Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-09 / 6. (3855.) szám
á A „publicity“ árnyékában (*) Ebben a mindenképpen sötét és szomorú ügyben, amely mintegy jelképesen össze van nőve a huszadik század egyik legimpozánsabb emberi teljesitményének eniiékével, egészen különös és tanulságos szerep jutott a sajtónak. A Lindbergh-ügy- rői van szó, vagy még inkább a Lindbergh- ügy sajtójáról. Lindbergh nevét nem lehet kimondani anélkül, hogy az ember megborzongó áhítattal ne gondoljon arra a magányos fiatalemberre, aki elsőnek repülte át az óceánt s a kontinensre érve, illedelmesen megemelte kalapját az eléberohanó újságírók előtti „Kérem, Párisban vagyok?" — kérdezte angyali egyszerűséggel, ez a majdnem égi jövevény. Európa és Amerika akkor tombolt az örömtől, dicsőségtől és a lelkesedéstől, most Európa is, Amerika is lehajtja fejét, szégyenkezik és nem mer a jövevény szemébe nézni, mert ludasnak érzi magát ebben a nagyon is emberi tragédiában. Valamennyien bűnösök vagyunk abban, hogy ennek az embernek igy kellett közénk jönni; lopva, teherhajón, ködben , és rendőrkordon mögött, íemegő térdekkel és nyugtalanul vibráló tekintettel. Mintha isteni líjmu- tatás lenne abban is, hogy mindenkinek, akit egyszer magasba emelt a lelkesedés, ilyen keserű árat kell fizetnie a népszerűségért, az imádatért, a rajongásért. Nem akarom elhinni, hogy kizárólagos amerikai, ügy az, ami Lindbergh szerencsétlen gyermekével történt. Ha pontosan ugyanez nem is történhetne meg Európában, de éppenséggel Európa sem áll magasabb erkölcsi színvonalon, talán csak másféle gengszterizmus dívik nálunk, mint odaát. Európában csak a tempó halkabb és szemérmesebb — és a sajtó. Az európai sajtó, még a legradikálisabb része is, egy árnyalattal halkabb és tárgyi- lagosabb, mint az amerikai. Az európai sajtónak nagyobb az erkölcsi rizikója és vannak hagyományai, elvei, még a mohó bulvársajtónak is, amelyek gátat vetnek a túlzott szenzációhajhászásnak és haltot parancsolnak a riporteri lendületnek. Nem vagyunk ellene a riportsajtónak, de azért azt hisszük, egy árnyalattal egészségesebb lenne a közélet vérkeringése, ha a sajtó kicsit visszaszelidülne a régi ideálokhoz s az amerikai hatásokat még jobban tompítaná. Véres sztrélkmezgalom Argentinéban Eddig 7 halott ét többtzáz sebesült - Katonai intézkedések - Zendülés a fcueros airesi netán Európában egyelőre még nincs olyan varázscsengése a „publicitynek", mint Amerikában. Egyelőre még nem áldoznak ennek az egész újkori bálványnak életet, becsületet, boldogságot, úgy mint Amerikában. Nem mondom, volt már eset, nem is ritkán, hogy a riporteri toll emberi sziveket döfött keresztül, de azért általában jobban vagyunk vértezve a sajtógyilkosságok ellen, mint Amerikában. És főleg nem vagyunk annyira rabjai a „publicitynek", mint Amerikában, ahol ügyvéd, színész, orvos, iró, kereskedő egyformán rá van utalva az újságra, ha boldogulni akar. Kénytelen belekapaszkodni a reklám szárnyaiba, ha emelkedni és gazdagodni akar, már pedig ennyire anyagias világban mi más gondja van az embernek, minthogy szárnyra kapja nevét a hir és tóduljon hozzá az arany? Az amerikai ember szerencsétlensége ez a vad sikerhajsza, amelyben élete eltelik s amelynek ritkán vannak nyugalmas, derűs vasárnapjai. Az amerikai embernek, ha ki akar állni a szürkék sorából-, nincs többé magánélete, ki van. Buenos Aires* január 8. Az argentínai épitőmun kasok egy hét óta sztrájkolnak és a szakszervezetek elhatározták, hogy ro- konszenvből huszónnégyórás általános