Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-09 / 33. (3882.) szám

TOW<mAVac*ARH1R1íM! 17 1936 február 9, vasárnap. A SzMKE-nek a legsürgősebben el kell kezdenie a bodrogközi fiókszervezetek kiépítését A szervezetlenség és az irányítás hiánya hatalmas károkkal fenyeget a bodrogközi magyar kuituré'etben ■ Külön bodrogközi titkárságot kell felállítani ennek a fontos és sürgős szervezőmunkának az elvégzésére Pályázati hirdetmény a prágai, brünni és pozsonyi magvar menza kedvezményeire az 1935-36. tanév második felében Mindazon sziovenszkói és ruszinszkói magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmá­nyaikat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolán végzik és az 1935—36. tanév második felében, díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben ré­szesülni kívánnak, kérvényüket a Társadalmi Nagybizottság Elnökségének címezve, az alábbiak tekintetbevételével, 1936 február 15-éig Janson Jenő tanár, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4., I. 6. címre küldjék be. Királyhelmec* február 8. (A PMH kiküldött munkatársától.) A Prágai Magyar Hírlap a szlo- venszkói magyarlakta területek problémái sorá­ban mindig nagy figyelmet szentelt a Bodrog­köznek, amelyről többizben megállapítottuk, hogy az Itteni magyar vidék közül nemcsak gazda­sági* de kulturális tekintetben is a legelmara­dottabb. Ennek az elmaradottságnak, amely különösen a nyugatszlovenszkói magyar vidékekkel való ösz- | szehasonlitásban tűnik szembeszökővé, elsősoi- ‘ bán az a nagy szegénység az oka, amely egyik legfőbb jellemzője a bodrogközi magyar falvak­I nak. Negyvenkét szinmagyar községből áll a bodrogközi járás, de ezekből alig mondható néhány módosabbnak* I a többinek az élete inkább tennődés s nagyon . a létminimum határán mozog. Főoka ennek az egészségtelen birtokeloszíás* amelyen még a földreform végrehajtása sem se­gített, mert hiszen ahelyett, hogy az igényjogo­sult magyar falvaknak juttatták volna a nagy- birtokosoktól elvett földeket, maradékbirtoko­sokat és telepeseket ültettek bele azokba. Jel­lemző példaként hezhatmk föl erre Szomotort. \ ahol a fölosztásra került 1200 holdas Szirmay- biríokot teljes egészében maradékbirtokosoknak juttat­ták és a község méq ma is háromszáz hold földön kénytelen kínlódni. Ugyancsak narrvon szegény közséa Perbenyik is. ahol a több, mint másfélezer lakossal biró község kezén alig ezernégyszáz hold van mind­össze. A nagy szegénység magyarázza meg azt is. hogy a Bodrogköz magyarsága politikai pártállás tekintetében a legtarkább képet mutatja, mert a különféle bajokkal küzdő emberek, sok­szor jobb meggyőződésük ellenére, lépnek be ebbe vagy abba a kormánypártba, amelytől ép­pen valami hasznot remélnek. Ez a nagy tarka­ság azonban gyakran mosódik el ott, ahol kulturkérdésekről vagy sportügyekröl van szó. Mert a hatalmas szegénység ellenére, vagy talán éppen emiatt, a bodrogközi magyar községekben egy--' erősödik a kulturszomj* ami azonban egyelőre nem megy túl az érdek­lődésen, vagy csak nagyon gyér és rendszerte­len megnyilatkozásokban jut kifejezésre. Ennek oka viszont az a teljes szervezetlenség, amely kulturális te­kintetben akadályozza a bodrogközi magyar falvak fejlődését és a gazdasági szegénység mellett a kulturális szegénység szomorú bélye­gét nyomja rájuk. A szervezetlenség és a kulturális irányítás hiá­nya- eredményezi azután azt, hogy például: ha valamelyik faluban nagynéha rendeznek egy- egy mükedvelőelőadást, a leglehetetlenebb da­rabokat, sokszor rossz, mai operetteket szednek elő, amelyek olyan messze állanak a falu leiké­től, mint Makó Jeruzsálemtől és színre hozataluk elmondható mindennek, csak nem külturrnunká­nak. Perbenyiken például tavaly a