Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-05 / 4. (3853.) szám
1936 január 5, vasárnap. „Nem a politikusok mesterkedése de a vallási élet renesszánsza vezeti ki a válságból a világot46 Dr. Magda Sándor református püspök nyilatkozata a keletszlovenszkói reformátusok nagy problémájáról: a szlovák egyházmegyéről • ■ ■■ A losonci teológia lesz a csehszlovákiai uj református szellemiség gócpontja ■ Szellemi kapcsolatok a cseh testvérek protestáns egyházával • iK*5na=É31 ■91 r* AjT" TTnrtír-' MNN I jül gyorsan segít izületi.- és véglagMoj fájdalmaknál, fejfájásnál és íp*# meghűlésnél. Legyen bizalommai a Tógáihoz. Egy kísérlet j||s i IsSB mcP?yőz. Orvosi szakvélemé- Sra A fit| nyék. Minden gyógyszertárban B&ff Bní kapható. 12*— és 28‘— Ké. > 5 Nagykapos, január 4. (Kiküldött munkatársunktól.) Nagykapos a keletszlovenszkói magyar élet egyik legérdekesebb szigete. Az ön- kormányzati élet kevés helyen van annyira magyar kézben, mint itt. Nagykaposi különlegesség, hogy az itteni magyarok páratlanul egyetértők. Ebben a faluvároskában sajátos magyar kollektiv szellem alakult ki, amely minden közigazgatási, gazdasági és kulturális problémával magyaroknál ritkán tapasztalt szívóssággal birkózik meg. E közszellem kialakulásában természetesen nagy szerepe van annak, hogy az itteni társadalom élén olyan egyéniségek állanak, mint dr. Magda Sándor, a tiszáninneni református egyházkerület tudós püspöke, a városi köz- igazgatást pedig egy Papp Mihály vezeti, aki ugyan egyszerű gazdaember, de éppen azért élvezi a közbizalmat, mert maradéktalan prototípusa, kifejezője a gazdatársadalomnak. „A mi püspökünk44 A nagykaposdak nagyon büszkék arra, hogy városuk püspöki székhely. Amikor a járókelőktől útbaigazítást kérek, hogy merre van a püspöki rezidencia, büszkén kérdik vissza tőlem: — A mi püspök urunkat tetszik keresni? Kétszer hallom egymásután ezt a kifejezést. Aki harmadiknak ismétli, az egy — zsidó. Földszintes, egyszerű külsejű, de világos, széles nagyablaku épület a püspök háza. Puritán külső, racionális épületszerkezet. Ugyanezt a puritánságot és nemes racionalizmust látom az épület belsejében. S amikor szembekerülök dr. Magda Sándor püspökkel, rögtön látom, hogy itt minden a ház fejének egyéniségét tükrözi. Középtermetű, középkorú, erősvállu, kemény- gerincű, határozott arcú barna férfi. Tekintetében mérhetetlen céltudatosság és rendíthetetlen nyugalom. Puritánság és racionalizmus. Róla mintáznám meg az alföldi magyar ember szobrát. A csehszlovákiai reformátusok uj szellemisége Dr- Magda Sándor a csehszlovákiai reformátusok legfiatalabb püspöke. A fiatalsága maga uj munkaenergiát és uj munkaütemet jelent. A keletszlovenszkói egyházkerület élén áll, ahol a magyar reformátusok mellett egy esperességre való szlovák hivősereg is él s ez a tény olyan föladatok elé állítja, amilyeneket a szinmagyar egyházkerületek nem is ismernek. Nemzetiségi probléma a református egyházban! Beszélgetésünket erre a két pontra igyekszem irányítani. Mindenekelőtt azt kérdezem a püspöktől, hogy mi az az uj magyar szellemiség, amely a csehszlovákiai reformátusok külön föladatköréből ered és az itteni reformátusok sajátos arculatát lesz hivatva kialakítani. A püspök erre vonatkozólag a következőket mondja: — A mi helyzetünk itten egészen más — kezdte szavait a püspök —, mint például az erdélyi református egyház helyzete. Erdélyben az] államváltozás előtti egész egyház ott