Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-14 / 37. (3886.) szám
1936 február 14, péntek. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) „immunizálni" a rajnai határövet a német és más európai befolyásokkal szemben. Népszavazással önálló rajnai köztársaságot akartak létesíteni, ami önként csatlakozott volna Franciaországhoz, — ezt a mozgalmat azonban Danton közbelépése már csirakorában megfojtotta és a kon- vent 1792 december 15-én kimondta a katonai anneksztóf Danton és hivei azzal érveltek, hogy a rajnai parton létesítendő köztársaság túlságosan kicsiny lenne ahhoz, hogy önállósága reális politikai jelentőségre emelkedhetne valaha is az idők folyamán, viszont Franciaországnak katonailag szüksége van erre a területre. LIgyanezt az eivet tette — ha más fogalmazásban is — magáévá a napóleoni éra, igaz, hogy Napóleon később kimélyitette rajnai politikáját, ő vetette meg alapjait az uj Rajna-szövetségnek, amely az összes német középfejedelemségeket összekapcsolta s amely valójában első nagyvonalúan elgondolt konceptusa volt Bismarck német birodalmának, vagy legalább is az első formábaön- tése annak a nagy történelmi erőnek, amely a műit század elején még csak sejtetni engedte magát, de éppen szerkezeténél fogva önálló lendületre képtelen volt. A császárság összeomlása után a napóleoni keret természetesen átalakult a franciaellenes erők bázisává s valójában ennek köszönhette Franciaország, hegy úgyszólván egyik napról a másikra, még pedig saját zsenialitásának jóvoltából, szomszédságba került Poroszországgal és a rajnai határ ismét ütközőpontjává vált az ezeréves germán—latin viszálynak. A restauráció korának diplomáciai törekvései mindenesetre arra irányultak, hegy megszerezzék Franciaország számára a rajnai határ semlegességét, — tehát az, amiről most megint egyezer szó van, jó szá zesztendős gondja Európának. „A Rajna nélkül — állapítja meg emlékirataiban Chateaubriand — nemzeti függetlenségünk egyetlen ütközet kártyalapjára van föltéve." S amint az események beigazolták, számos nagy tévedése mellett a költő-diplomata ebben az egy dologban élesen látott. Polignac és Thier is igyekezett megoldani a rajnai problémát és száz év óta nem volt európai kon f lile tus, j amit ne igyekeztek volna a franciák kihasználni j arra, hogy „rendet teremtsenek" a rajnai kérdésben. Csak kicsit kell ismerni a nemzeti ébredés korának német költészetét ahhoz, hogy megállapíthassuk, mit jelentett ekkor a túloldalon a Rajna. A negyvennyolcas szabadságharc korának nemcsak Becker híres dala, hanem az ellendal, amit Musset költött — több iróniával ugyan, mint a német dalnok, de azért nem kisebb hitével a nagy nemzeti érdeknek —, elárulja, hogy a Rajna bal- és jobbpartján egyaránt érezték, mit jelent a rajnai határvonal. Victor Hugó „Rajnai leveleidből is megtudhatja az utókor fia, mennyire nem uj gondja Európának a rajnai kérdés,' s hogy mennyire pontosan látja száz év óta Franciaország, hogy lét vagy nemlét problémái gyülekeznek föl előtte a rajnai horizonton. Az önálló rajnai állam eszméjét még a harmadik császárság idején sem adta föl Franciaország és III. Napóleon külügyminisztere váltig hangoztatta, hogy a kormány nemzetiségi kérdésekben elfoglalt elvi álláspontja lehetetlenné teszi számára, hogy anneksziós tervekkel foglalkozzék, de föltétlenül egészségesnek tartaná egy úgynevezett rajnai ütközőállam létesítését. f Ez elől Bismarck sem zárkózott el — elvben. Különösen az osztrák háború előtt, hanem Königgratz után egész Sedáníg olyan gyors ütemben revideálta álláspontját, hogy a franciák már csak arra eszméltek föl, hegy Poroszország mélyen benyomult a francia testbe s a rajnai határról álmodott nagy álmok szertefoszlottak. De hogy a francia álmok nem költöznek el örökre a lelkektől, bizonyiték rá, hogy Foch 1918-ban bizony nem volt hajlandó megállni Elzász-Lotha- rlngia határain, hanem megszállta a Rajna balpartjának legfőbb pontjait. A kölni hídfőnél, Koblenzben és Mainzben a forradalom és