Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-28 / 22. (3871.) szám

1936 január 28, kedd.

t^i«gaiA\\<Aarhirlai>

A t&nete

pompás lesz és jelentős. Európa uralkodói gyászbab orultan zarándoknak Ötödik György ravatalához, mert jól tudják, mit köszönhetnek a hatott kiegyen- súlyozottan királyi alakjának: a tekintélyüket, a monarchiák létjogosultságának és értékességének rehabilitálását, a modem és időszerűen demokratikus király típusának megteremtését. Az európai királyok találkozni fognak London uccáin, talán tanácskozni is. Amikor huszonhat év előtt VII. Edvárd meghalt, szintén találkoztak és tanácskoztak. Akkor ketten, a jelenlévő legnagyobbak, még császárok voltak s mintha kissé lenéztek volna az angolra, aki „csak<{ király. Hol vannak ezek a ketten ma, — de az angol király fölényesen primus imter pares, a többi király, a kisebbek, a tisztelet őszinte elragadtatásával néznek rá. ö volt a legnagyobb, mert meg tudta tartani a helyét. Gyerekkoromból emlékszem a fényképre, amelyen VII. Edvárd temetésén együtt lovagoltak, sokáig élményem maradt a fénykép — a világ urai igy egymás mellett. Ennyi tollat, kócsagot, szalagot, érdemrendet soha nem láttam, ennyi csillogást és büszkeséget. Elől Ötödik György, mögötte két császár és a császárjelölt: Vilmos, Miklós és Ferenc Ferdinánd. Nem különös, hogy a császárok eltűntek s a királyok nagyrészt megmaradtak? Van belső különbség császár és a király között s az utóbbi időállóbb? Nem tudom, de VII. Edvárd temetését szörnyű dolgok követték s a kedves „cou- sm“-ok — Vilmos, Miklós és György unoka- testvérek voltak, — akik a képen tolibóbitáik alatt és felszalagozva békésen egymás mellett lovagoltak, hamarosan leszaggatták egymásról a díszt és a barátságot. Olvassuk: a mostani temetésen ismét komoly megbeszélések folynak, békemegbeszélések, amit a fiatalok, Umberto, Lipót és Edvárd sürgetnek. Kívánjuk, hogy a királyoknak több szerencséjük legyen, mint huszonhat év előtt a császároknak volt.

Uác&n foltyóivat

került kezünkbe ezekben a napokban. Bárom magyarországi folyóirat, amelyről keveset tud a szlovenszkói magyar közvélemény. Az egyik a „Tanu“, Németh László kritikai folyóirata, a másik a „Vá- lasz(‘“, Sárközi György szemléje, a harmadik az „Apolló“, amely Gál István szerkesztésében jelentik meg. A fiatal magyar szellem vonul fel e folyóiratokban, s aki 1920 vagy akár 1930 óta a szellemi vámfalak miatt nem követhette szoros összefüggésben a magyar fejlődést, csodálkozva veszi észre az uj hangot és az uj komolyságot, amely e tanulmányokból feléje árad. Mintha az évekig nem látott rokon-fiu állna elénk megférfiasodva, kiforrva s mi örömmel ismernénk föl a rokonvonásokat a nyilt arcon. A három füzetben nem teng túl az elefántcsonttorony-iro- dalom, amit eddig állandóan kifogásolnunk kellett a magyar szellemi megnyilvánulásokban. Németh László az erdélyi magyarságról ir szokatlan őszinteséggel és romantikamentesen. A Válaszban szlovák, jugoszláv témákat találunk, a magyar parasztság kérdéseit 8 a cikkírók előítélet nélkül foglalkoznak a legkényesebb dunai ügyekkel is. Az Apolló a magyar tudományosság legtisztább és legtár- gyüagosabb hangján ir az európai kultúra számos kérdéséről, s az utódállamokbeli problémákat szintén nem hanyagolja el. Az uj magyar realizmus bontakozik elénk, az uj magyar rang és európaiasság, az uj dunavöl- gyi lélek. Többet akarunk foglalkozni a fiatal magyar szellem e feltűnően egyöntetű és reális jelenségeivel s elhatároztuk, hogy felvesszük a kapcsolatot e lapokkal és szellemükkel. Biztosak vagyunk abban, hogy megismerésük és megértésük hozzá fog járulni a szlovenszkói fiatal magyar nemzedék realizmusának és gyakorlati életnézésének kialakításához. A lapok ismertetésére egyébként még visszatérünk.

