Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-09 / 33. (3882.) szám

^KÖZGAZDASÁG £ A Postatakarékpénztár leszállítja a betéti kamatlábat Prága, február 8. A minisztertanács tegnapi ülésén az általános kamatmérséklésre való te- leintettél elhatározta a postatakarékpénztár be' téti kamatjának leszállítását. A postatakarék ál­tal fizetett kamat csökkentéséről szóló rendelet a jövő héten jelenik meg a törvényije és rende­letek gyűjteményében. — A csehszlovák posta­takarékpénztár a betétkönyvre elhelyezett taka­rékbetétek után eddig 3 százalékos kamatot fi­zetett. Javul a helyzet Magyarországon Budapest, február 8. (Budapesti szerkesztősé­günk beezámolója.) A Magyar Nemzeti Bank most tette közzé az elmúlt óv gazdasági esemé­nyeit felölelő jelentését, mely tulajdonképpen az első beszámoló, mely Imrédy Béla jegybank el­nökségének működéséről szól. Az elmúlt év általános gazdasági, de állam- háztartási és devizapolitikai nézőpontból is ör­vendetesen eltér a korábbi évek kedvezőtlen ta­pasztalataitól Világszerte megindult az eladat­lan raktári készletek eladása és ez a fegyverke­zési verseny által teremtett nagy ' árukereslettel karöltve odavezetett, hogy a nyersanyagárak vi.ágszerte emelkedtek. Magyarországon ehhez az általános jellegű előnyhöz túlmenően az is hoz­zájárult a viszonyok javulásához, hogy a deviza- korlátozások immár negyedik esztendejében a Magyar Nemzeti Bank olyan intézkedésekhez fo­lyamodott, amelyek zökkenő és károsodások nél­kül s. j : ' pozícióját még jobban körülhatárolták. . kormány pedig különféle egyezmé- a fő kiviteli cikkek számára a világ­piacokon rvényee áraknál is magasabb eladási árakat uerzett A dev yareform a kötelező aranybeszolgálta- táí! elrendelésével, illetően a szabad aranyforga- :*m neg büntetésével kezdődött meg. Tudvalevő, hogy az érme paritásezerü kilogrammonkénti 8800 pengős aranybeváltási ára helyett a pénzin­tézeti Központ mintegy 6000 pengős beváltási áron vette át a magánosok aranykészletét, e ez­zel a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből kitünően több mint 20 millió peng,: értékű aranykész­lethez jutottak a devizapolitikát Irányító szer­vek. ­örvendetes megállapításként hivatkozik a Magyar Nemzeti Bank arra, hogy a forgalom megélénkü­lése folytán ennek a 20 millió pengő értékű aranynak a felhasználására nem került sor és igy szükség- esetére megfelelő tartalék áll rendelke­zésre. ‘ . A másik lényeges intézkedés a külföldre szóié utazások fokozottabb ellenőrzése volt. A Ma­gyar Nemzeti Bank jól tudta, ' hogy a magyar közönség külföldi utazásainak megokolatlan megnehezítése káros hatással lehet az utóbbi években örvendetesen fellendült, Magyarország felé irányuló idegenforgalomra és az eddigi nyakló nélküli utazgatások elleni intézkedésével éppen e-.ért csak arra törekedett, hogy az illető orszá­gokkal viszonosságra lépjen az eddigi, egyol­dalú helyzet helyett. A rendszert igazolja, hogy úgy Csehszlovákia, mint Ausztria, Németország, de más államok'irányában is a kölcsönös idegen- forgalom igen egészséges arányokban élénkült. A nagyjelentőségű intézkedések közé tartozik még, bogy az értékpapirszelvény-csempészések- kel űzött visszaéléseknek is véget vetett, majd augusztus végén a leszámítolási kamatlábat 4.5 százalékról 4 százalékra szállította ie, ami által lehetőség nyílt arra. hogy az országos kamat­színvonal tovább mérséklődjön. Ezen tulmeuően a gazdaadósságok rendezésével összefüggően el­vállalta, hogy a-z évi tiszta nyereségből 3.5 millió pengőt erre a célra átenged. Az év folyamán a Bank devizakészlete 20 mil­lió pengőről 33 millió p.ngőre emelkedett, ami tekintetbe véve, hogy az aranykészlet nem csök­kent, a devizafedezet 60 