Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-02 / 27. (3876.) szám

Tucüac&evszki marsall, a szov­jettiszt, aranyban-biborban pompázva ragyog az angol hivatalos közélet előterében, s a lon­doni udvarban úgy bánnak vele, mintha cári nagyherceg volna. Az öt uj orosz marsall kö­zül kétségtelenül Tuchacsevszki a legalkal­masabb a, reprezentálásra. ősi nemesi csa­ládból származik, párisi és londoni gyermek- szobája van s szerepet játszott már a cári hadseregben is. A másik négy orosz marsall talán nem elég ügyesen mozogna a Bucking- ham-palota parkettjén, ámbár Litvinov pél­dája igazolja, hogy a méltósággal a biztos fellépés is megjön. Tuchacsevszki kollégái közül Vorosilov marsall és népbiztos altiszt volt s azoknak az elemeknek tipikus képvi­selője, amelyek 1917 katonai tanácsaiból, nőt­tek ki, szegény ember fia, autodidakta s ma­gas méltóságában inkább politikai megbíz­hatósága tartja, mint hadvezért képességei. Jegerov, a másik marsall, a háborúban ugyan már törzstiszt volt, de munkáscsalád sarja s igy megvan legitim családi képesítése a szov­jetméltóságra. Budjenny marsall, a kozákok vgcl vezetője, maga sem tagadja, hogy elmé­leti katonai tudása nem nagy. A polgárhábo­rúkban és a lengyelek elleni ütközetekben mint rámenő, hajrás lovastiszt határtalan népszerűségre tett szert, ő a szilaj „liös“ a szovjetben s ma is elsősorban a nép rajon­gása tartja magas pozíciójában. Egyébként őt is a származás igazolja: bátor, erős pa­rasztim volt, amikor csillaga felragyogott, mint Toldi Miklósé. A tömegek „paraszt- marsaU“-nak nevezik. Blücher, az ötödik marsall, a Távol Kelet „spec<(-e, valamikor munkás volt, ma Mongoliában székéi s nem igen avatkozik európai dolgokba. — A leg­műveltebb katona az öt közül kétségtelenül Tuchacsevszki s nem csoda, hogy már 1920- ban rábízták a lengyel-ellenes hadjárat ve­zetését. Vereségének okairól akkor szakköny­vet irt, amelyre Pűsudski ugyancsak könyv­vel felelt. Biztosra vesszük, hogy a hadászat­ban sokszor találkozni fogunk még Tucha­csevszki marsall nevével, fíótoddi&z a másik érdekes katona, akiről szólni kell. Milyen furcsa, hogy egy­forma jellemű, egyforma származású, egy­forma képességű emberek pályafutásuk lé­nyegileg egyforma kiteljesedésü, utján gyak­ran mennyire más célokat szolgálnak s meny­nyire más az irány, amely felé megegyező életszabályok szeerint haladnak. Ha a szov­jetmar sallokr ól beszélünk, Tuchacsevszki ki­vételével valamennyit nyugodtan a tegnap meghalt görög tárbornokhoz hasonlíthatjuk: egyforma tipusu emberek, katonák, akik egyforma szerencsével és szabályszerűséggel törtek előre. De a négy marsall szovjetve&ér lett, Kondilisz a görög monarchizmus bajno­ka, A négy orosz katona fegyelmezett erejét a kommunista eszme szolgálatába állította, Kondilisz évek óta egyetlen vágyat ismert: visszahívni a királyt. Egyébként ő is paraszt- fiú és őrmester volt, autodidakta, rámenő katona fejétől a talpáig. Az elmúlt évek gö­rög történelmére két ember nyomta rá bélye­gét: Venizelosz és Kondilisz, a többi csak statiszta, a király pedig az összefoglaló szin­tézis, mely egyesíti a két vezető lélek tézi­sét és antitézisét. Venizelosz, a mozgékony krétai politikus, a szigetlakó. TJlisszesz medi­terrán típusát képviseli, nyugtáién