Szűnő Géza Budapesten nyilatkozott az elnökválasztásról ét az egységes pártról

Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vasárnap Budapestre érkezett dr. Szüllő Géza, a csehszlovákiai magyarság vezére és érdekes nyilatkozatot tett a „Reggel" cimü lapnak a csehszlovákiai elnökválasztást megelőző politikai tárgyalásokról.

— Az elnöki szék betöltése kérdésében a

csehszlovák köztársasági agrárpárt és Benes csehszlovák nemzeti szocialista pártja nem tudott megegyezésre jutni, — mondotta egyebek között nyilatkozatában dr. Szüllő Géza. — Az elnökválasztás előtti napokban kétszázöt szavazata volt Benesnek, mig az „rárpártnak kétszáznégy, úgy hogy a választást könnyen a keresztényszocialista párt és a magyar nemzet párt tizenöt szavazata dönthette volna el. Ebben a helyzetben fordult dr. Benes, akkor még külügyminiszter a magyar képviselőkhöz. El is mentünk a külügyminisztériumba és a tárgyalások során ismertettük a magyarság gazdasági, kulturális és politikai sérelmeit és ezeknek orvoslását kértük. Az elnökjelölt dr. Benes e tekintetben határozott ígéreteket tett. Mi ezeket pontonként írásba foglaltuk, természetes azonban, hogy ez gentleman agreement, amit közreadni sem nem illő, sem nem szokás. Remélem azonban, hogy tárgyalásainknak rövidesen látható eredményei lesznek. A magyar közvélemény politikailag nagyon iskolázott és megérti, hogy a mi feladatunk Csehszlovákiában nem lehet más, mint szigorúan ragaszkodni az állam törvényeihez, de emellett megmaradni magyarul beszélő, magyarul érző magyaroknak.

Dr. Szüllő végül kijelentette, hogy újból' felvetődött a gondolat, hogy a két magyar párt egy pártban tömörítse erőit. Ez a gondolat — mondotta — nagyon szép, de gyakorlati keresztülvitele nagyon nehéz.

Benes elnök

Prága túlzott növekedése ellen

„Elég a milliós főváros" ■ Több központot kei kifejleszteni a köztársaságban

Prága, január 27. Benes köztársasági elnök hétfőn meglátogatta a prágai óvárosi városházát, ahol Baxa főpolgármester és a városi élet előkelőségei ünnepélyesen fogadták. A köztársasági elnök Sárnál kancellár társaságában jelent meg. Baxa üdvözlő szavai után, amelyben vázolta a főváros fejlődését az elmúlt tizenöt év alatt és segítséget kért a jövőre, Benes beszédet intézett az egybegyűltekhez. Az elnök egyebek közt a következőket mondotta:

—• Prága vidéki városból1 rövid idő alatt az állam méltóságteljes és szép fővárosa lett és joggal büszkék lehetünk rá. A városban bevált ugyanaz a demokratikus kormányzat, amely a köztársaságot is vezeti. A polgár- mester ur azt mondja, hogy a fejlődés még nem fejeződött be és sok nyilt kérdés vár elintézésre.

— Prága hamarosan milliós város lesz. Véleményem szerint a főváros nagyságának bizonyos arányban kell állnia a nemzet és az álflam nagyságával. Prága területe nagy és ha e területet teljesen beépítenék, akkor véleményem szerint a főváros és a nemzet arányai között levő egészséges viszony helytelen irányban fejlődne. A nagyvárosnak vannak előnyei és hátrányai. Az egymillió lakosú Prága megfelel a mi arányainknak. Ha tovább fejlődne az eddigi iramban, akkor a tulnagy város kedvezőtlen befolyást gyakorolna a szociális viszonyokra. Helye- .sebbnek tartanám, ha arra törekednénk, hogy a köztársaságban több nagyobb központot fejlesszünk ki és az emberi és az anyagi javakat arányosan több helyen osz- szuk el. Ez azt jeflenti, hogy munkánk inkább a mélybe, mint a szélességbe hasson és Prága fölvirágoztatásánál többet adjunk a minőségre, mint a mennyiségre.

