Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-05 / 4. (3853.) szám
1936 január 5, vasárnap. 'TOKGM-MACifeARHlRLAP 7 wr-'w*m Eltemették Csisiárik János piispüel Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Csiszárik János püspök lelkiüdvéért ma délelőtt gyászistentiszteletet mutattak be az egyetemi templomban. A gyászistentiszteleten, megjelent Se- rédi biboros-hercegprimás, Angelo Rótta nuncius, Kánya Kálmán külügyminiszter, számos főpap és diplomata. Az engesztelő szentmise áldozatot Roth Nándor veszprémi püspök nagy segédlettel mutatta be. Délután félhárom órakor helyezték a holttestet a Kerepesi-uti temetőben örök nyugalomra a főváros által adományozott díszsírhelyen. A temetési szertartást Simon György pre- látus-kanonok végezte. Érvénytelenítettek Kenyeres-Kauimann névmagyarosítását Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar belügyminiszter mai rendeletével megsemmisítette Kenyeres-Kaufmanm Miklós névmagyarosítását azzal az indokolással, hogy Kenyeres-Kaufmann nem magyar állampolgár. A belügyminiszternek ez a rendelete döntő befolyással lesz a* volt képviselő nagy szenzációt keltett, ismert ügyére. Kommentár nílkOl A Kramiáf-párti Náradni Liftty „A magyar ellenzéki pártok válaszúton41 címen cikket közöl a magyarság' pártjairól. A cikkben egyebek közt a következőket írja: — A magyar kérésztényszocMísta párt és a magyar nemzeti párt, amelyek a parlamentben eddig mindig közös negativista ellenzéki taktikát követtek, az elnökválasztás kérdésében is egységes állásponton voltak és dr. Beneére szavaztak. Budapest, amely e két párt működése iránt mindig igen nagy érdeklődést tanúsított, ez alkalommal magyarjaink szavazásának kérdése fölött napirendre tért éspedig csaknem makacs hallgatással és megjegyzések nélkül. Annál többet beszélnek azonban Szlovonszkón az eddág ellenzéki magyar pártok taktikájának megváltoztatásáról és lehetségesnek tartják, hogy mind a két párt az aktivizmus útjára tér. Amennyiben csak a két párt akaratától iiiggne, a magyar keresztónyszo- cialista és a magyar nemzeti párt részéről alig támadnának nagyobb nehézségek a kormányba- lépés útjába. Az utóbbi időben a két párt vezetői ismételten tanácskoztak e Lehetőségről. A két párt vezéreihez közelálló jóldnformált emberek hisznek abban, hogy a magyar pártok vezérei a mai időt alkalmasnak tartják arra, hogy taktikájukat s a kormányhoz való viszonyukat megváltoztassák. A magyarok állítólag azt is fontolgatják, hogy a szlovák néppárt esetleges kor-S mánybalópésével a magyar pártok ellenzéki taktikájukkal teljes jelentéktelenségre volnának Kárhoztatva és hogy ennek kedvezőtlen visszahatása |: volna a magyar kisebbségre is. ha a magyar pár- j. tok az ellenzékben való maradást határoznák el. j' Különösen a magyar keresztényszocialista vezetők j ( körében van túlsúlyban az a nézet, hogy az el- lenzébben való makacs kitartás végül a magyar kisebbség nagy ártalmára lehetne. Ezért a magyar ellenzéki pártok képviselő: körében igen erős a hangulat a komány többségben va- 1 ló részvétéi mellett. Hogy ezt a lehetőséget a n:a- 1 gyár pártoknak az elnökválasztás előtt felajánlót- i ták-e, avagy céloztak rá előttük, erről a dr. Ríickl f kamarással annak idején tárgyaló magyar képvi- | selők makacsul hallgatnak. Hogy a magyar ellen- , zéki pártok várnak meghívást a jövő kormány- j többségről való tárgyalásokhoz, azt igazolják Pét- , rásek Ágoston magyar keresztényszocialista