Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-28 / 22. (3871.) szám
4 T>M<^trA\AfifeAR.-H!RLAÍ> KOÉMJEE 1936 január 28,_keöa* A katolikus magyarok szava Milyen lehet és milyen legyen az egységes magyar párt ? Dr. Porubszky Géza, az országos keresztényszocialista pár! pauképv'selGje nyilatkozik az egységesítési tervekről ■■■ A prohászkások losond vezére az ifjúsági mozgalom realista munkamódszereinek követését várja az egységes párttél ■■■ Prága, január 27, Az egységes magyar párt gondolata diadalmasan marsol előre. A szloven- szkói magyar közvéleményt úgyszólván kizárólag ez a kérdés foglalkoztatja. Annyira döntő fontosságú napi problémává vált, hogy még a kormánypártok magyar lapjai is konjunktúra- Jehetőséget látnak a téma állandó szőnyegen tartásában. Már kormánypárti törvényhozó is nyilatkozik a problémáról, némelyik kormány- lap sorozatos vezércikkekben és riportokban bolygatja napról-napra a témát, ezzel remél szélesebb publicitást a magyar közvélemény felé. Annál érthetőbb, hogy az ellenzéki magyarság tábora, amelynek ez a legbensőbb belügye, még fokozottabb érdeklődéssel várja azokat a lépéseket és megnyilatkozásokat, amelyek az egységes magyar párt kérdését dűlőre viszik. Lapunkat minden oldalról elhalmozzák levelekkel, cikkekkel nyilatkozatokkal, amelyek mindegyike az egységes párt felvetett eszméjével foglalkozik. Keresztényszocialisták, nemzeti pártiak és pártonkivüllek nyilatkoznak, képviselve van köztük minden társadalmi réteg, minden felekezet, öregek, fiatalok egyaránt. Egy lap, amelynek célja a publicitás és első törvénye az, hogy a közvéleményt épp arról tájékoztassa, ami a leginkább érdekli, nem zárkózhatok el az ilyen spontán megnyilatkozások ismertetésétől. Voltaképpen már Majthényi Lászlónak, az egységes párt keresztényszocialista oldalról való kezdeményezőjének vasárnapi nyilatkozata indította meg a megnyilatkozások áradatát. Nyilatkozata félreérthetetlen állásfoglalás volt az egységes párt mellett. Az újabban érkezett nyilatkozatok közül mai számunkban első helyen dr. Porubszky Géza országos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési papképviselő vitacikkét közöljük. A második irás, Schleicher Gyulának, a katolikus prohász- kás-ifjuság kitűnő losonci vezérének tollából ered s az ifjúsági mozgalom realista elgondolásait hangsúlyozza iki. fene, — tehát, annyit, amennyit a velünk menő nem magyar ajkú partníveniK most is behoznak, A keresztény és szociális programot elejteni nem lehet. Ez adja politikánknak az erkölcsi & demokratikus alapot E nélkül a társadalmi és gazdasági problémákat megoldani nem tudjuk. Nem klerikáÜzmu&ról van itt szó, nem politikai jelszavakról, hanem a keresztény világnézetről, amelyet nemcsak hirdetni kell, hanem gyakorolni, felváltani keresztény reálpolitikára igazság- keresésben, szeretetben, altruizmusban, etikai jóságban, A józan magyar nacionalizmusnak kell, hogy a keresztény világnézet maradjon az akkumulátora, A „felekezetűélküli“ magyar nacionalizmus, amelyet egyesek vallanak, a régi magyar liberális és szabadkőműves irányzatnak a fel támasztasd kísérlete. Lemeztel enitése a keresztény & magyar mi voltunknak. Lesz-e egységes magyar párt és milyen alapon? Ebben a nehéz kérdésben kell az országos keresztényszocialista párt végrehajtóbizottságá' nak és pártvezetőségének határoznia. Az érdeklődéssel várt határozat háromféle lehet: 1, Két-párírendszer a régi alapon, — 2. Egy- párt magyar nacionalista alapon, — 3. Egy- párt keresztény és szociális