Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-05 / 4. (3853.) szám
r 1936 január 5, vasárnap. <PMG5rMAGVA&H!nLAI> Esterházy: Nemzetünk érdekében kötelességünk volt megtenni ezt a lépést... A keresztényszofalista párt elnöke párkányi beszédében beszámolt az elnökválasztás előtt a Czernin-palotában lefolyt tárgyalásokról ■■ „A külügyminiszter ur kívánságainkat lógósaknak ismerte el és biztosított bennünket arról, hogy ezek etérétében segítségünkre tesz" » Teljes egészében megőriztük poli Párkány, Január 4. Az országos keresztény- szocialista párt párkányi körzetének pártvezetősége január 2-án élénk részvétel mellett ülést tartott, amelyen dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, körzeti elnök elnökölt. Az ülésen képviseltette magát a körzetnek 30 helyi szervezete, közel 200 taggal és a gyűlés mindvégig a hallgatóság feszült figyelme mellett folyt le. Esterházy János országos pártelnököt, nemzetgyűlési képviselőt a megjelentek meleg ünneplésben részesítették, éppúgy a többi vendéget: dr* Turchányi Imre szenátort, dr* HaiczI Kálmánt és dr. Aíxinger László pártigazgatót. Az ülés megnyitása előtt Töldezsán Matild csokrot nyújtott át üdvözlő költemény kíséretében Esterházy pártelnöknek, majd Bratkovits Lóránt szavalt el ugyancsak üdvözlő költeményt. „Felépítettük a szivárványhidat..." Dr. Porubszky Géza megnyitó beszédében elsősorban üdvözölte a megjelenteket, majd pedig többek között a következőket mondotta: — Mi nem negativisták, hanem keresztény- szocialisták vagyunk. A negatívum tagadást, a jónak az elgáncsolását jelenti. Mi támogatunk minden gazdasági és szociális megmozdulást, amely nemzeti kisebbségünk életében javulást jelent és a gazdasági krizist enyhíti. Adóemeléseket, a leromlott társadalmi osztályoknak újabb adókkal való megterhelését természetesen nem támogattuk s nem fogjuk támogatni soha. Mi nem vagyunk nyugdíjas képviselők és szenátorok. Panaszainkat, javaslatainkat, interpellációinkat, sérelmeinket tömegesen tártuk föd az illetékes fórumok előtt. De amikor jogainkért harcolunk, akkor is a megértés és a szeretet elvét hirdetjük. Ha mi kérünk, azt nem a koldus alázatával tesszük. Mi ellenzéki álláspontunkat föl nem adhatjuk, mert ezzel föladnók a bírálat jogát is. Bírálat nélkül pedig nincs demokrácia. A mi kritikánk nem romboló, hanem építő munka, nem az állam fundamentumát akarja kiszedni, hanem rendezni a rendezetlenséget belpolitikai és külpolitikai értelemben egyaránt. Ez az elgondolás vezetett minket akkor, amikor a köztársaság uj elnökének megválasztásában aktive részt vettünk. Mi államfőt választottunk, de kormányt nem támogattunk. Elmentünk a lojalitás legvégső határáig abban a reményben, hogy a prágai vár magaslatáról jobban el lehet látni a dunai és az ipolyi vonal nyomoráig. Fölépítettük mi szegény, a történelmi sors alatt mindig bízó, optimista magyarok azt a szivárványodat, amelyen uj bizakodással várjuk a szebb jövő leszállását. Mert mi hitből élünk, mint keresztények és reménységgel tápláljuk magunkat, mint magyarok. Ezzel a törhetetlen hittel és reménységgel induljunk el az uj év ismeretlen utján. (Lelkes éljenzés.) Beszámolók A napirend következő száma Bratkovits István körzeti titkár beszámolója volt a körzetben a múlt esztendőben kifejtett pártmunkáról. A pártvezetőség tagjai a jelentést egyhangúan tudomásul vették és Bratkovitsnak önzetlen, eredményes munkásságáért egyhangúlag köszönetét szavaztak. Dr. HaiczI Kálmán nagy alapossággal és szakszerűséggel ismertette a járás közérdekű ügyeit és ezzel kapcsolatban utasításokat adott a további teendőkre nézve. Beszámolt a keresz- tényszodalista mandatárlusoknak a járási