százalékos erősödésére mutat. A váltótárca jelenleg 574 millió, 40 millió pengővel alacsonyabb, mint az előző évben. Ez szintén a hitelviszonyok egészséges irányban történő fejlődését igazolja, Mint ahogyan az várható volt, a Magyar Nem­zeti Bank idén alacsonyabb osztalékot: 7 száza­lékot nyújt a részvényeseknek (tavaly 8%). Ez az intézkedés a gazdaadóseágok rendezésével kap­csolatban a Magyar Nemzeti Bankra háruló kü­lön terhekkel függ össze. * A Pesti Hazai Takarékpénztár Ó6. üzletévének tiszta nyeresége 12 millió pengő, aminek alapján a 100 pengő névértékű részvényekre 3 pengő osztalékot fizet. A Hazai Takarók mérlege azért érdemel különös figyelmet, mert a részvénytársa­sági magyar pénzintézetek sorában ezt az intéze­tet fűzik a legszorosabb kapcsolatok a mezőgaz­dasági lakóösághóz. A földműves népség életvi­szonyainak javulása együtt jár a Hazai Takarék üzletének megélénkülésével és ezt a megállapí­tást a legújabb mérleg teljes mértékben alátá­masztja. A takarékbetétállorainy több mint 2.5 millió pengővel szaporodott, a folyószámlabetó- teknél pedig 1 millió pengős gyarapodás tapasz­talható. Az intézet mindég arra törekedett, hogy a reá- bizott tőkét mobil formában gyümöicsöztesse, ép­pen ezért az elmúlt év folyamán még a betéti szaporulatoknál is nagyobb összegekkel növelte a váltóra nyújtott kölcsönöket, melyek összege az év végén 81 millió pengő, azaz 6 millió pengővel magasabb a tavalyinál Emelkedtek az egyéb kihelyezések is, ugyanakkor viszont az értékpa­pírtárca árnyalatiig visszaesett. Az intézet forgalmi arányainak jellemzéséül említésre méltó, hogy az elmúlt évi összes forga­lom 8.3 milliárd pengő. Ennek V* része esik a készpénzforgalomra. Az említett élénkébb üzletmenet és egyes mér­legtételek szaporulata ellenére a tiszta nyereség alig változott, aminek oka az intézet jelentése sze­rint az, bogy a mezőgazdasági adósok érdekében hozott intézkedések miatt a kamatjövedelem ki­sebb lett sőt a rendelete-k még előállható veszte­ségek lehetőségét is rejtik magukban. Az intézet ezért megfelelő külön tartalékolásokról is gon­doskodott. SZITTYA. (A bankjegyforgalom: 5313.6 millió.) A Csehszlovák Nemzeti Bank február 7-i kimu­tatása ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,690.378 (mí­nusz 235), külföldi követelések és valutakész­let 76 880 (mínusz 5127), egyéb készpénz 258.Ü03 (miiinusz 4208), eszkontált váltók 5"2.014 (mínusz 14 508), eszkontált érték­papírok — (—), értékpapírokra nyújtott köl­csönök 647.640 (mínusz 19.089), a<z államadós­ság maradványa 2,042.257 (mínusz 849), egyéb követelés 689.105 (plusz 7407). Tartozás: részvény tőke 405.000, tarta­lékalapok és tartaléktőkealap 76.003, bank­jegyforgalom 5,313.602 (plusz 105.851), a hi- telezők zsirókövetelése és egyéb azonnal ese­dékes összegek 749.789 (mínusz 170.568), egyéb tartozás 432.388 (plusz 28.110). A csehsizlovák korona aranyfedezete 44.4%. (Ismét leszállította a kamatlábat a francia jegy­bank.) A francia bank a leszámítolási kamatlábat 4 százalékról 3 és fél százalékra szállította le. Ezzel egyidejűleg a lomba rdkőlc&önők kamatlábát 5 és fél százalékról 5 százalékra, a 30 napos előlegek kamatlábát 4 százalékról 3 és erryneíryed százalék­ra szállították le. (A kiviteli Intézet első éve.) A csehszlovák kiviteli intézet most töltötte be fönnállásának első esztendejét. Az első évben kifejtett munká­ról Matéjicek vezérigazgató számolt be, aki nyíltan beismerte, hogy a kiviteli intézet nem érte el azt a célt, amelyet maga elé tűzött. Az exportintézetnek 18 külföldi képviselete van s ebben az esztendőben további 20 képviseletet kíván a külföldön létesíteni. E cél érdekében föl kell emelni az intézet költségvetését, mert az idén