maradt iskoláival és intézményeivel együtt. Viszont a Csehszlovákiához jutott református egyházi négy egyházkerületnek levált darabjaiból tevődött össze. Tekintve azt, hogy a volt magyarországi egyházkerületek szellem, teológiai fölfogás tekintetében sok divergenciát mutattak föl, az ezekből levált darabokból alakult csehszlovákiai egyházat nemcsak a szellem és teológiai irányzat, de a célkitűzések tekintetében is nehéz közös nevezőre hozni. Erdélyben megmaradt a régi lelkiség és egyházi szellem, addig itt nálunk az egységes munkának és a nagyobb alkotásoknak éppen az az akadálya, hogy az idekerült különböző kerületrészek nem tudják rögtön megtalálni egymást. — A másik oka annak, hogy mi szellemi és irodalmi tekintetben annyira elmaradtunk az erdélyi református egyháztól, amely szintén kisebbségi sorsban van, az, hogy mi minden középiskolánkat elvesztettük az államfordulat által és ami a legsúlyosabb, nem volt teológiai akadémiánk, mint szellemi gócpont. Minthogy a mi lelkésznevelő szemináriumunkban nem hivatásos professzorok, hanem csak bejáró előadók végzik a lelkésznevelés munkáját, természetes, hogy nem nevelődhetett oly tudományos gárda, amely egyházirodalmi alkotások tekintetében fölvehetne a versenyt az erdélyi református egyházi írókkal. Újabban különösen a skót nagy református egyház irántunk érzett testvéri szeretete és jóindulata folytán minden évben egy-két végzett teológusunk tanulmányokat folytathat a skót egyház egyetemein s reméljük, hogy ezek az ifjú emberek hazatérve, a tudományos vizsgálódás folytatására alkalmas eszközök birtokában, helyre fogják pótolni a hiányokat. És igy kilátás van arra, hogy a teológiai szemináriumok körül mégis csak ki fog alakulni egy tudományos központ, hasonló az erdélyihez, ahol a kolozsvári teológia minden tudományos és egyházirodalmi megmozdulásnak központja lett. A szlovák reformátusok problémája Ezután a szlovák reformátusok helyzetéről teszek föl kérdéseket. — A reformáció világ történeti eseménye — mondja erről a püspök — a magyar népet a régi osztrák-magyar monarchia keretei közt találta, ahol ugyanakkor több nemzetiség élt együtt egy állami szervezetben. Érdekes, hogy a kálvini reformáció csaknem kizárólag a magyar nép körében terjedt el. Ennek bizonyára az az oka, hogy a kálvini reformáció felelt meg leginkább a magyar nép lelki struktúrájának. Mégis csodálatos kivétel, hogy a mohácsi vész utáni Magyarország keleti megyéiben a szlovák nép körében is hódított s mintegy tízezer szlovák lélek lett reformátussá. Ezek négyszáz éven át megtartották hitüket és nemzeti nyelvüket. Mivel a szlovák reformátusok csaknem kizárólag a nyelvhatáron élnek, természetes, hogy az évszázadok folyamán történtek beolvadások, hol a magyar, hol a szlovák nép javára, illetőleg kárára. Nagyon téves tehát az a fölfogás, mintha a magyar református egyház a magyarosítás érdekében visszaélt volna vezető helyzetével a kisebbszátnu szlovák reformátusokkal szemben, hogy őket nemzetiségükből kivetkőztes- se. Mert számtalan olyan gyülekezet van, ahol a reformátusok 100—150 év előtt kizárólag magyarok voltaié és ma már csaknem teljesen szlovákok. A református egyház princípiuma az, hogy Isten igéje minden népnek a saját anyanyelvén hirdettessék. Ez a protestáns szempont irányiíja a tiszáninneni egyházkerület vezetőségét, amikor gondoskodni kíván a modern viszonyoknak megfelelő módon a szlovák reformátusok lelki