császárság csapatainak nyomába lépett a harmadik köztársaság hadserege s nem is lehet kétséges, hogy ha egyedül Franciaországon múlott volna, már 1918-ban ismét katonai határvonal válik a Rajnából. Minthogy azonban Angliának és Amerikának is volt beleszólása az eseményekbe, tehát a franciák kénytelenek voltak beérni az aránylag rövid ideig tartó megszállással és az úgynevezett katonamentesités szerződésbeli biztosításával. Ha most Németország egyoldalúan fölborítja a békeszerződéseknek ezt a rendelkezését, akkor bekövetkezik a régi, ezeréves állapot, a rainai határból ismét katonai határ lesz s ezzel Európa visszatért történelmének egyik legősibb háborús magjához, amelyből kétezer év óta a legdusabb termés hajtott ki. „Ha pirtfefoszlatási törvény nem létezik s így nem is lehet meghosszabbítani19 0 bizottság u]abb egy hínapol kér a párifeioszlatés) törvény novellájának megtárgyalására Prága, február 13. A képviselőház alkotmány- jogi bizottsága ma déleloit kezdte tárgyalni a pártföloszlatási törvény hatályának meghosszabbításáról szóló kormányjavaslatot. Dr. Suchy agrár képviselő, a javaslat előadója mindenekelőtt a pártföloszlatási törvény egész történetét ismertette 1933 októberétől kezdve. A kormány e törvénnyel hatályának első évében élt és a gyakorlat bebizonyította a törvény szükségességét. Ha a törvényt 1935-ben nem alkalmazták, ez még semmit sem változtat a kormányjavaslat jogosultságán. Sőt még a contrario is lehet érvelni, hogy tudniillik e törvény létezése is hozzájárult alihoz, hegy nem kellett igénybevenni, i aríós gazdasági és politikai nyugtalanság idején az államot nem lehet megfosztani ettől a védőeszköztől. A közelmúlt politikai események is igazolják, hogy az ily intézkedés helyénvaló és hogy a politikai jelen is szükségessé teszi a törvényt. A vitában dr. Goldstein zsidópárti, a cseh szociáldemokrata párt parlamenti klubjának hoszpitánsa, a klub nevében szólal föl és azzal érvel, hogy csak érvényben lévő törvény hatályát lehet meghosszabbítani. Ma pnrtfcloszlatáci törvény nem létezik — a réginek hatálya december 31-én lejért —- s Így nincs is mit meghosszsbtifr.nh Oly törvényt megkc~szabb:ten;, amely de faeto nem létezik, logikai értelmetlenség. A választott forma helytelen és nem mozdítja elő a jogbiztonságot. Ami a dolog érdemét illeti, a szónok úgy véli, hogy a párt működésének beszüntetése nagyon homályos, sőt zavaros irgalom s a gyakorlat is ezt mutatta, mert annak nyomán bizonyos jogi bizonytalanság keletkezett. Ezzel szemben a pártfölosz’atásl jogszabály teljesen világos, mert azt jelenti, hogy az illető párt teljes fölszámolását kell végrehajtani. Dr. Goldstein után dr. Siránsky nemzeti szocialista ama nézetének ad kifejezést, hogy a politikai pártok szervezetéről külön törvényt kell alkotni s abban szabályozható a feloszlatás és müködésbeszüntetés kérdése. • Egyébként osztja dr. Goldstein nézetét, hogy nem!élező törvény hatálya logikusan nem ho-.-zahbithaíő meg. Dr. Luschka német keresztényszociahsta is pártszervezeti törvényt sürget. A bizottsági elnök e pont vitáját általánosan megnyilvánuló kívánságra félbeszakította s a bizottság elhatározta, hogy a javadat megtárgyalásának határidejét március 12-ig kéri meghesezabbiteni. A bizottság ezután tudomásul vette a köteles nyomtatványok beszolgáltatásáról szóló kor- | mányrendeleíet. Majd az időszaki sajtótermékek beszüntetéséről szóló kormányrendelet vitájában [Birke szudétanémeipárti a lapbeszüntetésekről láma látnia expozéja a aiai^ar képviselőhöz kiliigvi üiaitsáiite Budapest, február 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar képviselőház külügyi bizottsága ma délelőtt üléot tartott. Az ülésen Kánya Kálmán külügyminiszter hosszabb beszédet mondott, amelyben ismertette áz időszerű politikai kérdéseket. A külügyminiszter részletesen beszámolt londoni útjáról, a magyar delegáció fogadtatásáról és azokról a benyomásokról, amelyeket az angol közvéleménynek az abesszin kérdésben elfoglalt álláspontját