sztrájkot hirdetnek Argentínában, mert méltányosnak találják az épitőmunkások követeléseit. A vasutasok nem csatlakoztak az általános sztrájkhoz, de a sztrájkolok támadásai következtében a vasúti forgalom az ország több részén megszakadt. Buenos Airesben az autóbuszokat kővel dobálták meg. Néhány állomáson gépfegyveres rendőrök szállották meg a pályaudvarokat. Villa Urquisaban a sztrájkolok és a rendőrség összecsapásánál egy rendőr és a sztrájkolok vezére életét vesztette. Több helyen asszonyok gyülekeztek és állást foglaltak a rendőrök ellen, majd kövekkel megdobálták a villamoskocsikat és felfölditották az élelmi- szerszállitó kocsikat. Justo köztársasági elnök repülőgépen visszaérkezett a fővárosba. A rendőrök és a sztrájkolok összeütközéseinél megsebesült személyek száma 171-re emelkedett. Harminc sztrájkolót letartóztattak. Több helyen felgyújtották az autóbuszokat és a villamoskocsikat. Hivatalos körökben az a vélemény alakult ki, hogy a szélsőséges elemek a sztrájkot forradalommá akarták változtatni és megdönteni a kormányt. Az esti súlyos összeütközéseknél a fővárosban öt ember meghalt és száz megsebesült. 150 sztrájkolót letartóztattak. A sztrájkbizottság elhatározta, hogy az általános tüntető sztrájkot huszonnégy órával meghosszabbítja. A kormány felelete c fenyegetésre az volt, hogy katonailag megszervezte a lakosság élelmiszerrel való ellátását, a forgalom fenntartását és a kórházakban való üzem lebonyolítását. Közölte, hogy az uccai forgalom szerda reggel óta katonai felügyelet alatt bonyolódik le. A víz- és villamosmüveket, valamint a vásár- csarnokokat katonák őrzik. A rádió vezetősége elrendelte, hogy a rádión megnyugtató hireket kell közölni. A két nagy argentínai vasúttársaság vonalain a forgalom ma reggel újból megindult. 1 • v . • ' ' * • ‘ ....... A magyar nemzeti párt a kisebbségi politika egységéért A párt elnöki tanácsának Pozsonyban tartott ülésén SzenMvány pártvezér kifejtette a párt álláspontját az elnökválasztás kérdésében Pozsony, január 8. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar nemzeti, párt országos elnöki tanácsa ma délelőtt Pozsonyban a párt helyi szervezetének tanácstermében ülést tartott, amelyen a beteg dr. Törköly József országos politikai elnök távollétében Jaross Andor országos ügyvezető elnök elnökölt, Szent-Ivány József pártvezér jelentést tett a politikai helyzetről és a köztársasági elnökválasztás alkalmával a magyar nemzeti párti törvényhozók állásfoglalásának indokairól. Kronologikus sorrendben ismertette a választással kapcsolatos eseményeket és megállapította, hogy a magyar törvényhozók egységes politikai cselekvésének megőrzése csak úgy volt lehetséges, hogy dr. Benes elnök ur jelölését támogatják. Ez a körülmény — a magyar kisebbség parlamenti képviseletének egysége — olyan szolgáltatva a kíváncsiságnak, a zsarolásnak,- a kergetésnek. Nálunk sincs másképp nagyjában, de azért mégis csak másképp van: a részletek enyhébbek, elviselhetőbbek, szelidebbek. Dehát lehet-e védekezni az élősdiek si- serehada, a hírnév vámszedői és gengszterei ellen? Azt hisszük lehet, vagy legalábbis lehetne. Egy más közszellem megteremtésével, szerényebb, szürkébb és halkabb életmód kinévelésével. S ez azért is illik és érdemes mérlegelni, mert az amerikanizmusnak nem egy egészségtelen tünete ütötte fel fejét az utóbbi időben nálunk is. Szerencsére a keretek szükebbek és akinek kedvük lenne hozzá, azok sem tudják követni az nagyfontosságu föltétele minden magyar nemzeti kisebbségi politika eredményességének, amely a politikai felelősség érzetét szem előtt tartó magyar nemzeti párti törvényhozók által figyelmen kívül hagyható nem volt. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Ez vezetett az elnökválasztásnál is arra, hogy dr. Benes Ede jelöltségét támogassuk és azt óhajtjuk, hogy az elnök ur tiszteletreméltó személyén keresztül keljen életre Masaryk Tamás tudományos színvonalra emelkedett demokrácia-elmélete és hogy az elnök ur magas méltóságában külügyminiszteri politikai megkötöttsége alól fölszabadultan gyógyítsa meg a magyar nemzet szörnyű sebeit. Az országos elnöki tanács a jelentést élénk vita után megelégedéssel vette tudomásul és törvényhozói iránti bizalmát juttatta kifejezésre. Üdvözölte az elnöki tanács a betegsége miatt amerikai stílust és az amerikai élettempót. Az újságoknak meg nem mindig fizetődik ki a túlzott kíváncsiság, a személyi élet intimitásainak túlzott firtatása. (Azért az nálunk mégsem fordulhatna elő, hogy egy újság- mágnás konkurrencíát csinál a bíróságnak s arra akarja rávenni az álhatatosan tagadó gyilkost, hogy az ö nyolcvanezer dollárjáért vallja be, vágy legalábbis vállalja a tettet, amiről a bíróság előtt hallani sem akar. Nem mintha nem lenne az ügy érdekében való, ha a módszer sikerre vezetne, de maga a tény, hogy az ujságszenzáció esetleg nyomosabb érveket tud az igazságszolgáltatás szolgálatába állítani, mint a törvény, mutatja, menynyire súrolja a „publi-city" rabláncain vertávol lévő dr. Törköly József és Fiissy Kálmán szenátort azzal az óhajtással, hogy mielőbb résztvehessenek a magyar munkában, A szepesi német párt képviseletében Nifcsch Andor nemzetgyűlési képviselő jelent meg és a szlovenszkói német állásponttal egészítette ki Szent-Ivány József bejelentését, biztosítván az elnöki tanácsot arról, hogy a vezetése alatt álló szlovenszkói németség fontosnak tartja az egységes kisebbségi front érdekeinek szolgálatát. Nitsch Andor nyilatkozata az elnöki tanács tagjaiban általános helyesléssel találkozott. Az elnöki tanács ezekután a pártprogram munkálataival foglalkozott és abbeli óhaját fejezte ki, hogy magyar kisebbségi sorsunk és politikánk nagy problémáit a minél szorosabb politikai egység utján tartja elérhetőnek és ennek megvalósítása felé komoly lépéseket kíván tenni. gődő gondolkozás az anarchia határait.) Nem is beszélve arról, hogy Lindbergh egyenesen az újságírók elől menekült el hazájából, mert a túlzott szenzációhajhászás nem hagyta nyugodtan lélegzeni ezt a szerencsétlen. hires családot. Lindberghék idegei felmondták a szolgálatot, nem a gengszter-levelek. hanem a fotolencsék miatt. Fotóriporterek leselkedtek rájuk minden bokorban, éjszaka előbujtak a függöny mögül, leereszkedtek a kéményből és levélhordónak öltözve csengettek be reggel. Gengszterektől tanult trükköket alkalmaztak, hogy egy percre megállítsák Lindberghék autóját és lefotografálják a detektívek és dajkák között szorongó bébit, aki rémülten, bizonytalanul Ma: Kepes melléklet 16 oldal ára Ki í.20 mg 1 XV. évfi 6 (3855) szám • Csütörtök • 1936 január 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 KiL, külföldre: évente 450, Szlovenszkói €S rUSZÍnSzkÓÍ 771(12 U GrSÚg u 1 i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • .... 63 Prága II., Panská ulice 12, III. eman*B képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOÍÍtÍKGÍ nQpilQpjQ • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Kí, vasárnap 2.-Ke. r SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR.
