Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-16 / 39. (3888.) szám

12 'WUWxM-AYAtííAft-HÍRT.aP Szépség­ápoláshoz VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t- elöfizelőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapu-ucca 17, II, (Central Passage), Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vál­laljuk. A többi országba szóló vízumot é6 meghosszabbitást prágai kiadóhivatalunk eszközli : Praha II., Panská ul. 12, III. — KERESZTÉNYSZOCIALISTA MUNKA A CSALLÓKÖZBEN. Az országogs keresz­tényszocialista párt. tárnoki és nagyszarvai szer­vezete a napokban sikeres gyűlést, illetve érte­kezletet tartott Furdanich Aladár körzeti titkár részvételével. Mindkét helyen nagy érdeklődés­sel hallgatták meg Furdanich gazdasági fejte­getéseit. — ELLOPTAK EGY HÁZTETŐT. Nyitrai mun­katársunk jelenti: Nem mindennapi ügyben került összeütközésbe a törvénnyel tizennyolc szolcsányi legény. Még január utolsó napjaiban történt, hogy a szolcsányi Odeschalchi-birtck istállójának tetejét ismeretlen tettesek leszedték és eltüntették. A kár hivatalos megállapítás szerint meghaladja az 1000 koronát. A nyomozás során Minárszky József falubeli legényre terelődött a gyanú, aki a .opási be is ismerte és elmondta, hogy tizenhét társával együtt szerelte le az értékes tetőt. Rövidéi en bíró­ság elé kerülnek. — A KÖZÉPSZLOVENSZKÓI KÉMKE­DÉSI ÜGY LETARTÓZTATOTTJAI. Ez ügyben február 9-i számunkban közöltük a le­tartóztatottak neveit. A cikkel kapcsolatban az egyik megnevezett, Mészáros József körmöc- bányai bognár, annak megállapítására kér ben­nünket, hogy ő csupán négyheti vizsgálati fog­ságban volt, egyébként csak mint tanú szerepel az ügyben. Felesége, akit szintén tanúnak hall­gattak ki, egyáltalán nem volt letartóztatva. xx Szenvedni ma már senkinek nem kell! A Togal elismerten azonnali hatású fájdalomcsil- iapitószer. A Togal Önön is segít! A kísérlet meggyőzi Önt! Minden gyógyszertárban kap­ható. — FELVÁGTA AZ EREIT ÉS FELAKASZTOT­TA MAGÁT. Nyitrai munkatársunk jelenti: Meg­rendítő öngyilkosság történt Verebély községben. Özvegy Gergelyné, a község egyik cukorkaüzleté­nek tulajdonosnője borzalmas módon vetett véget életének. Lakásában tegnap este borotvával kilenc helyen felvágta ereit, majd mikor látta, hogy az elvérzés lassan következik be, kötelet erősített az ablakrámára és felakasztotta magát. Annak ellené­re, hogy a hozzátartozók alig néhány perc múlva rájöttek az öngyilkc&ságra és betörtek a szeren- cétlen asszony szobájába, mikor rátaláltak, már nem volt benne élet. A szerencsétlen asszony nem­régiben veszítette el férjét. A férfi halála után to­vább vezette a gyengeforgalmu cukorkaüz'etet de miután ő maga nem értett az üzletvezeléshez, al­kalmazottat is kellett tartania, amit az üzlet már nem bírt el és a szerencsétlen asszony a csőd szó lére került. Nem bírta már tovább a küzdelmeket, elhatározta, hogy megválik az élettől. Ünneplő ru­hájába öltözött, s úgy követte el az öngyilkosságot. Tragédiája környékszerte naary részvétet ke’tett, — „ALÁZATOS SZOLGÁJA" — valamikor ele­gendő volt, ha a kereskedő minden tudománya ebből a lapos köszönésmódból állott. Ez volt a vevővel való