képviselőtestületben és választmányban kifejtett munkásságáról is. Beszámolóját a megjelentek köszönettel és elismeréssel vették tudomásul. Utána dr. Porubszky Géza a gabonamonopólium visszásságairól és egyéb gazdasági kérdésekről szólott és rámutatott azokra a törvényhozási intézkedésekre, amelyeket a magyar gazdák érdekében a párt törvén vhozói szorgalmazni fognak a parlamentben. Szavai általános, élénk helyeslésre találtak. Esterházy János beszéde Esterházy János lelkes éljenzés közepette emelkedett ezután szólásra. Mindenekelőtt megemlékezett a párkányi körzet tántoríthatatlan hűségéről a keresztényszocialista eszmék iránt, amit hálás köszönettel vesz mindenkor tudomásul és ezért jött el az uj esztendő első munkanapján Párkányba, hogy innét, a pártnak ebből a bevehetetlen végvárából küldje üdvözletét és üzenetét a párthiveknek, — Mai. gyűlésünk — mondotta az országos pártelnök többek között — az uj esztendőben az első alkalom, amidőn szólni tudok híveinkhez. Szavaimat azzal a kívánsággal kezdem meg, hogy az uj esztendő hozza meg mindnyájunknak azon nemes törekvések megvalósulását, amelyekért pártunk zászlót bontott s amelyekért változatlan kitartással küzd. — Ha lezárunk egy időszakot, mint amilyen az idők végtelenségében az esztendő is, emberi kötelességünk, hogy megvizsgáljuk lelkiismeretünket, fölismerjük hibáinkat és megfontoljuk, mit kell tennünk, hogy azokat megjavítsuk és kiküszöböljük. Mi, akiket híveink bizalma és a sors vezető helyre állított, Istenünknek, nemzetünknek, embertársainknak és utódainknak is tartozunk felelősséggel és ebből folyik, hogy lelkűnknek ezt a megvizsgálását fokozott szigorúsággal végezzük el és számot adjunk nyilvánosan annak eredményéről. A tiszta lelkiismeret szava — Nehéz körülmények között kezdtük meg az 1935-ös évet. Ártó szándékkal a legkülönbözőbb híreket terjesztették politikai ellenfeleink rólunk és szerettek volna olyan megvilágításban föltüntetni, mint akik megértünk arra, hogy a fönnálló törvények értelmében pártunkat állítólagos államellenessége miatt föloszlassák. A mi lelkiismeretűnk akkor is épp oly tiszta volt, mint ma. Nagyon jól tudtuk azt, hogy bármit próbálnak ránk fogni ellenfeleink, ez mind csak légből kapott valótlanság. Azzal, hogy ellenzéki politikát folytatunk minden lehető alkalmat megragadunk, hogy követeljük úgy a békeszerződésekben, mint az alkotmánylevélben számunkra biztosított' jogoknak maradéktalan megadását, ezzel semmilyen a*.-mellenességet nem követtünk el. Nyíltan és félelem nélkül hirdettük és hirdetjük azt, hogy nem adjuk föl a törvényes jogainkért folytatott küzdelmet. Kik az isazi negativisták! — Ezzel az eltökéltséggel és ezzel a biztos érzéssel indultunk a súlyos választási küzdelembe is, amelyről nyugodtan állíthatom, hogy sikeresen harcoltuk meg. Különösen akkor, hogyha visszagondolok arra a hihetetlen pártagitációra, amely a kormánypártok részéről ránehezedett magyar-lakta vidékeinkre azért, hogy rést verjenek a magyarság sorai között. Nem járt sikerrel az agrárpártnak és a szociáldemokrata pártnak ilyirányu törekvése. A választásokon bebizonyítottuk, hogy a természetes szaporulata kádereinknek épp oly dvhüséggd ragaszkodik pártjaink programjához, mint azt teszik az idősebbek, — Mikor a választások után politikai ellenfeleink csalódottan tapasztalták, hogy nem lehet megbontani sorainkat, akkor a csehszlovák pártok magyarjai ujult erővel indultak támadásba különösen a mi pártunk, annak vezetői és törvényhozói ellen. Azzal érveltek és érvelnek állandóan, hogy a mi irányításunk miatt került a magyarság rossz gazdasági és kulturális helyzetbe, mi vagyunk a magyaroknak legnagyobb