illetőleg szerzett. Foglalkozott még Angliának az európai kérdésekkel szemben folytatott politikájával és egyes államférfiaknak Párisban folytatott megbeszéléseivel. Az ülésen Gömbös Gyula miniszterelnök is jelen volt. Franké: fi tzloveiuzkíí evangélikus ecjMz segélyezése nem emeltető Az őná’lő keletsz’ovenszkői sz’ovák színház életképtelen Franké miniszter záróbeszédé a kulturális b.zotíságban Fe éplii a negyedik viros a pNílusi mocsarak helyén Róma, február 13. A napokban kezdőinek a pontúéi mocsarakban az újabb kiszárítást munkálatok. Eddi" már három várost alapítottak a mocsarak lecsapoláea és kiszárítása után nyert földeken; a most meginduló munl-á’atok egy negyedik uj város megalapítását teszik lehetővé. A városnak „Apri ia“ lesz a. neve éfi még az Idén meg akarják kezdeni építését Előre elkészített tervek szerint építik fel az egéez váróét. A kiírt tervpályázatra tizenhat pályázat érkezett be, amelyek közül egy <> célból alakult vizsgálóbizottság már ki is választotta a győztes tervet, amelynek ).];>.pján csakhamar felépül a negyedik város is a pontúéi mocsarak helyén, a lecsapolt ée kiszárított in^óványon. * „ Prága, február 13. Dr. Franké iskolaügyi j miniszter a kulturális bizottságban megtartott expozé-vita végén válaszolt a fölszólalóknak. A kultúrharcot — mondotta nemcsak egyházpolitikai, hanem nemzetiségi téren is meg kell akadályozni. Saját egyéni világnézetét nem tagadja meg, de amikor a koalíciós politika kereteibe lépett, tisztában volt azzal, hogy világnézete milyen engedményeket tehet. Sivák képviselőnek azt válaszolja, hogy az 1935. évben költségvetési megtakarítások az iskolaügyi tárcában ugyan nem voltak s igy azokat szlovenszkói iskolaépítkezésekre nem is lehet felhasználni, de gondját viseli, hogy az idei költségvetésben e célra előirányzott összegeket különösen sürgősen fizessék ki. A körzeti polgári iskolákról szóló törvényt két etapban hajtják végre: először a meglevő polgári iskolákat átalakítják körzeti polgári iskolákká s később uj polgári iskolákat szerveznek. Remélhető, hogy rövidesen sor kerül az önkormányzatok széles alapon való szanálására s akkor a körzeti polgári iskolák pénzügyi kérdése egyszerűbbé válik. Aggasztó jelenségnek tartja, hogy a határvidéki cseh „kisebbségi" isko’ák tanitói menekülnek ezekből az iskolákból* s az állam belsejében igyekszenek elhelyezkedni. A felekezeti középiskolák engedélyezése kérdésében Szlovenszkón a miniszter kifejtette, hogy amennyiben a kérelmező eleget tett a törvényes követelményeknek és feltételeknek, úgy az iskolát engedélyezik még abban az esetben is, ha a minisztérium szubjektív meggyőződése szerint ily középiskola nem szükséges. ismeretek középiskolai oktatása még nem nyert végleges megoldást, erre nézve meg kell hallgatni az országos iskolatanácsok nézetét. Ugyanez vonatkozik a szociológiai ismeretek oktatására. A tanítóképzés reformjára vonatkozó javaslatok már készek, de a szaktestületek véleményét kell meghallgatni. Az angol nyelv oktatását a szülők és a tanári karok véleménye, iüietve kívánsága szerint kísérletképpen vezetik be, mihelyt elég szaktanár lesz. A tanári szolgálati szabályzat 37. paragrafusa tiltja, hogy a tanár saját intézete tanítványának magánórákat adjon. A pozsonyi egyetemi könyvtár ráépítéssel megfelelő helyiségeket kap s a nyert helyiségekben a teológiai fakultás méltó elhelyezést kap. A természettudományi kar megszervezése a pozsonyi egyetemen csak pénzügyi kérdés. A keletszlovenszkói szlovák színház egy- ideig önálló színházként működött, de nem mutatott életképességet. Mindig nagy igényeket támasztott az állampénztárral szemben. Ezért a minisztérium előnyben részesíti az oly megoldást, hogy a pozsonyi szlovák színház rendezzen évenként háromhónapos idényeket Kassán, mert ez jobban megfel.1 a minisztérium szubvencionálási képességeinek. A szlovenszkói evangé1ikus egyház áta- lánysegélyénck s egyéb egyházi szükségletek segélyének tételét a miniszternek nem áll módjában emekii, noha az er-e