bánásmódnak alfája és ómegája. Ma minden szó, amit a kiskereskedő a vevőnek mond, súlyosan esik a latba: — minden szót a reklám­pszichológia hatalmas tudománya diktál. Ezért kell olvasni a „REKLÁMÉL ET“~et, az egyetlen magyar reklámszaklapot, melynek legújabb száma most jelent meg. Szerkeszti Balogh Sándor. Elő­fizetési ára egy évre 00 korona. Kiadóhivatal: Budapest V.. Lipót-körut 9. Amikor karácsonykor kinyitott a búzavirág 261 évvel ezelőtt volt utoljára januárban jé *mentes a Duna 750 évvel ezelőtt hétszer arattak Magyarországon JL smcM ü-©■ Eperjesi sakk hírek. Tudóéi toruk jelenti: Tegnap bonyolították le Eperjes város sakk- bajnokságának nyolcadik fordulóját, amely dr. Doesewffy Béla újabb nagyszerű győzelmét hozta a nagy tehetségű fia.ta1 Barmukká II. fe­lett. Lás/.ika könnyű győzelmet aratott Odehnál felett és i-gy Deei&ewfi'yve1 együtt 6—6 ponttal a, bajnokság első helyét foglalja el. A következő forduló végleg tisztázná fogja az elsőség kérdé­sét. A bajnokság mezőnye inára igán megcsap­pant, mert több játékos másirányu elfoglaltsága miatt visszalépett a versenytől — A Sakk Körnek sikerült Flohr csehszlovák bajnok cpor- j"»i vendégszoropl<W*t biztosítani. A nagy ér- dck.)ödé'-vM várt verseny minden bizatinyaj fab- má.r iái-ári fog lezajlani — Az epeirje** dároa- dalmi Egyes ülőt házi sakk versenyt rendezett, a,mely már a b; 1'"jezéséhtíZ közeledik. Az első helyen ielemleg dr. VVeiszcr (hs dr. Dornokos ál­lanak. Az ok ős ég kóniiétó.o kettőjük között lóg eldőlni Budapest, február közepe. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) A föld 300 millió kilométeres elliptikus pályáján őrült sebességgel rohan előre a tavaszi napéjegyenlőségi pont, az aequinoctium télé, amelyre március 21-én, a hivatalos tavasz napján érkezik és itt a Középduna mentén sokan már úgy hitték, hogy ebben az esztendőben egyszerűen kimarad a tél. Enyhe decemberre még enyhébb január követ­kezett. Csapadékban ugyan bőven volt részünk, de az a hatalmas csapadékmennyiség, amely rendes teleken hópihék alakjában szakad a nya­kunkba, az enyhe időjárás miatt most mint lucs­kos esőtömeg zuhogott alá. A folyók megduz- zadtak, megáradtak s a kárpáti tájakat árviz- veszedelem fenyegette. Kiömlött a Hernád és a rakoncátlan ruszinszkói folyók s a fenyegető vészt ez alkalommal nem a hótömegek olvadása idézte elő, hanem a rendkívüli mennyiségben alázuhonó eső. Az árvizek mellett másik vesze­delmes következménye is volt a különös időjá­rásnak. A talaj rendkívül süpped őssé vált és minden­felé uí testsüllyedések és hegycsuszamlások történtek. Január havában megindult egy budai ucca, aztán az egri várbástyán történt süppedés és ez mind annak a rovására irható, hogy a talaj téli meg- fagyása nem következett be és az esővíz alak­jában hullott nagy folyadékmennyiség föllazítot­ta a talajt. Sok helyen az a körülmény is fokoz­ta a csuszamlások veszedelmét, hogy a meglazult földdel páratlanul nagy erők hatottak a csator­nák és vízvezetékek csöveire, amelyek sokhe­lyütt el repedeztek, eltörtek s a kiáramló nagy­mennyiségű víz csak fokozta a talaj átnedvese­dését. Most néhány nap előtt, február tizedikén vég­re betört a