„A réci Prága lobban vonzia

az Idebent, m'nt az u; Prága"

Benes ezután Óprága műemlékeinek védelméről szólt és megállapította, hogy az ódon Prágát a világ még nem eléggé értékeli. A külföldieket örökké inkább a régi Prága fogja vonzani, mint az uj Prága. Ezután a főváros és az ország küldetésének párhuzamosságáról1 beszélt és megállapította, hogy Prága ősidők óla a nemzet és az állam szimbóluma és szintézise volt. Részletesen vázolta azt a feladatot, amelyet a főváros a csehszlovák történelemben betöltött, majd megállapította, hogy Csehszlovákig -rak ma is nagy küldetése van Európában. Az ország Európa szivében fekszik, fontos földrajzi helyen és három nagyhatalom, Olaszország, Németország és Szovjet- Oroszország közelségében. Csehszlovákia az

európai békeépület egy fontos tényezője. Az európai béke nem utolsósorban attól függ, vájjon Csehszlovákia erős-e. A köztársaság a nemzeti és a szociális igazságosság alapján áll.

— Eddig ilyen alapon végeztük munkánkat és azt hiszem, jól — mondotta a köztársasági elnök.

Csehszlovákia stabillá vált és meg tudta őrizni a demokráciát. Európa méltányolni tudja e szellemi értékeket és azt, hogy Csehszlovákiában az autoritativ tendenciák felül- kerekedésének idejében megmaradt a politikai szabadság, a szociális igazságosság és a nemzetiségek tiszte!etbentartásának kormánya. Csehszlovákia mint nép elég erős ahhoz, hogy minden támadást visszautasítson.

A továbbiakban a köztársasági elnök megígérte, hogy támogatni fogja Prága különböző követelését.

A nyugati példa követése

A továbbiak folyamán Benes köztársasági elnök a következőket mondotta:

— A haladó nyugati államok példáját minden tekintetben követnünk kell, a technikai fejlődésben, a városok közigazgatásában, a nyilvános és a magánegészségügyben, a lakáskultúrában, a városépítészetben, a helyi szociálpolitikában, a modern kényelemben, röviden mindabban, ami jót az uj technikai civilizáció teremtett.

— Egyik lényeges politikai törekvésem lesz a nyugati példák megvalósításának szorgalmazása. A jó általános politika és az eredményes diplomácia és az erős hadsereg mellett a nemzet kulturális színvonalának emelése fontos dolog és garantálja a többi nemzet elismerését. A köztársaság valamennyi városához és községéhez fordulok, hogy törekedjék a szociális elveknek a megvalósitására. Prágának vezetnie

A szudétanémef katolikusok a prágai Német Házban ünnepelték Kaspar bíborost

Az ünnepségen felvonultak a volt arisztokrácia tagjai is

Prága, január 27. Tegnap délután a prágai Német Házban nagyszabású ünnepség keretében ünnepelték Kaspar bíboros-érseket. Az ünnepségre a történeilimi országok németajkú katolikus lakossága nagy számban vonult föL. A német közélet valamennyi sczáim ottevő előkelősége megjelent, ezenkívül részt vett a pápai nuncius, az osztrák követ, a magyar követ, Spina miniszter, száimi06 egyházi méltóság, Ili Igein rein ex professzor és mások. A megjelent volt főrangú nevek viselői között ott láttuk Thnn-Hohen- steint, Rohant, Löwensteint, Trairtmannsdorfot, Lobkowitzot, Cilar y- Aldiringe nt. Schönbornt,

Wurmbrandit, Walidstein, Stotlberget, Czernint, Ehrenthait és még számos más tagját a volt arisztokráciának. A hatalmas disz terem homlokfalát a pápai cimeir díszítette, alatta trónus állott három karosszékkel, a megjelent három kimagasló egyházi méltóság részére.

