Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-14 / 37. (3886.) szám
1936 február 14, péntek. ^MGAl-MAGtARHÍRLAP Döntő fordulat a magyar birtokpolitikában Földbirtokreform Magyarországon Mit tartalmaz a Gömbös-kormány 102 paragrafusból álló telepítési javaslata ■■■■ Hitbizományi reform és átengedés! kötelezettség ■■■■ A kisbirtok-képződés elősegítése Budapest, február 13. A közeli raaipotobain — amint a PMH mái jelentette — a magyar országgyűlés elé kerüli a háború utáni korszak kétségkívül Legnagyobb jelentőségű törvény- javaslata, amely hivatva van arra, hogy ha nem is gyökeresen oldja meg a magyar földbirtok- kérdés legégetőbb problémáit, de kijelölite azt az utat, amely végleges és eredményes megoldásit, hozhat. A Gömbös-kormány úgynevezett telepítési javaslatáról van szó, amely a hitibizomá- nyok reformjával van egybekapcsolva. A törvényjavaslat százikét paragrafusból áll és lényege, amint ez a 156 oldal terjedelmű indokolásból kiviláglik, hogy megszüntesse a kisbirtokok térfoglalását gátló okokat és ezzel a magyar társadalom szociális biztonságát és gazdasági erősödését elősegítse. Magyarország be alkar kapcsolódni abba a nagy nemzetgazdasági és szociális folyamatba, mely már a XIX. század folyamán Európaszerte megindult és a hűbéri jellegű kötöttségek megszüntetése után a kisbirtokok erőteljesebb térhódítását mozdította elő. „Egy országot, — állapítja meg a javaslat Indokolása, — amelynek 16,152 000 katasztrá- lis hold területéből az öt katasztrális holdon aluli birtokok 2,975.000, az ezer katasztrális holdon felüliek pedig 3,578.000 holdat foglalnak el, tehát a terület negyven százalékát e két kategória köti le, birtokpolitikai szempontból egyensúlyban levőnek tekinteni nem lehet" A reformjavaslat célja éppen ezért az, hogy ott, ahol közérdekből kívánatos, az önálló, életképes kisbirtotkok számát fokozatosan szaporítsa, Uj kisbirfokokat létesíteni Az Indokolás foglalkozik azzal az automatikusan is fölmerülő, de a parlamenti vita során is több ízben elhangzott aggállyal, hogy e korszakos jelentőségű reformot miért akarja a magyar kormány éppen egy ilyen gazdaságilag súlyos helyzetben megvalósítani. Ez&el kapcsolatban az indokolás megállapítja, hogy nem egy egyszeri reformról, hanem évtizedekre szóló, céltudatos birtokpolitikái tevékenység megalapozásáról é6 megindításáról van ezó. A kitűzött cél uj kisbírtokokat létesíteni és a meglévő törpebii tokokat kiegészíteni. Ebből a célkitűzésből nem szabad azt a következtetést levonni, mintha a termelési és szociális szempontokból szükséges nagybirtok ellen irányulna a javaslat. Elhibázott birtokpolitika volna, állapítja meg a javaslat indokolása, a nagybirtokok szükségtelen vagy időelőtti feldarabolását csak azért kezdeményezni, mert azok nagybirtokok. De tekintetbe véve azt a körülményt, hogy e nagybirtokok összes mezőgazdasági területe csak 2,972.000 holdat te«z ki, a földnélküli mezőgazdasági lakosság és törpebirtokosok száma pedig az elta. tottakkal együtt 1 millió 200.000, nem is volna lehetséges. A kisbirtokok szaporításától föltétien szociális hatásokat vár a magyar kormány. Minden társadalom annál szilárdabb, minél több tagja van hozzákötve ahhoz az állami és társadalmi rendszerhez. amelyben él. A kisbirtokok fejlesztésében éppen ezért a stabilitás leghathatósabb eszközét látja a magyar kormány. Kikre