tél a középső Dunamedencébe, a ke­leteurópai síkság hidegtömegei legördültek a magyar Alföldre és február derekán 5—8 fokos hidegek alakjában érezteti tél apó, hogy még mindig ő tartja kezében az uralmat az időjárás fölött. De azokat a furcsaságokat, amiket január ha­vában megéltünk, ez a késői tél sem feledtetheti velünk. Most nagy hidegnek érezzük az öt fo­kot, amely rendes teleken meg sem kottyant és szinte vágyódva gondolunk vissza a múlt hetek­re, amikor aranyos verőfény ömlött végig a Dunaparton, hóvirággal és ibolyával volt tele az ucca és a falusi kertekben orgona bimbózott. Bizony, mindnyájan élveztük a téli tavaszt, de mindnyájan remegtünk is attól, hogy mi jön ez­után? Májusban vagy júniusban lesz-e csikorgó fagy, vagy valóban komoly tél nélkül megyünk át egyszerűen a tavaszba és igy elsikkad 1935-— 1936 tele? KATI Irta: Szenes Erzsi Budapest, február 12. E napokban társaságban többször szóba jött Kati, Gaál Franciska uj filmje. A hölgyek sorra kérdezgettek: hogy tetszett? Kereken válaszoltam: el vagyok tőle ragadtatva. Válaszom komoly megütközést keltett. Hogyan, hiszen mindenki azt mondja, hogy a darab lehetet­len, pocsék és Gaál Franciska bár angyali, de az egész dolog el van túlozva. Az egyik hölgy még ezt is mondta.; no, de kérem, ez a mese, csak nem akarják velem elhitetni, hogy egy autós, délceg fiatalember feleségül vesz egy kis mosogató­lányt? De hiszen éppen ez a gyönyörű ebben a film­ben, hogy ez az analfabéta, de csupa lélek kis cselédlány úgy megfog engem, annyira a szivem­hez nő, hogy végül is boldogan elhiszem, hogy ez a gazdag, semmittevő, öt szobával, autóval, Inas­sal rendelkező gavallér álmában és ébren már csak erre az édes kis cselédkére gondol és úgy érzi, nem tud többé élni nélküle. Persze, az életben nincsenek ily valóságok, ily csodák, de itt legalább a mese igazi elemét érzem, vitelem magám vele, mint egy vizen úszó könnyű bárkával, élem a mesét teljes szívvel s egy pillanatra sem ébredek fel belőle, hogy nagy-okosan, józanul kijelentsem: de hiszen ez nem felel meg a tényeknek, óh, ez számomra sokkal valószínűbb, mint azok a gépies unalmas giccsek, hogy a szegény kis gépiró- kieasszony meg a nagy bankvezér, vagy a bár­táncosnő és a herceg. Mondanom sem kell, hogy mindezt Gaál Franciska művészete teszi, mely annyira mély és emberi. Ez a kis szurtos cseléd­lány, aki a legalantasabb munkát végzi a kony­hában és az urtfház külső perifériáján, az udvar­ban, söpörget és vizet hord, aki még csak ,.sze- mélyzet“-nek sem számit a jólöltözött lakájok, a szakácsnő, a szobalány, vagy pláne a „Műiéin" mellett, hogy klszéptll, mennyire tiszta Jesz egy ráeső, vélt szerelem fényében. A gazdag Ifjú, aki nem tud bejutni imádó ttjá­hoz, a dúsgazdag, előkelő urlkisasszonyhoz — Annyi bizonyos, hogy Középeurópa meteo­rológiai krónikája ezt a telet beiktatja a rend­kívüliek közé. Mert nagyon ritkán fordult elő, hogy akadjon tél, amikor a Duna teljesen jégmentes volt. Már pedig ezen a télen ez történt. December folya­mán ugyan láttunk kisebb-nagyobb úszkáló, jég­táblákat a széles folyó hátán, de összefüggő jég­kéreg decemberben sem keletkezett januárban pedig még egy fia jégdarabka sem akadt a Dunán. Jégmentes volt a hatalmas folyó 2500 kilométe­res hosszában és ennek következtében az uszá­lyok, a vontatógőzösök vígan közlekedtek egész télen át Galac és Passau között. Kü önős telek Ha a hajózási társaságok évkönyveit végig­forgatjuk, 261 esztendőt kell visszalapoznunk, hogy ha­sonló rendkívüli jelenségnek párját találjuk. 