Zsákbamacska dmü operettet adták elő s ennek ellenére az érdeklődés hatalmas volt. Hogy ezt az érdeklődést megfelelő darabok elő­adásával sokkal nagyobb mértékre lehetne fo­kozni, ennek különösebb bizonyítására, azt hisz- ~zük, nincsen szükség. Ennek a sajnálatos és hatalmas károkat okozó állapotnak, mint azt már többizben is sürgettük, minél előbb véget kell vetni és a legsürgősebben meg kell indítani a Bodrog­közben is a kulíurszervezés munkáját. Ennek a rendkívül fontos munkának az elvégzése a Sziovenszkói Magyar Kulíur Egyletre vár, amelynek most már pillanatig sem szabad késlekednie a bodrogközi fiókszervezetek föl­állításával, A kérdést annyira fontosnak és annyira sürgős­nek tartjuk, hogy a szervezés idejére külön bodrogközi titkárságot kellene fölállí­tania Királyhelmecen a SzMKE-nek, mert a negyvenkét község megszervezése r-r számitásunk .szexint.—- legalább másfél—kétévi megfeszített munkát igényel s alaposan igénybe­venné a szervező titkár minden idejét. S e szer­vezésen kívül a már megszervezett községek kulturmunkáját is ennek a titkárnak kellene irá­nyítania egy ideig, amig rendes kerékvágásba jut ez a munka. Minden további halogatás csak újabb károkkal járhat a kisebbségi magyar élet szempontjából. Ugyancsak ez a kulturális szervezetlenség az oka a bodrogközi községi közkönyvtárak szomorú helyzetének is. Sok községben már most is megvan a köz­könyvtár, de nincsen aki rászoktassa a népet az olvasásra, a könyv szeretetére; nincsen aki meg­érhesse a bodrogközi- falvak lakosságával, mi­lyen nagy kincse, barátja annak a könyv, aki szeretettel forgatja. Ez a munka is a SzMKE-re vár, annak az ellenőrzésével együtt, hogy a köz­ségi közkönyvtárakat minden esztendőben a törvény által megszabott keretek között kiegé­szítsék, gondozzák. Mert a meglévő könyvek mindenütt a legelhanyagoltabb állapotban van­nak. Igaz. hogy a bodrogközi kultúráiét szervezet­lenségéért a felelősség jórésze az ottani járási közművelődési választmányt terheli, amelynek az állásából éppen most elmozdított Kucharik volt csapi tanfelügyelő volt az elnöke. Ez a közművelődési választmány néhány évvel ez­előtt valósággal „puccsszerűen" alakult meg, mert az alakuló ülésre nem kaptak meghívást a törvény által előirt testületek és egyesüle­tek. I A választmány kizárólag agrár és szociáldemok­rata pártkorifeusokból alakult meg, s igv azután "em is csoda, ha nem fejtett ki megfelelő műkö­dést. Ez hozta magával azután, hogy az egyes falvakban a helyi közművelődési egyesületek is csak papíron voPak meg* a va­lóságban azonban alig fejtettek ki elfogadható működést Ezen a vonalon is mielőbbi orvoslásra lenne szükség s ót kellene szervezni mielőbb a bodrogközi já­rási közművelődési választmányt is a törvény- előírta követelmények szigorú betartásával is- az átszervezett választmánynak, működésbe kellene hoznia a falvakon a helyi közművelődési egyesületeket. Azonkívül szoros, együttműkö­désbe kellene lépnie a SzMKE-ve! és vállvetett munkával igyekezni a bodrogközi > kul túr élet megteremtésén, mert enélkül az a kevés érték is elpusztul, ami eddig jól-rosszul; de az irányítás 'és szervezettség hiánya ellenére kitermelődött. Ismételten hangsúlyozzuk: a bodrogközi, kul- Lurszervezés kérdése a legsürgősebben megol­dandó föladatok közé tartozik, amelyet a SzMKE-nek a legközelebbi programjába kell iktatni. (k. s.) I. A bélyegzetten kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket: 1. a kérelmező vezeték- és keresztnevét, 2. az egyetem helyét és nevét, 3. a fakultás teljes meg­nevezését, 4. az immatrikuláció keltét, 5 hánya­dik félévre iratkozik be, 6. állandó lakhely, 7. illetőség és te'jes születési dátum, 8. vallás, 9. az esetleg élvezett ösztöndíj