Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-05 / 4. (3853.) szám
9 1936 január 5, vasárnap, iGHBBBBnBBHBBDBBHBBBHBBBICgaH Emlékezzünk Fáy Andrásra... Százötven évvel ezelőtt született a magyar regényirás apja, akinek kohányi szülőházából csak az emléktábla maradt meg nak, iskolává alakítsa át. A háború alatt a* állandó katonai beszállásolások tettek alapos kárt benne, a háború után pedig a két község szegényei húzódtak meg az egyre rosszabb állapotba kerülő kastélyban, akik a kétholdas kert összes fáit is kivágták lassan. Két évvel ezelőtt a nagyrni- hályi államépitészeti hivatal mondta ki a halálos ítéletet Fáy András szülőháza felett azzal, hogy bedüléssel fenyeget és életveszélyes. 1933 decemberében került sor a kastély lebontására s az épületanyagot a község árve- rezlette el. A nagymihályi államépitészeti hivatal romboltatta le két év előtt az első magyar regényíró és bankalapitó szülőházát ■ A háború után szegények tanyája lett a Fáy-kastélyból, amely végül beomlással fenyegetett ■■ ■■ ■■ Kohány, december végén. (A PMH kiküldött munkatársától.) Az idegen, akit a Gálszéccsel szomszédos Kohány községen keresztül visz az útja, a község közepetáján, az úttal szemközti túlsó házsoron, nagy, üres telekkel a hátterében, egy lebontott épület homlokfalának maradványát veszi észre. A falmaradvány keretként foglal körül egy fekete márványtáblát, melyen a kíváncsibb szem a következő felírást olvashatja: Ebben a házban született 1786 május 30-án FÁYANDRÁS a kitűnő iró és hazafi s a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület alapitója. „Használni!** volt élete törekvése, jelszava. Ezen emléktáblát születésének századik évfordulója alkalmából a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület kegyeletes hozzájárulásával1 emelte Zemplén- megye közönsége. A fekete márvány tábla és a mögötte szo- toorkodó nagy, üres telek elmondanak mindent. Fáy András, a volt kohányi földbirtokos szülőházát lebontották, csak ezt a méteres vastagságú kőfalmaradványt hagyták meg és befödték néhány cseréplappal. A fekete emléktábla kereteként, melynek csillogó aranybetüit is szürkévé, színtelenné koptatta már az idő ... ★ ★ ★ A magyar regényirás és a magyar bankvilág apja: talán ez a meghatározás illik a legjobban a Bélteky-ház Írójának munkásságára, aki Írónak indult és iró is maradt mindvégig, de közben bőven szakított magának időt, hogy társadalmi, politikai és közgazdasági téren is kivegye a maga jelentős részét a magyar élet ujjáteremtésének munkájából1. A magyar reformkorszak egyik legnevezetesebb és legeredményesebben dolgozó alakja éppen Fáy András, a gombai föl- desur volt a múlt század első felében. Rendkívül erős gyakorlati érzék, hatalmas tudás és a realitások iránti fogékonyság jellemezték, mellyel már jóval Széchenyi előtt felismerte a magyarság kulturális és gazdasági elmaradottságának okait és 1825-ben javaslatot készített a szükséges reformok részletes felsorolásával. Széchenyi fellépése után teljes szivével és munkakészségével állott a „legnagyobb magyar" mellé, aki megérezte benne az értékes, nagytudásu közgazdászt és munkatársává fogadta. Előbb Pest-vármegye gyűlésein, majd 1835-től a pozsonyi országgyűlésen mint választott követ harcolt a közgazdasági és társadalmi reformokért s közben azon igyekezett, hogy a polgárság és a nemesség körében is minél több személyes követőt találjon eszméinek. Az egyes megmozdulásokban elsőnek vett részt, akár kulturális, akár gazdasági megmozdulások voltak azok. A Magyar Tudományos Akadémia már 1831-ben tiszteletbeli tagjává választotta s rögtön megalakulása után tagja lett a Kisfaludy Társaságnak is. Sőt: 1834—35-ben színigazgató is volt ez a sokoldalú ember. A budai magyar színtársulatot vezette egy esztendei s az igazgatói székből az Akadémia játékszini bizottságának tagjává választották, amely heves küzdelmet folytatott a magyar színjátszás állandó hajlékának megteremtése érdekében. És igazgatója volt kétizben is a Széchenyi alapította Nemzeti Kaszinónak, amely fontos szerepet vitt akkor a nemzet fölébresztésében és a nemzeti erők koncentrálásában. Fáy András legnevezetesebb alkotása azonban az első magyar bankalapítás volt. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár gondolatát még Széchenyi István is bizalmatlanul fogadta, ez azonban nem szegte kedvét a lelkes, úttörő magyarnak. Miután 1839-ben Pestvármegye gyűlésén megtette a takarék- pénztár felállítására vonatkozó indítványát, minden erejével hozzálátott a terv megvalósításához. Ebben a szervező munkában bontakozott ki Fáy András páratlan agilitása és a legmerevebb bizalmatlanságot is eloszlató rábeszélő képessége. Néhány hónapon belül sikerült ösz- szehoznia az alaptőkét és az első magyar pénzintézet 1840 január első felében megkezdhette működését. A takarékpénztár rövid időn belül a vára- cozásokat messze meghaladóan virágzott föl, keresztülélte a szabadságharcot s az utána következett nehéz időket és ma is egyike a legtőkeerősebb magyar pénzintézeteknek. S egy évszázad perspektívájából ma már nyugodtan megállapíthatjuk azt is, hogy a reformkorszak munkáját, a magyar tőkeképzés annyira szükséges folyamatával együtt, ez az ehö magyar pénzintézet támasztotta alá s nélküle talán a magyar újjászületés gondolata sem talált volna olyan termékeny talajra. Ha Széchenyi a nemzet szellemi erőit szabadította fel és megjelölte a gazdasági ujjáRsztma és szívbetegség, mell- és tüdőbaj, görvély- és angolkór, a bőr megbetegedései és furunkulózis eseteiben a mindig kellemes hatású „Ferenc József" keserüviz az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja s a gyomor és belek működését kitünően szabályozza. Hírneves európai és amerikai klinikusok tuberkulotikus egyéneknél tapasztalták, hogy a betegség kezdetén jelentkező székrekedések a Ferenc József viz használata folytán lényegesen enyhülnek. születés útját, akkor Fáy Andrásról elmondhatjuk, hogy ő volt az első gyakorlati megvalósítója a „legnagyobb magyar** eszméinek, A reformkorszak mérlege bizonyára nagyon hiányos lett volna a Bélteky-ház írójának úttörő munkája nélkül. Joggal lehetne vitatkozni még ma is arról, vájjon Fáy Andrásnak a közgazdasági vagy az irodalmi érdemei nagyobbak. Egy dolog kétségtelen: a magyar regényirás megszületett volna a Bélteky-ház nélkül is, ami azonban csöppet sem kisebbíti Fáy András érdemét a magyar regény megszületésénél. Az megint más kérdés, hogy az első magyar regény szerkezete és művészi felépítése messze áll a regényirás kívánalmaitól és a mai olvasó nehezen rágja magát keresztül rajta. Viszont: a Bélteky-ház az első magyar társadalmi regény, amely hü képét adja az 1820-as esztendők magyar életének, társadalmi viszonyainak és a reformkorszak tennivalóinak, programjának megjelölésével méltán kapcsolódik hozzá Széchenyi István Hiteléhez. És ez adja meg a könyv valódi értékét. A nemzeti társadalom ujjászületési folyamatában éppen ezért jutott fontos szerep a Bél- teky-háznak is, amely akkor a legolvasottabb könyvek közé tartozott. A magyar regényirás megteremtésén kívül van még egy jelentős irodalmi érdeme Fáy Andrásnak. Mikor 1823-ban gombai birtokáról végleg felköltözött Pestre, hogy az irodalomnak és társadalmi tevékenységének szentelhesse minden idejét, háza csakhamar az irók második otthona lett. Fáy András házában találkozott rendszeresen Vörösmarthy Mihály és Kisfaludy Károly, idejárt Fáy nagybátyja, Szemere Pál és az akkori évek csaknem valamennyi nevezetesebb irodalmi és szellemi vezére. Fáy András pesti házában született meg a reformkorszak sok irányitó gondolata, itt tárgyalták meg az irodalmi eseményeket s itt mutatták be egymásnak az irók legújabb alkotásaikat is. Vörösmarthy például egy szüreti kirándulás alkalmával Fáy András szőlőjében szavalta el a hires Fóti dalát, amely innen indult el országos diadalutjára. Az első magyar regényen kívül, amely 1832-ben jelent meg, verseket és színdarabokat is irt Fáy András, irói nevét és népszerűségét azonban elsősorban meséinek köszönheti. A Mesék és aphorismák cimü kötete (1820- ban jelent meg) öt esztendő alatt három kiadást ért, ami az akkori magyar könyvfogyasztás statisztikájában szinte egyedülálló eredmény. Újabb meséit és aforizmáit németre és angolra is lefordították. Közel nyolcszáz állatmesét irt, melyekben az akkori magyar élet fél'szegségeit, hibáit és előítéleteit gúnyolta ki találó, könnyed, mindig szórakoztató módon. Semmi sem kerülte el éles szemét, minden emberi gyöngeségre talált megfelelő képet s rendkívül népszerű meséiben a józan életfilozófia, az erkölcsi igazságok akkora tömegét elevenítette meg, mint kortársai közül talán senki sem. Ezek a mesék mutatják igazán Fáy András irói kvalitásait, melyek mint meseirót nem egy alkotásában aeso- pusi magasságokba emelték. Színdarabjai közül négyet hoztak színre s a Bélteky-há- zon kívül irt még három regényt és számos röpiratot tervei és eszméi propagálására a magyar regényirás apja, aki korának