1675-ben fordult elő utoljára, hogy a Duna vize január havában jégmentes legyen. Thököly ku- rucai száguldottak akkor az öreg Duna partján és bizonyára a marcona harcosok is megcsóvál­ták a fejüket a csodálatos jelenség láttán. Hiszen máskor vastag jégpáncél borítja ilyenkor az öreg folyót. Volt idő, 988-ban, amikor a krónikák szerint még júniusban is jégpáncél takarta a Dunát és olyan hatalmas jógiit gyek úsztak alá a Fe­kete tengeren, hogy megrongálták Bizánc ka­puit. Botond vezér buzogánya óta nem is ütött ezeken a kapukon rést senki ellenség, csupán ezek az ostromló jégsziklák. Olvassuk, hogy 859-ben be­fagyott az Adria és terhes szekerekkel jártak a jégpáncélon. De volt még rendkivülibb eset is: 1399-ben befagyott a szigetországot a konti­nenstől elválasztó calaisi csatorna. Ha ez Napóleon idejében történt volna meg, milyen másképen alakul a világtörténelem! Ke­mény tél lehetett a 15. század derekán is, amikor Mátyást királlyá választották éo Szi­lágyi Mihálynak egész hadserege ott állott a Duna jegén, hogy gz urak tanácskozását kivárja. A króni­kás 40.000 harcosról beszél, de ne feledjük el, hogy a 40.QOO úgynevezett reneszánsz-szám, so­kat, nagy tömeget jelent. Mátyás világhírű könyvtárában sem volt 40.000 könyv, csak sok, szokatlanul nagyszámú könyv és kézirat. De ha csak 2000 harcos is álldogált a Duna jegén, so­kan lóháton, ez is igen nagy súlyt jelentett, ha elgondoljuk, hogy akkoriban súlyos páncélt öl­töttek magukra a vitézek. 1573-nak is különös tele volt nagyon. Május 21-ig voltak befagyva a folyók és Franciaor­szágban olyan éhínség dühöngött, hogy ,égy­mert az apa könnyelmű fráternek tartja és nem óhajtja hozzáadni a lányát — a kis szolgálón ke­resztül igyekszik a számára elérhetetlen házba bejutni. Sofőrnek öltözik s meghívja Katit vasár­napra a ligetbe s szerelmet- hazudik neki. Már az e’ső jelenetben oly pompás ez a kis Kató, rongyos és koszos, a haja valami madzaggal összekötözve, az udvar mélyén, azt hiszem a pincegádorban sep- reget, mikor feltűnik a tünemény, a szép, karcsú sofőr. Ezután már bonyolódik a m-rse a ligetben s az újabb találkákon, s a kis Kati egyre szebb és bajosabb, egyre megejtőbb, szivhezszólóbb a vasárnapi ruhákban, a habfehér fejkendőben, üde ártatlanságában s jóhiszeműségében. A gyanakvás árnya sem ér hozzá s szerelmes hitében, megspó­rolt pénzecskéjén, melyet álmodozva egy tehén­kére gyűjtögetett, ha majd egyszer visszatér fa­lujába, egy rozoga, ócska, özönvizelőtíi . autót, „taxit" vásárol a sofőrnek, abban a hlszembon, hegy a „sofőr" állástalan. De az a leginegbatóbb, mikor megkapja az urifiu levelét, melyben be­vallja, hogy rászedte őt, csak játszott vele és felfedi magát. Igen ám de Kati nem ismeri a be­tűket, nem tud olvasni, ott fekszik előtte a levél fordítva, de ő nem is sejti, hogy a