ellenségei, mert negativizmust hirdetünk, mig egyedül ők, mint aktivisták tudnának segíteni a bajokon. Nem akarok sok szót vesztegetni ezekre az elemekre, akik főleg magyar nyelven irt kormánylapok sáncai mögött bújnak meg és onnan szórják a magyar lélekkel össze nem egyeztethető módon és stílusban gyanusitga- tásaikat és támadásaikat felénk. Ezek bizonyára nem aktív tételei a különböző kormánypárti tényezőknek és pénzforrásoknak, hanem negatív és passzív tételeket jelentenek, mert súlyos összegeket emésztenek föl, de minden látható eredmény nélkül. Felszínen akarnak maradni és ezért gerinctelen szolgai munkát végeznek, amelyből csak egyéni hasznok származnak, a magyarság összességének azonban csak kárára vannak. Ők a tipikus negatívisták és passzivisták, A parlamenti munka —- A választások után szokatlanul hosszú ideig tartott a parlamenti szünet és amidőn véideig gül novemberben megkezdődött a költségvetés tárgyalása, akkor olyan ördöngősen gyors ütemet diktáltak annak mielőbbi tető alá hozása érdekében, hogy alig volt időnk és alkalmunk az egyes tételeknek megfelelő módon való bonckés alá vételére. Mindamellett nyugodt lelküs- merettel állíthatom, hogy teljes fölkészültséggel vettünk részt a parlamenti bizottságok ülésein, fölszólaltunk azokon és a plenáris üléseken is, tárgyilagosan bíráltunk és csak az lebegett szemünk előtt, hogy könnyitstink az itt élő magyarság és őslakosság sorsán, hogy emberibbé tegyük megélhetési lehetőségeit és ki elégi ttessük kul- turigényeit, — Itt kell hangsúlyoznom azt, amit a parlamentben elmondottam, amikor Hodza jelenlegi miniszterelnöknek a budapesti országgyűlésen 1906-ban elmondott beszédéből idéztem. Az ő szavait magunkra vonatkoztattam és az ő kijelentései alapján állapítottam meg, hogy a mi politikánk egyetlen célja az kell legyen, hogy az itt élő magyarságot nemcsak konzerváljuk, hanem fejlesszük is szellemi, erkölcsi, gazdasági és egyéb tekintetekben. Ebből okszerűen következik, hogy éles harcot kell folytatnunk a jelenben és a jövőben is mindazok ellen, akik akadályokat akarnák gördíteni ezen törekvésünk elé. Istenadta jogunk, hogy mint magyarok itt kiélhessük, nemzeti létünket. Az elnökválasztás előtti tárgyalások — Mindezeknek előrebocsátása után reá- térek a köztársasági elnök választásával kapcsolatos állásfoglalásunkra. Nem lehet ezt az előző eseményektől elkülönítve megbírálni, mert, az is szervesen illeszkedik bele a mi politikai irányvezetésünkbe. Dr. Szüllö Géza, közös klubiunk elnöke közvetlenül az elnökválasztás után nagyon plasztikusan és találóan okolta meg, miért adtuk le szavazatainkat Benes köztársasági elnökségére. Nyilatkozatában rámutatott arra, hőgy 17 ér óta ez volt az első eset, amikor hivatalosan felszólított bennünket egy illetékes tényező arra, hogy üljünk le vele tárgyalni és közöljük azokat a feltételeket, amelyek mellett hajlandók volnánk őt támogatni. — Bár Szüllő klubelmök urnák nyilatkozata teljesen tisztázta magatartásunkat és annak indító okait, esetleges félreértések elkerülése végett szükségesnek látom, hogy én is ismertessem magatartásiunk kísérő körülményeit. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy nem mi voltunk azok, akik az érintkezést kerestük és hangsúlyozom azt is, hogy minden lépésünk a közös klub határozata és döntése alapján történt, tehát teljesen ki volt zárva az, hogy esetleg ne az össz- magyarság érdeke érvényesüljön. Amikor minket tárgyalásra fölhívtak, úgy döntött a közös klub, hogy Benes akkori külügyminiszter úrral közli a legpregnánsabb sérelmeket és garanciákat kér azok orvoslására. Hosszas volna mai beszédem keretében mindazt felsorolni, amit mint orvoslásra szoruló sérelmet elöterjesztettümik, de nagy vonásokban leszögezhetem, hegy a közös klub követelte a legégetőbb magyar nyelvi, kulturális, gazdasági sérelmek orvoslását, állampolgársági, nyugdíjügyek végleges rendezését, iskolai és egyházi kérdések igazságos kezelését, követelte, hogy a jövőben módunk legyen megtekinteni és ellenőrizni a költségvetés összeállítását annak megállapítása végett, hogy a magyarság számarányának megfelelően részesül-e mindabban, amihez joga van. Bene§ akkori külügyminiszter ur kijelentette előttünk, hogy az előadott kéréseket mind méltányosnak és jogosnak tekinti és biztosit arról bennünket, hogy ezek elérésében legteljesebb mértékben segítségünkre lesz és a rendelkezésére álló eszközök igénybevételével fogja ezeket részünkre szorgalmazni. «* Igénybe vettük a magyarság érdekében a legfelső tényeiő befolyását'* — Az ilyen ígéret után egyhangúlag az a vélemény alakult ki bennünk törvényhozókban, hogy nemzetünk érdekében kötelességünk n^gtenni ezt a lépést. Átéreztük a helyzet komolyságát és felismertük azt, hogy nem áll jogunkban elütni választóinkat előnyöktől akkor, mikor részünkről az ellenszolgáltatás nem vonja maga után sem magyarságunk, sem bármely jogunk feladását, nem vonja maga után a letérést eredeti programmunk- ról sem. Mi teljes egészében megőriztük függetlenségünket, nem lettünk szekértolói sem egy pártnak, sem egy kormánynak. Mi igénybe vettük magyarságunk érdekében a legfelső tényező befolyását, hogy annak segítségével rábírjunk a kormánytól kezdve a legkisebb hivatalnokig minden faktort a magyarság jogainak teljes respektálására, vagyis arra, hogy velünk épp úgy bánjanak, mint a osehhel vagy szlovákkal. — A magyar ember nyílt és becsületes. Mi nyíltan tártuk föl sebeinket Bene§ külügyminiszter ur előtt, mire ő garanciákat vállalt, hogy segítségünkre lesz. Mi ma itt nyíltan és becsületesen állunk változatlan programmunk- kal és várjuk az ígéretek beváltását. I — Ezt tartattam szükségesnek mai gyűlőIGYUNK KASSAI SÖRT! 12° PRIMUS 16° Sít FLÓRIAN GYÁRTJA, BAUERNEBL ÉS FIA R.T. KOSICE sünk keretében elmondani szlovensizkód és ruszin szkói híveink részére. Ebből állt az én lelki is-m ere tv izsgálásom a nyilvánosságnak szánt része. Lelkiismeretem tiszta és nyugodt, mert az a hitem, hogy magyarságunk érdekében máskép nem cselekedhettünk, ha azt akarjuk, hogy megjavuljon helyzetünk anélkül, hogy elveinkből bármit is föladnánk. Ezért a mostani 1936-os évnek munkáját bizalommal és reménnyel kezdem meg. Esterházy János beszéde alatt a hallgatóság ismételten lelkesen helyeselt, majd a beszéd végén hosszas éljenzéssel fejezte ki a közönség ragaszkodását és szeretetét a népszerű pártelnök iránt.. Turchányi szenátor beszámolója Dr. Turchányi Imre a párt szenátorainak a szenátusban és a pártéletben kifejtett munkásságáról adott tömör beszámolót, majd rámutatott azokra a feladótokra, amelyeket a magyarságnak legközelebb kulturális, gazdasági és szociális téren meg kell oldania. Befejezésül a hallgatósághoz intézett lelkesítő szavai mély hatást keltettek. Dr. Aixinger László pártigazgató a pártmunka legközelebbi feladatait ismer tette. Nagy helyesléssel fogadott szavai után Nagy Béla (Zséliz) a zselizi körzet üdvözletét és jó kívánságait fejezte ki, Szajkó János a kő- hidgyarmati helyi szervezet elnöke munkáskérdéseket ismertetett. Varga Ferenc (Sárkányfalva) gazdasági kérdésekkel foglalkozott, ami után még többen szólaltak fel. Majd dr. Porubszky Géza záróbeszédében megkapó szónoki lendülettel biztosi tolta a pártelnököt és a pártot, a párkányi körzet hűségéről. A mindvégig méltóságteljes lefolyású pártvezetőségii gyűlés ezzel befejeződött 3
