I 1 Ez ellen az antidemokratikus, kisebbségei- lenes törvényjavaslat ellen a legnagyobb eréllyel tiltakoznunk kell. Éppen olyan eréllyel kell visszautasítanunk, mint annak­idején a Dérer-féle javaslatokat. E javaslat­tal szemben valamennyi kisebbségi pártnak tüntetőén össze kell fognia olyan blokkba, mint annakidején a kisebbségi parlamenti bizottság indítványozásánál, amikor a német és magyar ellenzék mellett a lengyel kisebb­ség is tüntetett a kisebbségi szolidaritás mel­lett. És meg kell mozgatnunk a többség ol­dalán is minden demokratikusan gondolko­I dó embernek a lelkiismeretét, mert ez a ja­vaslat nemcsak a kisebbségek érdekei, ha*« nem a demokrácia elvei ellen is irányuk

Next

/
Thumbnails
Contents