vagy más segély, 10. nyilatkozat hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 11. a tandíjmentesség kel­te és száma, 12. ifjúsági egyesületi tagság iga­zolása. II. A díjtalan vagy fél áru ellátás kídvezményében csak azon szegénysorsu főiskolai hal’gatók részesülhetnek, akik a főiskola tanu’mányl és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tudnak felmutatni és er­kölcsi magaviseletül? kifogástalan. Ezért erede­tiben vagy hiteles másolatban mellékelni kell: 1. oly szegénységi, vagyontalansági bizonyít- ványt, amilyet a főiskola a tandijelengedési kér­vényhez megköveté, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (az első éveseknél érettségi, a ma­gasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány.) Díjtalan vagy féláru el’á*ási kedvezményt a kedvező elintézés rememében csakis oly íőlsko ai hallgatók kérhetnek, akiknek a tanulmányi elő­menetel alapján igényük van a tandijelenge- désre. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bi­zottság határozatának közlésére ajánlási bélyeg­gel ellátott és megcímzett válaszboríték mellék­lendő. A február 15-e után érkező vagy hiányosan beküldött és nem kellőin felszerelt kérvényeket a bizottság nem vesz figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt á menza költségvetése meg fogja engedni és a bi­zottság megokolás nélkül is redukálhatja az igé­nyeket. Az esetleg megadott kedvezmény másra át nem ruházható és a bizottság határozatával bármikor meg is vonható. Bratislava-Pozsony, 1936. február hó. A z e 1 n ö k s é g. *— Creevey tehát lesbe állott. Megfigyelte, amikor Wethered a palotába ment. Látta, hogy az öreg ur bement a dohányárudába is, biztosan most veszi az űrlapot. Aztán a Phoenix park körül sétálva lesett rá. A park környéke teljesen néptelen volt, zavartalanul végezhetett áldozatával. A rablógyiSíkosság látszatát keltette és mindenéből kifosztotta a hullát. A megbeszélés szerint egyenesen Murray Brooks lakosztályába sietett. A palota hátsó bejáratán jutott be, amelyhez álkulcsa volt és senkivel sem találkozott abban a nagy izgalomban, amelyben akkor a Brooks-ház volt.. ■ Gyorsan megcsinálta a hamisítványt, még pedig — mivel önálló fogalmazásra már nem volt ideje — szóról szóra az eredeti vég­rendeletet másolta le. Az eredeti végrendele­tet megsemmisítette, a hamisítványt pedig Murrav Brooks irómappájába rejtette. Ami­kor a temetés estéjén végigkutaltam Murray Brooks és Parcival Brooks szobáit, letéptem a tömb felső itatóslapját. Egy kettős W,- nyomát találtam rajta. A Wethered név alá­írásakor Gordon Creevey nagyon megnyomta a toLlát... — Murray Brooks pompás alibit eszelt ki magának... A Cosgrave-házban volt ötórai teán és ott értesült atyja haláláról is. Haza- sielett. Először atyja mellett imádkozott, majd lesietett a szobájába, magához vette a hamisított végrendeletet és visszatért bátyjá­hoz. Egy óvatlan pillanatban a hamisított végrendeletet atyja párnája alá rejtette... — Zseniálisan kitervelt bűntény, volt ez, méltó Creevey eszéhez. És soha ki nem derüli a dolog, ha a bűnszövetkezet megáll ennyi-1 nél. De Creevey elkövette a hibát: túlzásba ment. Az öreg Bruns őrültsége és fékezke- tetlen fantáziája égett talán benne. Lehet az is, hogy Murray Brooks nem tudott, barátjá­nak további cselekedeteiről, vagy pedig most már kénytelen volt viselni az összes követ­kezményeket ... — Gordon Creevey nemcsak az otomány- hamisitás, hanem gyilkosság bűntettébe akar­ta keverni Parclval Brookst. Wethered gyil­kosát keresni fogják, milyen nagyszerű lenne, ha ezt a bűntényt Parclval Brooksra lehetne fogni. Parcival Brooks alibit bizonyíthat, -de vájjon nem bérelhetett fel valakit az orv- gyilkosságra? — Ezért Creevey kezdettől