betűk a fejük tetején állnak, neki mindenképp megf.jthetetleu hieroglifek és szive olyan gyanútlan, olyan tiszta, hogy arra nem is gondol, hogy valami rossz is lehet számára a levélben. A levél ott f kszik előtte az asztalon és ő simogatja a betűket kezével, szemével, szivével, s a fiú nevét ismételgeti mind- nagyobb gyönyörűséggel. Ahogy Gaál Franciska ezt a levélje.lenetet megcsinálja, az a színjátszás magasiskolája. Ttt dől el a sorsa a kis Katinak is, de Gaál Franciskának is, a művésznőnek. Most már egész szivünk a kis Katié s a fiú is természet­szerűleg itt hajlik felé. ennyi jóhiszeműséget, jó­ságot tisztaságot nem lőhet kijátszani, szemér­münk és igazságérzetünk tiltakozik ellene. Milyen kevés, milyen semmi ehhez az emberi magaslat­hoz, méltósághoz képest az urikisasszony, akinek kezéért, szerelméért folyt eddig a tulajdonképpeni játszma, ml'yejn érdektelen — mennyivel több most már Kati, a kis szolgáló. Ezért, nem lehetet­len a mese, igenis ezért, szép, nagyon szép még túlzásaiban. iSj bűvöletbe, mint az igazi mesék. mást falták föl az emberek*1. De a legkeményebb tele talán 1795-nek volt* amikor olyan hideg uralkodott és olyas ke­mény volt Pesten a Duna jégpáncélja, hogy ágyukat faragtak jégből. A jégágyuk csövébe jéggolyókat tettek, a csövet megtöltötték puskaporral s a parton didergő pest-budai nép napokon át azzal szórakozott, hogy nézte a jégágyuk elsütését. Élelmes embe­rek a jégből kristálypoharakat véstek és áruba bocsátották. Előkelő társaságokban divat volt ezekből a poharakból inni a gyöngyöző bort. A veszedelmes, kemény, emberpusztitó teleket aztán közbe-közbe fölváltották tavasziasan eny­he téli hónapok is. Magyar följegyzések szerint 1182-ben a gyümölcsfák már Gyertyaszentelő Boldogasszony napján tele voltak gyümölccsel. 11 85-ban pedig, tehát pontosan 750 évvel ez­előtt, februárban az alma akkorára nőtt, mint egy jókora dió. Május elsején már arattak és — csodák csodá­jára — eben az esztendőben kétszer volt aratás Magyarországon. Augusztus végére befejeződött a szüret is. Nagyon enyhe tél volt Magyarországon 1289-ben is, amikor a falusi leányok karácsonykor és vízke­resztkor búzavirágból és violából fontak koszo­rút. Januárban virágoztak a fák, a madarak pe­dig tojtak. Kétségtelen tény az is, hogy 1332- ben januárban már szántottak, 1397-ben pedig májusban már le is arattak. Enyhe tél volt az 1473. évi téli idő is, annyira, hogy Márton-nap- kor már érett cseresznyét lehetett enni. A 17. század elején sok enyhe telet találunk. Rögtön 1601-ben olyan lágy és száraz volt a tél, hogy a kutak, források kiszáradtak, 1607 februárjában pedig már a legkésőbbi virágok is kivírítotíak. Három évvel később ismét olyan enyhe volt a téli idő, hogy novemberre másod­szor is beérett a cseresznye. Szörnyű napokat, nagy ínségeket hozott az 1622. enyhe tél, amely után nagy fagyok jöttek. Alig termett valaani és a krónikáitok szerint: Lipsiában 33—42 ezüst­forintba került egy vékácska búza. Három évvel később, 1625 januárjában már újból olyan meleg volt a tél, hogy a pacsirták daloltak s ez az idő állandó is maradt a következő tél eljöttéig. Nagyon érdekes volt az 1651. enyhe tél, amely