Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-23 / 45. (3894.) szám

1936 február 23, vasárnap. ÜU^CArMAG^ARHTRIiAP Egy szepesi származású fiatal magyar tudás felkutatta Berzsenyi Dániel ereklyéit A magyar irodalom a nagy költő halálának centennáriumát ünnepli ■ Merényi Oszkár elmondja, hogyan találta meg a költő relikviáit ■ Budapest, február 22. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) A magyar szellemi élet­nek ünnepe van: február 14-én száz esztendeje volt annak, hogy örök álomra hunyta a szemét a ma­gyar moralitás legnagyobb költője, a nik­lai remete, Berzsenyi Dániel1. A Magyar Tudományos Akadémia és a ka­posvári Berzsenyi Társaság ezt a centenná- riumot arra használja fel, hogy együtt kiadja Berzsenyi Dániel összes müveit. A kaposvári Berzsenyi Társaság század- eleji kísérletezések után 1925-ben alakult meg a „virágok városában." Főtitkára, a Szepességről elszármazott ki, váló irodalomtörténész, dr. Merényi Osz­kár a centennárium alkalmából nagy lel­kesedéssel vetette magát a Berzsenyi re­likviák kutatására. Sok értékes, eddig ismeretlen Berzsenyi­relikviát sikerült napvilágra hoznia, ame­lyek általános figyelmet ébresztettek a ma­gyar irodalomtörténettel foglalkozók köré­ben. Merényi Oszkár most a Prágai Ma­gyar Hírlap olvasóinak is beszámol niklai kutatóutjáról. Niklán — Elég nehéz eljutni Niklára, —■ kezdte érdekes nyilatkozatát Merényi — ahol Ber­zsenyi lakott. Még Kaposvárról is körülmé­nyes az útja. Emlékeztet arra a korra, ami­kor a költő még kocsin utazott Pestre és vissza, vagy a balatoni ,,feredőbe“, Bala- tonfüredre. Ez a mesterséges magány azonban jól il­lett Berzsenyihez, aki, azt hiszem, városban is magányos em­ber lett volna. Nem volt benne Kölcsey só­várgása a város után. Hasonlított e tekin­tetben Aranyhoz. Mindketten nagy szere­lemmel szerették a földet és ragaszkodtak hozzá. — Nikla kis falu, nagyrészt zsúppal fö­dött házzal, amelyek közül egy-kettő már Berzsenyi idejében állhatott. Fehér torná­cok, nagy udvarok, csűrök, tele állattal, ba­romfival a sáros országút. Szinmagyar la­kosság. — A Berzsenyieknek két kastélya is áll a faluban. A falu végén van mindegyik. Egyik a2 egyik végen, a másik a másikon. Szép, régi házak. Engem az otthoni, a szepesi kúriákra emlékeztetnek. A Szinyei-Merse—Berzeviczy—Gyllány­kuriáknak volt ilyen barátságos és egyben méltóságos külsejük. Ha a formák bástyáit elhagytuk, ott is meleg szív fogadott ben­nünket. Itt Niklán is. — Ahogy kibontakoztunk a park lehajtó fenyőkolosszusai alól s kitárult előttünk öz­vegy Berzsenyi Sándorjáénak, a költő unoká­ja özvegyének vendégszerető ajtaja, mindjárt éreztem, hogy otthon vagyok. Ez a ház nem rideg ürességet sugárzott, hanem meleg ba­rátságot. — Nem ez az a ház, amelyben a ködtő la­kott. Azt is már átalakitották. De ez még újabb épitmény. Nagyobb, mint a régi, pedig az is sokba került. A költő panaszkodva em­líti egyik levelében a 10.000 forintokat, amelyben benne volt építkezése. — Éppen azért, mert nem ez a régi ház, stilszerübb- nek tartják, ha a költő relikviáit nem itt, ha­nem a régi házban tartják, ahol most a költő egyenes leszármazottja, unokája, Berzsenyi Mária él. Relikviák — Száz év távlatából, s mondhatjuk dantei távlatából nehéz most már rekonstruálni, mi maradt a költő után mint hiteles hagyatéka. Mégis meg kellett kísérelnem, mert Berzse­nyi Múzeumot akarunk alapítani Kaposvárott, hogy igy még közelebb hozzuk őt a nemzet­hez, különösen az ifjúsághoz. A régi Berzsenyi-házat már restaurálták, azonban a szobák nagysága körülbelül megfelel a réginek. — Kutatásaim eredményeképpen