alapon. Dr. Porubszky Géza: Sikerűbe egységes magyar pártot alakítani? Január 10-től, amikor a magyar nemzeti párt az egység gondolatát meglepetésszerűen a nyilvánosság elé vitte, a pro és contra nyilatkozatok garmadaszámra jönnek. Vannak köztük érdeknyilatkozatok, parancsra leadott cikkek, politikai látókört nélkülöző lírikus magyar dithy- rambok és komoly, kisebbségi politikánkban elejétől egyvonalu, önzetlen frontharcosok átgondolt megnyilatkozásai, A keresztényszocialista párt részéről az ideiglenes választ január 14-én Szüllő és Esterházy adta meg a magyar nemzeti pártnak, E válaszadás a saját személyük részéről történt, tehát sem a törvényhozók nevében, sem az országos végrehajtóbizottság és pártvezetőség helyett nem nyilatkoztak. Sőt az érdemleges választ és döntést kifejezetten a párt országos végrehajtóbizottságára és pártvezetőségére bízták, amely pártszervek február 4-ére és 5-ére Zsolnára tanácskozásra már meg is hivattak, Szüllő és Esterházy válaszadása a magyar nemzeti párthoz diplomatikus volt: udvarias, testvéri, de nem átlátszó és nem lekötött válasz, hanem politikai aenigma. Rejtély, amely az „ibis, redibis, nunquam peribís in armis" határán jár. Magyarázhatja mindenki úgy, ahogy akarja, A legtöbben a fúzióhoz való feltételek nélküli csatlakozást látták benne. llgy a magyar nemzeti párt egységesítő ki- inditásának, mint a Szüllő-Esterházy válaszadásnak van egy hiányossága: nem szólnak arról, hogy mi legyen a nem-magyar párthivek- kel, mi legyen a szlovák keresztényszocialistákkal, a két párthoz tartozó német, ruszin, román pérthivelckel, akik eddig reánk szavaztak ugyan, de nem lettek rátérdeltetve a magyar nacionalista irányzat deszkájára. A legtöbbjük keresztényszocialista volt. Üldözéseknek és zaklatásoknak voltak kitéve mint „magyarok" és „magyarónok". Kémkedéssel vádolták őket, bírságolták, fenyegették, gyanú- okok alapján lecsukták, mert a pártszervezet miatt nem tagadhatták le, hogy hozzánk tartoznak és tőlünk az ezeréves múlt alapján a kálváriajárás sorsközösségében elszakadni nem akarnak. Ellökjük őket magunktól, mert mi magyarok vagyunk? Szélnek eresszük őket, mint fölösleges függvényeket, mint súlytalan tagozatot a „magyar szellemiségnek" kifrázisozott „síkjáról"? őket, akik a nagy magyar közösség tradícióiban talán nálunknál is mélyebben és fájóbban éreznek? És mi legyen a sorsa az egységes magyar pártnak Kárpátalján, Ruszin- szlcón, ahol a falvakat keverten lakják a vegyes- ajkú nemzetiségek? Itt dr. Korláth Endre nemzetipárti képviselő társam is abszurdumnak tartja az egy magyar közös nevezőre hozást* Az itteni helyzetet egyébként megvilágítja a cseh „Lidové Noviny" cikke, mely a magyar egységesitő törekvésekről igy ir: „Ruszinszkón mindkét pártnak megvoltak a saját külön gondjaik, A kölcsönös súrlódások sem hiányoztak s azokat tavaly előtt Esterházynak kellett elsimítania. Általában ismeretes, hogy a ruszinszkói keresztényszocialisták nem ragaszkodnak annyira az ortodox magyar nacionalizmushoz. E pártban a köztársaság keletjén a papok és pedig javarészt a görögkatolikus papok uralkodnak és ezért a párt programja alapján számos választót kapott más nemzetiségekből is. Nem titok, hogy Ruszin- tszkón az egyesült ellenzék listájával szerzett 34 erer szavazatból háromnegyedrész a magyar keresztényszocialistáké." (A „Lidové Noviny" az utolsó adatban nyilván téved, mert a tarto- mánygyülési választáson a magyar nemzeti párt 24.648, az országos keresztényszocialista párt 13.280 szavazatot kapott. — A