A trónuson Msgr. Ritter pápai nuncius, Kagpar biboros-érsek és dr. Franz káptalani nagyprépost foglalt helyet.

A termeit fnakíkos uraik és estélyiruhás hölgyeik

IS

zsúfolásig megtöltötték. A bejáratnál német főiskolások állottak sorfalat. A bíboros pont ne- gyedihait órakor lépte át a Német Ház küszöbét. Eh ben a pillanatban felh ars antak a kürtök és iaiz Eece saeerdos magnus hangjai mellett, a Szent György cserkészek kíséretében dr. Kaspar érsek bevonult a terembe és elfoglalta helyét a trónuson. Zák József, a katolikus akció igazgatója tartotta meg ezután üdvözlő beszédét. „A mai idők betegeik — mondotta — nemcsak a gazdasági és politikai alakulatok szétesése miatt, hanem betegek a® emberek szellemi é6 lelki szétdanaboltsága miatt." Az előadó a kivezető utat a katolikus akcióban látja.

Kaspar biboros-érsek a szülőket figyelmeztette a neveléssel járó rendkívüli felelősségre.

Az egyház összes méltóságainak kötelessége a hit és erkölcs, valamint a haza iránti szeretet és az autoritások Iránt való fegyelem gondozása, szociális és testvéries szellemben.

. Bármennyire is változtak az életformák és a kulturális irányok, — mondotta beszédében dr. KaSpar,- — minden idők és valamennyi ember

kell. Köztársaságunknak és fővárosunknak ugyanazon a magas színvonalon kell állnia* mint Nyugateurópa legkifejlettebb államainak.

— Rendületlenül bízom nemzetünk és államunk sikerében nemzetközi küldetésének jelentőségében és belső kulturális és civilizációs munkájában. Elég erős nemzet vagyunk, senkitől elvenni nem kívánunk semmit és senkinek nem akarunk rosszat cselekedni. Nyugodtak vagyunk és nyugalmunk erőt jelent. Véleményem szerint a kritikus háboruutáni éveket leküzdöttük már és a fokozatos fellendülés ideje következik el. Hiszek abban, hogy a béke megmarad Európában és a demokrácia újra fellendül. Épp ezért hiszek terveink győzelmében is.

— Prága feladata, hogy minden tekintetben az élen járjon. Legyen a pártok, az irányok, a nemzetiségek békés együttműködésének, a politikai józanságnak és az érettségnek példája,

I ahonnét száműzve van minden túlzás.

számára örökérvényüek maradtak a természeti törvények, a vallás és az erkölcs törvényei. Isten soha nem módosította alapszabályait és sehol soha nem nyilatkoztatta, hogy egyik-másik törvénye csak a XIX. vagy a XX. századig érvényes."

Az ünnepség Bach kantátájának hangjai mellett ért véget.

A német !< eretzténiruocia’ígák álláspontja a kormányba- lépésröi

Prága, január 27. A német keresztényszocialisták körében élénk mozgolódás észlelhető a kor- mánybalépés tervével kapcsolatban. Dr. Hilgen- reiner prépost, egyetemi tanár feltűnést keltő cikket irt a „Deutsche Presserben és azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen föltételeket szabtak a német keresztényszocialisták a kor- mánybalépés esetére. A cikk szerint a párt már az első kormánybalépés előtt összefoglalta gazdasági és kulturális természetű követeléseit, majdpedig 1935-ben szerzett rossz tapasztalatok után a követeléseket megismételte. Szerinte a német kérdés a szlovák kérdésnél is könnyebben oldható meg. mert hiszen a németek nem kívánják az állam szervezetének tágítását, nem kívánnak autonómiát, mindössze az alkotmánytörvényben biztosított nemzeti egyenjogúság elvének érvényesítését követelik a közhivatalokban, állami szállításoknál és segélyeknél. Hogy a német keresztényszocialisták bemennek-e a kormányba, vagy nem, kizárólag a kormány magatartásától függ.

3