fogva elhatározta, hogy bekapcsolódik a nyomozás munkájába és irányítani fogja azt. A hamisítás végrehaj­tása után bement a trafikba és a kitett űr­lapokból ellopott egyet Megtudta ugyanis, hogy ezen a délután Parcival Brooks is lenn­járt az üzletben. Az öregasszony kifecsegte neki. Nos, Creevey úgy gondolkodott, hogy ón majd kajtatni fogom az eltűnt űrlapot... Ezután felsietett a Wethered-irodába és tő­lem megtudta, hogy a gyanúim Murray Brooks- ra irányul és úgy hiszem, hogy Murray fel­bérelte George Brunst.,. Amikor fantaszti­kusan beigazolódott, hogy feltevéseimnek van valami alapja, mert George Bruns történe­tesen éppen ezen a napon érkezett Dublinba azzal a céllal, hogy Páréival Brookst meg­zsarolja, hirtelen fogamzott meg benne George Bruns meggyilkolásának a terve. Hiszen a szerencsétlen ember, utoljára Parci­val Brooks-szál találkozott a mulatóban. Ha megmérgezték, úgy csak Parcival Brooks le­hetett a tettes, neki állott érdekében, hogy George Brunst elhaLigátLassa ... — A valóságban pedig George Rrunsnak meg kellett halnia, bogy ki ne tudjam derí­teni: semmi köze nincs az ügyhöz... — Megvallom, a legnagyobb sötétségben tapogatóztam az első nap. Másnap, amikor Londoniba repültem, elolvastam Creevey tár­cáját az Irish limesben. Aztán látogatást tettem az ascoti elmegyógyintézetben. Meg­ismertem Abraham Paul Bruns történetét. Feltűnt az a csodálatos analógia a tárca hő­sének és az őrült, feltalálónak esete között. De még semmire sem gondoltam. A croydoni repülőtéren azonban- levél várt rám: Sir George Hilyary üzenete. Az -volt a lényege, hogy ne bízzam meg senkiben. Még Gordon Creeveyben sem.. Ellenben minden gyanús, aki él... — És világosság gyulladt az agyamban. Igen, Creevey is lehetett a tettes. Végiggon­doltam az esetet minden részletében és nem volt olyan pont, amit ebben a teóriában meg nem nagy arázhattam volna. Azonban bizonyí­tékokra volt szükség, hogy őt ártalmatlanná tegyem. Hiszen ilyen őrült sejtések alapján nem lehet börtönbe csukni valakit. — Közben pedig Creevey előtt folyton a tudatlant, a járatlant kellett adnom... Az események tragikus gyorsasággal következ­tek .,. Meggyilkolták Anny Brunst... A sze­rencsétlen leány megismerkedett Creeveyvel és már az első pillanattól különös érzése vélt ezzel az emberrel szemben. Flörtölni kezdett vele és elérte azt, hogy a fiú egyszer felvitte természetes testvérét a lakására... A leány ott motoszolt, megtalálta a sárga bőröndöt. Indulatát nem tudta leplezni, Creevey észre­vette a veszedelmet, a leánynak meg kellett, halnia,.. Aztán Jack Webbs maga is eljutott a rejtély megoldásához ... Meg kelleti volna halnia... — És meghalt volna A^ary Sullivan is, ha én már a temetés napján- nem tudtam volna meg, hogy milyen szálak fűzik Parcival Brookshoz. Ott a temetés napján láttam át a tömegben Marv Sullivant és magam igyekez­tem rajta a legjobban, hogy a nyomát el­tüntessük ... — Éna, kit vén ökörnek tituláltak nem annyiszor, Parcival Brooks is, még Henry Oraomore is... Parcival Brooks hálásan ragadta meg a detektív kezét..... — A többit már mind tudják ... Tudják azt is, hogy nem szabadságon voltam, hanem két hetet az ascoti intézetben töltöttem, hol’ mint ir ápoló az öreg Bruns bizalmába férkőztem és adataimat kiegészíthettem, tudják azt is, hogy vállaltam degradálásomat. Mindezt az­ért, hogy a gyilkos biztonságban ringassa magát... — De ma reggel megtudtam, hogy Murray Brooks ötszázezer fontot, akar befektetni egy vegyi laboratóriumiba ... Megkezdődött volna egy zsenid Is őrült, irtó hadjárata az emberi­ség ellen. És a saját, felelősségemre cseleked­nem kellett.., belelőttem .. „- Vége. —„ Bűnügyi regény írta: John Amos Cleever

Next

/
Thumbnails
Contents