szerk.) A magyar faj felaprózása, vagy elbitangolása bűn volna. Magyar nemzetiségünket véka alá rejteni nem szabad, de tisztában kell lenni azzal, hogy mi Hitler-, vagy Henlein-epigónok nem lehetünk. A magyar nacionalizmus térhódításától csodákat nem várhatunk. Ez irányban több magyar községben évek óta kísérletezem. — Az elérhető maximális eredmény a magyar pártok részére 75—80 százalék. Ez pártszempontból egy magyar mandátum többletet jelenA 2. eshetőség a keresztényszocialista párt programjának a feladását jelentené és szükség- szerüleg maga után vonná a magyar katolikus néppárt megalakulását. — A 3. eset jelentené a magyar nemzeti párt visszatérését a keresz- tényszocialisat pártba, ahonnan 1920-ban „kisgazda párt" név alatt szakadt ki. Tehát felületes ítélet volt a lapokban kihi- resztelni, hogy már csak „részletkérdések" és személyi ügyek lehetnek soron. Soron van most különösen a higgadt megfontoltság, tárgyilagosság, a felelősség — és választóinknak ránk irányított szeme és ez a szem a lelkiismeretűnkbe néz és onnan várja az igazságot és a becsületes feleletet, Sthfekher Gyula: Mit vár a magyarság a pártok egyesülésétől? Losonc, 1936, január. A felhívás óta nyilatkozatok és vélemények hangzanak pro és kontra. Az ellenvélemények s.tin- te kivétel nélkül eszmei légkörben mozognak, mintha a politikai pártok feladata lenne, hogy magasztos eszmei ideálokat tűzzenek ki célul programjukban, amelyek azonban állandó ideálok maradnak gyakorlati értelem nélkül. Eddig az volt a hiba, hogy túlsókat építettünk a politikára, helyesebben a nagyvonalú politikára. A politikai szervezés nem a nemzettest belső megerősítését tartotta szem előtt, amely az egyes helységekben kezdődik, hanem mindent a képviselői mandátumokkal járó tevékenységtől várt. Negáció és reálpolitika jelszavai röpködnek, holott az igazi negácló egyes helyeken szedett behozhatatlan áldozatokat, amikor a közös parlamenti klub, közös Vezérlő Nagybizottság, st. ellenére szemben állottak egymással a helyiszervezetek és egymást gátolták, gáncsolták egy-egy pusztulásra ítélt intézményünk védelménél. Súlyos elemi tévedés volt kezdettől fogva, amikor a demokratikus renddel együtt járó szervezeti életben mi mindent kilenc embertől vártunk, ahelyett, hogy a szervezeti összhang megtalá ásával alulról kezdettük volna meg az épitő vagy védelmi tevékenységet. Nem kilenc ember 291-gyel szembenálló ellezéki, vagy kormánytámogató nvagatarfá sától függ a magyarság bajainak orvos’ása, hanem azon százezrek egységes fellépésétől, akik az Írott jogok védelmében egymással vitáztak bemagyarázott elvi ellentétek felett, ahelyett, hogy az Írott jogokért egy emberként alulról szá lottak volna síkra. Mindenki kilenc embertől várt áldozatokat, pedig a százezrek apróbb áldozatát összegezve már örökértékü intézményeink lehetnének. Ha az egyik párt kezdeményezett valamit, a másik negá- ciós álláspontra helyezkedett vele szemben; ha egy nem politikai szervben valamelyik párthoz tartozók kerültek a vezetésnél túlsúlyba, nyiltan-tit- kon ellene dolgozott a másik; legjobb esetben n:m segítette. Ahány pártiroda, ann>i széthúzás-forrás. \ parlamenti és tartományi választásoknál kény e- len-kelletlen együtt kell mennünk, közös propagandát kell csinálnunk, amelynek íőjelszava az erős összefogás; mégis világnézeti különbö/ősé rek ől vitázunk, holott nekünk nem világnézetünk, h nem csak nemzetnézetünk lehet. VUágnézeti pol tik Át az államhatalom követ, ezzel szemben k'lono ember állandó összefogása Is