megálla- pitható, hogy a költő vőlegényi blúza és kar­kötője, továbbá órája és gyűrűje megmaradt, ezeket a család őrzi. Bútorai közül megvan a költő, illetve leánya zongorája, aztán könyv­állványa, egyik asztala és kisebb házieszkö­zei, ugyancsak a család tulajdonában. Idegen kézben van a nagy, berakott ebédlősz okmány és egy másik, kisebb szekrénye. Ezt még meg kell venni. Dolgozószobáját Kazinczy Ferenc- né arcképe díszítette, amely most a budapesti Nemzeti Múzeum 'birtokéiban van. Sajnos, a méhest, ahol dolgozni szokott, lebontották és berendezésével együtt megsemmisítették. Mi lehet egy ré — Mint a legtöbb régi családiban, itt is sóik volt a pör és sor került egy régi ládának em- litésére is, ' amely tele van régi iratokkal, pörökre és birtokegyezségekre vonatkozó ok­mányokkal, jogi könyvekkel, de lehet, hogy ott lesz valami, ami engem érdekelne. — A régi szekrény, amelyet gondosan el­zárva a padlásra tettek, már maga sejteti, hogy jó nyomon járunk. Sok irománynak kel­lett ittmaradni, hiszen a költő halála előtt maga akarta kiadni müveit s ezért eredetileg minden kéziratának itt, Niklán kellett lennie. Persze, azóta sok el is tűnt innen. De talán a pörös iratok, jogi, gazdasági dolgok között még mindig rejlik valami Berzsenyi-kéz­irat is. — A család lehozatta az egész szekrény tartalmát és megkezdődött az anyag szortiro­Étvágytalanságnál, gyomorhurut- nál, gasztrikus láznál, bélrekedésnél, emésztési renyheségnél, anyagcsere- zavaroknál, csalánkiütésnél és bőr- viszketésnél a természetes „Ferenc József* keserüviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s meg­szabadítja a testet a felgyülemlett rot­hadó anyagoktól. F\z orvostudomány számos úttörője megállapította, hogy a Ferenc József viz abszolút meg­bízható hashajtó s ezért az emész­tőszervek megbetegedéseinek kezelé­sénél állandóan alkalmazható. zása. Nagyon sok érdektelen dolog is volt, amit át kellett rostálni, de végre kezembe akadt Berzsenyi Dániel ér­dekes, markáns Írása: a Poétái harmonisz- tika variáns-kézirata. Ebbon a költő filozófiai eszimélkedéssel akar­ta elérni a Szépséget, amelyet leikében hor­dott és amelynek egyik mestere volt. A né­met Schöne Seele egyik magyar teoretikusa és rajongója szólal meg ebben az Írásban. Berzsenyiben volt mindig rejet’t vágy az el­mélet tudatossága után, amelyre kétségtelen Kölcsey kritikája ébreszt ette rá. Könyvek — A niklai lelet tárgyai közül legnagyobb értékűnek a költő könyvtárá­nak megtalálását tartom. Legnevezetesebb a költő saját Horatius-péMánya, névbeirá- sával és számos jegyzetével. Vannak gazdasági természetű bejegyzések is benne, mint általában a költő nagy gazdasági elfoglaltságának emlékét őrzi minden irata. Akár Kazinczynak, akár Feszteticsnek, akár­melyik nagy kortársának irt, vagy fogalma­zott Pevelet, akár verseken törte a fejét, min­den papíron ottvan életének állandó hát­tere: Nikla, a gazdaság .ezer apró gondja, amit ő szokott lelkiismeretességgel végzett el. Horatiuson kívül különösen Vergilius kiadá­sa van több. De megvan Ovidius, Cicero, Plutarchos, Tibullus, Propertius, Saliustius müveinek egy, sőt több kiadása is. Nem egy könyvének címlapján, vagy első belső oldalán találtam versfogaImazvámyokat. így a Keszt­hely isteneihez címzett gyönyörű költemé­nyének egyik legszebb sorát Horatius példá­Mégis aTi egyik falubeli asszony elbeszéléséből megtudtam méreteit és azt, hogy mi volt ben­ne: egyszerű asztal, szék, szekrény és mé­hészeti eszközök. — Kevés a relikvia. Sok viszontagságon ment át a család a költő halála óta. Különö­sen Berzsenyi Farkasnak, a