ábrándo­zó, mohó epikureista, a legszebb eszmék és az emberi rosszaságok furcsa vegyülete, ra­vasz és számitó, mégsem józan, s céljai tele vannak a csillapíthatatlan fantázia, színes eszményképeivel. Kondilisz a józan, gyakor­lati ember, o.; balkáni hegyek megfontolt pász­tora, a körülhatárolt pozitív célok kivitele­zője, a lassú, nehézkes bajvívó, de akinek ökle acél és csökönyössége elsodró erejű. Sokat harcolt a két görög — Venizelosz győzött, mert túlélte vetélytársát. Bodza az agrárpártban látja a csehszlovák centrumot A mssfus vivendi az agrárpárt érdeme ? >«■ „Ha a ba'olda! fenyegetőzik, akkor a centrum könnyen jobbra leket lépést" Prága, február 1. Röviden közöltük, hogy dr. Hodza miniszterelnök az agrárpárti kongresszus záróülésén közel kétórás expozét tartott. A miniszterelnök beszéde elején a cseh és szlovák földmüvesosztály hagyományait elevení­tette föl, amilyen hagyományokkal nem rendel­kezik — mondotta — sem a városi polgárság, sem a munkásság. A földmüvesosztály hagyo­mányai nélkül soha nem született volna meg a csehszlovák nemzet szabadsága. A parasztforra­dalmak nélkül nem szereztük volna meg a tör­téneti erkölcsi minősítést, amelyből természete­sen következik a modem gazdademokrácia meg­Merni kávé mindig frissen Nemes keverékeink: ,Three stars“ keverék, KSzépam erika fensífejain termett válogatott kávéfajokból összeállítva jSpeciaF - keverék, legfinomabb középamerikai fajok, továbbá I. 835* keverék . e 9 7* kg Kg 14*— EL sz. keverék • • • 7« » '*> 12*50 Fazenda keverék » a 9 7* „ „ 11*— ÓI. sz. keverék • • • 7« »> » 10*— IV. sz. keverék • • • 7* „ » 9*— V. sz. keverék * • • 74 » » 8*— VI. sz. keverék ... 74 »» » 7*50 VII. sz. keverék . . . 1/i „ „ 7*— Meinl Gyula kávé-behozatal dönthetetlen ereje. A gazdahagyomány kettős elkötelez ést jelent: szociális irányban és nemzeti meg állampolitikai irányban s a mi kötelessé­g ünk, hogy a fölszabadítás müvét e két irány­án befejezzük. A gazda szociális fölszabadítá­sának müvét most fejezzük be azzal, hogy ren­deztük a terménypiaci viszonyokat s a gazdát függetlenítettük a spekuláció kizsarolási törek­vésétől s a fölszabadítás tetőfoka, hogy a ke­reslet és kínálat irányított kiegyenlítésének uj módszerét vezetjük be. A terménypiacok viszonyainak rendezését a pénzpiac viszonyainak rendezése követi. Nem engedjük meg, hogy az eladósodott gazda az egyoldalúan tájékozódó pénzügyi rendszer áldozatául essék, hanem az állam demokratikus igazgatásának kereté­ben pénzintézetet építünk, amely a földműves különösen kedvező hitelalapjára való figye­lemmel kercsztülviszi a drága, rövidlejáratu hiteleknek hosszúlejáratú, olcsóbb hitelekké való átalakítását A cssbsz'evák demokrácia A középeurópai nemzetek ifjú demokráciájára j a háborút követő évek annyi munkaföladatot hárítottak a gazdaságban, a társadalomban, hegy azokat csakis önkéntes szilárd fegyelemmel, ön­megtagadással és a Legnagyobbfoku felelősség- érzettel lehetett megoldani. Ahol a demokrácia nem rendelkezett ezekkel az erényekkel, ott a diktatúra győzött A csehszlovák demokrácia jj nem lett vesztes. — Csehszlovákia, — mondotta a miniszter­elnök — noha nagyon individuálisan gondolkodó nemzet vagyunk, önként vetette alá magát a de­mokratikus fegyelemnek, fn-ert