tehetetlen és harca csak szélmalom harc. Az állami politikánál legellonté tesebb világnézetű elemek tudnak együttműködni, nálunk az azonos nemzetnézetüek egymás ellen ás- kálnak. Eddigi politikai életünk tevékenységét talán úgy jellemezhetnénk legjobban, hogy 17 év alatt külső politikai tevékenységet fejtettünk ki, amelynek súlypontja a kisebb köziileteken a községeken, járásokon, esetleg a tartományon, legfőképpen azonban a többi meglevő, vagy alapítandó gazdasági, kulturális és szociális szerveken nyugszik. Minden politikai párt, vagy egyéb szervezet csak annjit ér, amennyit kitűzött céljából meg tud valósítani. A parlamenten keresztül legfeljebb közvetett megvalósításról beszélhetünk, mert m'nden az uralkodó pártok magatartásától függ. Ez egyben determinálja azt is, hogy kilenc törvényhozó aktiv tevékenysége csak akkor ér valamit, ha a helyzet kulcsa 9 szavazattól is függ, mint például az elnökválasztási harc kezdetén. Az alsóbb szervezetek tevékenysége állandó eredményeket mutat fel. A szu- détanémetek pl. nem nyargalnak világ- és országpolitikai jelszavakon, de kulturális, gazdasági és szociális tevékenységük eredménye lépten-nyomon meglátszik. Mi csak hivatkozhatunk mindfg a német kisebbség kivál'ságosabb helyzetére, ők azonban szervezeteik utján kidolgozták a helyzetüket. Nálunk a szervezetek tapsoló dekórumot adnak egyes vezetők magasszárnyalásu megnydatkozásá- nál, a német szervezetek dolgoznak a német élet minden vonalán és amellett az egyes foglalkozás', vagy felekezeti ágak mutatkozó ellentéteit egységes német szempontból nyesegetik. A mi politikánk reprezentáló, holott a szervezetek szerepe reprezentálást mellőző munka lenne. Az egyházak organizmusa önmagát védi elsősorban, de az egyes egyházak nemzeti vonatkozása kérdésekben inkább nemzetieknek mutakoznrk, mint egyházinak. A cseh vagy szlovák katolikus- ság nemzeti expanziójában először cseh, vagy szlovák és soha sem nézte a magyar kattdikusság nemzeti érdekét. Ugyanigy látszik a többi felekezetné is. A nagyvonalúnak beállított politikai mentalitás mellett tényleg fel lehet a felekezeti ellentétek látsza'át kelteni, holott a részletmunkánál minden helység felekezeti jellegét és tevékenységét a helység hovatartozandósága irányítja. Egy protestáns képviselő nem a protestáns magyarok képviselője és tevékenysége nem lehet például katol kus- ellenes, ha egy clnemzetlonitésre Ítélt kától kns iskola érdekében száll síkra, amint egy ka'o’ikus magyar képviselő érdeke is, hogy pl. esetleg pro testáns magyar intézmény legyen protestáns n»* gyár helyen. A szabadkőműves és egyéb befolyát vádja mindaddig légből kapott koholmány, amíg konkrétumokat nem mutat fel, aminthogy az egész politikai tevékenység konkrét munka nélkül felszínes nagyképűsködés. Mi katolikusok 17 év alatt szomorúan láttuk, hogy a vitatkozás tüzében számtalan katolikus magyar iskolánk és középiskolánk omlott össze, sőt sok templomunkból kiszorult a magyar nyelv, amelyeken nem segíthettek az egyházi birtokok részbeni megmentésével, sem a modus vivend:vef. Ma már nem éljük a reformáció és ellenreformáció harcos korszakát, amikor szembeszállottak egymással egyházak, ma minden felekezetű magyar egyháznak közös érdekeik vannak, sőt saját külön érdekeiket is támogathatják kölcsönösen vallási elveik feladása nélkül. Az egyesüléstől tehát végeredményben azt várjuk, hogy az uj alakulat programját és cimét ne diszletes eszmék töltsék meg, hanem a magyar élet belső munkájának adottságai A keresztény felebaráti szeretet