is csak 1.5 millió korona állott a 18 kül­földi képviselet dotálásának céljaira. A kiviteli intézet négy főcsoportból áll, e csoportokat egy-egy igazgató vezeti. Az exportintézet szol­gálatában 85 alkalmazott van, ezek közül 8 né­met; magyar tisztviselője vagy alkalmazottja a kiviteli intézetnek nincsen. Az igazgatóbizottság egyhangúlag megszavazta az 1936. évi költség­vetést, amelynek keretét az eddigi 3 millió koro­nával szemben 5.5 millió koronában állapították meg. A 2.5 millió koronás többletre eddig nin­csen fedezet, mivel a kiviteli intézet mindössze 3 millió koronás állami dotációban részesül. (A mateőd Scholz-gyár belépett a tejeskan­nát gyártó cégek kartellébe.) A tejeskannát gyártó vállalatok a statisztikai hivatal jelentése szerint 1937 január 15-ig terjedő érvényű kar- tellszerződést kötöttek a tejeskannák gyártásá­nak és eladási föltételeinek szabályozására. A kartellbe a mateóci Scholz-gyár is belépett. Elsimították a görög-csehszlovák konfliktust Prága, február 8. Görögország és Csehszlo­vákia közö.t, mint ismeretes, a görög kormány rendelkezése következtében megszakadt a kli- ringíorgalom. A görög kormány megtiltotta a kliringszámlára történő fizetések eszközlését és azonnali hatállyal megszüntette a csehszlová­kiai áruk elvámolásét, A konfliktus elsimítása érdekében az athéni csehszlovák követség érint­kezésbe lépett a görög kormánnyal, amely az intervenció hatása alatt ma visszavonta a sérel­mezett rendeletet s olyképpen intézkedett, hegy a rendelet kiadása előtti helyzet március 6-ig nem változik, ettől az időponttól kezdve azon­ban csak olyan csehszlovákjai árut engednek be Görögországba, melynek bevitelére a görög de­vizabizottság előzetesen devizaengedélyt ad. (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzs­dén jegyzett értékpapírok rentabilitásának mu­tatószáma ezen a héten a következőképen vál­tozott (1927 január 3 = 100): Allamkölcsönök építési sorsjegy nélkül 103.395 (az előző héten 103.-403), valamennyi beruházó érték 99.469 (99.463), belföldi bankok 102.172 (102.172), ipari és forgalmi értékek 113.294 (113.384), a teljes tőzsdeindex 109.256 (109384), a hivata­losan nem jegyzett értékek mutatószáma 88.531 (84.467), valamennyi államkölcsön átlagos ren­tabilitásának mutatószáma 4.425 (4.425), a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású állara- kölcsönök rentabilitása '4.297 (4.296), a prá­gai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték ren­tabilitásának mutatószáma 3.095 (3.082). A gyáripari vállalatok indexének analízise: Cukor­gyárak 83.372 (83.357). élelmiszeripar 113.743 (115.146), vegyi ipar 178.213 (179.369), sör­gyárak 97.159 (99.731), építési ipar 93.650 (91.757), gépgyárak 99.168 (100.751), szövő­ipar 55.597 (55.627), szénbányák 112.066 (112.514), fémioar 99.887 (98.410), különböző vállalatok 114.948 (113.355). (Né;jy koronával lanyhult a pengőbankjegy árfolyama.) A mai prágai devizapiacón Buenos Aires 1. Berlin 0.50. Kopénhága 0.5Ö, Óálö 0.50. Stockholm 0.50, Liszabon 0.125, London 0.10 és Helsingfors 0.05 koronával megszilárdult, amig Brüsszel 0.125, Montreal 0.02 és Newyork 0.01 koronával lanyhult. A valutapiacon 10 ko­ronával emelkedett a német márka árfolyama. Az ezüstmárka 5. a lengyel zloty 1 és a francia frank 0.25 koronával javult, egyedül a magyar pengőbankjegy árfolyama ment vissza 4 koro­nával. (Európai államok külkereskedelmi mérlege.) Dánia: A multévi kereskedelmi mérleg deficitje az 1934. évihez képest csökkent. A behozatal értéke 1029 millió koronát (1934-ben 1354 milliót) tett ki, a kivitel értéke pedig 1203 millió (1238 millió) ko­ronára rúgott. A behozatali többlet az 1934. évi 119 millióról 1985-ben 63 millióra