után már júliusban beérett a szőlő. A babonás emberek, az alchimisták akkor hitték legkomo­lyabban, hogy a szőlő aranyat terem, mert egy­korú följegyzések szerint „cseppentett arany volt minden szőlömag**. A 18. században a legenyhébb tél 1759-ben volt, amikor február 12-én a legyek széliében repkedtek, a szilvásokban Szent Györgykor fü­vet kaszáltak s februárban volt olyan nap is, amelyen valósággal kánikula uralkodott Csapa­dék nem esett. A folyók, tavak, kutak kiszárad­tak s rendkívül ínséges esztendő következett Ha látszat szerint ritkábbak is lettek ezek a különösen enyhe telek, a meteorológiai följegy­zések szerint a kemény telek száma is egyre fo­gyatkozik. Mauser svájci meteorológus pontos statisztikája szerint Európában a 15. században 8, a 16-ban 8, a 17-ben 6, a 18-ban 7, 1800-tól napjainkig pedig csak 5 igen kemény tél ural­kodott. A legkeményebb telek egyike volt az 1927. évi... Az idei télben tehát csupán az volt rendkívüli, hogy a Duna jégmentes maradt. Ezért kap külön helyet a meteorológia évkönyveiben az 1936. esztendő.., 1936 február 16, vasára»p» melyek a lélekben, a képzeletben születtek s nem agyalták ki őket ötletes szüzsé-irók. S hogy ilyen tündén s szívesen visszaidézem, mint valami ál­mot, az Gaál Franciska miatt van. — Volt nekem egj'özer gyerekkoromban egy meséskönyvem, me­lyen egy Nótás Katica nevű lányka szerepelt s engem annyira megkapott, hogy mindig leraj- zolgattam, ahogy a képzeletem megteremtette, az volt ilyen fejkendős, ilyen kedves. Meg kis Jósá­gos pesztonkáim, cselédkéink régen otthon, az élők. Nem ismerem Hunyady .Sándor novelláját, melyből a film Íródott de Gaál Franciskán át érzem érverését, ritmusát. Ez a kis szeszélye® ma­gyar színésznő, aki botrányairól is nevezetes, oly magasra jutott, hogy az ember el eem hiszi kicsi­nyes csete-patéit, annyi szíve, lelke van. Olyan kifejező és mértékletes, olyan igazi, mint kevesen a vásznon. Helye már ott van a legemberlbb színésznők mellett, — s néha, ha a szemébe né­zünk, még Bergner is eszünkbe jut. Látva a Katit, szüzsé-iróink figyelmébe aján­lom Molnár Ferencnek egy szépséges novelláját. Ott egy ételhordó kis cselédlány találkozik, azt hiszem, a Stefánia-uton a lovon ügető huszárral, aki cserbenhagyta. A csörömpölő edényekkel ott baktat a gőgös, nyegle huszár mellett holt- szerelmesen majdnem eszét vesztve, de az magas helyzeténél fogva félvállról, lenézően Melget neki. A huszár hol csak poro6zkál, hol meg nagyon is nekiiramodik szép paripájával, mig a cselédke el­fulladva lohol me.lette, esdekelve és feleselve, mig a gyorslábú mén mögött szomorodott szívvel végképp el nem marad. Ez a kis cseléd is igy él bennem Gaál Franciska arcával, tekintetével, sze­lídségével. ö tudná igazán megeleveníteni. Ezt igy mondtam el, egyetlen lélegzetre, annak a hölgynek, akiről fentebb szó volt. ő, aki józa­nul nézte végig ezt a korunknak nem megfelelő mesét, igy feleit: Hja. egy költőnő persze más­ként látja a dolgokat. Másként, ha a művésznek olyan elhitető ereje van, mint ennek az apró, nagy művésznőnek. Kedves olvasók ha Kati odajön Szlovenszkóra, ne mulasszák cl, kérem, megnézni! %

Next

/
Thumbnails
Contents