vonatkozik az átengedési kötelezeti ség? A telep‘tés céljaira szánt földterületek megszerzésénél azt a szempontot tartja szem előtt a Gömbös-kormány hogy ne érintsen nagyobb területeket, mint amelyek fölhasználására az iiT iiiiiiiiiwiniii m\u\ iiiirftif^aw 'yirwwimii^iiwiHi Nagy ütközet ágyukkal és bombave'őkkel a mandzsu-mongol határon Shanghai, február 13. Csangcsunból érkezett jelentés szerint a japán—mandzsu- riai csapatok és a szovjet—mongol csapatok között uj súlyos összeütközés történt a Buir- tótól nyugatra. A mongol csapatok megszállták Olanhotok határállomást. Japán forrásból származó jelentések szerint az egyesült japán és mandzsu csapatok szerdán éjjel visz- szafoglalíátk a várost, de nyolc halottat és tíz sebesültet vesztettek. A mongolok a küzdelem folyamán bombavető repülőgépeket használtak, mig a japánok ágyukat vonultattak föl. A mandzsu—mongol tárgyalások kedden megszakadtak és a határmenti helyzet ismét kritikussá váll adott pénzügyi lehetőségek módot nyújtanak. A szükséges területet a vagyonváleág-földek és 15 millió pengő erejéig köztartozása hátralék fejébein leadandó földeken kívül elsősorban szabadkézzel és állami elővásárlással akarják meg- sízerezni. Körülbelül 200.000 katasztrális holdat tesz ki a túlterhelt nagybirtokok területe és igy ezek egyrésze is fölhasználható birtokpolitikai célokra. A javaslat az úgynevezett átengedési kötele- zehtséget a minimálisra korlátozza és csak ott fog ebhez az eszközhöz folyamodni, ahol más nem áll rendelkezésére. Az átengedési kötele- z.etfcségnelk elsősorban a nemzeti közművelődési alapítvány és a hi teliintéz etek árverésen szerzett mezőgazdasági ingatlanai, valamint a hitbizományi kötöttségből fölszabaduló mezőgazdasági ingatlanok bizonyos hányadát érintik. Továbbá átengedésre kötelezhetők az olyan ingatlantulajdonosok, akinek egy vagy mBMMMMMIWBHIt'anillWWIirTI Ilii ^aBEMESBB több község határában fekvő, de összefüggő olyan ingatlanuk van, amelynek mezőgazdasági területe a 3000 katasztrális holdat, vagy a kataszteri tiszta jövedelme a 30.000 koronát meghaladja. Az átengedési kötelezettség különös szigorral érvényesíthető a háborúban szerzett és ezer katasztrális holdnál nagyobb birtokokra. A javaslat; módot fog -adni a haszonbérleti telepítésre is, de elsősorban mindenütt a tulajdoni telepítésire törekszik. A felhasználásra kerülő ingatlanok becsértékébem és a. tulajdonost, illető kártalanítás megálilapi tásáiban a javaslat vezérelve az, hogy a felhasznált, földek tulajdonosait teljes kártalanításihoz juttatja. A káptalan itási összeg fejében a magyar államkincstár a teljes becsérték kétharmadát nyomban kifizeti készpénzben, egy harmadát 25 év alatt 3 X> százalékos kamatozással évi egyenlő járadékösszegekkel törleszti. Hodza Sarrautnál Estély a csehszlovák követségen és a ttua; d'Orsay-n P á r i s, február 13. Flandin külügyminiszter szerdán este 20 óra 30 perekor a Quai d’Orsay-n estélyt adott Hodza Milán és felesége tiszteletére. A fogadtatáson megjelentek a francia kormány tagjai, Titulescu román külügyminiszter, továbbá a diplomáciai testület képviselői és a francia közélet számos kiválósága. Csütörtök délelőtt 11 órakor Hodza Milán Osusky követ társaságában meglátogatta Albert Sarraut francia miniszterelnököt. Szerdán délután a párisi csehszlovák követségen nagy fogadtatás volt, amelyen több miint