képviselőnek a PTZ sajtóiroda szerkesztője előtt men- * flott eme szavai: „Továbbra is ellenzékben mara- J dunk, de ha szükségük lesz reánk és meghívna*, a 1 tárgyalásokhoz, leülünk az asztalhoz. Egy haszál- i nyival sincs több követelésünk, mint volt eddig, s nem akarunk többet, mint amennyi jár nekünk: jo- i got az életre és lojális megértést mindazon kérdésekben. amelyek kulturális és gazdasági életünket érintik.11 Szlovenszkó és főleg antnak ellenzéki része most feszülten várakozik, kit fognak meghívni a kormánytöbbségben való részvételre. -Jóval : fontosabb kérdés azonban, hogy a kieeb’ sóg: poli- i bikái csoportokkal kiegészült heterogén kormány- 1 koalíció munkaképes volna-e s nem rontaná-e le 1 még jobban a parlament trunaképességét, mely 1 már most is meglehetősen kétséges. Azonkívül ! igen fontos kérdés, hogy a magyar pártoknak kormányban való részvétele előnyös volna-e a szlo- 1 vák elem szempontjából, amely még mindig nem került ki abból a munkatömegből, melynek az a • hivatása, hogy orvosolja a Szlovenszkón a forrada- , lom előtt a magyarosítással és kulturális s gazdasági elnyomatással elkövetett sérelmeket, — fejezi ^ be cikkét a prágai lap. « Munkában a washingtoni kongresszus Roosevell üzenetében elítélte az európai népek karéi szándékát és a diktatúrákat Céiíás ispánra és Olaszországra > Egyelőre nincs (elles olalzárlal A beké! a világ népének 10 -15 százaléka akadályozza meg ■ Wash ington, január 4. Szombati számunkban jelentettük, hogy 3z amerikai kongresszus összeült és foglalkozott az uj amerikai semlegességi törvénnyel, amelynek február végén a régi helyébe kell lépnie. Roosevelt köztársasági elnök a kongresszushoz szokásos elnöki üzenettel fordult, amely külpolitikai részében élesen elitéli az európai támadó országokat és hangsúlyozza Amerika teljes semlegességét. I Az üzenet szerint az amerikai népek testvéries jóviszonya valóra vált, de az európai I nagyhutáknak 1933 óta nem mindig járják 'jóakarattal a béke útját. Észak- és Délame- rika népei aggódva figyelik Európát, ahol ; egyre növekszik a támadási kedv, a fegy- jverkezés és a hangulat egyre szenvedélyesebben követel háborút. Amerika politikája világos és határozott. A fegyverkezések korlátozására és a népek közötti viszályok békés elintézésére irányul. Amerika befejezte a dollárdiplomácia korszakát és most kettős semlegességi politikát követ: Megtiltotta a fegyverek és a lőszer kivitelét, ezenkívül meggátolta, hogy a háborúra használható nyersíermények terén a hadviselő felek többet vásároljanak Amerikában, mint szabályos békeidőkben. Amerika reméli, hogy a világ nem érkezett e! az uj világháború küszöbére, de ha ez mégis megtörténnék, akkor Amerika népei jó! elrendezett semlegességgel és megfelelő nemzetvédelemmel várnák a fejleményeket. A diktatúrák ellen A kis nemzetek jól éreznék magukat mai kereteik között, ha más hatalmak fejei nem akarnák mindenáron megzavarni a mai rendet és békét Egyes országokban nemcsak a vezetők harciasak, hanem a nép is. Különösen ott fordul elő ez a sajnálatos állapot, ahol hiányzanak a demokratikus berendezések és a diktatúrában élő népek vakon és lelkesen követik autokrata vezetőik parancsait. — Tudom, — mondotta Roosevélt, — hogy jól meggondolt szavaimat azok a nemzeteit amelyek magukra vonatkbztalják állításaimat, kedvezőtlenül fogják megítélni. A békés nemzetek azonban megértenek és örülni fognak e szavaknak. — Azok a nemzetek, amelyek területeiket