szükségleteiről. Legutóbb az egyázkerületi gyűlés elhatározta a Heidelbergi Káté szlovák fordításának és egyéb szükséges vallástani kézikönyveknek kiadását. A szlovák nép maga mindig jól is érezte magát a magyar reformátusokkal való közös egyházi szervezetben és egészen bizonyos, hogy ma is jól érzi magát, mert ha ez máskép volna és talán valamelyes elnyomást érezne, sok lehetősége volna arra, hogy a csehszlovák államban egészen különálló egyházként szervezkedjék, vagy esetleg a csehtestvérek evangélikus egyházával egyesülne, amely egyház 90 százalékban szintén kálvini irányú. Ilyen törekvés azonban egyáltalán nem indult meg a prevrat óta, sőt fel sem merült soha ilyen gondolat. így tehát teljesen alaptalan az a vád, amellyel egyes csehszlovák lapok illetik a református egyházat, nevezetesen, hogy a szlovák kisebbséget elnyomja. Ezt csak olyanok állihatják, akik hallottak valamit harangozni erről a kérdésről, de nem beszéltek magával a szlovák kálvinista néppel. Valahányszor szlovák református egyháztaggal beszélek, sohasem mulasztom el megkérdezni, van-e valami panasza, kívánsága. Eddig még egyetlen-egytől sem hallottam, hogy elnyomottnak érezné magát egyházunk keretei között A tiszáninneni egyházkerület mindenütt teljesíti a szlovák reformátusaink kérését a vegyes gyülekezetekben is, ahol szlováknyelvü Istentiszteleteket kívánnak. Természetesen a politikusok között olyanok is akadnak, akik nem ismerve egyházi alotmányunkat és demokratikus egyházi szervezetünket, a püspöktől követelik, hogy egyes gyülekezetekbe a szlovák istentiszteletet bevezesse. Ez azonban a református egyház alkotmánya szerint teljesen képtelen kívánság, mert a református gyülekezetekben a gyülekezet nyelvét illetően kizárólag maguk a hivek dönthetnek. Ez önként következik demokratikus egyházi szervezetünkből. A szlovák egyházmegye fogas kérdése — Álandó támadásoknak van kitéve az egyetemes egyház, — folytatja a püspök, — hogy az államváltozás után 17-év múlva sem szervezte meg a szlovák reformátusokat külön szlovák egyházmegyébe. De ki ennek az oka? Vájjon a református egyház? 1928-ban a pozsonyi zsinat külön törvénycikkben szervezte meg a szlovák egyházmegyét és ugyanaz a törvénycikk szabta meg a leállítás módozatait, úgyhogy a szlovák egyházmegye felállítása nehezen képzelhető el az egyházi alkotmány állami jóváhagyása nélkül, A „CITY OF CHARTUM“ NEVŰ ANGOL ÓRIÁSVIZIREPÜLÖGÉP, amely Alexandria közelében a tengerbe zuhant. A katasztrófa alkalmával tizenkét utas t ; „ .............., . lelte halálát. hiszen a 9-ilt törvénycikk intézkedik a népszavazás lefolytatásáról is, amelynek alapján a 13 szlováknak elismert gyülekezeten kívül még más gyülekezetek is a szlovák egyházmegyébe sorolhatók. Annak ellenére, hogy az egyházalkotmány jóváhagyása a feltétele a már papíron meglevő szlovák egyházmegye de facto felállításának, s annak dacára, hogy az uj egyházi törvényeknek minden betűje az állami referensekkel való közös megegyezés utján állapíttatott meg, mégis hosszú évek után sem sikerült eddig az állatni jóváhagyást megnyerni, sőt — horribilc dictu! — még olyan hangok is hallatszanak, hogy a református egyház alkotmánya legújabb formájában is —■ áÜamdlenes! —- Az egyház vezetősége, bár mélyen sajnálja, hogy ilyen támadások megtörténhetnek, nem tehet egyebet, mint hogy halad a becsület, lelkiismeret és a törvény utján. Mi, mint eddig, a legnagyobb szeretettel és gondoskodással