vonatkozó kívánságokat indokoltaknak találja. Amennyiben a miniszter hatalmában áll s amennyiben az állam pénzügyi viszonyai megengedik, igyekezni fog e kívánságokat az egyház megelégedésére realizálni. szóló törvény alapvető novellizálását sürgette. Ezután a kormányrendeletet jóváhagyták. A bizottság ülését legközelebb írásban hívják össze. Niirt nem kell a szcctét- űemokra altnak a sáriié ősz atási terv ns?! A pilseni szociáldemokrata NOVA DÓBA az: írja, hogy ez a törvény a koalíciós pártok egyikének sem kell, mindnyájan fölöslegesnek tartják. — Volt már törvényünk az államellenes pártok föloszlntásáról — írja a lap — és mégis ennek a törvénynek az árnyékában növekedett meg mamutnagyságuvá a Henlein-párt. Nyilvánvalók voltak azok' a törekvések, hegy a pártföloszlatási törvényt egy politikai csoport érdekében veszik igénybe éspedig közvetlenül a köztársasági elnök választása előtt. Erről a szándékról a politikai közvélemény általában semmit sem tud s ezért tesszük most ezt szóvá, még ha bizonyos uraknak most kedvük is volna ilyen eszközöket igénybevenni. Meg kell tehát mondanunk,, hogy a pártföloszlatási törvényre semmi szükségünk nincs, már csak azért sem, mert az államügyészségnek a hatályos törvényekben bőven van lehetősége a demokratikus alkotmány védelmére s ellenzőivel szemben való föllépésre. I • foss Hpv'scIS fecszíraskia Utfysftina Komárom, február 13. A magyar nemzeti párt udvardi helyi szervezete vasárnap mintegy haíszáz főnyi résztvevővel fényesén sikerült gyűlést tartott. Pintér Béla lendületes elnöki megnyitója után Jarcss Andor nemzetgyűlési képviselő politikai beszámolót mondott. Beszédében kitért a magyar törvényhozók parlamenti munkájára és a belpolitika valamennyi időszerű eseményére. Bár az országos kérész lényszocialista párt zsolnai pártvezetőségi ülése az egységes magyar párt kérdésében elutasító álláspontra helyezkedett, ennek ellenére reméli, hogy még sincs kimondva az utolsó szó és mégis létrejön a csehszlovákiai magyarság egységes pártja. A nagy tetszessed fogadott beszámoló után a jelenlevők lelkesen tüntettek Jaross mellett s visszautasították azokat a sajbótámadiásokat, amelyek Jaross személyét legutóbb érték. Ezután Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Nagy megér léssel fogadott beszéde után Pintér lelkesítő szavaival ért véget a gyűlés. Hí adórendszer éles brá'afa a körstcvetéfi bízói?ságijan Prága, február 13. A képviselőház költségvetési bizottsága ma az egyenes adókról szóló törvény novelláját tárgyalta. A vitában Brdlik, Spacek, Chalupa, Peters, Ostry és mások igen éles bírálatban részesítették a pánzügyigazgatási rendszert. A vita ismertetésére visszatérünk. Életfogytiglani kényszermunkára Ítéltek az Usz'asa-pör vádlottait Aix en Provence, február 13 A királygyü* kossági pörben tegnap késő éjjel meghozták ar ítéletet. A három fővádlottat, Kraljt, Rajicsot és Pospisilt életfogytiglani kényszermunkára Ítélték, ami azt jelenti, hogy a három vádlottat azonnal elszállítják az Ördögszigetre. Amikor a tolmács lefordította az Ítéletet, a vádlottak felugrottak helyükről és Pospisil karjait extati- kusan kitárva, tört franciasággal belekiáltoít a terembe: — Éljen a szabad Horvátország, éljen Pa ve- lics! Az esküdtek a harminckét kérdésre többnyire igennel feleltek, de néhány enyhitő körülményt vettek figyelembe, úgyhogy a vádlottakat nem Ítélték halálra. Az ítélet kihirdetése után a bíróság uj tárgyalásba kezdett a három másik vádlott, Pavelics, Kvaterník és Percevics ezredes ellen, akik természetesen nem voltak jelen. Mint ismeretes, e vádlottak kiszolgáltatását Olaszország és Ausztria megtagadta, úgyhogy csak távollétükben ítélték el őket. A törvénynél!; megfelelően a bíróság elnöke háromszor felolvasta a vádlottak nevét, majd amikor nem kapott választ, a tön. vényszéki szolga az épület előtt is felolvasta a vádlottak nevét. Amikor igy sem jelentkeztek, a bíróság azonnal in contu mattam halálra Ítélte a három külföldön tartózkodó vádlottait, 2