meg akarják nagyobbitani, vagy az elmúlt háborúk jogtalanságait akarják jóvátenni, vagy piacokat keresnek külkereskedelmük számára, sajnos, nem mutatnak elég türelmet, hogy észszerű és legitim céljaikat békés tárgyalásokkal, vagy a világigazságosság jobb ösztöneihez való folyamodással valósítsák meg, Türelmetlenségükben visszatértek a kard törvényében való hithez és csalóka ábrándjaik közt úgy vélik, hogy egyedül ők a kiválasztottak a civilizáció terjesztésére. Ismétlem, amit 1933-ban mondottam: a világ népeinek 85—90 százaléka meg van elégedve területével és hajlandó fegyverkezését csökkenteni. E cél megvalósítását az emberiségnek alig 10—15 százaléka gátolja meg. Ők teszik lehe- j tétlenné a lefegyverzésre irányuló törekvéseket > és a jelenlegi floítakonferencia nehézségeit is ők j okozzák, A kongresszus demokrata képviselői egyhangú helyesléssel fogadták Roosevelt üzenetét és a köztársasági párt számos tagja is csatlakozott az elimeréshez. Az európai és ázsiai diktatúrákra váló célzást mély hallgatás fogadta a parlamentben. A semlegességi politika emlegetésekor csak mérsékelt helyeslés hallatszott. A kongresz- szus uj embargó-teljhatalmat ad Roosevelínek. A február végén életbeléptetendő uj semlegessé- gi törvény tárgyalásai folynak. Mint már tegnap jelentettük, a kongresszus nem hajlandó különbséget tenni a támadó fél és a megtámadott fél között, de megszigorítja a zárlattörvényeket és kiterjeszti a zárolt áruk listáját. Általános olajzárlatról egyelőre nincsen szó az amerikai parlamentben. „Ha 1915-ben nem szállítunk had anyagot...** Paris, január 4. A Havas-ügynökség berlini jelentése szerint Roosevelt üzenete a német fővárosban nagy föltünést keltett. Az amerikai köztársasági elnök bei. : ', l ének egyik szakaszában ugyanis utalt arra, hogy a háború más t eredménnyel végződött volna, ha Amerika 1915-1 ben beszünteti a hadianyag szállítását. Rooee-i veit köztársasági elnök megállapította, hogy az amerikai naftakivitel beszüntetése egy európai háború esetén azt jelentené, hogy egyedül Anglia, Oroszország és Románia rendelkezne ben- | zinnel. Roosevelt beszédének más szakaszai is föltünést keltettek a német fővárosban. Hét letartóztatás MecenzéSett — kémkedés miatt Kassa, január 4. (Kassai szerkesztőségünk teíefonje!ent»ése.) A kassai rendőrség politikai osztálya tegnap letartóztatta. Alsó- meczenzéfen Kovács Margit, Bucsek Mátyás, Gajcla Júlia, Karcsik György, Majszer József, Kovács István és Király Pál ottani lakosokat. Az a gyanú ellenük, hogy Magyar- ország javára kémkedtek. Mindnyájukat beszállították a kassai ügyészség fogházába. W agner- Jauregg a „tüsszentés rejtélyéről" A Nobel-dijas bécsi orvosprofesszor válaszol a kérdésrei mién kiváttjuk a iüsszeniőnek egészségére a tüsszentést Bécs, január 4. A Wiener Medizinische Wochenschriftben arról az érdekes kérdésről irt cikket a Nobel-dijas nagy tudós, Wagner-Jauregg, hogy „miért tüsszentünk? miért mondjuk a tüsszentőnek: egészségére?" MESTERSÉGES TÜSSZENTÉS MINT GYÓGYMÓD Sok helyen szokás, hogy aki tüsszent, annak azt mondják: „egészségére". Vagyis azt hiszik, hogy a tüsszentés a tüsszentőnek előnyére válik. Ez a hiedelem nagyon régi. Wagner-Jauregg megemlíti, hogy mikor az Odisszeában Pénelopé azt a kívánságát nyilvánítja, hogy Odisszeusz hazajöjjön, Telemachosz nagyot tüsszent rá. Pénelopé erre felnevet és reményt merít, hogy igazán hazatér a férje. Taylor „A kultúra kezdetei" cimü könyvében