gondolata akkoc érvényesül, hogyha a munka önzetlenségében kifejezésre jut és a szociális eszme is csak úgy ér valamit, ha eszme helyett gyakoroljuk és ápol uk szociális kötelességeinket. Az egyesüléssel fele adminisztrációval és fele költséggel hatványozott nép- védelmi és felvilágositó munkát tudunk végezni. Ke- vesebb lesz, vagy legyen a politikai szónoklat, pillanatnyi éljen- és tapsaratás, csak maradandó emlékek maradjanak, amelyek azután a válasz áú megnyilatkozásnál könnyebben irányítják a listát kereső kezeket Dréhr Imre ügyét másodszor tárgyalja a Kúria Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dréhr Imre volt népjóléti államtitkár ismeretes ügye ma került másodízben a királyi kúria elé. A Kúria először, mint ismeretes, visszaküldte az iratokat a táblához a bizonyítás kiegészítése céljából. Dréhx Imre a mai tárgyalás elhalasztását kérte és elfogultsági kifogást tett a biróság elnöke és az egész tanács ellen. A Kúria ennek ellenére megkezdte a tárgyalást. Letartóztatták a Hamburger Fremdenblatt kiadóját Berlin, január 27. A Völkischer Beabadhter értesülése szerint Kurt Broso'heket a Hamburger Fremdenblatt kiadóját az álTamrend- őrség őrizetbe vette, mert „támogatta a szabadkőműveseket". Broschek az egyik szerkesztő cikkét a szabadkőművességről átírta és enyhébb formába öntötte s ezért most bűnhődnie kell Adózsarotóh társasága az ungvári bíróság előtt Ungvár, január 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Két évvel ezelőtt történt, hogy a munkácsi rendőrség házkutatást tartott Weisz Májén munkácsi lakos házában, mer feljelentés érkezett, hogy We'sz Piroska nevű leánya ösz- sízejátszott egy adóhivatali tisztviselővel, adó- aktákat szerzett be és azok segítségévei az egyes adófizetőket megzsarolta Weisz a házkutatás ailkaiLmával tízezer koronával akarta megvesztegetni az egyik detektívet, de az nem állott kötélnek, hanem feljelentette Weisz Májért. A két bűnügyet együtt tárgyalta a napokban a kerületi bíróság Faltanek tanácsa. A vádirat szerint Weisz Piroska Gállá Vilmos adóhivatali tisztviselőtől kapta az adeaktákat, azokkal beállított az illető adófizetőkhöz és felajánlotta, hogy kedvező elintézést eszközöl ki, ha neki bizonyos összeget lefizetnek. A vizsgálat szerint Gállá húsz esetben adott át aktákat Weisz Piroskának, akinek le volt kötelezve. A ^tárgyaláson egyedül Gállá tett beismerő vallomást, a többi vádlott kereken tagadott mindent. Gállá részletesen ismertette aiz eseteket. A vádlottak padján Weisz Majorén k'/vül Piroska leánya, Lipót nevű fia, továbbá Gállá Vilmos, Broucsek Alajos adóhivatallá titkár, Kiírnia Ernő, Jiros József, Ba.rtos Antal adóvégrehajtók és Nemec Jan volt adóhivatali főnök ültek, továbbá Halport József munkácsi kereskedő, aki a vád szerint 80C koronát adott Weisz Ma jennek, hogy adóügyét kedvezően intézze el. A háromnapos tárgyaláson Gallia beismerő vallomásán kivül Bilek detoktivfelilgyelő is terhelő vallomást tett. Bilek akkor érte tetten a társaságot, amikor Weisz a kabátja alá rejtett aktákkal elhagyta Klíma végrehajtó lakását. Terhelőén vallottak azok a tanuk is. akik a vesztegetés céljaira pénzt adtak át Wefezóknek. Sulyo&an terhelő vallomást tett Jadóovszky tív nácsos, az adó igazgatóis főnöke, aki hivatali vizsgálat közben jött rá a szabálytalanságokra. A tanúkihallgatások szombaton végetértek, de mivel az ügy számos részletét még nem sikerült tisztá.znii, a bíróság újabb tanuk kihallgatását rendelte el és e végből a tárgyalást február 17-re elnapolta.