demokratizmusunk a nép legszélesebb rétegeinek vágyából fakad mert a nemzet minden rétege átlátja, hogy csak a demokrácia biztosíthatja a szabadságát. Cseh­szlovákia átvette és fentartotta a kötött listák rendszerét, elviselte a petkát, türelemmel viseli a parlamenti házszabályok szigorúságát, vasfe- gyelmefc tart a politikai pártokban, mert ezek belső rendjén nyugszik az állam fegyelmezett de­mokratizmusa. Vagyis a francia és az angol de­mokráciák mellett az európai keretben az euró­pai demokráciának harmadik típusát alkottuk meg. Ma örömmel látjuk, hogy Középeurópában a demokrácia szintén már túlélte akut válságát. — Az a benyomásom, hogy a mai válságban a gyáripar is elfogadhatná az irányított gazdál­kodás elveit, amelyek a mezőgazdaságnál jól vál­tak be. A demokratikus agrárizmus uj rendszert teremt magának, mert nem elégedhetett meg a túlhaladott rendszer bírálásával. Vállaljuk, hogy ebben a.z államban kiépítjük a mi pártstrukturá­lis életünkben a szilárd centrumot. Nem a kizáró­lagosan konzervatív centrumot. Konzervatív demokraták vagyunk ugyan, de Tovább folynak a párisi tárgyalások Uj román-francia gazdasási megegyezés előtt Párás, február 1. A francia fővárosban to­vább folynak a diplomáciai megbeszélések. A román királyon, Titulescu román külügyminisz­teren és Litvinov szovjetnépbiztoson kívül Rusdi Arasz török külügyminiszter is Párisba érkezeti A három külügyminiszter egymásután tanácskozott Flandin külügyminiszterrel. A román király szombaton délben a köztársasági elnök vendége volt. A tanácskozások elsősor­ban az Olaszország elleni megtorlást intézkedé­sek megszigorítására, másodsorban a közép­európai problémára vonatkoztak. A francia köz­vélemény kíváncsian várja, mennyire vesz te­vékeny részt Középeurópa megszervezésében Anglia, Titulescu számos megbeszélést folyta­tott ebben az ügyben Londonban és Párisban. Antonescu román pénzügyminiszter vasárnap a francia fővárosba érkezik és tanácskozni fog az uj román-francia gazdasági szerződésről. Tirolba készül az uj angol trónörökös Budapestre is ellátogat? Innsbruck, február 1. Londoni jelentés sze­rint a yorki herceg, nyolcadik Edvárd legidő­sebb fivére, az uj trónörökös, a legközelebbi hetekben üdülés végett Tirolba utazik. Nyol­cadik Edvárd még velszi herceg korában el­határozta, hogy rövidesen Tirolba utazik, de atyja halála és trónralépése következtében erről a tervéről le kellett mondani. Ha a yorki herceg utazása megvalósul, úgy valószínűleg Budapestre is el fog látogatni, mert hiszen a velszi herceg is mindig össze­kötötte ausztriai és magyarországi utazásait. magunk alkotunk, hogy legyen mit konzer­válnunk. Visszautasítottuk a balról jövő iramokat. És ugyanilyen határozottsággal idejében megakadá­lyoztuk a jobboldali kilengéseket is. A motiys wetsdí Hsála éíöema Csaknem az egész csehszlovák közvélemény örömteljes elégtétellel vette tudomásul a Vati­kánnal való megegyezést, ami a közelmúlt kato­likus kongresszusban csúcsosodott ki. A meg­újított állam konstruktív politikájának mily gyö­nyörű megnyilatkozása ez! Nem volna helyes megfeledkezni arról, hogyan jött létre a Vati­kánnal való megegyezés. Hiszen voltak idők, amikor a köztársaság egyházpolitikai programja az egyház és állam megalkuvást nem ismerő