kimutatja, hogy igen sok primitív nép hite szerint is egészséges a tüsszentés. Az ókori orvosok bizonyos betegségek esetén kívánatosnak tartották a tüsszentést és néha mesterségesen is előidézték. HLppokra- tesz, az orvostudomány atyja, többször beszél a tüsszentés jótékony hatásáról, különösen fejfájás és agyiban la Imák esetén. Mint célszerű gyógymódot ajánlja a mesterséges tüsszentést, de arra nézve nem nyújt felvilágosítást, hogyan kell előidézni. Hippokratesz azt tartotta, hogy az orron keresztül az agyból eltávoznak az ártalmas anyagok. A TUBÁKOLÁS HASZNA Wagner-Jauregg szerint nefhéz volna elméleti megfontolások alapján eldönteni a kérdést, hogy mai tapasztalatainkkal összeegyeztethető-e ez a nézet. Annál inkább nehéz, mert a a kérdést eddig még fel sem vetették. Egyelőre tehát csak tapasztalati utón próbálhatjuk meg a válaszadást, önkéntelenül is vissza kell emlékeznünk Hippo- kratesz iskolájának rendeléseire. Ezek az orvosok igen sok betegségnél, amelyek fejfájással s gyakran erősebb agyuyomással járnak, tüsszen lőport ajánlottak. És fel kell vetni azt a kérdést is, vájjon a tubákolás nem éppen esztétikus szokása annyi hivet talált volna-e annakidején, ha sok tubákoló nem érezte volna a tubákolás jótékony hatását? Az a makacsság, amellyel a népies orvos- tudomány a lib-fszon' "ym/ v ■ TV ><? elleni szerhez ragaszkodik, ugyanebben az értelemben beszél. A tubákolást maga Wagner-Jauregg is ismételten ajánlotta olyanoknak, akik valamilyen okból súlyos fejfájásban szenvedtek s fájdalmukat a szokásos fejfájás elleni porok nem csillapították. Egy betegnek, aki valószínűleg tuberkulótikus természetű agyhártyagyulladásban szenvedett, oly megkönnyebbülést okozott a tubáit, hogy meggyógyulása után is évekig élt vele és valószínűleg él még ma is. A nagy tudós nem hiszi, hogy ez a hatás szug- gesztión alpult, mert hiszen erős ellenszuggesz- tióval kell megküzdenie. Fiatal nőkkel szemben például nem kis követelés, hogy gyakran tubá- koljanak. TÜSSZENTÉS NÁTHA NÉLKÜL Más esetekben nem ilyen világos a tüsszentés célszerűsége. A hirtelen fellépő tüsszentést gyakran kezdődő nátha jelének tekintjük. Ez igen sok emberre nem áll. Vannak olyanok, akik, bár teljesen egészségesek, majdnem mindennap tüsz- szentenek, s napjában többször is. De nem egyszer, hanem ismételten, rövid idő alatt hatszor-nyoleszocr szoktak tüsz- szeníeni. Ha aztán náthások lesznek, ez a tüsz- szentés megszűnik. Ilyenkor elvesztik szaglóképességüket is, s a rendes napi tüsszentés és a szaglóképesség egyszerre áll vissza, ha a nátha megszűnt. Hogy a hirtelen fellépő tüsszentéseket milyen inger idézi elő, nem tudjuk. Befejezésül megállapítja Wagner-Jauregg, hogy tapasztalata szerint a tüsszentést a tüsszentő sok esetben kellemesnek találja. Marlene Dietrich követi Lináliergh példáját London, január 4. Egy hollywoodi Reuterjeién í és szerint Marlene Dietrich, a híres film- szdnésznő el akarja hagyni az Egyesült Államok területét, mert túl soknak tartja az adót és nem tudja fedezni a leánykája épségéről gondoskodó őrség költségeit. Marlene Dietrich minden filmért, r melyben szerepel, átlag hárommillió koronát kap, de amióta két év előtt zsaroló és fenyegető leveleket kapott és gyermekét el akarják rabolni, családja őrzésére oly óriási összegeket ad ki, hogy egész vagyona ráment. A kislánykát állandóan hat fegyveres őr kiséri. Marlene Dietrich most Lindhergh mintájára, a nyugodtabb Európába akar utazni.