viseltetünk szlovák református testvéreink iránt, tőlünk telhetőleg gondoskodunk arról, hogy az igét mindenütt saját anyanyelvükön hallgathassák s hogy lelki táplálékukat szlováknyelvü vallásos könyvekben megkaphassák. Ez alapvető protestáns elv és mi tudjuk, hogy az itt élő reformátusoknak nagy történelmi hivatása van a szláv népek evangelizációja terén. A reiorniáhis egyház legidőszerűbb problémái Ezután azt kérdezem a püspöktől, mit tart a református egyház legidőszerűbb és legsürgősebb feladatainak. — Sokszor kifejezést adtam már annak az erős meggyőződésemnek, — feleli, — hogy egyházi életünk reneszánszát csak a belső lelki ujászületés utján tudom elképzelni. Ez az újjászületés az által történhetik meg, ha az egyház ma még halott tagjait élő és öntudatos tagokká tudjuk tenni. Erre a leghatározottabb és legkipróbáltabb eszköz a belmisszió. Ahol ez a munka megindult, mindenütt nagyszerű eredmények jöttek a nyomában. Meg vagyok győződve arról, hogy a bekalssziói megmozdulás eredmérye az is, hogy ma már mind a három egyházkerületben van árvaház, sőt végeredményében erre a munkára vezethető vissza az a lelkesedés, amely a teológiai szemináriumunkat az elmúlt tíz éven át fenntartotta s létrehozta a református tanítóképző intézetet minden állami segítség nélkül. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy ezt a munkát mennél szélesebb területre kiterjesz- szük, hogy egyetlen gyülekezet se maradjon, amelyben fel ne zúgna az egyházat ujjáteremtő lélek ereje. Kapcsolat a többi protestáns egyházakkal — A másik feladat, amit célul tűztem ki magamnak. az, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsünk az evangéliumi egyházak közt belföldön és külföldön egyaránt. Belföldön az evangélikus egyházakkal, a történelmi országokban a cseh testvérek evangélikus egyházával, amely egyház, mint említettem, 90 százalékban kálvini irányú. Ezt az összeköttetést, amelynek különben nagy történelmi előzményei vannak, sikerült megteremteni a múlt évben Podjebrady- ban tartott Presbiteri Világszövetségi Konferencián, Most már csak arra kell vigyáznunk, hogy a felvett fonalat el ne ejtsük, hanem a kapcsolatot tovább mélyítsük. Erős meggyőződésem az, hogy ebbői a mai gazdasági, erkölcsi é~ lelki válságból, amely a háború után ránehezedet az egész világra, nem a diplomaták és politikusok mesterkedése, hanem a vallási élet reneszánsza fogja kivezetni a világot, különösen akkor, ha összefognak azok, akik pozitív hitvallásos alapon állanak, tartozzanak bár a különböző keresztyén felekezetekhez. DARVAS JÁNOS. Minisztert kap az angol rádió. Londoniból jelentik: Lo.rd Ulllswater, a rád’óval kapcsolatos ügyeik kor mány előadója. a napokban nyújtja át jelentését a poéta-ügyi miniszternek a brit rádióval kapcsolatos és a kormánynak ajánlott reformokról. A jelentés többek között azt ajánlja, hogy a B. B. C.-t a parlamentben a kormány részéről a lordpecsétőr — Lord Crivy Seal — képviselje, mint rádió-miniszter. A jelentés a brit rádió hirdetési tilalmát továbbra is fenn akarja tartani és aiz előfizetési dijakból az eddiginél nagyobb százalékot kíván juttatni a B. B. C.-nek. Ezt főként a televízió bevezetésével) járó, nagy- összegű kiadások teszik szükségessé. A jaleint és ugyanis a távolbalátást az előfizetési dijak felemelése nélkül akarja elérhetővé tenni az előli- tők számára, akikre a televíziós készülékek ‘megvásárlása is elég súlyos kiadást fog jeleníteni. .