szétválasztása volt. Abban az időben, amikor közvéleményünk korzer- vativ összetevője aránylag nagyon gyenge volt, éreztük az egész felelősség súlyát. Svehla Antallal e kérdésről egész éjszakákon át vi­tatkoztunk. Végül Bar tűsek javaslata az egyház és állam szétválasztása tárgyában megbukott s a koalícióban ini voltunk azok, pártunk részéről pedig én voltam, aki e javaslat tárgyalását meg­akadályoztam. Az egyház és állam szétválasztá­sa helyett megegyezést követeltünk és állá pán­tunkat 1927-ben magukévá tették a többi pártok. Ma pedig hálásak vagyunk mindazoknak, akik e szerződésen dolgoztak, .mert a mo.-jus vivendi igen nagy és döntő tényezőt jelent államunk belső kon­szolidációjánál. — Ebben az államban a koalíciós munkatársa'nk- kal együtt 1926-ban mi kezdtük meg a pozitív kisebbségi politikát is. Nacionalizmusunkat megint nem fogalmazzuk egyetemes — mondhatnám nem­zetközileg elfogadott minták és tanítások és ro­mantika és a liberalizmus elvei, — hanem a föld- mi vésünk nemzeti érzése szerint, mely ma ki­egyensúlyozott világszemléletében megalkotja azt, minek neve konstruktív nacionalizmus. Cea!rumpolitíka — Felmerül végül a kérdés, hogy miiyen irányban halad a fejlődés, bai-, vagy jobboldal­ra-e. Se ball-, se jobboldalra. A fejlődés iránya a centrum. Szinte meglepő, hogy milyen szívósan hangoztatják, hogy ők alkot­ják a centrumot, azok is, akik nemrégen még azzal dicsekedtek, hogy baloldaliak, F éltéfcenykedj ünk? Távolról sem. Mindenkit szívesen látunk, aki a centrumban akar lenni. Mentői erősebb a közép, annál jobban megy az állam sora. Poincaré mondotta egykor: „Ha a jobboldal fenyegetőzik, úgy a köztársasági centrum nagy lépéseket tesz balfelé.'1 Fordítva is mondhatjuk: „Ha a baloldal fenyegetőzik, úgy a centrum könnyen elcsábittatbaíná magát arra, hogy jobbra tegyen lépést/* Tehát ne fenyegessük egymást kölcsönösen. Nem teszünk túlságosan sok lépést se jobbra, se balra, hanem tökéletesíteni fogjuk az összes­ség együttműködésének szerves feltétedéit. Sorait szenátor amerikai elnSkleiölt Washington, február 1. Borait szenátor be­jelentette, hogy igényt tart a köztársasági párt elnökjelöltségére. Mint ismeretes, Amerikában az év végén elnökválasztás lesz és a jelöltségért való küzdelem már most megkezdődött az ame­rikai pártokban, Borah szenátor az amerikai szenátus egyik legjelentősebb politikusa, aki pompásan ismeri az amerikai és a külpolitikai problémákat. Független ember, akinek éles kri­tikájától mindenki fél Hosszu évekig a szovjet elismeréséért harcolt és ellensége a monopó­liumoknak. Borah 1866-ban született. Nincs íagtáa-némst katonai szerződés P á r i s, február 1. A japán nagykövet a következő cáfolatot adta ki: Néhány párisi lap azt jelentette, hogy Japán és Németor­szág január 4-én barátságos és védelmi szerződést kötött. A párisi japán nagykö­vetség hivatalosan közli, hogy ez a jelentés minden alapot nélkülöz és kijelenti, hogy a közelmúltban semmiféle német-—japán szer­ződést nem Írtak alá, sőt tárgyalások sem folytak egy ilyen szerződésről* •/•'v i.wa uoi vavXH Jlop* ________ 'K^nuA%AGYARHÍIUiAt> 3 IGYUNK KASSAI SORT! 12* PBIMUS 1«° Sít FLÓRIAN GYÁRTJA: BAUERNEBl ÉS FIA R.T. KOSICE ______' ■:______________________

Next

/
Thumbnails
Contents