egyik legjelentősebb alakja volt és jó munkát végzett ... Sok vonatkozásban példaképéül a mai nemzedéknek. ★ ★ * A kohányi Fáy-kastélyhoz valamikor hatszáz holdas birtok tartozott, melyet még a háború előtt parcelláztak Gáíszécs és Kohány lakossága között. A birtok nélkül maradt kastélyt a kétholdas belsőséggel együtt Kohány községnek ajándékozta a Ghiczy-család, melyre örökségként szállott át a Fáyaktól a század elején az egész birtok. Az ajándékozási szerződés szerint magyar népművelési célokra kapta a kastélyt a község, melyet az 1914. év utáni idők akadályoztak meg abban, hogy az akkor még jókarban levő épületet, amely egyébként egyike volt Keletszlovenszkó legszebb kastélyaiA régi szép épületnek csak az emléktáblát övező homlokfalrészét hagyták meg a tábla kereteként a műemlékvédő hivatal rendeletére. Azóta üresen áll a kohányi Fáy-bir- tok utolsó maradványaként a nagy belsőség, melyet az ajándékozó Ghiczy-család most bizonyára visszaszerezhetne a községtől. A község ugyanis nem teljesítette és a mai körülmények között nem is teljesítheti az ajándékozás főfeltételét... Május 30-án lesz másfélszázados évfordulója Fáy András születésének. A magyar regényirás és a magyar bankvilág apja megérdemli, hogy ne haladjunk el szó nélkül az évforduló mellett és különösen mi, szloven- szkói magyarok gondolkozzunk el a munkája és eredményei felett... KELEMBÉR! SÁNDOR. Kontsek tartomsnygyiilési képviselő közérdekű javaslatai Pozsony, január 4. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Ismeretes, hogy az uj országos képviselőtestület decemberi ülésszakán az országos költségvetés részleges vitája keretében Kontsek György, a magyar nemzeti párt tartománygyülési képviselője szóban és írásban a csapi Tisza-szabályozás haladéktalan keresztülvitele és a magyar nyelven tartandó szülésznői és gyógykovácstanfolyamok szervezése ügyében javaslatokat nyújtott be. E közérdekű javaslatokat most érdemlegesebben az alábbiakban ismertetjük: A csapi Tisza-szabályozásért A Tisza-folyó Csap község határában évente óriási károkat okoz. Nemcsupán azzal, hogy házakat tesz tönkre, lerombol, hanem azzal is, hogy a part mentén elterülő szántóföldet is elhordja. Az adóhivatal a Tisza által elsodort szántókért is behajtja az adókat. Csap község lakossága már többizben felhivta az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy sürgős szükség van a Tisza megsarkantyuzására és a megrongált védgátak megjavítására, de mindeddig nem történt intézkedés. Javasolja Kontsek képviselő, hogy az országos elnök ez ügyben a legszigorúbb vizsgálatot rendelje el és ennek megfelelően tétessenek meg a legsürgősebben szükséges ellenintézkedések, hogy az ingatlantulajdonosok megóvassanak a további károsodástól és megszűnjön az anomália, hogy a károsultak kénytelenek legyenek oly ingatlanok után is adókat fizetni, amelyektől az illetők talán örök időkre elestek. Magyar szü'észnöképzísU A „Krajinsky Vestník“ (Országos Közlöny) 1935. évi 17. számában „szülésznői tanfolyamok az 1935—36. évben" cím alatt hirdetményt közölt arról, hogy az év szeptember 1 -tői fcezdő- dőleg Pardubicban és M.-Östrauban cseh, Rei- chenbergben német, Pozsonyban és Kassán szlovák és Ungvárott ruszin nyelven szülésznői tanfolyamok nyílnak meg. Miután a köztársaságban minden egyes polgárt egyenlő jogok illetnek meg és miután a szlovenszkói magyar anyáknak magyarnyelvű kiképzésben részesült szülésznőkre van szüksége, javasolja a tartománygyülési képviselő, hogy rendszeresittessenek a magyar kisebbség részére is magyarnyelvű szülésznői tanfolyamok, minthogy a szlovenszkói magyarság egészségügyi érdeke ezt okvetlenül megkívánja. A magyar patkolókovácsok követelése Harmadik javaslatában Kontsek képviselő a következőket indítványozta: 1. adassék meg a mód a magyar nemzetiségű patkolókovácsoknak a saját anyanyelvükön való patkolótanfolyam megtartásával az, hogy a magyar nemzetiségű patkolókovácsok is szakszerű kiképzésben részesülhessenek és mint ilyenek a lótartó gazdákat szakszerűen kiszolgálhassák, 2. vagy önálló magyarnyelvű, vagy párhuzamos szlovák-ma- gyar-németnyelvü patkolótanfolyam nyugat részére rendeztessék Pozsonyban is, mert innen csak nagy költséggel érhető el Kassa és a hallgatóknak a négy hónapig tartó tanfolyam alatt hosszú ideig kell családjuktól távol tartózkodni, ami szintén szaporítja a költségeket és megnehezíti azt, hogy ezen nagyon fontos tan folyamot lehetőleg minden, patkolással is foglalkozó kovács elvégezhesse.