csökkent. — Norvégia: az 1935 évi behozatal értéke 820.8 mil­lió koronát tett ki, az 1934. évi 737.2 millió koroná val" szemben. A kivitel értéke 605 millió volt, ezem- Iben az 1934. évi 578.3 millió koronával. A behoza- jtali többlet 215.8 millió korona volt. — Svédor­szág: Az elmúlt év behozatali értőké 1463 millió | korona volt, az előző évi 1305 millióhoz képes!, a Éj kivitel értéke ugyanakkor 1291 millió, 1914 ben 11302 millió koronát ért. el. Az 1835. évi behozatali 9 többlet 177 millió (1934-ben 3 millió) koronára rú­gott. (Uj fizetési egyezmény Anglia és Magyaror­szág között.) Budapestről jelentik: A Nagy­britannia és Magyarország közötti áruforgaíom- ból eredő fizetések lebonyolítására szóló meg- áLlapodás megújítása céljából tárgyalások indul­tak, amelyek eredményesen befejeződtek és az eddig irányadónak vett elvek alapján uj megál­lapodás kötésére vezettek. A megállapodást — amint a PMH már jelentette — a budapesti brit követ és a Magyar Nemzeti Bank elnöke — február első napjától kezdődő hatállyal — le­vélváltással léptette életbe; a megállapodás nem terjed ki Írországra, a brit domíniumokra és gyarmatokra Fontos eltérés a régi megállapo­dással szemben az, hogy a Nagybritanniából származó árukra a Magyar Nemzeti Bank csak akkor fog devizát kiutalni, ha az igényléshez valamely brit kereskedelmi kamara vagy még meghatározandó más brit hatóság által kiállított, az áru brit származását igazoló bizonyítvány csatokatik; ez a rendelkezés azokra az árukra vonatkozik, amelyek ezévi március elsején vagy ezt követöieg lepik át a magyar határt. (Elsőizben lesz az Idén vadásza*! kiálHtás Is a budapesti mezőgazdasági k'állltás k rétiben.) Bu­dapestről jelentik Az OMGE a március 20—25. napjain tartandó orszáro* mezőgazdaság? kiálH- tás és tenyészállatvásár keretében ezidén vadá«za- ti kiállítást is rendez. A kiállítás vadásza'! cso­portja a magyar vadászati viszonyok, lehetőségek és eredmények különféle vonatkozásait felölelő álta’ános bemutató lesz, amelyen tehát nemcsak különböző vadászati trófeák (agancsok, vadkan- agyarak, kitömött állatok stb.) hanem a vadóvás és vadtenyésztés körébe vágó, az egyes vadfajtá­kat bemutató szemléltető anyag, különböző régi és uj vadászati eszközök, fényképek és festmé­nyek, statisztikák, lójegyzékek és általában min­den, a vadászattal kapcsolatos anyag kiáltható. Külön csoportban fog szerepelni a vadáxati Ipar, amely csoport a fegyver, lőszer, a vadászati fel- szerelési és sportipar különböző ágait öleli fel (A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának alakulása.) A legfontosabb nyersanya­gok világpiaci árának mutatószáma — a Cseh­szlovák Nemzeti Bank jelentése szerint — az simult héten a következőképen változott (1927 január sz 100): Manitóba búza 35.68 (előző héten 36.23), őszi búza 47.71 (48.23), rozs 34.52 (33.31), cseh cukor ab Hamburg 21.34 (21.31), centrifugál nádcukor ab Newyork 4379 (44.34), amerikai gyapot 53.98 (55.08). egyiptomi gyapot 42.48 (43.06), 64. sz. topr- gyapju 43.14 ( 42.56), 40. sz. tops-gyapju 37.90 (37.95), réz 37.78 (37.87), petróleum 46.12 (46.50). kaucsuk 21.92 (21.87), prima juta 36.38 (37.56), Santos-kávé 28.27 (28.17), cipő- talpbor 68.94 (69.04). angol borjubőr 5h.l6 (55.24), szén 52.10 (52.11). (Szlovenszkói vállalatok karteílszerződése.) A statisztikai hivatal jelentése szerint a kassai Építő és Faipari Rt. és a jászói premontrei rend nagybirtokának vezetősége az égetett tégla el­helyezésének szabályozására kartellszcrzödést kötött. A szerződés érvénye 1936 végéig terjed. (A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank mérlege-) Budapesti szerkesztőségünk jelent': A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank ma tette közzé az 1935. év üzleti mérlegét. A mér­leg szerint a bank tiszta nyeresége az elmúlt esztendőben 1,172.959.87 pengőt tett ki. Az jgazatóság részvényenként 1.50 pengő oszta­lék kifizetését fogja javasolni a közgyűlésnek. (A kassái kamara hírei.) A kassai kereskedelim- ée iparkamara adóügyi bizottsága legutóbbi tűét én foglalkozott az adóhátralékok likvidálására vonat­kozó javaslatokkal, véleményt nyilvánított az Hal­adó kérdésében, etb. Csatlakozott a kamarák köz­pontjának a pénzügyminisztériumhoz intézett fel­terjesztéséhez a kétes követelések igazolásán "Jk kérdésében. Konkrét panasz aJapján f elterjedést mtézatt a kamara a pénzügyminisztériumhoz « újabb utasítás kibocsátását kérte arra nézve, hogy az érdekelteket az adótörvény 301. §-ában megba­tározott adatszolgáltatási kötelezettség alapján aránytalan munkával és kiadásokkal ne terhel'ék. A kamara részletes memorandumot dolgozott ki <’« bocsátott a kamarák központjának rendelkezésére az egyenes adókról szóló törvény novellizálása tár­gyában, véleményt dolgozott ki abban a kérdésben, vájjon követelhető-e az adózótői annak ígazo'ása, hogy több bevétel nem volt a bevallottnál, st. A ka­mara kereskedelmi szakosztálya ülésén ke esk-> delmi szokás és üzletek terjedelme kérdéseim adott véleményeken kívül részletesen foglalkozott a gazdák kiegyezési eljárásra vonatkozó kormány- rendelet tervezetével, állást foglalt több fóhü'let nyitása kérdésében, véleményt adott édespaprika eladására, stb. (Kertészeti vásár a prágai mintavásár kere­tében.) A március 6-tól 15-ig tartó prágai tavasz! mintavásár keretében az idén is^ét lesz kerté­szeti vásár, amelyet a vásár vezetősége a vásár­palotában rendez. Mit kapunk a valutákért ? Prága, február 8. kí 100 pengőért ........................... 483.50 10 0 schillingért ....................... 471.50 10 0 zloty ért ........................... 457.50 IC O lejért . . ................... 14.10 10 0 márkáért............................ 738^— 100 ezüstmárkáért .................. 770.— 10 0 dinárért ........................... 53.35 10 0 svájci frankért................... 787.50 ICO francia frankért.................. 160.45 10 0 Belgáért ............................ 407.— 100 Hráért................................ 179 40 10 0 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért....................... 11075 Mit f izetünk a valutákért? Prága, február 8. Ka 100 pengőért ....... 486.50 100 schillingért ....................... 474.50 100 zlotyért ........................... 460.50 10 0 lejért ...................... 14.40 10 0 márkáért .... . . 742.— ICO ezüstmárkáért.................. 780.— 10 0 dinárért .......................... 53.75 10 0 svájci frankért ..... 793.50 ICO francia frankért................... 161.05 100 Belgáért ........................... 409.— 10 0 Hráért.......................... . 180.60 10 0 holland forintért .... 1638.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért . « . • , « 12075 * - — - >, VÖüvliÜüi]. .» —Ar** * ' fc. —. •» ..A—_____ (Az érsekujvárl kereskedők a szabott árak bevezetéséért) Érsekújvárt tudósítónk jelenti: Érsekujvárott eddig csak igen kévé* üzletben alkalmazzák a szabott-ár rendszerét. Lővy Her­mán, a divatáru kereskedők szakosztályának el­nöke akciót inditott abban az irányban, hogy valamennyi érsek újvári kereskedő kötelezze ma­gát a szabott árak bevezetésére s Szigorú betar­tására. Erre vonatkozólag egy értekezlet egyhan­gúlag állást foglalt, de amikor a kötelezvények aláírására került a sor, több kereskedő megta­gadta annak aláírását, mert a szabott árak be nem tartása pénzbeli szankciókkal (100—200 ko­ronás bírságokkal) járna.

Next

/
Thumbnails
Contents