ezer személy vett részt. Hodza Milán eredeti tervétől eltérően nem csütörtök délben utazott el Parisból, hanem tartózkodását meghosszabbította. Edén és Flandin casus bellinek tekinti a Rajnavidék felfegyverzését London, február 13. Edén angol külügyminiszter az alsóházban szerdán kijelentette, hogy Anglia minden esetben hajlandó teljesíteni a locarnoi szerződésből származó kötelességeit. Edén ezt a választ azokra a kérdésekre adta, amelyek arról érdeklődnek, hogy mit tesz Anglia, ha Németország megsértené a locarnói szerződést és a versaillesi béke 42. és 43. cikkelyét, amely a rajnai zóna demilitarizálására vonatkozik. Pár is, február 13. A kamara külügyi bizottságában Flandin külügyminiszter válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy mit tesz Franciaország, ha Németország megsérti a locarnói szerződést, flandin szerint az orosz—francia segélyszer- zödés nem jelenti a locarnói szerződés megsértését, ellenben, ha Németország megerősíti a Rajna-vidéket, akkor megsértette a versaillesi békét és a segélyszerződés aláírói azonnal foganatositanák a megtorló intézkedéseket. A francia—szovjet szerződést, a kormány Anglia és Olaszország beleegyezésével kötötte. Flandin ezután a dunai paktum megkötésének kilátásairól nyilatkozott, majd az olasz—abessziniai konfliktus megítélésénél óvatosságot ajánlott, mert a megtorlási intézkedések megszigorítása súlyos nemzetközi bonyodalmakhoz vezethet. Bethlen félti az európai békét a tulszigoru megtorlások miatt A volt magyar miniszterelnök cikke egy párisi folyóiratban Páris, február 13. Franciaország egyik legnagyobb és legtekintélyesebb havi folyóirata, a „Le Mois“, légár többi számában „A béke és a megtorlások" okúméi hosszabb cikket közöl gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnök tollából. A volt miniszterelnök cikkében egyebek között a következőket írja: — Európa békéje az abesszin háború megkezdése óta komoly veszedelemben forog. Bizonyos, hogy a népszövetségben kimondott szankciók a béke ügyét óhajtják szolgálni, de végeredményben a megtorlások túlságosan szigorú és túlságosan nagymérvű alkalmázasa azzal a veszéllyel jár, hogy az európai háború okozója lehet. Ma a népszövetség fenntartása tagadhatatlanul fontos Európa érdekében, de az európai béke fenntartása még inkább az. A szankciók alkalmazása zsákuccába vezetett. Az Európa sorsát intéző államférfiaknak az a kötelességük, hogy mindenáron kivezessenek bennünket ebből a zsákuccába. Lávái é* Hoare kötelességet teljesítettek akkor, amikor megpróbálták, hogy a világot megállítsák azon a veszedelmes lejtőn, amelyet ismerünk 1914-ből, amikor már senkinek sem volt elég ereje ahhoz, hogy a könyörtelen végzettel szembeforduljon. Az egyik oldalon nagy hibát követtek el akkor, amikor Abesszíniát, ezt a barbár országot, befogadták a népszövetségbe. Ha a szankciókat egyek igazságtalan és bizonytalan status quo szolgálatában alkalmazzák, azzal csak növelik az igazságtalanságot. Ez a módszer a status quo megváltoztatására irányuló más eszközök hiányában előbb vagy utóbb háborúhoz vezet. A békét csak kompromisszumokkal lehet biztosítani. Meg vagyok győződve róla, hogy korábban vagy későbben, de még a folyó év vége előtt, kompromisszum jön létre, amely megbékélteti az ellenséges pártokat ég a valódi igazság szellemében felépíti és megnyugtatja a meggyötört Európái 3