szabadságharc hősének a fogságból való kiváltása került sok ékszerbe és pénzbe s alighanem a költő ko­rában megvolt ékszerek egy része is elment akkor. íi szekrényben? nyában találtam meg, ami érdekes bepillan­tást enged a költő műhelyébe. Kéziratok — Ugyancsak nagyon fontosak a meg­talált kéziratok is. Ezeket résziben Niklán, részben Budapesten, magánforga lomban ta­láltam meg. Közöttük vannak teljesen uj versek is, amelyek nemcsak kiadatlanok, hanem eddig isme­retlenek is. De nemcsak uj versek vaunak köztűik, hanem a tudományos kutatás szempontjából annyi­ra fontos variáns-kéziratok száma is tekintélyesen megnőtt kutatásaim következtében. Legszebb kölfce- iményeinek: a Hymmusz Keszthely istenei­hez, gróf Majlátih Jánoshoz, gróf Fesztetics György hamvadhoz irt költeményeknek is uj variánsait találtam meg, aminek nagy jelen­tősége van az uj Berzsenyi-kiadás nézőpont­jából is. A készülő nagy kiadás nemcsak az uj verseket, hanem az uj variánsok nagyobb számát is közreadja, azonkívül, hogy a szokásos tudományos apparátus mellett a költőnek Kupa támadása című drámatöredékét és kiadatlan leveleit Í3 imagában fogja foglalni. Levelezés — Niklán sorban kerültek elő a költőnek és családtagjainak levelei s inig azokat olvasom, a kor sziluett-képei gyanánt elevenednek fel a szereplők. Felesége, Takáts Susanna érdekes áJkoon-bákomjad, kedves i-ző nyelvjárása, egész egyénisége közeli és meleg megvilágítást nyer bennük. Arany Jánosnéra emlékeztet. Egy ke- ményszavu, • keményvonásu régi nemes ur: Ber­zsenyi Lajos, a költő atyja is feltűnik. Egy fi­nom aroélü, nagy műveltségű bibliofilt látóik magam előtt: Berzsenyi László, a költő egyik fia. A másik kissé könnyelmű, gáláns katona: Antal. A halványarcu, körszakállas kufsteini la­kó: Farkas, a költő egyik kedvence. Az-érzé- kenylelkü, titkos költő, Lídia, a költő leánya. A Berzsenyi-családnak ez a levelezése igazi él­mény. Berzsenyi László leveleiben megremeg az 1832-es reformországgyülés nagy izgalma és Kossuth pátosza szárnyal a sorok felett. Farkas levelei a szabadságharc, valamint az abszolutiz­mus idejéből szintén kortörténeti dokumentu­mok. Családi iratok — Jellemző a Berzsenyi-család egészséges felfogására, hogy bár mindig nagyon tisztelte a múltat, nem a múltnak, hanem a jelennek élt s az adott kö­rülmények között mindig okosan tudott alkal­mazkodni. Amit szerzett, el nem pazorolta, hanem inkább gyarapította. De azért mégis élnek bennük a múlt hagyományai. Ezért az iratok között sok a geneológiai vonatkozású is. — A család eredetét a csebi Pogány-családig, IV. Béla idejéig viszi vissza. Ezentúl minden nagyobb történelmi korszakban: a XVI. század­ban, a végvári harcokban, Rákóczi korában, a hétéves háborúban, a reformkorszakban, a sza­badságharc esztendeiben, az abszolutizmus ide­jén megvan a családnak a maga fontos és illő szerepe, amint azt az okmányok is igazolják. De a szép múlt mellett megvan a szépen gondozott birtok is, amelyen látszik a gazda gondja és _sze- retete, valamint érzéke az újítások és hasznos beruházások iránt. Halál, élet . .. — A sok érdekes holmi között megtaláltam a költő betegségének receptjeit. Már nagyon beteg lehetett, mert különben nem szerette az orvosokat s csak végszükségben fordult hozzá­juk. Mint rousseaui lelkű embernek a Bölcs Természet volt a mintaképe, mestere s a hora­gyorsan segít izületi- és végtag­fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűlésnél. Legyen bizalom­mal a Tógáihoz. Egy kísérlet meggyőz. Orvosi szakvélemé­nyek. Minden gyógyszertárban kapható. 12*— és 27‘50 Kő. tiusi józan emberi ész középszere az orvossága* De a halál az észen is diadalmaskodott. A tes­tet elporlasztotta, a lelket nem. — Az örök nézésű szemek ma is frissek. Az örök izzásu szavak ma is felénk világítanak ver­seinek sziklatábláin. A niklai költő újból él 1936-ban, holta után száz évvel. Puritán gon­dolkodása, magasan szárnyaló lelke, nagy ön­tudata, igaz emberiessége a magyar nemzet leg­nagyobbjai közé emelik. Formai szempontból pedig a világirodalomnak kevés oly költője van, aiki versenyezni tudna Berzsenyi klasszikus formájú költeményeivel. A magyar irodalomban e tekintetben páratlanul áll. Mint költő és ember megérdemli, hogy min­denki szeresse és örökre a szivébe zárja. Eckhardt Tibor a fogházban Budapest, február 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére ma 'bevonult a pestvidéki ügyészség fogházába, hogy kitöltse a párbajvétség címén rá ki­szabott háromnapos államfogházbüntetését. Eckhardt Tibor három évvel ezelőtt Bor- bély-Maczky Emil borsodi főispánnal ví­vott párbajt. Titokzatos szereími dráma a budapesti Széchenyi-ucca egyik albérleti lakásában Budapest, február 22. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Weisz Imre 38 éves tőzsde- bizományos Széchenyi-uccai albérleti lakásából szombaton délelőtt egymásután két revolverlövés hallatszott ki. A zajTa Weisz Imre lakásadónője be­sietett a szobába, ahol egy ismeretién fiatal nőt és albérlőjét esz­méletlenül találta nagy vértócsában a földön. Az előhívott mentőorvos megállapította, hogy a nő már halott, a golyó halántékát fúrta át. A férfi­ban még volt élet; a golyó a mellébe hatolt és sú­lyos sérülést okozott. Weisz Imrét reményfelen állapotban szállították be a kórházba. Búcsúlevelet nem találtak, de való­színűnek tartják, hogy szerelmi dráma történt. A rendőri nyomozás hamarosan megállapította, hogy a halott nő Májer Margit, egy divatszalon tu- lajdonosnője. A drámának a takarítónő szemtanúja volt, de a tragédiát már nem tudta megakadályoz­ni. Elmondotta, hogy a kora délelőtti órákban je­lent meg a fiatal nő Weisz lakásán, de már az elő­szobában veszekedni kezdtek. A férfi erre beron­tott a szobába, revolvert rántott és mellbelőtte magát. A leány utána sietett, kicsavarta a kezéből a revolvert s azt halántékának szorítva elsütötte. A ctempíszett szesz fuvarozói vallanak a kassai fd árgyalison Kassa, február 22. (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A kassai kerületi bíróság ma is tár­gyalta a szesz- és paprikacsempészek ügyét. A mai tárgyaláson Izrael Lajos varannói sofőrt, Takács István varannói autótaxivállalkozót. Hrabovszky István kassai autótaxist és Váradi József varannói autótaxist hallgatták ki. Ezeket azzal vádolja a jövedéki hatóság, hogy autóju­kon szállították a csempészett szeszt a megren­delők raktáraiba, A vádlottak részben tagadták és részben beismerték a vádat. Váradi sofőr be­ismerte azt, hogy Bleier Jenő részére fuvarozott, Bleier mellette ült az autóban és utasítására Tótraszlavica községben Schönfeld Lipótnak adták a rakományt. Schönfeld Lipótot hallgatták ki, aki ma megváltoztatta előbbi vallomását. Ez­után Steinert és Friedmannt hallgatták ki, akik megerősítették Schönfeld hallomását, tehát ők is megváltoztatták előbbi vallomásukat. Hétfőn kerül sor Bleier Jenő kihallgatására, aki az ügy fővádlottja. Annakidején, amikor az ügyet le­leplezték, Bleier megszökött, de később önként visszatért Szlovenszkóra és jelentkezett a ható­ságoknál. Puhlmann-tea a legerősebb KÖHÖGÉST is gyorsan enyhíti. Gyermekek számára is! Minden bán kapható. Kb. 125 g súlyú eredeti csomag ára 16-— Kt. 5

Next

/
Thumbnails
Contents